Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-29 / 176. szám
Tudomány — Technika SS2iE2SSaSSSES«affi03Bi laraaaMaaauSBMaeaBSBsaMUuamMMMaaaraBiBaamMf «BOOSsasESDaBoi !BBBBOBEB9aaaas9BaaiBBaa:BBa»o Az emberi élet magassági határa Egy berlini orvosházaspár az Andok legmagasabb hegyén, a 7021 méteres Aconcaguán laboratóriumi kísérleteket végzett 44 argentin katonával. Megállapították, hogy 5500 méter körül van az emberi élet határa, míg a legtöbb állaté jóval alacsonyabban húzódik. Az emberi teljesítőképességnek több mint a fele elvész 6000 méteren, gyorsul a pulzus, a vérnyomás felszökik, a láb vérellátása csökken, s ezért állandó a fagyás- veszély. A leggyakoribb magassági tünetek: fejfájás, hányinger, álmatlanság, szomjúság, étvágytalanság. E tünetek legfőbb oka az oxigénhiány. 4pántot ad az elszökő földgáz A vitamin megőrzéséről Özembe helyeztek egy új erőművet, amely az olajfúrásnál elszökő földgázt felhasználva állít elő elektromos áramot. Az új erőmű Nyugat-Szibériában, Sur- gutnál épült, s 1975-re 1200 000 kW áramot fog adni. De amilyen mértékben fejlődik majd az olajtermelés az Ob-folyó medencéjében, olyan mértékben lehet emelni az erőmű kapacitását is. Az eddig kárbaveszett földgázból a Surgut-erőmű áramot biztosít a térség olaj- és faiparának, s ellátja a halászok és rénszarvastenyésztők otthonát is. A légáramlatok atlasza Elkészítették a csendes-óceáni partvidéki légáramlatok atlaszát a vlagyivosztoki Hidrometeoroló- giai Kutatóintézet munkatársai. A légáramlatokat már régen taBiztosabb a fehér botnál Kiállta a kísérletek próbáját és megkezdték annak az ultrahanggal működő vakvezető szemüvegnek a sorozatgyártását, amelyet egy angol tudós konstruált. A speciális szemüvegkeret középső részén három adóvevő korong helyezkedik el. Ezek sugározzák ki rövid időközökben az ultrahang-impulzusokat, illetve fogják fel a visszaérkező jeleket. A sugárnyaláb 60 fokos sugárkúpban kb. hat méter távolságon belül „tapogatja le” a környező tárgyakat, majd a visszaverődő hallhatatlan hangok erősítő készülékben akkü- nak át megfelelő magasságú „dallamos” hangokká. A jobb és a bal fül számára a szemüveg- keret szárába épített kis műanyag csövecskék közvetítik a sztereohang két összetevőjét, így a vakvezető készülék térbeli tájékozódást tesz lehetővé. A tárgyak távolsága a hang- magasságból állapítható meg. A távolabbi — de még hat méteren belüli — tárgyakról visszaverődő ultrahangokat magas hangként érzékeli a vak ember. Amint közeledik a tárgyhoz, egyre mélyül a hangjelzés. A visz- szaverődő felületek minősége is befolyásolja a hangjeleket (pl. más hangot ad az utca aszfalt- burkolata, mint a fűvel borított felület). A környezetről visszaverődő ultrahangokból meglehetősen összetett hangkép alakul ki, s ebben a „hang-birodalomban” csak kb. 20 órai gyakorlás után tud kiigazodni a világtalan személy. A vakvezető szemüveg hajlékony kábellel csatlakozik a könnyű, zsebben elhelyezhető kisméretű erősítő és átalakító egységhez. nulm ányozzák az aeroiógusok. Egyik-másik áramlat igen nagy sebességgel halad, s a repülőgépekre komoly veszélyt jelent Különösen sok áramlat van a partvidéken. Az atlasz az új légifolyosók kijelölésénél nélkülözhetetlen. Lecsapolás — csatornázás Nagyarányú lecsapolási munkálatok folynak a Szovjetunió területén — különböző éghajlatú vidékeken és különböző magasságokban. A balti köztársaságokban és Belorussziában áthatolhatatlan mocsarakból nagy területek válnak művelhetővé le- csapolással. A Volga mentén, ahol viszont állandó a szárazság, 12 nagy öntözőrendszer épül, s ugyancsak öntözőcsatomák épülnek a közép-ázsiai sivatagos vidékeken, összesen 55 helyen folynak olyan munkálatok á Szovjetunió területén, amelyek a megművelhető föld területét növelik majd. Ahhoz, hogy a nyár gyümölcsei a konzerválás során megőrizzék C-vitamin-tartalmuk nagy részét, a gyártási technológia jelentős fejlődésére volt szükség. Rájöttek, hogy ha e vitamin huzamosabb ideig levegővel érintkezik, hamar oxidálódik és hatástalan vegyületté alakul át. Ennek elkerülésére a mai folyamatos működésű, zárt rendszerű gépsorokon a nyersanyag a legrövidebb idő alatt halad át, s az üvegeket, a fémdobozokat légszívás mellett — vákuum alatt — zárják le. A kísérletek során az is kiderült, hogy a C-vitamin nem kívánatos oxidációját segíti elő a szeletelés, a zúzás vagy a pasz- szírozás során kiszabaduló néhány enzim is. Éppen ezért a vitaminmegóvás érdekében e műveleteket azonnal hőkezelés követi, s az ilyenkor kialakuló ún. hőfüggöny megbénítja, hatástalanítja . az enzimeket. De minthogy a hőmérséklet emelkedése is fokozza a C-vitamin- oxidáció sebességét, a gyártási folyamatban viszonylag alacsony hőmérsékleten, vákuuiri alatt történik a főzés és a sűrítés, továbbá kíméletes a kész termék sterilizálása is. Á tudományos alapokon nyugvó, korszerű konzerválási technológia segítségével elérhető, hogy a zöldborsó és a zöldbab C-vitamin-tartalmának kb. 60, a paradicsoménak 70, a savanyúságokénak 75—80 százalékát meg lehet őrizni és a befőttek vitaminvesztesége sem haladja meg a 20 százalékot. Napozás — mértékletesen! Nagyon fontos az ember életéből a jól végzett munka utáni pihenés, az évente legalább két hétig tartó üdülés. Sokan hónapokig készülnek a kéthetes beutalás minél jobb kihasználására vagy a táborozás, kempingezés, fürdőzés örömére. Elérkezik a várva várt nap, megérkezik az ember a tópartra, hegyvidékre — és az első nap varázsának engedve, kiíekszik a napra, élvezve az egészséget hozó napsugarakat. Estébe vagy másnapra azután vakarja és kenegeti felperzse- lődött bőrét, éjszakánként nem tud aludni, csillapíthatatlan fejfájástól, szédüléstől, émelygéstől szenved, de vannak még ezeknél súlyosabb tünetek is... Bizony, a hosszas vagy túl erős — kellő fokozatosság nélküli — napozás után néhány órával bőrgyulladás keletkezhet, amelyet bőrvörösség, égető érzés mellett láz is kísérhet. A könnyebb esetek néhány napon belül hámlás kíséretében gyógyulnak, de súlyosabb esetekben hólyagképződés, sőt szövetelhalás is létrejöhet. Napégés után a vállakon gyakran óriás szeplők keletkezhetnek, amelyek télen sem halványulnak el és maradandóan jelzik a lezajlott napégést. S mértéktelen napfürdőzés ártalmaihoz tartozik egyes esetekben a napozás utáni szédülés, álmatlanság, ingerlékenység, esetleg erős szívdobogás. nehéz légzés, hányinger stb. Ilyenkor a napozás időtartamát meg kell rövidíteni, esetleg átmenetileg megszüntetni. Súlyos ártalom a napszúrás, mely az agyhártyán létrejövő vérbőség, vizenyő következmé- ménye. Nagyfokú nyugtalanság, szapora légzés és szívműködés, erős főfájás, tarkómerevség, hányinger jelzi a napszúrást. Megelőzésére a tarkót fehér kendővel vagy vizes ruhával takarjuk le. A hőguta a túlzott felmelegedés következménye: eszméletlenséggel, magas lázzal jár. Vannak olyan állapotok, amikor kifejezetten kerülni kell a napozást. Árt a napozás a magas vérnyomásé, a pajzsmirigy- és a szívbetegeknek, valamint az idegbetegeknek és a tüdő- gümókorotoknak is. Egyes fény- érzékeny bőrbetegségnél is súlyosbítja a helyzetet a napozás. Mindez azonban senkit ne riasszon el a napozástól. Kevés kivétellel napozni szabad, sőt, kell, de ügyeljünk a napozás hogyanjára. Legfontosabb a fokozatosság elve! Kezdetben csak rövid ideig — nercekig — tartózkodjunk az erős napon, s ezt követően fokozatosan növelhetjük a napozás időtartamát. Lehetőleg a kora délelőtti vagy a késő délutáni órákban kezdjük el szabadságunk elején a napozást, amikor a nap ereje gyegébb. A. déli, tűző napot még lebarnult bőrrel is kerülni kell, mert a túlzott felmelegedés legyengíti a szervezetet. Napozás közben ajánlatos többször zuhanyozni vagy fürödni, hogy a bőrre száradt verejték eltávozzon. A világos bőrflejc, a vörös vagy szőke hajúak érzékenyebbek a napsugarakra, nékik különösen vigyázniuk kell. A napolaj használata védi a bőrt az eőrsebb kiszáradástól, és fényelnyelő hatásánál fogva, gyengíti a napfény erejét. Érdemes ésszerűen napozni, mert mint láhattuk, a túlzott hő- és sugárhatás az egész szervezetet károsítja, de különösen a bőrt, azt a fontos szervünket, amely a szervezetet elhatárolja a környezettől. Lét- fontosságú szerv, amely nemcsak védelmet nyújt a külső fizikai, kémiai és bakterológiai ártalmak ellen, de védi a szervezetet a külső hőmérséklet változásai ellenében is az izzadságmirigyek és érrendszerek segítségével. Érző idegvégződései mintegy jelzőberendezést alkotnak az ártalmas hatások észlelésére. Kevéssé ismert szerepe, hogy védőanyagokat termel a szervezet számára, amelyek az egész szervezet normális működését biztosítják. Nem utolsósorban pedig mint jól záró burok, megóvja, a /szervezetet a nagymérvű vízveszteségtől, kiszáradástól. , VigYáZni kell tehát a bőrre, különösen a nyári évszakban, amikor a fürdőzés, strandolás, napozás következtében a fedetlen bőrfelületet a megszokottnál több ártalom érheti. h. J. v
