Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

Vakáció és családi együttlét

B agyán töltse el gyermekünk minél ésszerűbben és hasznosabban a nyári szünidőt? Számos jó tanáccsal szolgálhatnánk. Ám minden gyerekre érvényes recept nincs. Elsősorban az életkort, a környezetet és a tanuló egyéniségét kell tekintetbe vennünk a vaká- ciós tervkészítéskor, mert valamiféle elképzelés minden családban születik.

Alapvető elvként kimondhatjuk, hogy sem az ágyonszerve- zett, a gyerek minden idejét betáblázó, sem a csemeténket teljesen szabadjára hagyó vakáció nem jó. Az előbbi azért nem, mert a szünidő elsősorban az aktív pihenést, a kikapcsolódást szolgálja. A gyerek tartózkodjék sokat a szabad levegőn, mozogjon kedvére, sportoljon, hogy ősszel testiekben és szellemiekben pihenten, megerősödve tér hessen vissza az iskolába. Ha viszont kötöttségek nélkül, szabadjára hagyjuk a gyereket, a hirtelen megnövekedett szabad időjével nem tud mit kezdeni. Az unalom pedig nem egyszer viszi bele olyan kalandokba, amelyeknek súlyos következménye lehet: akár a felesleges hősködés során szerzett testi sérülés, akár olyan szórakozás, amely esetleg a rendőrségen ér véget.

A tervezésnél vegyük figyelembe, hogy a vakációban a gyerek megszokott életformájából csak a rendszeres napi tanulás iktatódott ki. Egyébként a családon belüli teendőit ugyanúgy végezze el, sőt nagyobb szerepet vállalhat a szünidőben. Az ellenőrzés sem változhat. Most is tudjunk róla, hogy hova megy. kivel és a hazatérés időpontját is szabjuk meg. Lássuk el korának és érdeklődéséinek, megfelelő olvasnivalóval.

Nagy kérdés, vajon tanuljon-e a gyerek a szünidőben? Azokból a tantárgyakból, amelyekből gyengén áll, nem árt, ha néha előveszi a tankönyvet. Hisz olyan sokat felejtenek nyáron a gyerekek, hogy vita folyik a vakáció ésszerűbb felosztásáról is. Nos. vegye elő a könyveket, de ne ezt az utasítást adjuk: ülj le és tanulj! Inkább együtt vegyük elő és idézzük fel a fontosabb anyagrészeket.

Akár dolgozni megy a gyerek, akár hosszabb időt tölt rokonoknál, vagy különböző táborokban, ahhoz ragaszkodjunk, hogy a szabadságidőnk alatt velünk

együtt legyen. Akár otthon, akár valamilyen nyaralóhelyen töltjük el a rendelkezésünkre álló két- három hetet. Gyerek nélkül talán eredményesebb a kikapcsolódás, kellemesebb az üdülés, de arra gondoljunk, hogy a közösen átélt kellemes napok, az együtt megélt élmények ismét szorosra

fűzik a családtagok között az év közi rohanásban nem egyszer meglazult kapcsolatokat, melegséget adnak a családi együttlét- nek. Ilyenkor ismerjük meg újra gyermekeinket, csodálkozunk, rájuk, hogy mennyire mások mint korábban hittük. Űj szokásokat vettek fel, űj terület iránt fejlődött ki bennük érdeklődés némely tulajdonságuk felerősödött. A gyerek állandóan változik, s az ilyen hosszabb, kötetlen együttlét során döbbenünk rá erre. Ilyenkor beszélhetjük meg nyugodtan a problémáinkat, most van alkalma a gyereknek is, hogy elmondhassa, amit már olyan régóta szeretne, de mi sietősen mindig félbeszakítottuk őt, vagy úgy tettünk, mintha figyelnénk rá, de máshol jártak a gondolataink. A nyaralás együtt eltöltött időszaka jó alkalom arra, hogy helyreálljon ismét a gyerek és szülő közötti bizalom és harmónia. Ilyenkor derülhet fény arra is. hogy miért engedetlen, vadóc gyermekünk. Mi rejlik magábazárkózottsága mögött, miért ideges, agresszív. A bizalom, a nyugodt légkör sok mindenre rányitja szemünket és megoldással kecsegteti.

K

ár lenne elszalasztani a családi harmónia helyre- állításának ezt a kedvező alkalmát.

Átányi Horváth László

Jó tanácsok — kisgyermekes

édesanyáknak

Jelenleg több, mint kétszázezer édesanya veszi igénybe a gyermekgondozási szabadságát Kétszázezren maradnak otthon 1—2—3 évig, hogy kizárólag kisgyermekük nevelésének éljenek. Játszótereinken, parkjainkban megszokott a kép; a padokon az anyaságtól megszépült fiatalasszonyok üldögélnek, előttük babakocsi, ölükben, karjukon napbarnított csöppségek, s elmerüiten beszélgetnek a megunhatatlanul szép női témáról: gyermekükről. Sokan akadnak azonban, akik hirtelen témát váltanak, s már-xnár elviselhetetlennek érzett bezártságról, szobafogságról, az életből való kirekesztettségről panaszkodnak.. „ Csak mégegyszer dolgozni járhassak ...” — hangzanak el a sóhajok, s hozzáteszi ki-ki, hogy az otthoni munkának semmi látszata, a napok egyformák, soha sincs szabad ideje, sosem ér dolgai végére.

Az elfáradóknak, a monoton- sággal küszködőknek szól néhány tanácsunk.

Talán mindenekelőtt a legfontosabb, hogy a kismamák engedjék át magukat az örömnek, az anyaság örömének, érezzék át, hogy ezek az évek vissza sose térnek. Egyszeriek, még akkor is, ha több gyermek van, 6 éppen ezért feledhetetlenek. Amikor lemondanak a munkáról, bőséges kárpótlást kapnak; s ez a kisgyermekük fejlődése, növeke- feletü öröm,

Egyformaságról, elfáradásról leszünk csak képesek panaszkodni, ha a napi tennivalóinkat otthonlétünk ideje alatt nem szervezzük meg Az idővel gazdálkodni nemcsak a munkahelyünkön fontos. Otthonunkban is haszontalannak tűnhetnek ez órák, ha hagyjuk szétfolyni időnket. A bevásárlás, főzés, külön a kicsinek, külön magunknak, visszatérő napi feladat, akárcsak a kisgyermek gondozása, holmijának tisztántartása, a lakás rendbetétele. Minden munkánknak legyen meg a pontos ideje, menetrendje, ne egyszer így, egyszer úgy végezzük el tennivalóinkat, mert az csak kapkodáshoz, időzavarhoz vezet.

Nem igaz, hogy a gyermekgondozás éveiben fel kell hagynunk megszokott kedvteléseinkkel. A kézimunkázás, olvasás, sőt még a tanulás csendes óráira is nyílik lehetőség, amikor ebéd után alszik a kicsi. A vacsoráig az esti fürösztésig sétálhatunk, emberek közé mehetünk, amint azt a gyermekünk kora megengedi. Ne üljünk egész nap otthon, ne szakadjunk el barátainktól, társaságunktól anyaként sem, mert többnyire ettől válunk idegessé és nyugtalanná otthonlétünk alatt.

Szüksége van az édesanyának arra, hogy egy-egy szabad délutánon bemenjen a munkahelyre, beüljön a moziba, kirakatokat nézzen, kedve szerint vásároljon, s akár egy kávét is megigyon barátnője

Kalap és táska

társaságában. Aki nem tudja a nagymamára bízni kisgyermekét, kérjen meg egy. a környezetében élő kismamát, vigyázzon gyermekére, s ezt viszonozza is. Nem indokolt, hogy évekig ne jusson el moziba, színházba vagy megszokott társaságába a kisgyermekes házaspár. Mindössze elhatározás és szervezés kérdése, hogy ha ritkábban is, de együttes szórakozásukra, kikapcsolódásukra is sor kerüljön. Otthon minden felügyelet nélkül azért soha ne hagyjuk elalvó kisgyermekünket De keressük a megoldást egy-egy szabad estére a családtagok, az ismerősök és barátok segítségének igénybevételével is.

Amíg egy fiatalasszony gyermektelen, s egész napját a munkahelyén tölti, hányszor ábrándozik arról, hogy ha egyszer ideje lesz rá, otthonát átrendezi, megszépíti, még inkább hazaváróvá, hazahívóvá varázsolja. Ezek az ábrándok mind-mind megvalósíthatók a gyermekgondozás idején, meleg fészekké válhat keze munkája nyomán otthona. Elkészülhet végre a falvédő subaszőnyeg, a szolid, puha díszpámák, kivirulhatnak a virágok a szobasarokban, konyhája csilloghat, s minden felgyűlt ötletét megvalósíthatja.

A három év így válhat :

minden fiatal édesanyának éle- jj te legszebb időszakává. / : Kocsis Éva '

Farmer szoknyához, nadrághoz jól illik a farmer anyagból készült kalap vagy táska. Ezeket a kiegészítőket otthon is elkészíthetjük. A kalapot az itt látható szabásminta felhasználásával. a táskát pedig tetezés szerinti méretben, tarisznya formára alakítsuk ki.

A kalap szabásmintáját 5x5 centiméteres elosztású négyzethálós papírra rajzoljuk át és vágjuk ki. (A rajzon a kalap karimájának csak egynegyede látható!) A kalaptetőhöz öt cikket szabunk, ez összevarrás után 56 centiméteres fejbőségnek felel meg. Felpróbáljuk, s ha jó a méret. akkor dupla anyagból kiszabjuk a karimát, összevarrjuk, színére fordítjuk, levasaljuk, majd a kalaptetőhöz is hozzávarrjuk, végül egy centiméteres közökkel körbe- körbe varrjuk (steppeljük).

Aki a kalapját vagy táskáját hímzéssel szeretné díszíteni, a kiválasztott mintát természetesen addig hímezze rá, amíg a kalap vagy a táska darabokban van.

mimiiiiiuiiittinimiigfiimfHiiuniisicinn,,,,

iiiiiiiHieiiiuiiiiiiiianct,

ingruhák

Az ingrüha örök divat és mégis idényről-idényre változik. Nagyon célszerű ruhadarab és az a jellemzője, hogy mindig, mindenhová és minden alkalommal felvehető. Erre a nyárra az ingruhákhoz alapanyagként a kékfeső anyagot, a könnyű kartont vagy a kasmírt. az egyszínű puplint, pamutvásznat és a selymet is ajánlhatjuk. Az ingruha vonalvezetésére jellemző: a szoknyarész erősen bővül és rendszerint a rakott szoknyához derékban elvágott. Még praktikusabbnak mondható az egybeszabott ingruha, ezt övvel szintén a derékhoz szoríthatjuk, így a felsőrész és a szoknya húzottnak hat.

Rajzaink közül az első modell; elől hóipántos gombolás ú, férfi ingnyakú, bevarrott ujjú. derékban vágott, vászonból vagy puplinból készült ingruha. A felsőrészén féloldalasán elhelyezett kis zseb, egy színben teljesen elütő, beállított csíkon van elhelyezve. Elől, a

szoknyarésze rakásokkal bővített.

Második modell kihajtott nyakú, betétrészes. ujjatlan, egybeszabott ruha, keskeny övvel a derékhoz simul, praktikus, ha két zsebet is elhelyezünk a ruhán. Színes selyem stólát köthetünk a gallér alá, divatos apróság jnég hozzá a svájci sapkára emlékeztető lyukacsos horgolt sápira.

A harmadik rajzunkon látható ingruha megkötött övvel viselhető, szoknyarésze trapézvonalú, bő sziluettel is. A ruha vágásából kihajtott nyak, bővonalú, konyákig érő ujjak az új divat jellemzői. A ruhát nagy virágos selyemből vagy nyomott virágos vászonból egyaránt készíthettük.

Nádor Vera

Bll® Wfeg 1|

1875, JÚLIUS 37.