Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-25 / 173. szám
Iker szárító üzem épül Orosházán Az orosházi Oj Élet Tsz az országban elsők között ismerte fel a terményszárító üzem fontosságát. Évekkel ezelőtt bebizonyították: érdemes saját erőből is jelentős összeget fordítani terményszárító építésére, mert így az időjárástól függetlenül betakaríthatják és jó minőségben tárolhatják a kenyérgabonát és kukoricát. Az orosházi Űj Élet Tsz-ben azonban nőtt a terület — a Szabadság és az Űj Élet egyesülésével —, s igen komolyan emelkedett a terméshozam is. Kukoricából például az elmúlt esztendőben a CPS-programhoz csatlakozott gazdaságok között a legjobb eredményt érték el, hektáronként csaknem 78 mázsás szemesterménnyel. A terményszárító kapacitásbővítése ma már elengedhetetlen az országos hírű szövetkezetben. Ezért határozott úgy a közgyűlés annakidején, hogy állami segítséggel és saját hozzájárulással — mintegy tízmillió forintos költséggel — új iker B1—15-ös terményszárítót építenek. A gázfűtésre tervezett új iker szárító a központi majorban épül fel. Az iker szárító a szövetkezet beruházási és fejlesztési osztályának irányításával, saját kivitelezésben épül. Ennek érdekében az Üj Élet Tsz építőbrigádját szakipari munkásokkal gyarapították. Az új iker terményszárító előreláthatólag az őszi kukorica betakarításra próbaüzemelésre készül. Hat tantermes iskola készült el Tótkomlóson Csütörtökön, július 24-én Tótkomlóson megtartották az új, hat tantermes általános iskola műszaki átadását. Az átadást követően az építést kivitelező Tót- komlósi Vegyesipari Szövetkezet még kisebb hiánypótló munkákat végez az egyszintes oktatási létesítményben. Az új iskola ünnepélyes átadását augusztus 20- án rendezik meg. Amint Lehocz- ki István, a tótkomlósi Nagyközségi Tanács elnöke elmondta, az új iskola, melyben fizikai és biológiai szaktanterem is épült — megközelítőleg négymillió forintba került. Az összeghez mintegy 240 ezer forinttal járult hozzá a község lakossága. Az új iskolában szeptemberben megközelítőleg 200 általános iskolás kezdi meg a tanulást. Az új oktatási létesítmény létrehozásával Tótkomlóson elérték, hogy az általános iskolai oktatásban megszűnik a tantermek túlzsúfoltsága, ugyanakkor négy, a célnak megfelelő régi tantermet más célra hasznosítanak. Egyből alsótagozatos tornatermet, másikból óvodát alakítanak ki, kettőt pedig egyéb célra alakítanak át. Utóvizsgálatok a kereskedelemben A kereskedelem ellenőrzési rendszerében a fogyasztói érdekek érvényesítése sajátos feladatot jelent. Ugyanis az ellenőrzés sek hatékonysága a feltárt hiányosságok mértékével és a vizsgálatokat követő intézkedés nyomán bekövetkező változásokkal mérhető. Éppen ezért társadalmi szinten is nagyon fontos kérdés, vajon-a vizsgált kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek vezetői, dolgozói mit tesznek a korábban észlelt hiányosságok megszüntetéséért. A megyei kereskedelmi felügyelőség 1973-ban és 1974-ben átfogó ellenőrzést tartott a vendéglátóiparban és az élelmiszerkereskedelemben. A közelmúltban pedig megtartották az utóvizsgálatokat. Tévedések a vevők kárára Az ellenőrzések tapasztalatai nem kedvezőek. Sok esetben találkoztak az ellenőrök olyan mulasztással, amelynek megszüntetésére már többször felhívták az illetékesek figyelmét. Ilyen volt a III. árformájú italok, a feldolgozás nélküli nyersanyagokkal készült ételek rossz árképzése és a kerekítési szabályok helytelen Tervek és gondok az iskolatej-ellátásban A Békéscsabai Tejüzemben arról érdeklődtünk a napokban, szaporodott-e az elmúlt évben azoknak az iskoláknak a száma, amelyek rendszeresen biztosítanak diákjaik számára tejet? Arról informálták lapunkat, hogy az 1974/75-ös tanévben több iskolatejet vásároltak, mint a korábbi években. Sajnos, még így is nagy azoknak az oktatási intézményeknek a száma, szívós, addig morgolódik, addig veszekszik, amíg a ló ügyeit rendben nem tudja. Faludiék már látszanak. Jó terebélyes fenyőág alatt fekszenek. Kiváló hely. Egy szikrányi nap sem éri őket, remekül látnak az előttük elterülő lankára. Nagy területet tartanak figyelés alatt. Mi tagadás, Faludi- nak remek érzéke van arra, hogy a terepen tájékozódjon. Látszik rajta, hogy már otthon is közeli barátságban volt a természettel, az erdőkkel. Vékony- dongájú, szikár, szíjjas ember. Soha nem fáradt, soha nem riasztja meg. ha a legnagyobb kapaszkodóra kell menni. Szökdécsel, mint egy zerge. Igaz, a hegyi emberek sehol sem eresztenek pocakot, nem akarnak felesleges terhet cipelni a kaptatókon. Ilyen ez a Faludi is. Jelentkezik. Nem áll fel, nem mutatja magát jobban, mint kellene. Így van rendjén. Máté fekszik mellé, Csik pedig kicsit odébb vezeti a lovakat, beljebb a sűrű felé. Legalább addig nem perzseli a nap. — Mi újság van maguknál, faludi elvtárs? — Jelentem csend van. nyugalom van, csak az erdészeti asz- szonyok mentek a Tányér felé. Tegnap is ott dugdosták el a csemetéiket. Velük volt Zoli bácsi is, meg Fürge is. \ — Ilyen jól ismeri az erdész kutyáját? — Igen, ismerem. Zoli bácsi megígérte, hogy ha a Fürge ellik, akkor nekem is ad egy kölyköt. Már kicsi koromban szerettem volna égy igazi magyar vizslát, csak á szüleim nem nagyon akarták. Talán most már megengedik. — Mondja csak, elmondta már | Csicsmann elvtársnak, hogy mi j ez a Tányér? * — Jelentem, elmondtam, hogy az egy kő, de többet magam sem tudok róla. — Ejnye, Faludi. Maga erről is elfeledkezett, mint a rádióm- ! ról. : Tudja Faludi, miről beszél 5 Máté. Egyszer erőszakkal ki- ! okumlálta, hogy Máté bízza csak rá a rádióját. Már felrakták volna a kocsira, hogy viszik 3 városba a Gelkához, amikor Faludi erőszakkal itthon tartotta, hogy neki ez az egész csak gyerekjáték. Két este kínlódott vele. vizsgálta, darabokra szedte, aztán gyalog cipelte be a Gelkához, mert nem boldogult vele. Égett is a képe, de cipelte zokszó nőikül. — Jelentem, nem feledkeztem meg róla, de csak annyit tudok, hogy azért Tányér, mert olyan alakja van annak a nagy kőnek ... —... A rról a kőről azt tartja a néphit, hogy valamikor óriások tanyáztak a hegyekben. Itt laktak a Pirityi barlangban, itt mosakodtak a Kerkában, itt falatoztak a fennsíkon, a füves ligeten. A Tányér pedig úgy maradt a jelenlegi helyén, hogy az egyik óriás nem szerétté 3 lencsét. A felesége azt adott neki, ő pedig mérgében, utálatában úgy földhöz csapta a tányért, hogy azt azóta sem tudják onnan felszedni. Hogy lencse volt, az biztos, mert a pázsit füvei között, rengeteg apró, lencsealakú kavics hever. Hát ezért Tányér, a Tányér, kedves Faludi. Ezt most már Csicsmann is jegyezze meg. Nem árt az, ha egy vizes tud valamit a népmesék kincseiből is. (Folytatjuk) ahol a diákok nem juthatnak a számukra oly fontos, tápláló tejhez. Ennek oka részben, hogy nem tudják megoldani a szállítást, részben pedig, hogy nincs, aki szétossza a tejet a diákok között. A Közegészségügyi es Járványügyi Állomáson elmondták, hogy az iskolák nem rendelkeznek hűtőberendezéssel, ahol a nagy mennyiségű tejet a melegebb hónapokban tárolni tudnák. A téli időszakban pedig az okoz problémát, hogy a tej túl hideg. A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályán elmondták, hogy augusztusban az illetékes szervekkel megbeszélést tartanak arról, miként lehetne mégis népszerűsíteni az iskolatejet, s hogyan tudnának a fent említett gondokon segíteni? alkalmazása. A bizonylati fegyelmet sem tartották be mindenütt. A szarvasi ÁFÉSZ Bé- késszentandráson üzemelő Duzzasztó büféjében hét féle árut tartottak bizonylat nélkül. A próbavásárlásoknál derült ki, hogy a vizsgált tételek 20 százalékánál az eladók a vevők kárára tévedtek, ebben természetesen benne volt a helytelen vállalati, szövetkezeti árutasításokból eredő fogyasztói megkárosítás is. A gádorosi ÁFÉSZ presszójában a 66,80 forintot érő italokért a felszolgáló 70,20 forintot kért, és a korábban kifizetett 26,60 forintot újra felszámolta. A különböző élelmiszerek ármegjelölését továbbra is elhanyagolták a kereskedelmi és a vendéglátóipari egységekben, különösen a sütőipari termékek, a hentesáruk és a sütemények eladásánál. Az italok mennyiségi vizsgálatánál a szarvasi ÁFÉSZ vendéglőjében, illetve éttermében tapasztaltak visszaélést az ellenőrök. Az Aranykalász vendéglőben a kiszolgált kétszer féldeci barack- pálinka csupán 0,44 és 0,45 deciliter volt. Az Árpád étteremben pedig a két deci bor helyett 1,7 decit hoztak ki a vendégnek. A presszókávé minősége egyik egységben sem felelt meg az előírt követelményeknek. Az üzletek dolgozói a személyi higiéniára vonatkozó előírásokat betartották. Az egészség- ügyi könyvek rendben voltak. A javulás elsősorban a megyei KÖJÁL gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzésének köszönhető. Menü — de csak ai étlapon Kiemelten vizsgálta a kereskedelmi osztály a 14/1972 számú belkereskedelmi minisztériumi rendelet betartását, amely a túlzott szeszesital-fogyasztás visszaszorítására irányul. Ezen a területen az 1973-ban feltárt hiányosságokat a vállalatok, szövetkezetek megszüntették. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat , ellenőrzési osztálya rendszeresen végzett Ilyen irányú ellenőrzéseket. Figyelemmel kísérte, hogy az üzemek bejáratától 200 méteres körzeten belül levő boltjaiban szeszes italt ne árusítsanak és üzleteiben ne tartsanak a megengedettnél nagyobb meny- nylségű alkoholos italokat. Csupán a 86-os számú vegyesboltban szegték meg ezt a tilalmat, ahol kétszer annyi szeszes italt árusítottak, mint amennyit szabad lett volna. Az üres palackok visszaváltásánál javulást tapasztaltak az ellenőrök. Az egységek vezetői a betétdí,lakat helyesen állapították meg. Az üvegek árait ismertető jegyzék azonban a vizsgált üzletek 30 százalékában nem volt kifüggesztve. Az előfizetéses menü előírt nyersanyagnormáit betartották az ellenőrzött egységekben. Sok esetben viszont a kötelező menü az étlapon csak formailag szerepelt, a valóságban a napi készételekből állították össze, amihez a vendég egyébként is hozzá tudna jutni. Zenés felár — zene nélkül Az utóvizsgálat tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a hármas árformába tartozó italok árképzését a szövetkezetek túlnyomó részében az árfelelősök képtelenek megoldani. Már szinte klasszikus példája ennek a málnaszörp és a Pepsi Cola ármegállapításának hiányossága, annak ellenére, hogy a kereskedelmi felügyelőség írásban közölte: az árkiszámítás alapjául a nagykereskedelmi ár szolgál. A Sárréti ÁFÉSZ vendéglátóipari egységeiben a málnaszörp literenkénti árát 20,40/kg-os beszerzési árból kalkulálták a helyes 18,70 forint/kg-os nagykereskedelmi át helyett. Az árdrágításból csaknem 3000 forint jogtalan többletbevételre tett szert a szövetkezet. Ugyanezt a hibát követték el a zsadányi ÁFÉSZ harmadosztályú vendéglátóipari üzleteiben is, ahol a Pepsi Colát 3,70 forintért árusították, 3.50 helyett. Ily módon 5673 forinttal károsították meg a fogyasztókat. ■ A fogyasztói árak vizsgálatánál fény derült arra is. hogy a gádorosi ÁFÉSZ presszójában ez év április 9-ig 5 százalékos zenés felárat számoltak, pedig január 1 óta zenekart egyáltalán nem foglalkoztattak a szövetkezetnél. A jogtalan haszon meghaladta a 9000 forintot. A tapasztalatok nem kedvezőek, írtuk az elején. Éppen ezért nagy szükség van az utóellenőrzésekre a kereskedelemben, annál is inkább, mivel így hathatósabban és hamarabb elejét lehet venni a különböző visszássá-- goknak, lazaságoknak. Seres Sándor Űj ÁFÉSZ-áruház. Újkígyóson A közelmúltban adták at rendeItetésének ezt az impozáns Atí a ruházat ujkigyáson. Az agykori kis vasútállomás mellett épített kereskedelmi központ városi szín tű ellátást biztosít (Fotó; Veress Erzsi)
