Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

II. Rákóczi Ferenc születésének 300 éves jubileumára készülnek n. Rákóczi Ferenc születésé­nek 300 éves jubileumára ké­szül az egy éve alakult sáros­pataki városszépítő egyesület. A városban, amely sok szállal kapcsolódik a „nagyságos fe­jedelem” életéhez, dombormű­vel díszített kőtáblákkal jelölik meg a róla elnevezett helyéket és más történelmi, irodalmi sze­mélyiségek nevét viselő utcákat. Elkészíttetik az évfordulóra az egykori Rákóczi-vár, illetve a hajdan falakkal körülvett sá­rospataki vámegyed történetét ismertető kőtáblákat is • • • Üj, állandó régészeti kiál­lítás készül a Magyar Nemzeti Múzeumban. Nyolc felújított te­remben — összesen 1200 négy­zetméteren — mutatják be Ma­gyarország népeinek történetét az őskortól a honfoglalás­korig. (MTI) Hétszázezernél több diplomás Az idei tanévben megközelí­tően 700 000 fiatal szakember fe­jezte be tanulmányait a szov­jet főiskolákon és egyetemeken. Többségüknek már megvan a munkahelye. A szovjet gazda­ság dinamikusan fejlődik — évente több mint 400 új nagy- vállalat kezdi meg a termelést — így állandóan nő a szakkép­zett munkaerő iránti szükség­let legtöbbjük lakást is ’ kap leendő munkahelyén, a lakások bére egységesen az egész or­szágban a családi jövedelem 4-5 százalékát teszi ki. Megnőtt az automatizált ve­zérlési rendszerek, az alkalma­zott matematika, magfizika és ! az elektronikus számítógépek terén jártas szakemberek szá­ma. I Befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák Gyorsmérleg az eredményekről Országszerte befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák valamennyi -r- nappali, esti és levelező — tagozaton. Az első, nem végleges adatok szerint összesen mintegy 71 000- en írták *meg írásbeli dolgoza­taikat, illetve feleltek a szóbe- liztető felvételi bizottságok előtt, mindössze néhány százan nem jelentek meg a jelentkezők közül az írásbeli felvételi vizs­gákon. A legtöbben — szám szerint csaknem negyvenezren — a nappali tagozaton felvé­teliztek, az esti tagozatokra to­vábbi nyolcezren, a levelezőre pedig 23 000-en pályáztak. ' Az oktatáspolitikai szakembe­rek aláhúzzák: a túljelentkezés mellett ebben az esztendőben is jellemző volt az egyes karok, szakok közötti aránytalan és egyenetlen pályázati megoszlás. Most is előfordult például, hogy azokon a karokon és sza­kokon, ahová túl sokan pályáz­tak, viszonylag magas pontszám­mal is el kellett utasítani je­lentkezőket, míg másik karó­Szombaton a csabai Leninben Az Alföld országútjain a kilométereket nyelő autóból felvillan egy-egy vasbetonba épített villanyhuzalokat tartó oszlop. De azt már az ország­úiról alig lehet látni, hogy az árammal töltött huzalok keresz- tül-kasul szövik az ember, a tanyák, a majorok, az üzemek feletti légteret. S ha gyönyörű Alföldünk valamelyik pontján megállsz és felpézel a suhanó fecskékre, a száqnyukat széttár­va földre ereszkedő galambok­ra, azok a végtelenbe futó acél­huzalokkal keverednek. Szombaton, július 26-án Al­földünk egy szeletén, a több ezer hektáros csabai Leninben tekintettem fel az acélhuzalok közt suhanó fecskékre, a földre ereszkedő vagy éppen felszálló galambokra. A madarak a ter­mészet szépségeiről közvetítet­ték a híreket, a huzalok a kor óriási energiájáról, amely a gazdaságnak, a kultúrának egyik éltető eleme. S huzalai messze, messze futnak falvak, városok, megyék, országok ha­tárain át. Emberek állították fel a vasbetonba épített oszlo­pokat, szerelték fel ezekre a hu­zalokat, hogy saját szolgálatuk­ba kényszerítsék ezt az óriási erőt. Amint ©rr© gondolva, tovább bicikliztem a csabai Le­nin Tsz embereinek birtokán- bjrodalmán, a gazdaság egyik aszfaltján épületek villantak ki egy kis nyárfás közül. Megáll­tam. Itt van a tojótelep. Most nem jegyzem) fel, hogy hány százezer tojást hordanak el in- nem a teherkocsik. Azt viszont igen, hogy egv tojóházban — hét vagy nyolc van a nyárfák közt — alig tudtam felfedezni ■ valakit. Végül két hölgyet lát­tam meg. Ök szedték el a há­rom szintre — ha jól figyel­tem meg — épített ketrecek­ből s azok mellett végigfutó, vályucskába guruló tojásokat. Az eledelt, a vizet gombnyo­mással szállítják a tyúkoknak, ugyancsak gombnyomással ta­karítják alóluk az ürüléket, amely a tojásházakon kívül, vontatóba hull a szállítószalag­ról s azt a traktor elhúzza a szárítóba. Ott az automatikusan működő gép takarmánylisztet készít belőle. Ennek vezérlőfa­lára most szombaton délelőtt Vidéki András figvelt. Mint em­lítette, óránként átlag 2 mázsa 80 kiló a gép produktuma. Az Alföld légterében keresz- tül-kasul futó huzalokkal e kis térségben így állította salát szolgálatába az ember a villa- 'mosság óriási erejét, Amnyit még a ‘oiástelepről. hogy mi­előtt az egyik tojóházba be­léptem cioőm talpát' fertőae- «íteni kellett; és külön épü­letben van az ott dolgozók mosdója, öltözője. És hát a nyárfák. Őrzik a természeti környezetet Pelle László, a kombinát ve­zetője — mert a tojótelephez hozzátartozik az előnevelő, melyben a csirkék tojóvá nő­nek —, amikor meglátta, hogy biciklivel „száguldqzok”, azt mondta, bizony néha jó szét­nézni. Ö is megszokott állni a kocsijával, amikor nagyritkán a családjával valahová elmegy, mert ötéves kislánya újra és újra kérdezi a kilométereket nyelő kocsiban, „mi volt az, apu?”, amikor valami mellett elsuhannak. Elmondja ő, de hát az nem minden. Látni kell a dolgokat közelről. Ezért oly­kor megállnak. Hát igen. Csak úgy ke­rüljük el az optikai csalódást, ha közelről látjuk a dolgokat. Nevezetesen hallottam már a hírt arról hogy a Leninben, má- sodvetéísiként 40 hektár babot vetnek amit a hűtőház vesz át Jó hír? Bizony az. Mert ebben az év­ben másodszori termésre kény­szerítik a földet. Aztán meg, akár belföldi fogyasztásra ke­rült a zöldbab, akár exportra, mindenképpen a népgazdaság javát szolgálja. De a hozzám jutott hír azt nem láttathatta, hogy a nyári nagy csapadék miatt agyonnyomták a gépek ezt a környéket, amikor a bú­zát aratták, s emiatt a nap •melegétől kőkemény réteg von­ta be a talajt. Ezt törték fel,1 ebbe vetették a babot. S szom­baton az első szakaszt — mert négy szakaszban vetik, hogy folyamatosan szállíthassák a hűtőháznak — esőztető beren­dezéssel már öntözték. Ezen a helyen sorolt is szépen a, nö­vény. S ha nem jött kpzbe va­lami rendkívüli dolog, akkor már azóta a negyedik szakaszt is elvetették. A bővebb infor­máció kedvéért ide jegyzem még; a másodvetésből betaka­ríthatnák hektáronként 25—30 mázsányi termést. Ez sem más, minthogy az em­ber a technikával meghódítja a természetet. Ebben benne van már az is, hogv a technika gondolkodást is jelent, a kul­túra része, mivel a munka és a kultúra egy és ugyanazon do­lognak, a két oldala. Maradjunk a gondolkodásnál. Most építik a csabai Leninben a cukorrépaátadót. Ez azt je­lenti. hogy szedéskor erre a helyre hordják a cukorrépát és a cukorgyár innen szállítja el. A szállításnak ez a változtatá­sa, hogy mit jelent a termelő- és feldolgozó üzemnek, azt majd a gyakorlat bőven bizonyítja. Kü­lönösen« ha arra gondolunk, hogy a szövetkezetnék több száz hektár cukorrépa vetése van, amely — ha nem éri termé­szeti csapás —, 400 mázsát is adhat hektáronként. Kerekezés közben a sze­relőműhelyt, a gépparkot, a szé­naszárítót is láttam. Ezen a kör­nyéken vettem észre régi, is­merősömet, Orosz Bandi bácsit, akivel Moszkvában jártam együtt. Utána akartam menni, de a sok épület közt nyoma ve­szett. Mint ahogyan útközben - találkoztunk a főmezőgazdász- szal és integettünk egymásnak, de aztán, akármerre kerekez­tem, sehol nem láttam. Öt is, engem is elnyelt az Alföldnek ez a szelete. Jó lett, volna a párttitkárral is beszélni de hát csak integettünk, mert kerekes „lovam” pihenni kívánt és ha­zahajtottam. Cserei Pál kon és szakokon kisebb pont­szám is elegendő volt a felvé­telhez. összevetve a tapasztala­tokat és a számadatokat az el­múlt esztendő mérlegével, az idén észlelhető volt, hogy a nappali tagozatokra történő je­lentkezés némileg csökkent. Ezen belül azonban ellenkező tendenciák is mutatkoztak: igen kedvezőnek ítélhető például, hogy a tanárképző főiskolák iránt jelentősen — mintegy 6—7 százalékkal — megnövekedett az érdeklődés. Hasonlóképpen fontos és oktatáspolitikai érte­lemben is feltétlenül támoga­tandó jelenség hogy gyarapo­dott a munka mellett felső fo­kon továbbtanulni kívánók ará­nya. • | Az elmúlt napokban a pályá­zók megkapták a felvételről, vagy az elutasításról szóló ér­tesítést. A felvételi bizottságok az elutasított jelentkezőkkel kö­zölték a döntgg okát, az elért póntszámot, az osztályzatokat, és meghatározott esetekben a fellebbezési lehetőséget. A fel­lebbezést az elutasítás kézhez­vételét követő nyolc napon be­lül a felsőoktatási intézmény rektorához (főigazgatójához) kell beküldeni. A fellebbezések ügyé­ben a felügyeletet gyakorló mi­nisztérium és a felsőoktatási in­tézmény érdekelt vezető beosz­tású dolgozóiból alakult bizott­ság dönt majd. A’ felsőoktatási intézmények felvételi bizottságai a rendelkezésre álló helyeknek általában csak 94 százalékát töl­tötték be, illetve annyit, ameny- nyit a felügyeleti hatóság előre meghatározott. A minisztériu­mok és az illetékes felsőoktatá­si intézmények vezetőiből ala­kult bizottság tölti be a fenn­maradt mintegy 6 százaléknyi helyet, amelyek sorsáról előre­láthatóan augusztus végén dön­tenek. Ezeknek a bizottságok­nak a határozata ellen további fellebbezési lehetőség nincs. Azok a jelöltek, akik a felvé­teli vizsgán megfeleltek, de fel­vételt nem nyertek, értesítést kapnak, hogy amennyiben a kö­vetkező tanévre ugyanazon in­tézménybe, karra, szakra kérik felvételüket, pályázatukat — az ismételt jelentkezés alkalmával PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (R EG E N Y) 3a > — Azt hiszem, most az enyém is, pedig csak a lakás­tól futottam idáig. Mi újság van, történt valami rendkívüli a vihar idején? — Jelentem, igen. A jelző- rendszei; megbolondult, elő­ször állandóan jelzett, bizto­san belevágott az istennyila. Aztán végképp elhallgatott, de annyira el, hogy még a villany- világítás is szünetel. — Azt tudom, mi is sötétben maradtunk otthon. Ez nem új­ság, ilyen máskor is , előfordul vihar idején. — A legénység ébren van. A távbeszélő-összeköttetés mű­ködik. Már jelentettem az ügyeletes tiszt elvtársnak, hogy rendkívüli méretű vihar van nálunk. Azt mondták, ha erő­södik, vagy elemi kár kelet­kezik. jelentsük, és rendeliíini: el Riadót. A járőrökkel ezelőtt néhány perccel beszéltem. Ta­kács káromkodott, mert már bőrig ázott, vacog a foga, a járőrtérsa. Ángyás, az is be­szélt. Arra kért: hogy nézzem meg a lovakat. Szerinte nagyon Idegesek. jelzett külön kérésükre — újabb felvételi vizsga nélkül a jelenlegi vizsgaeredményeik alapján veszik figyelembe. Az idei felvételi munkában lépéseket tettek az egyes terü­leteken mutatkozó szakember- hiány enyhítésére. Megvizsgál­ták: milyen hathatós intézkedé­seket' lehet bevezetni a vidék — elsősorban kisebb települé­sek — jobb szakemberellátásá­ra. Ennek eredményeként egyes szakmák esetében (pedagógu­sok, jogászok vonatkozásában) és egyes vidéki területeket érin­tően“ a szakemberhiány kielégí­tése érdekében már az 1975—76 tanévre — az érvényes jogszabá­lyi keretek között — új eljárást vezettek be. A felsőoktatási fel­vételinél a pedagógusképző in­tézményekbe (óvónőképzőbe, ta­nítóképzőbe, tanárképző főisko Iákra, egyetemi tanár szakokra), valamint az állam- és jogtudo­mányi karokra felvételre jelent­kezők közül azok, akik társadal­mi ösztöndíjszerződéssel rendel­keznek és a felvételhez szüksé­ges úgynevezett relatív pontha­tárt elérték: a felvételinél előnyt élveztek. A társadalmi ösztöndíjszerző­déshez — amit a szóbeli fel­vételi vizsga idején a jelentke­zőknek be kellett mutatniuk — csatolni kellett az illetékes ha­tóság pedagógusjelöltek eseté­ben a megyei művelődésügyi osztály, jogi karra pályázók esetében az Igazságügyi Minisz­térium, valamint a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát arról, hogy a jelentkező — amennyi­ben felvették a felsőoktatási in­tézménybe — diplomája meg­szerzése után a szakemberhiány nyal küzdő vidéki munkahelyen vállal állást. A szerződés alap­ján a hallgatók 400—700 forint összegű havi társadalmi ösz­töndíjban részesülnek az adomá­nyozótól. Ezenkívül természete­sen a tanulmányi eredményük, a szociális helyzetük alapján to­vábbi juttatásokat, ösztöndíjat is kaphatnak. A felvételi vizs­ga előtt megkötött társadalmi ösztöndíjszerződés csak a felső- oktatási inézménybe történt felvétellel válhat érvényessé (MTI) — Megnézte? — Még nem jutottam hozzá, azóta sorban jelentkeztek a járőrök, a viharlámpákat is meggyújtottam. Ébren van mindenki. Ülnek az ágyon. Jelentem, eléggé be vannak tojva). — A többi járőr is jelent­kezett. Kinn varinak a szabad ég alatt. Nincs hová elbújniuk. Csik jelentette, hogy kétszer belevágott a villám egy fába, kigyújtotta. Oltani nem kel­lett, mert az eső elverte a lán­gokat. Csík azt mondja, nem félnek, csak Faludinak megsé­rült a keze, beleesett valami árokba. Azt jelentette, nem nagy dolog, nem szorul segítségre. Balogh Szigetivel van a csat­lakozásnál. Még fa alá sem tudnak húzódni, mert a sziklák között kellett figyelőben ma­radniuk. — Hívja őket gyorsan, adjon parancsot, hogy húzódjanak le az útkaparó házhoz, közben nézzenek be a munkásszállás­hoz. Ott most együtt van zagy huszonöt asszony. Biztos teljes a pánik, félnek. Lehet, hogy segítségre van szükség. Köny­Hyen előfordulhat hogy a szét elvitte a fejük fölül a tetőt. Nagyon cémaszálon lógott mái az egész alkotmány. Egy-két ember már a folyo­són leskelődött. Hallották a parancsnok hangját kihozta őket a kíváncsiság. — Mi van, fiúk, ki nem tud aludni? — Jelentem, Suhajda va­gyok. .. — Jelentem, Golubica határ­őr. Elveszett a macskám! — A többiek ébren vannak? — Mindenki felkelt már Nyugtalanok — jelenti Suhaj­da és közelebb jön. — Mondja, Suhajda elvtárs, ért maga a lovakhoz? Golubics. maga állatbarát igaz? — Jelentem, igen. Teljes mértékben. — Akkor maguk ketten. Kapjanak magukra esőköpenyt vegyenek magukhoz lámpát, menjenek ki az istállóba. Gyújt­sanak világot, dobjanak egy-egy marék szénát a lovak elé. Ha ember van a közelükben, el­múlik a félelmük. Vigyázza­nak. Ha véletlenül elszakították a kötőféküket, akkor könnyen megrúghatják magukat. Óvato­san menjenek. — Jelentem, engem szeret­nek a lovak — csattan Golu­bics, és már indult is. — Rendben1 van. Akkor in­dulás. szeresse őket maga is. Suhajda, igyekezzen. Magára szükségem lesz, majd velem jön. Ügyeletes! Hol a törzsőr­mester elvtárs? — Itt vagyok! — szólt az

Next

/
Thumbnails
Contents