Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-25 / 173. szám
kezes is napvilágot látott, lassú a szemléletváltozás és nem eléggé gyors a felesleges készletek csökkentése. Sok vállalatvezetőben szinte babonás4 félelem alakult ki, hogy nem sikerül elegendő anyaghoz juttatnia vállalatát és ezért szüneteltetni, vagy lassítani kell majd a termelést. Ezt megelőzendő egymás után adták fel az anyagrendeléseket és egymás után teltek meg a vállalati raktárak — olyan anyagokkal is, amelyekről talán még azt sem tudják, mikor kerülnek felhasználásra. Mi történik, ha e készletek mennyisége a szükségesnél nagyobb mértékűre duzzad? Ilyenkor arról van szó, hogy az illető' vállalat több pénzt ölt anyagba, alkatrészbe, mint amennyi feltétlenül szükséges a folyamatos termeléshez. A túlzott készletezés tehát olyan összegeket köt le, amelyeket talán jövedelmezően befektethetett volna a vállalat. Népgazdasági szinten gyakorlatilag ugyanez a helyzeti a készletek indokoltnál nagyobb növekedése azt jelenti, hogy feleslegesen megterheljük á nemzett" ' jőve- 1 delmet. Olyan összegeket kötünk le, amelyeket pedig ió lenne más célokra fordítani, jövedelmezően felhasználni. Tagadhatatlan, hogy néhány vállalatnál tényleges anyaghiány lépett fel és néhány helyen valóban lassítani kellett a termelést. Azonban mégis úgy tűnik — és ezzel egyre több közgazdász ért egyet —, hogy a vállalatok többféle anyagból, félkész termékből saját maguk idézték elő a hiányt Hiszen nyilvánvaló, hogy ha a vállalatok egyik csoportjánál felesleges készletek gyűlnek fel a raktárakban, akkor másoknál nehézkessé válik az utánpótlás. Mit lehet ezután termi? Nyilván az utóbbi csoporthoz tartozó vállalatok is igyekeznek x minél több anyaghoz jutni, s ha sikerül szállítót találni, akkor már ők is logikusan sokkal több anyagra adnak fel rendelést, mint arneny- nyire valójában szükség van. Ezzel azután még tovább fokozták a hiányt más vállalatoknál, amelyek szintén próbálnak anyagtartalékokat gyűjteni — és így tovább, sokáig folytatható a sor. A készletgazdálkodás javítása tehát nem egyedül vállalati feladat. Ehhez átgondolt, széles körű népgazdasági intézkedésekre van szükség. Azok a büntető jellegű rendelkezések is csupán utólagos orvoslást jelentenek, amelyek nemrégiben jelentek meg, s amelyek különböző anyagi terheket rónak a készléteiket túlzottan növelő vállalatokra. A valódi megoldást az jelentené, ha azokat a körülményeket és feltételeket számolnák fel, amelyek egyáltalán lehetővé teszik, hogy a tavalyihoz hasonló gyűjtögető szenvedély harapódzhasson el vállalataink között. F K. Leszállt az Apollo Ä szovjet—amerikai űrkisérlet további közös tervek alapja lehet Az amerikai asztronauták: elöl Thomas Stafford, középen Vance Brand, hátul Donald Slayton, az Apollo legénysége (Telefotó—AP—MTI—KS) ,jAz eredményesen végrehajtott szovjet—amerikai űrkisérlet fundamentumát képezi az e téren megvalósítandó további közös terveknek — jelentette ki a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában Roald Szaggyejev, a Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igazgatója, majd megállapította: Ami a repülés tartamát és az űrhajók terhelését illeti, a közös kísérlet nem kínált alapvetően újat, összehasonlítva más űrprogramokkal, például a Szaljut —4 orbitális állomás repülésével. A hangsúlyt ezért másra helyeztük. A programok kiválogatásának fő kritériuma az volt, hogy két irányított űrhajót használhatunk fel, akár együttes „ösz- szekapcsolt”, akár külön repülésben. Az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi együttműködés formáiról szólva a szovjet tudós rámutatott, hogy most az űrobjzk- tumok megépítésében való közös munka kerül első helybe, továbbá ezek felhasználása tudományos és népgazdasági célokra. Ilyen jellegű például a szocialista országok űrkooperációja is. Eredményesen fejlődik a Szovjetuniónak néhány kapitalista országgal, így például Franciaországgal kifejtett űregyüttműködése is. Roaid Szaggyejev szólt azokról a kuía.aSó.üól is, amelyeknél — véleménye szerint — különösen célszerű összefogni a különböző országok erőfeszítéseit. Ezek között említette a föld körüli pályán keringő rádió-obszervatórium létrehozását, amely igen bonyolult mérnöki feladat. Ide tartozik az obszervatóriumon felszerelendő nagy antennarendszerek kérdése, továbbá a Földtől egy csillagászati egységre vagy annál messzebbre eltávolodó teleszkópok hálózatának rendszere, illetve az orbitális rádió-obszervatórium és a teleszkóprendszer egyidejű működésének kidolgozása. A közös szovjet—amerikai ürkísérletben részt vett Apollo amerikai űrhajó tegnap folytatta föld körüli keringését. Az előre kijelölt program szerint az űrhajósok — Thomas Stafford, Vance Brand és Donald Slayton — csütörtökön hajnalban, középeurópai idő szerint 5 óra 20 perckor megkezdték nyolcórás pihenőidejüket. Előzőleg, hajnali 2 óra tájban 211—212 kilométerre csökkentették az űrhajó pályamagasságát és leválasztották a parancsnoki fülkéről a feleslegessé vált összekapcsoló berendezést. Az AFP értesülése szerint az amerikai űrhajósoknak kedden sikerült — a csillagászat történetében először — naprendszeren kívüli ibolyántúli sugárforrást lokalizálniuk. Az Apollo leszállásával lezárul az amerikai űrprogram egyik szakasza. Több Apollo típusú űrhajót nem szándékoznak felbocsátani. Még le sem szállt az utolsó Apollo és Houstonban máris 1300 úgynevezett szerződéses technikusnak kézbesítették ki a felmondólevelet. Hasonlóképpen járt 400 olyan technikus is, aki a Viking Marskutató programban vett részt, A Vikingprogram keretében augusztus 11- én és 21-én szondákat bocsátanak fel a Mars irányába. Ha minden rendben megy, a szondák leszállnak a bolygó felszínén és ott különböző méréseket, kutatásokat végeznek. Az amerikai űrprogramot végrehajtó NASA költségvetését csaknem 40 millió dollárral csökkentették. Mindazonáltal továbbra is 10 000 szakembert foglalkoztatnak az amerikai űrközpontban. Lapzártakor érkezett jelentések szerint az Apollo magyar idő szerint csütörtökön késő este sikeres vízreszállással fejezte be a közös szovjet—amerikai űrkísérletet. Százmilliárd forintos kiskereskedelmi forgalom az első fél évben 4 Belkereskedelmi Minisztérium druforgslm gyorsjelentése , 1975 első fél évében a kiskereskedelmi forgalom 101,5 milliárd forint volt, 10,3 milliárd- dal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában 1 állapítja meg a Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi gyors- jelentése. Január 1-től június végéig az öisszforgalmon belül a vegyes iparcikkek értékesítése 13,8 százalékkal, a vendéglátás árbevétele pedig 12,6 százalékkal haladta meg az átlagos fejlődést A lakosság áruellátása az év első felében ösz- szességében megfelelő volt, az igényeket az élelmiszer-élvezeti cikkekből és ruházati termékekből a múlt évihez hasonlóan, a kereskedelem [megfelelően kielégítette. A vegyes iparcikkek egy részében azonban — az év elejétől fokozatosan, javuló kínálat ellenére — az ellátás színvonala a vártnál némiképp elmaradt. Az összforgalmon belül június hónapban különösen vegyes iparcikkekből vásárolt sokat a lakosság, 20 százalékkal többet, mint 1974 júniusában. Az élelmiszerek bolti forgalma júniusban 8J. százalékkal haladta meg a múlt év júniusáét. Több húst fogyasztott a lakosság a jelentés tanúsága szerint ebből a termékből a fővárosban és a kiemelt területeken az ellátás kielégítő volt, máshol azonban hiányok mutatkoztak. Baromfiból az igények szerint vásárolhatott a lakosság, csakúgy, mint tojásból. A tej és tejtermék iránti kereslet is fokozódott, az ipar a rendeléseket maradéktalanul ki tudta elégíteni. Sajtból 10,7 százalékkal, tejfölből 16 százalékkal, az ízesített, savanyított termékekből 18,8 százalékkal vásárolt többet a lakosság, mint az elmúlt év júniusában. Kiemelkedően magas színvonalon biztosította a kereskedelem a fogyasztók burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátását. A jó termés eredményeként különösen zöldségfélékből értékesítettek az elmúlt év júniusánál lényegesen nagyobb mennyiséget. Zöldbabból nyolcszor, uborkából kétszer több került a piacra, s áruk is alacsonyabb volt. Kevesebb volt azonban a korai fejes káposzta, a zöldhagyma és a saláta. A vendéglátás árbevétele júniusban — folyó árakon számítva — 9,3 százalékkal haladta meg az 1974. év júniusáét. Az ételforgalom növekedése átlagosnak mondható, az italforgalom is tovább emelkedett. A sör iránti kereslet még hűvösebb napokon is meghaladta a kínálatot, s hiány volt olcsó borokból is. Ugrásszerűen emelkedett a szeszmentes üdítő italok iránti kereslet. Ruházati cikkekből júniusban 7,1 százalékkal vásárolt a lakosság többet, mint egy évvel korábban. A kereskedelem árukínálata összmennyiségben bőséges volt, azonban a jersey- és selyemtípusú kelmékből nem sikerült minden igényt kielégíteni. Jelentősen növekedett a pa- mutméteráruk forgalma. A férfiak gyakran hiába keresték a színes garbót, az ingpulóvert, és a nyári, szellős pulóvereket. A cipőkből megfelelő volt a választék, de a nagyobb méretű női lábbelikben hiány mutatkozott. Javult a gyermek- ruházati cikkekből az ellátás. A vegyes árcikkek kiskereskedelmi forgalma júniusban 19,6 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakáét. Akadozott az ellátás fürdőkádból, olcsó gáztűzhelyből. Javult a zománcáruk, kéziszerszámok ellátása. Hűtőszekrényből a keresletnek megfelelően szállítottak a boltokba, gyakran azonban hiába keresték a vevők a 150 és 160 literes típusokat. Időnként a hiánycikklistára került a lemezjátszó, a zsebrádió és a hazai autórádió. Megfelelő volt a kínálat gyermekkocsiból, fényképezőgépből és egyebek között napszemüvegből; (MTI) ## Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Jóváhagyták a Vili. küldöttértekezlet előterjesztéseit kapjon több helyet a politikai nevelőmunka, valamint a kereskedelmi, társadalmi ellenőrök tevékenysége. Elhangzottak plyan vélemények is, hogy a jövőben még nagyobb gondot szükséges fordítani a tömegpolitikai munka hatékonyságának fejlesztésére és az SZMT békéscsabai Oktatási Házának jobb kihasználására. / A tanácsülés a vita után egy hangúlag elfogadta az előterjesztéseket, szintúgy a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és elnökségének második félévi munkatervét. Csütörtökön délelőtt Békéscsabán, az SZMT székházában ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A testület tagjai már korábban kézhez kapták a szakszervezetek VIII. megyei küldöttértekezlete elé készített írásos beszámolót, amelyhez az ülésen Bocskai Mihályné SZMT-titkár terjesztette elő a szóbeli kiegészítő jelentés vázlatát és a határozati javaslat tervezetét. A vitában többen felszólaltak, mondtak véleményt és javaslatot. Többek közt hangsúlyozták, hogy az írásos beszámolóban és a szóbeli kiegészítőben
