Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

Kódér féltés Józef Tel ohmót Kádár János, a Magyar Szó- i cialista Munkáspárt Központi [ Bizottságának .első titkára hét­főn a Központi Bizottság szék­házában fogadta Józef Tejch- mát, a Lengyel Egyesült Mun- párt Politikai Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyet­test, kulturális és művészetügyi minisztert. A szívélyes baráti találkozón I jelen volt Aczél György, az MS2MP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr■ Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, valamint Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) f Leszerelési világkonferencia at enyhülésért A leszerelési világkonferencia összehívása elő fogja segíteni az enyhülési folyamat megerő­södését és elmélyülését, vissza­fordíthatatlanná tételét és a katonai enyhüléssel való kiegé­szülését. Erre a következtetés­re jutottak a leszerelési világ- konferencia előkésztésével fog­lalkozó különleges ENSZ-bizott­Kliuiuk és Szevasztyjanov kitüntetése ság tagjai -annak- a beszámoló­tervezetnek a megvitatása so­rán, amelyet az ENSZ-közgyű- lés 30. ülésszaka elé terjeszte­nek. A Szovjetunió képviselője a viták során emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió felhívást intézett a népekhez, parlamen­tekhez és kormányokhoz a fegyverkezési hajsza korlátozá­sa. az általános és teljes lesze­relés megvalósítása érdekében. Bulgária, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Mongólia és a többi szocialista ország képviselői tá­mogatták e javaslatot. Magyar—angol külügyminiszteri tárgyalás Pyja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra ér­kezett James Callaghan, Nagy- Britannia és Észak-írország .Egyesült Királyság külügymi­nisztere. Fogadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Púja Frigyes, Nagy János külügyminiszter­helyettes, dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság londo­ni nagykövete. Jelen volt a fo­gadtatásnál John Wilson buda­pesti angol nagykövet. A külügyminisztériumban Púja Frigyes és James Calla­ghan tárgyalást folytatott. Magyar részről a tárgyaláson részt vett Nagy János külügy- miniszterhelyettes, dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztár­saság londoni nagykövete, dr. Randé Jenő és Nagy László, a Külügyminisztérium főosztály- vezetői. Brit részről a tárgya­lásokon jelen volt John Wil­son, budapesti nagykövet, B G. Cartledge, a külügyminisz­térium főosztályvezetője. T. Mc Nally, a külügyminiszter poli­tikai tanácsadója, T. McCaff­rey, a külügyminisztérium fő­osztályvezetője. Pjotr Klimuk és Vitalij Sze oasztyjanov szovjet űrhajóso­kat a Lenin-'renddel tüntették ki a Szaljut—4 orbitális tudo­mányos állomáson és a Szojuz— 18 szállító űrhajóval megtett hosszú sikeres repülésért és a küldetés alatt tanúsított bátor­ságukért és hősiességükért. Az űrhajósoknak, akik a Szovjetunió kétszeres hősei, tel- jestményük elismeréséül szülő­földjükön bronz mellszobrot ál­lítanak fel. A portugál szocialisták . a triumvirátus ellen A másfélmillió szervezett portugál dolgozpt tömörítő egy­séges szakszervezeti központ (Intersindical) kongresszusa be­fejezte háromnapos munkáját. A küldöttek elfogadták „az új Portugália megteremtését célzó irány és, akciók dokumentu­Testvérhqrc Angolában A* Izvesztyija hétfői számá­ban nyugtalanságának ad han­got a jobboldali erők által An góléban kirobbantott testvér­gyilkos háború miatt. Holden Roberto, az Angolai Nemzeti Felszabadítás Front (FNLA) vezetője — mutat rá a lap — „totális háborút” hirdetett meg az ország leghaladóbb és leg népszerűbb szervezete, az An­golai Népi Felszabadítási Moz­galom (MPLA) ellen. A zairei központtal működő szervezet képviselői nem titkol ják céljaikat. Az FNLA fótit kára az AFP tudósítójának ki jelentette: „nem azért me gyünk Luandába, hogy tárgyal junk, hanem azért, hogy meg­szerezzük az ország vezeté­sét”. — Az Angolában legutóbb le­játszódott -események megcáfol­ják a burzsoá» sajtó olyan állí­tásait, mintha Angolában egy­szerűen helyi katonai összetű­zésekről lenne szó. — önmagáért beszél az a tény, hogy az angolai naciona­lista. jobboldali elemek lepak- tálnak a fehér szélsőségesek­kel. Az FNLA tevékenységének támogatói között vannak az északi ültetvényesek, a „banco sotomayor” monopolista cso­portosulás képviselői. mát”, amely a szakszervezetek akcióprogramját tartalmazza. A Portugál Szocialista Párt vezetősége folytatja támadását a szombaton létrehozott kato­nai-politikai hatalmi csúcsszerv ellen. Mint ismeretes, Soares pártja már hosszabb ideje Goncalves miniszterelnök távo­zását követeli, akj viszont az MFA közgyűlésének döntése alapján helyet kapott ebben a „triumvirátusban” .A szocialis­ták taktikája most arra irányul, hogy megbontsák a hármas csúcsszerv egységét. Mario So­ares. a párt főtitkára, a szoci­alisták vasárnapi nagygyűlésén Costa Gomes köztársasági elnö­köt dicsérte, és azt bizonygatta, hogy csak az ő vezetésével lét­rehozandó nemzeti egységkor­mány lenne képes megmenteni az országot a „diktatúrától”. Az új hatalmi szerv ellen mozgósítja híveit a klérus is. Bragancában, az ország észak­keleti részében fekvő városban a katolikus egyház több ezer hí­ve vonult fel, a kommunista pártot és a COPCON-t támadó jelszavakat hangoztatva. Latin-ümerika vezet elmúlt évhez viszonyítva legtöbb országban csökkent a fogyasztói árak ®tü kedésénei üteme Ennek mértéke Mén februárban világviszonylatban átlagosan 14 százalék volt a múlt év október! 16,3 százalékkal szemben. Térképünk az es év májusi, illetve az előző év adatai alapján számított áremelkedések mértékét tünteti fel / ' I Külpolitikai ismertető A biztonság okmányának fejezetei Július 30-án harminchárom európai és a két észak-ameri­kai állam legmagasabb rangú vezetői ülnek össze a finn fő­városban. Aláírják azt a több mint százoldalas okmányt, amelynek elkészítésében 1973. júliusában a harmincöt kül­ügyminiszter megegyezett a helsinki találkozóján. (Ez volt az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet első szaka sza); mintegy haLszáz, diploma­ta és_ szakértő készítette el két esztendei munkával Genfben az okmányt (ez volt a második szakasz), és most a vezetők aláírásukkal szentesítik, ez az európai-konferencia harmadik, záró szakasza. Az okmány négy fő fejezetből káli, az értekezlet négy napirendi pontjának — Helsinki és Genf nem hivatalos diplomáciai nyelvéi) a négy ko­sárnak^ — megfelelően. A kö­vetkezőkben összefoglaljuk a négy fejezet tartalmát. O Az európai biztonság a!ape!vei Az első fejezet az európai biztonság lényegének meghatá­rozásával foglalkozik. Ez az okmány magja, ez önti szavak­ba az államok együttélését szabályozó tíz alapelvet. Azért alapvetőek ezek az elvek, mert ha mindenki hozzájuk igazodik, úgy valamennyi állam bizton­ságban érezheti magát, nő az egymás iránti bizalom, és ezzel létrejönnek az együttműködés kiterjesztésének feltételei. Az első alapelv az államok önállóságét szögezi le. Kimond'- ja, hogy minden ország szuve­rén — tehát független —, ha­tárain belül maga dönt ügyei­ről, és ezt a szuverenitást má­sok kötelesek tiszteletben tar­tani. A második alapelv volta­képpen ezt a tiszteletbentar- tást fejezi ki, amikor kimond­ja, hogy az okmány aláírói vál­lalják: nem alkalmaznak erő­szakot más államokkal szem­ben és nem is fenyegetnek erő­szak alkalmazásával. A bizton­ság érzetéhez döntő mértékben hozzátartozik a határok sérthe­tetlensége. Ez a tétel már azért is fontos, mert a határrevíziós igények szolgáltattak ürügyet a második világháború kirobban­tásához, s a háború utáni hely­zet stabilitásához elengedhetet­lenül hozzátartozik, hogy min­denki tiszteletben tartsa — a részben, új — európai határo­kat. Hasonló tartalma van a negyedik elvnek, amely az ál­lamok területi egységének tisz­teletéről szól. Mindezekből logikusan kö­vetkezik az ötödik elv, amely­ben azt vállalják a résztvevők, hogy vitáikat csak békés esz­közökkel oldják meg. Erőszak­kal, nyomással, vagy más köz­vetett eszközökkel időnként megkísérelheti egy állam, hogy rákényszerítse akaratát a má­sikra, ez azonban összeegyeztet­hetetlen a békés egymás mel­lett éléssel. A következő elv te­hát kimondja a mások belügye- ibe való beavatkozás tilalmát. Az emberi jogok és az alapve­tő szabadságjogok tiszteletben tartását is leszögezték. Ebbe beleértendő a gondolat, a lel­kiismeret, a vallásgyakorlás és a meggyőződés szabadsága. Miután Az alá- és a föléren- delés a nemzetközi kapcsola­tokban megengedhetetlen, az elvek kirpondják a népek egyenjogúságát és azt az elide­geníthetetlen jogukat, hogy rendelkezzenek sorsukkal. A nemzetközi síjtó által „tízpa­rancsolatnak” is nevezett tétel sor azonban nemcsak azt sorol ja fel, amit nem teszünk, vagy amit tiszteletben kell tartani, hanem cselekvésre késztet és ezzel már előre mutat a követ kező fejezetekre; ösztönzi az államok közötti együttműkö­dést. A tizedik alapelv végül azt húzza alá. hogy a. részivé vők jóhiszeműen teljesítik nemzetközi kötelezettségeiket, egyebek között tehát az eddig aláirt megállapodásaikat. Az első napirendi pont része­ként tárgyalták a bizalomnöve­lő katonai jellegű intézekedé- seket is. Ügy döntöttek, hogy önkéntes alapon előre értesítik egymást nagy hadgyakorlataik­ról, nehogy ezek a csapatmoz­gások alaptalan félelmet, aggo­dalmat okozzanak másokban © Egylélés és egyiillüiiiis A második fejezet az együtt működés igen fontos területét fogja át: a gazdaságot, a mű­szaki tudományokat és a kör­nyezetvédelmet. Nyilvánvaló, hogy e területeken a nemzetkö­zi csere akkor szélesedhet, ak kor válhat tartóssá, gördülé­kennyé, ha áz államok között megvan a kellő bizalom, az a biztonságérzet, amelyet az el­ső fejezetben olvasható elvek megtartása hoz létre. (A nem­zetközi feszültség viszont szük­ségszerűen csökkenti a kereske­delmi forgalmat és korlátozza a gazdasági együttműködést.) Az e fejezetben foglaltak te­hát arra sarkallják az aláíró­kat, hogy szélesítsék, lendítsék fel együttműködésüket az em­lített vonatkozásokban. A ke­reskedelemről szóló bekezdések legfontosabb része az, amely a hátrányos megkülönböztetések, a diszkriminációk kiküszöbölé­sének lehetőségeiről és a leg­nagyobb kedvezményes elbánás elvének alkalmazásáról szól. Enélkül kölcsönösen előnyös, hosszabbtávú gazdasági együtt­működés elképzelhetetlen. Az ipari kooperációról szóló passzus e viszonylag új együtt­működési forma alkalmazására ösztönöz. Az ipari vállalatok közös tevékenysége igen sok előnnyel jár: növeli a kereske­delmi lehetőségeket, csökkenti a költségeket, segíti a műszaki haladást, lehetővé teszi a tér mékekben való fizetést és köl­csönös érdekeltségeket teremt a termelésben. Manapság, amikor a tudo­mány közvetlen termelőerővé vált, igen nagy jelentősége van a tudományos, a technológiai és a műszaki kutatások össze­hangolásának. így a legköltsé gesebb tudományos feladatok is viszonylag gyorsan és olcsón megoldhatók, eredményeik mindenki számára könnyebben elérhetővé válnak. E témával is foglalkozik a második feje­zet. Jellegzetesen földrészméretfl féladatokat foglalnak maguk­ban a közös, érdekeltségre szá­möt tartó terveknek nevezett elgondolások. ‘ Néhány példát említünk. Ha Európa összefog, megoldható aa ésszerű áramel­osztás már csak azért is, mert az időeltolódás miatt a földrész különböző részén, más-más időkben van a csúcsfogyasztás, s így az egyes országok ener­giarendszerei kiegészíthetik egy­mást. A nemzetközi kereskede­lem nagyarányú növekedése szükségessé teszi az összefüg gő, korszerű szárazföldi és ví­zi úthálózat kiépítését, nagy, közös terveket dolgozhatunk ki — ezt is ajánlja a biztonsá­gi értekezlet okmánya — az energia- és nyersanyag-kutatás ban, ami különösen a kis- és csekély anyagi eszközökkel ren­delkező országok számára lét- fontosságú. Ebbe a körbe tar­tozik a környezetvédelem is. Ha arra gondolunk például, hogy Magyarország folyóvizei nek SS százaléka más országok területén ered, saját példán­kon is megérthetjük, mennyire fontos e területen a nemzetkö­zi együttműködés. A különböző társadalmi rendszerű államok különböző területeken kialakított közös te­vékenysége kölcsönhatásban van egymással A nemzetközi gazdasági- és tudományos együttműködés tovább erősíti a politikai bizalmat, közös érde­keltséget teremt a béke fenn­tartására. Tatár Imre (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents