Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

m fülül egymillió magyar turista járt MIÉ!) S KSH gyorsmérlege Az év első felében kétmillió 873 ezer külföldi járt hazánk­ban, hét százalékkal több, mint egy évvel korábban — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal most összesített idegenforgalmi gyorsmérlegéből. Növekedett a kiutazók száma is, 1975. lanuár 1-től június végéig 1 190 000 ma­gyar állampolgár járt külföl­dön, öt százalékkal több, mint 1974. első fél évében. A hazánkba látogató külföl­diek közül 2 258 000-en a szo­cialista országokból érkeztek — ez hétszázalékos növekedést je­lent — a nem szocialista or­szágokból 415 000-en lépték át Magyarország határát, néhány ezerrel kevesebben, mint az el­múlt év első felében. Legtöb­ben Csehszlovákiából utaztak hazánkba, több mint egymillíó- an, amíg második helyen a jugoszlávok állnak, ahonnan 556 000-en jöttek. A kiutazók legnagyobb számban ugyancsak Csehszlovákiát választották úti­célul — mintegy 490 ezren, az­az 40 százalékkal többen, mint 1974. első felében. Ugrásszerű­en megnőtt a Lengyelországba utazók száma Is, 280 000 magyar turista töltött ott hosszabb-rövi- debb időt, 62 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. A tőkés országok kö­zül Ausztriába utaztak legtöb­ben, mintegy 32 000-en. A hazánkba látogató külföl­diek közül továbbra is legtöb­ben a főváros és a Balaton iránt érdeklődnek, ezután sor­rendben a Duna-kanyar, a Mát­ra és a Mecsek kirándulóhelyei következnek, örvendetes, hogy egyéb tájak is mindinkább be­kapcsolódnak az idegenforga­lom vérkeringésébe, most elő­ször mintegy hatszázezren láto­gattak a felsorolásban nem sze­replő egyéb hazai tájakra, (MTI) 'seasas9S9seseftsss9iBaaea9sessaasaB9aeaaasBaai mellettük van a parancsnokuk. Nekem meg különösén illik ott lenni velük, necsak azt hall­ják, hogy a politikai foglalko­zásokon emberi tartásról, helyt­állásról szavalok. Mérjék le tetteken is, hogy komolyan be­szélek, úgy mondom. ahogy magam is teszem, gondolom, hiszem. Csuda tud.ja. hogyan lenne jobb. Valón kanok-e olvan élettársat, mint Péter Balázs őrnagy felesége? Vajon lenne-e olyan türelmes, megértő asz- szony más is. mint Erzsiké, az ő felesége. Meg kell ezt gon­dolni, nem olyan helyre hoz társat az ember, ahol nyolc óra munkaidő, után oihen. szórako­zik. él a családdal. Itt huszon­négy órából áll egv n*tp- Min­den órában készen kell állnia az embernek. — Főhadnagv elvtárs. jelen­tem. látom már Takácsokat! Valamit matatnak a jelzőrend­szer mellett. Benn vannak a nyomsáv belső oldalán, , — Én is látom már _ őket. everünk egv kicsit szaooráb- bsn — kanía ken eveibe a lovat ■j főba^nasv. Hamarosan sza- nnrán ügetnek a fr*ss. magas főben. Ezt szeretik a lovak, rhmn terenen akér a világ vé­gété is ellovaeolnának. Vaföban a jelzőrendszer drót­hálói között matatnak. _ Takács Lajos tizedes, je­lentkezem. Jelentem, egy buta óz nekirontott az oszlopnak. Az is lehet, 'hogy róka v^gv más vad csapott bele. ' Nagyon loelegubancolódott a vezetékbe. Távbeszélőn már beszóltam az őrsre, hogy ne tiadózzanak, ha wéleflenül Jelezne a rendszer. Ü jabb 500 szakmunkás kezdheti meg egyetemi-főiskolai tanulmányait Nagy jelentőségű művelődés- I politikai s egyben társadalom-1 politikai intézkedés született ( két esztendővel ezelőtt, amely lehetővé tette, hogy érettségi­vel nem rendelkező, fiatal szak­munkások egyetemekre, főisko­lára kerülhessenek. Akkor 200 fiatallal inditoták meg azokat j az előkészítő tanfolyamokat,) amelyeken együttes erővel pró- tolték a felsőfokú tanulmányok­ra előkészítő ismereteket. Az j azóta eltelt időszakban a 200 | hajdani jelöltből 160 megkezd­te egyetemi-főiskolai tanulmá­nyait. Sőt, a jelenlegi tanévben már az első évfolyamot is be­fejezték — sikerrel. Mindössze négyen hagyták abba közülük tanulmányaikat. A szakmunkások előkészítő tanfolyamának kedvező tapasz­talatai . alapján a Miniszterta­nács időközben megfelelő ha­tározatában intézkedett a to­vábbtanulás rendszerének ki­szélesítése és fejlesztése érde­kében. Növelték például a heti konzultációk számát, s az ed­digi egy nap helyett az igé­nyeknek megfelelően egy-két napot foglalkoznak a felkészí­tésben a fiatalokkal. Tovább tart az úgynevezett intenzív előkészítés Időtartama is — a korábbi két hónap helyett most már három hónapig tanulnak bentlakásos formában. Változatlanul érvényes az az alapelv, hogv a tanfolyamokra olyan, érettségi vizsgát nem tett jelentkezők vehetők fel, akik termelőmunkájukat jól végzik, társadalmi tevékenységükben példamutatóak. szakmunkás-bi­zonyítványukat legalább két éve megszerezték, azóta szakmájuk­ban fizikai munkát végeznek, és még nem töltötték l>e a 30. életévüket. További követel­mény, hogy tehetségük, felké­szültségük, magatartásuk és egészségi állapotuk alapján föltételezhető legyen, hogy a tanfolyamot és az azt követő egyetemi, főiskolai tanulmányo­kat el tudják végezni és a vá­lasztott életpályán eredménye­sen kénesek lesznek majd dol­gozni. Üj vonása, viszont az idei előkészítésnek, hogy olyan — hasonló módon kiválogatott — fiatal szakmunkások előkészíté­sét is megkezdik egyetemi, főiskolai tanulmányokra, akik a Golubiccsal szépen kiszedtük a vadtetem, maradékát. — Kár ezért a szegény Szi­kéért! Olyan szép kis jószág lehetett — sopánkodik Golu- bics. Sután kaparássza a nyom­sáv talaját egy rövidnyelű ge- reblyével. — Észrevettétek, hogy raga­dozó madár is belekóstol* már az őzbe? — kérdi a főhadnagy. — Igen, láttam — felel Ta­kács és kidobálja az utolsó ma­radékokat is a vezetékek kö­zül. — Itt maradtak az áruló tollak. De róka is járt itt, mert felfedeztük a nyomait a homok­ban, Azért tisztítom meg tel­jesen a maradványoktól. móri ha itt maradna egv-egy büzlő csonk, húscafat, akkor rácsap­nának a ragadozó madarak, megéreznék a szagot a rókák, vagy görények, szépen idevág­táznának. mi pedig futhatnánk a riasztásra. — Mit gondol, Takács elvtárs. sok szántanivaló lesz? Nagyon köves, nagyon kemény a talaj? — Van egy ötletem, amivel sok időt. munkát és pénzt le­het megtakarítani. Körülnéz­tem most azokon a helyeken, ahol a legkopottabb a nyom­sáv. Majdnem minden helyen egészen közel található porlé- kony homokkő, vagy laza, agyagmentes erdei föld. Sokkal könnyebb lenne ezt kitermelni, azzal leborítani a kritikus he­lyeken. Olyan nyomsávot nyer­hetünk, amin még a légynyomok is felfedezhetők. — Majd meggondoUuk, be­szélünk róla. aztán rábízzuk az őrnagy élvtársra, döntsön iFolytatjuk1 munka melletti tanulás során érettségiztek. Számukra kéthó­napos intenzív taniolyamot szer­veznek. Az érettségi nélkül fölvett fiatal szakmunkások száma eb­ben az évben 500. A fiatal szakmunkások felső­fokú tanulásának rendszerét elsősorban azokon a területe­ken kívánják továbbíejleszteni, ahol a végzettség megszerzése után a dolgozót a vállalat — a szövetkezet — tovább foglal­koztatja. Ezért az idén a köz- gazdasági — gazdasági, jogi. valamint a mező- ée erdőgaz­dasági szakterületekre terjesz­tették . ki az előkészítést. Az idei évben ennek megfelelően ki­jelölték a tanfolyam szervezéséért felelős további két felsőoktatási intézményt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temet és az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetemet. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium pedig a fiatal szakmun­kások egyetemi, főiskolai elő­készítésével kapcsolatos Köz­ponti feladatok elvégzésével a Gödöllői Agrártudományi Egye­temet bízta meg. Megjelölték azokat a felsőoktatási intéz­ményeket is, ahol a felvételt nyert hallgatók — az eddigeken kívül — tanulmányaikat foly­tatni fogják. Ezek között szere­pel a közgazdaságtudományi egyetem, a pénzügyi és szám­viteli főiskola, a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola, il­letve a három jogtudományi kar. (MTI) Terület! vízügyi munkabizottságok a vízgazdálkodás hatékonyabb összehangolására A vízgazdálkodási egységet alkotó térségekben, a vízügyi igazgatóságok működési terüle­tén többféle szervezet, intéz­mény foglalkozik vízügyi mun­kálatokkal, a viz elosztásával, szolgáltatásával. felhasználásá­val. új vízgazdálkodási létesít­mények építésével. Az e terüle­teken megvalósítandó vízgaz­dálkodási feladatok egységes és összehangolt végrehajtása, első­sorban a vízügyi létesítmények tervezése, építése és vízszolgál­tatás koordinálása érdekében Fél évei %árí a Mo%iü%emi Vállalat A Békés megyei Moziüzemi Vállalatnál az elmúlt fél évben tizenháromezer 393 mozielőadást tartottak, amelyet több mint másfél millióan tekintettek meg. Ezzel a féléves látogatói tervet 104,2 százalékra teljesítették filmszínházaink dolgozói. A vál­lalat kiemelten foglalkozott a magyar és a szovjet filmek lá­togatottságának növelésével. Ennek eredménye, hogv 277 ezer 115 mozijegy kelt el magyar film vetítésekor és csaknem százkllencvenötezren néztek meg szovjet filmalkotást. adott ki új rendelkezést az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöke arról, hogy minden vízügyi igazgatóság körzetében létre kell hozni az adott térségben működő vízügyi szervek rend­szeres és folyamatos munka- kapcsolatáról gondoskodó terü­leti vízügyi munkabizottságot. Az új testület koordinálja a közös munkákat, s javaslatokat ajánlásokat, összehangolt intéz­kedési terveket dolgoz ki a víz­termelő és szolgáltató kapacitás felhasználására, a párhuzamos munkák megszüntetésére, a víz­ügyi szervek tevékenységének egyeztetésére, a kölcsönös segít­séget igénylő feladatokra. A vízügyi szervek területi veze­tői vesznek részt a munkabi­zottságban, amelynek elnöke a helyi vízügyi igazgatóság veze­tője. A testület munkájában közreműködik a megyei, illet­ve a Fővárosi Tanács illetékes szakigazgatási szervezetének ve­zetője, a szolgáltatást végző ta­nácsi víz- és csatornamű, va­lamint fürdővállalat igazgatója, továbbá a vízitársulatok veze­tői, a különböző ipari vállalatok és mezőgazdasági nagyüzemek képviselői is. Az országban 12 területi víz­ügyi munkabizottságot alakíta­nak. A szervezési munkálatokat már megkezdték, s més az idén létrehozzák az első területi víz­ügyi munkabizottságokat. (MTI) Vésztői fafaragó a nagyvilágban Édesapám megbecsült asztalos volt Vésztőn, ahol én is szület­tem 1901-ben. Tizenegy bátyám és két leánytestvérem volt. A fi­úk mind — így én is — az aszta­losmesterséget tanultuk ki. 15 évesen szabadultam, akkor nya­kamba vettem a világot: Akko­riban nem lehetett egykönnyen munkát kapni, hát elindultam Pestre. Az úgynevezett „köpkö­dőn” vártam a jó szerencsét — hiába. Aztán odamentem a munkaközvetítőhöz és azt mond­tam: — Adjon nekem munkát az űr. Én három napi eieséget hoztam magammal, az mind elfogyott, tovább nem várhatok, most már szeretnék munkába állni. — Er­re ő azt felelte, menjek vissza másnap, korán reggel. Nem kel­lett kétszer mondani... Stájeror­szágba kerültem. Íróasztalokat kellett csinálnom. Ezt másfél év alatt meguntam és azt mondom az egyik magyar munkásnak: — Ide figyelj koma! Menjünk el Bécsbe, hátha ott több szeren­csénk leszi — El is indultunk. Megismerkedtem a műegyete­men Korba professzorral, aki jól beszélt magyarul. Egyszer magá­hoz hivatott: — Te Ferkó! összehozlak té­ged egy hindu herceggel. Ha/jól dolgozol nála, annyi pénzt keres­hetsz. amennyit csak akarsz. — tgy is lett. Ennek a fura ember­nek olyan kérése volt, hogy csi­náljak neki föld alatti egyiptomi várost. Én hozzáláttam, össze­szedtem néhány magyar mun­kást, megterveztem mit csiná­lunk — és rajta! Volt ott min­den, még Nílus is. Hogy hogyan? Festett vásznat ventillátor moz­gatott, de úgy ám, mint a szél a hullámot. A piramisteremnek volt a legnagyobb sikere. Az én hiVidu hercegem nagyon boldog volt... Nem azért mondom, de nagy hírem lett ezután Bécsben. Amolyan színpadrendezőnek ki­áltottak ki. Jó néhány évet el- töltöttem itt, egyszer behivattak valami hivatalba és kérdik, mi­ért nem veszem fel az osztrák állampolgárságot? Mondom én erre, magyarnak születtem, az is maradok. Erre azt felelték, ak­kor öt napot kapok, hogy távoz­zak az országból. Otthagytam csapot-papot és indulás haza. Szarvasra kerültem. Akkor ■ már faragtam ezt, azt. A „Hen­teslegényemet”, amit úgy ábrá­zoltam, hogy bikát fékez meg a szarvánál fogva, 2 kiló zsírért adtam el. A kovácsmestert is megfaragtam családostul. Szóval így eltengődtem valahogy. Még nem mondtam, hogy nagyon nyug­talan ember vagyok én, mindig valami újon töröm a fejem. A forgácsból bútort csináltam, gé­peket fabrikáltam, a találmá­nyoknak köszönhetem, hogy pénz állt a házhoz. Ezért új gépeket vettem és műhelyt nyitottam. Amolyan műanyagkutató lett be­lőlem, így hívtak. Csináltam én talpat a katonabakancsra és sok ember vett tőlem műbórka- bátot is. Szóval jól ment az üz­let. Aztán egyre kevesebb nyers­anyagot kaptam, eladtam a gé­peimet és odébbálltam. 18 év alatt megszoktam Szarvast, de nem volt nehéz megválni tőle. Nagyon nyughatatlan ember va­gyok én... Most Mezőtúron élek, nyugdí­jas vagyok. Hogy telik egy na­pom? Hát unatkozni nem szok­tam. Most már csak a fafaragás­nak élek. Hajnali 4—5 órakor felkelek és már megyek is a mű­helyembe dolgozni. Most nem­rég készült el a „Kunsági gulyás számadó” és a „Hortobágyi csi­kós”. A „Tarpai kuruc parasz­tomon” még dolgozok. De nem csak úgy magamnak csinálom ám! Már volt kiállításom sok­felé: Svájcban, Belgiumban, sőt Kubában is. Mennék én még most is a fafaragásaimmal, el­végre nem vagyok olyan mint a szalonna, hogy ha öreg megava- sodik, de 1200 forint a nyugdí­jam. Ez éppen elég arra, hogy megéljek, nemhogy még utazgas­sak is. Itt Magyarországon is volt már kiállításom, Szegha­lomtól Berettyóújfaluig és Kar­cagtól Pestig. A Galériában azt kérdi tőlem a bizottság egyik tagja, amikor bemutattam a „Suszterinasomat”: — Mondja kolléga, honnan veszi mindezt? — Hát, én na­gyon büszke voltam. Mondtam is, hogy nékem ha valami meg­tetszik, úgy megmarad bennem minden' részlet, mintha lefény­képeztem volna. De nem ám egy vagy két hétig... Az első faragá­somat a nagy vésztői árvíz után készítettem, amely anyát ábrá­zol, amint bebugyolált gyerme­kével menekül. Ez a kép még mindig úgy ét bennem, mintha most is látnám. Most ha tudnék, visszamennék Vésztőre. Mégiscsak ott szület­tem, ott szeretném utolsó évei­met is eltölteni. Ha lehetne, máris -mennék. Pakolnám a mű­teremnek csúfolt műhelyemet, a szerszámokat és Indulnék. Mert azokat nem hagyom. Mondtam is az ismerősöknek, ha megha­lok, ezekkel faragjatok neuem koporsót... Aba Ferenc — a magyar naiv művészet egyik kiemelkedő alakja — a napokban kereste fel szerkesztőségünket. Elbeszél­gettünk a régi időkről. Mesélés közben néha könny szökött a szemébe, aztán újra visszanyer­te nyugalmát és mondta tovább a születése óta eltelt 74 év él­ményekben gazdag, regényes tör­ténetét. Nagy Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents