Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
Füstös jószándék Amikor jó egy hónappal ezelőtt felavatták Békéscsabán az aszfalt, gyárat, mind any ián örömmel nyugtázhattuk: az ország legelhanyagoltabb útjaival rendelkező ' megyéjében végre gyökeres változásokat remélhetünk. Szinte napról napra bővül-épül a városhatárban elterülő, a laikusnak ismeretlen szürke szerkezetekből álló gyár. Egynek azonban nem örültünk, nem örülünk. A gyár közepén színes harántcsíkos karcsú kémény ontja egész nappal a fekete füstöt. Azt mindenki tudja. hogy az aszfalt elkészítéséhez meleg kell. A régi szólásmondás szerint a meleggel a füst is együtt jár. De hogy ennyi és ilyen fekete, azt nem gondoltuk volna. A környezetvédelem mindany- nyiunk életét, jövőjét féltő tudománnyá vált. Sajnos, a szükség teremtette meg. Aki szabályai, törvényei ellen vét. természetesen megbüntetik. Kérdés, hogy az aszfaltgyár levegőszenny ző kéményét meddig hagyják még „pipálni”? Mert a megoldás igen egyszerű lenne. Bármelyik cég egy kis jóakarattal hozzá juthat a szennyező anyagokat kiszűrő berendezésekhez. Egyszerű matematikai művelettel és egy. kis humánus gondolkodással bebizonyítható, mi kerül többe: a légszennyezés vagy az ellene való védekezés? Még akkor is, ha szívből örülünk, hogy a KPM Békés megyei Közúti Igazgatósága felépítette a megye útjait jobbító aszfaltgyárát. (Nemesi) r. Fél év alatt csaknem egymillió forint értékű társadalmi munka Szeghalmon A településfejlesztést segítő társadalmi munkában élen járó Szeghalmon újabb sikeres akciókat bonyolítottak le. Egyebek között a Bartók Béla úton 1 300 méter vizvezető árkot ástak ki társadalmi összefogással, így megteremtették a lehetőséget arra, hogy vezetékes vízhez jussanak a környék lakói. Ebben a munkában részt vett a Csepel (Autógyár szeghalmi üzeme, a Sárrét Tsz, az Ifjúsági Klub, valamint fél ezernél több lakos. Ugyancsak társadalmi munkával végezték el tanácstagi körzetenként a nagytakarítást, szépítették, tisztogatták az utcákat, tereket, árokpartokat^ A társadalmi munka értékét a gyermekintézmények további fejlesztésére ajánlották fel. Külön intézkedési terv készült a sportpálya építésére, a gyermekjátszóterek felújítására, fásításra, a közvilágítás bővítésére. Már tervezik a szabadtéri színpadot a Berettyó közelében, ideális környezetben, amit szintén társadalmi összefogással építenek fel és rendeznek be. Hasonló módon bővül a járdahálózat, a sok esőzés következtében erősen megrongálódott föld- utakat ugyancsak így javítják meg. A belvíz áztatta földutakon ugyanis sok az egyengetni, si- mítózni való. Elhatározták Szegnalmon azt is, hogy az V. ötéves tervben felépülő lakások helyén az öreg, szanált házakat társadalmi munkával bontják le s egyengetik el a talajt, hogy a tanácsot tehermentesítsék a költségektől. Szeghalmon a legutóbbi fél esztendőben csaknem egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek az üzemek, a szocialista brigádok, az intézmények és a lakosok. Az elmúlt évi kiemelkedő társadalmi munkáért a megyei tanácstól kapott 480 ezer forintot a szabadtéri színpad kialakítására és a sportpálya építésére fordítják. átásra gyorsította a lépéseket, A többiek utána. Nem gondoltak most arra sem, hogy a köveken kifordulhat a bokájuk, nagyot eshetnek egy-egy alattomos gyökérben. A faháznál nagy a zűrzavar. Ügy hat az egész, mintha forgószél kevert volna össze mindent. A lámpák fényében csak azt lehetett látni, hogy két nagy fenyő fekszik a ház teljesen összezúzott maradékain. Látszottak a kar- vastagságú ágak, a dőlés következtében megcsavarodott, szilánkokká szakadt törzsek. — Asszonyok! Figyeljenek rám! Péter Balázs őrnagy vagyok, itt vadnak velem a határőrök is. Feleljenek, hallanak engem? Az most nehéz. Jajong a szél, csapkodnak a jégszemek, sustorognak a fáit lombjai. Olyan az egész hegy, mintha pokollá változott volna. Csak jajgatás válaszol! — Asszonyok, ne óbégassa- nak! Rám figyelni — ordított torka szakadtából az őrnagy, hogy tűlharsogja a vihart. — Aki mozogni tud, jöjjön ide hozzánk! Gyorsan, szaporán. Mindenki ide, aki mozogni tud. Ide, ahonnan világítunk! Gyerünk aszonyok. Azott verebeknek, hajótörötteknek látszottak szegények. Csapzottan lógott a hajuk, szemükben riadalom, kétségbeesés tükröződött. Fáztak, vacogtak, összek-uporogtak, min tha görcsös fájdalmaik lennének. — Elvtársak, le a köpenyekkel. ráadni az asszonyokra! Még mindig jöttek az asszonyok. Egyik egy bokor tövéből. * ■ ! a másik az udvaron álló szekér s alól, a harmadik a lépcső me ; nedékéből kapaszkodott elő. S — Hány asszonynak kell len- ! ni? — kérdezte az őrnagy és • számolni kezdte az előbúj takat. • — Huszonöt asszony és egy S férfi. Itt kell lennie az öreg ud ; varosnak, Gáspár bácsinak is. { Csak tizenöten jöttek elő. | — Örs, figyelem. Itt Péter őr- : nagy — harsogta a parancsnok ; a rádióba. — Azonnal rendel- ■ je be Baloghot. Futásban. Jöj- I jön a kocsival a faházhoz. A ! kerülettől kérjen nagy mentőt, j fűthető kocsit. Egyelőre tizen- ; öten kerültek elő. ; — Előbújt az öreg Gáspár Is. : — Hát maga hol marad öreg ; — kérdezte tőle Maróti. ; — Jaj főerdész uram, éppen ! a reteráton ültem, amikor be- : csapott az istennyila. Azt hit- ; tem, hogy már nem is élek. ■ Mert a budira is ráesett egy ■ nagy fa. Mozdulni sem tudtam. : Az a szerencse, hogy jó erős fá- jj ból ácsolták. Nem történt an- ■ nak semmi baja, csak nem tud- ! tam szabadulni belőle, mert az : ajtót elzárták az ágak. Csak * arra figyeltem, hogy recseg S minden, aztán meg az asszo- ! nyok sikítottak, mint a mala-': cok. Hiába ordítottam, hogy ; őrizzék 'meg a nyugalmat, nem ! tudtam kimenni. Nem tudtam : nekik parancsolni. I — Most már ne mókázzon c öreg, itt a laposüveg. Húzza ■ meg, aztán usgyi, nyissa ki a! szerszámost, ha hozzáfér. Van i ott egy nagy ponyva, kerítse • e!ő. Legalább azt tartsák a fe- • jük fölé, hogy védjék magukat. S (Folytatjuk) Alkalmazottak érdekvédelme a tsz-ekben Siojui—Apollo emlékérme Az érmegyűjtőknek külön is emlékezetes élményt kínál a napokban befejeződött szovjet—amerikai körös űrprogram. A Szovjetunióban ebből az alkalomból aranyérmét bocsátanak ki. A megtisztelő feladatot a moszkvai pénzverde kapta. Az érme átmérője, 32, vastagsága pedig 2,5 milliméter. A szovjet minősítési szabványoknak megfelelően, a 900- as próba jelű aranyból készül, ami az egyik legjobb minőségnek felel meg. Mindössze tízezer darabot készítettek az egy unciás, 34,559 grammos érméből. A medált IIja Posztói neves művész tervezte. Az egyik oldalon orosz és angol nyelven: Apollo-—Szojuz kísérleti repülés. 1975. Ugyancsak itt tüntetik fel az aranytartalmat jelző próbát, a súlyt, valamint a sorszámot. A másik oldal teljesen sima. Az egyes sorszámot viselő érmét az űrhajósok múzeumában helyezték el. A következő három medált Leonov és Kubászov vitte magaval az űrtalálkozóra, s az első látogatás alkalmával Stafford, Slayton és Brand amerikai kozmonauta kapta a világűrben. Az aranyérmek iránt nagy a kereslet a külföldi gyűjtők körében is. A Vnyes- torgbank közlése szerin eddig az Egyesült Államokból több mint ezer darabra érkezett igény. A nyugatnémet Deutsche bank 505 medált, a belga Hitelbank 606 medált rendelt eddig. A napokban érkezett be a Dresdner bank kérelme is: a nyugatnémet pénzintézet 550 érmét kért. A szovjet külkereskedelmi bank 220 dollárért adja nagykereskedelmi áron az aranyérméket. A kiskereskedelmi ár ennél lényegesen magasabb, 340 dollár. A következő napokban előreláthatólag angol-, svájci és olasz pénzintézetek is jelentkeznek vásárlási szándékkal a Szojuz ■—Apollo aranyérmékre. Faragó András A közelmúltban felsőbb pártszerv döntött arról, hogy „ ... a bérből és fizetésből élő dolgozóknak biztosított- jogok és kötelezettségek következetes érvényesítését a termelőszövetkezetekben alkalmazotti munkaviszonyban dolgozók számára is lehetővé kell tenni”. Egyúttal azt ajánlotta a SZOT-nak, hogy a TIT-tal és a MEDOSZ- szal együttesein — az állami irányító szervekkel egyeztetve — dolgozza ki a tsz-ekben és társulásokban létrehozandó szakszervezeti szervek működési elveit. A felsőbb pártszerv határozata és ajánlása alapján a közeli jövőben konkrét intézkedések történnek a szakszervezeti alapszervezetek vagy csoportok létrehozására a tsz-ekben és társulásaikban. Jogos az alkalmazottaknak az az igénye, hogy egy olyan szervezetbe tömörülhessenek, amely biztosítja egyéni és kollektív érdekvédelmüket. Nem csupán a tsz-alkalmazot- tak rendezetlen munkajogi vitái indokolják ezt, hanem az is, hogy a termelőszövetkezetekben és társulásaikban dolgozó alkalmazottakra eddig többnyire nem vonatkoztak a munkaviszonyban álló dolgozókat érintő állami in- tézkedésejc. Így többek között kimaradtak a munkásokat érintő bérrendezésből, az egészségre ártalmas munkakörökben korengedélyes nyugdíjaztatásból, szakszervezeti üdültetésből stb. A szakszervezetek létrehozását megelőző felvilágosító munkában a pártszervek és szervezetek hangsúlyozzák azt, hogy a szakszervezetek létrehozása a termelőszövetkezetekben és társulásaikban semmi körülmények között nem azt jelenti, hogy egyetlen kérdésben vagy bármilyen rövid időszakra is szembe kerülhet egymással a tsz- vezetősége, mint testület és a szakszervezet. A szakszervezet létrehozásának célja az, hogy erősödjenek a termelő- szövetkezetek ; a szakszervezetek is segítsék a tagsági viszony erősödését, a közgyűlés, valamint a vezetőség törvényadta jogainak, határozatainak érvényesülését. Szocialista viszonyaink között a szakszervezetek érdek- védelmi tevékenysége, s a szövetkezet, mint önálló, vállalati gazdálkodó egység célja, törekvése között nincs ellentét. Ellenkezőleg, a szakszervezeti szervek azzal, hogy a szövetkezetekben képviselik az alkalmazottak érdekeit, nem a szövetkezetek „ellen” fejtenek ki tevékenységet, hanem az esetleges törvénytelenségek ellen, a jogszabályok érvényesüléséért, s ezzel a demokratikus jogok be,tartásáért, a munkahelyi légkör javításáért küzdenek. Mindezek fjedig nem gyengítik, hanem erősítik a szövetkezeti mozgalmat. A szövetkezetekben működő szakszervezeti szerveknek nem csupán szó szoros értelemben vett érdekvédelem lesz a feladata. A szövetkezeti mozgalom fejlesztését vagy ha úgy tetszik, „érdekeit” azzal is szolgálják, hogy részt vesznek az alkalmazottak politikai, kulturális nevelésében, segítik ezen dolgozó réteg szakmai műveltségének növelését. Mihók Sándo BÁLA SZEDŐK Az Orosházi Állami Gazdaság Szólósi kerületében a bálázott g»t>onaszaiinat géppel szedik ös? sze. A traktorokat Heténji Béla és Fejes Sándor vezeti, a pótkocsit idus Getvlnás Miklós és Getylnás István rakj». (Fotó: Veres Erzsi)
