Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-03 / 154. szám
A bérnövekedés új §zabái;ozá§a Újabb családokat kellett kiköltöztetni Harmadfokú belvízvédelem A több mint 5 millió aktív kereső túlnyomó része vállalati dolgozó, áz ő keresetük — pontosabban: a vállalati bérfejlesztés mértéke és üteme — döntő mértékben függ a gazdálkodás eredményeitől, a nyereségből képződő részesedési alap növekedésétől. Volt már arra is példa, hogy a vállalati nyereség és részesedési alap nem nyújtott fedezetet a népgazdasági tervben előirányzott bérfejlesztésre, ezért került sor 1973-ban az marban és az építőiparban központi bérintézkedésekre. Ebben az esztendőben ellenkező előjelű gondok keletkeztek: a bérként és részesedésként kiáramló vásárlóerő, meghaladja a tervezett mértéket. Az idei népgazdasági terv azzal számolt, hogy a lakosság pénzbevételei 8-9 százalékkal emelkednek s ez a fogyasztói árszínvonal növekedése közepette is biztosítja a reáljövedelem tervezett növekedését. Nos, az év első felében a lakosság pénzbevétele nem 8 vagy 9, hanem 10 százalékot jóval meghaladó mértékben- nőtt s ebben része volt annak is, hogy a munkabérek és egyéb bérjellegű kifizetések növekedési üteme ugyancsak felgyorsult. Ahogy két esztendővel korábban indokolt volt a központi bérintézkedés a bérfejlesztés és a reáljövedelem kívánatos mértékű növelése érdekében, most a vásárlóerő kiáramlásának pontosabb és szigorúbb szabályozását követeli ,a népgazdasági érdek. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy amikor a cserearány-romlásából származó veszteség milliárdokkal — több tíz milliárd forint értékkel — csökkenti a belföldön fogyasztásra és felhalmozásra felhasználható javak mennyiségét, a tervezettnél nagyobb vá- ’ sárlóerő kiáramlása és kereslete nem találhat árukínálatra, következésképpen egyensúlyi zavarokat okoz. Hadd emlékeztessünk arra, hogy az elmúlt évben a fogyasztás és a felhalmozás szükségleteit csak igen tekintélyes mértékű külkeres•*¥• ■BKfüBStS!» **■■■«3] tSs „ideológiai” alapja az úgynevezett „légüres tér elve", amelyet annak idején az amerikaiak hangoztattak előszeretettel. Pekingi átfogalmazásban ez az elv azt jelenti, hogy Dél- kelet-Ázsia országai, s köztük az Indokínai-félsziget államai nem képesek szilárd katonai- politikai rendszer létrehozására, tehát az amerikaiak távozásával légüres tér keletkezik. Ebből a hamis, és a harmadik világ, népeinek alkotóerejét lebecsülő magatartásból egyenesen következik egy kétágú pekingi stratégia. E magatartás egyik ága az. hogy Peking az amerikai katonai jelenlét fenntartásának híve a térségben. Az amerikaiak egykori feltétlen katonai túlsúlya. amely az egész körzetre rátelepedett, természetesen nem felelt meg a kínai vezetőknek, hiszen az ő terjeszkedési céljaikat akadályozta. Az amerikai hadigépezet vereségei után azonban Peking úgy látja, hogy most „optimális szinten” van az amerikai katonai jelenlét. Magyarán: olyan' szinten, amely a földrajzilag közeli Kína hatalmi befolyásának fokozatos növelését nem akadályozhatja. Marcos átértékel? Miután a térség legdöntőbb változásai az Indokínai-félsziget országaiban törtéptek, a kínai hatalmi törekvések ott figyelhetők meg a legélesebben. Nem korlátozódnak azonban eupán erre a területre. Ennek kedelmi passzívum — az export értékét jóval meghaladó import — árán tudtuk kielégíteni, s hogy az idei esztendő első harmadában már csaknem akkora külkereskedelmi passzívum jött létre, mint az elmúlt esztendő egészében. A bér formájában kiáramló többletvá- sárló-erő — akarva-akaratlanul — a magyar gazdaság exportteljesítményeit csökkenti, importját és passzívumát növeli. A bérnövekedés és a részesedési alap felhasználásának az év derekán életbe lépő újbóli szabályozása a vásárlóerő, kiáramlásának tervezett keretek közötti tartását szolgálja. A vállalatok ugyanis minden tekintetben igyekeznek felkészülni az új tervidőszakra, egyebek között számukra kedvező úgynevezett bázis-bérszínvonalat kialakítani. Erre a részesedési alap és a bérszabályozás eddigi rendszere lehetőséget is ad. Az új szabályozásnak az a lényege, hogy az 1975. évi bérnövekedést csak korlátok között — általában 6 százalékos mértékben — lehet átvinni a következő esztendőre s ez az előírás a részesedési i alap idei felhasználását is korlátozza. Lesznek vállalatok — épp a nagy nyereséggel, részesedési alappal rendelkezők —, amelyek nem használhatják ki maradéktalanul a bérfejlesztés lehetőségeit s így annak pénzügyi forrásait tartalékolni kényszerülnek. Másrészt az év végi részesedés, jutalmazás és premizálás összege ezután is növelhető. Mindebből kitűnik, hogy az új szabályozásnak, amely az eddigihez képest kétségkívül szigorítás, nem általában a bérnövekedés korlátozása, megakadályozása a szándéka és célja, éppen ellenkezlőeg, a bérek és reálbérek — népgazdasági tervvel összhangban álló — növekedését kívánja' biztosítani. Ez azonban az év első feléhez viszonyítva a bérként és részesedésként kiáramló vásárlóerő növekedési ütemének mérséklését jelenti. leglátványosabb példája Marcos Pülöp-szigeti elnök nemrég lezajlott pekingi látogatása. Marcos évtizedekig az amerikai politika csatlósa volt. s a Fü- löp-szigetek ma is az amerikai támaszpontrendszer, része. Nyílt kérdés természetesen, hogy Marcos utazását mennyiben egyeztette az amerikai diplomáciával. Látogatása mindenesetre a kínai stratégia „második ágára” hívja fel a figyelmet Délkelet-Ázsiában. Nevezetesen arra, hogy a Kínával nem közvelenül szomszédos országokkal Peking „normalizál- ni" akarja diplomáciai kapcsolatait, és feladja a fegyveres parasztfelkelések támogatásának azt a taktikáját, amelyet más területeken továbbra is .alkalmaz. E stratégiai elgondolás mögött az a feltételezés húzódik meg hogy az amerikaiak vereségei következeiében az olyan országok, mint a Fülöp- szigetek, Malájföld, sőt a katonai uralom alatt levő Indonézia fokozatosan kénytelenek átértékelni külpolitikájukat és figyelembe venni: az amerikaiak távozása Kína viszonylagos súlyának növekedését jelenti a délkelet-ázsiai térségben. A módszerek a helyi adottságoktól függően eltérnek egymástól. A lényeg azonban azonos. Élesen szovjetellenes bázison és az amerikaiak „jóindulatú semlességében” reménykedvén az úi helyzetet a kínai vezetés arra használja fel, hogy Délkelet-Ázsiában megvesse a kínai befolyási övezet alapjait. — L — e. A megyében tovább Amint arról már beszámoltunk, az utóbbi napok esőzése komoly gondokat okoz nemcsak Békéscsabán, hanem megye- szerte. A békéscsabai Városi Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya belvízvédelmi ügyeletet tart fenn július 1-én 6 óra 30 perctől. A harmadfokú belvízvédelem- készenlétet ugyancsak elsején 11 óra 30 perckor rendelték el. Kedden — amint arról már beszámoltunk — a délelőtti órákban, egy lakásból kellett kiköltöztetni a lakókat, ké sőbb újabb két lakást kellett kiüríteni a beázás miatt. A kiköltöztetett családokat a szomszédokban helyezték el. Sajnos, a tegnapi esőzés miatt a helyzet javulására nem lehet számítani, sőt várható, hogy újabb családokat kell kiköltöztetni veszélyessé váló házaikból. Amint arról már szóltunk, a legveszélyeztetettebb helyzet Békéscsaba V. kerületében, Er- zsébethelyen alakult ki. Több t szivattyúállást telepítettek a Szegfű, Landler, Tolnai, Tre- fort utcákba és a Pajtás soron. Eddig több mint 20 szivattyúval küzdenek a belvíz ellen a városban, amelynek összes tellíét A nyári kánikulában kétszeresen is szenvednek a meleg munkahelyen az emberek. A békéscsabai Szabadság Tsz központi kovácsműhelyében már korán reggel, a rekkenő | hőségben dolgozik a kovácstrió: Szarvas Mihály, Németh Laios és Molnár Sándor. Az ódon épület műhelyében az ősi, a kihaló szakma csak- I nem utolsó mohikánjai dolgoznak. A szín alatt kocsiemelők sorakoznak, lovak várnak pat- kolásra, A műhely bejárata mellett kis asztalka pihen. Raj- i ta a patkoláshoZ szükséges j szerszámok: fogók, patkoló ka- | lapácsok, patafaragó kések, j ráspolyok és szegcsonk vágók. [ A mester gerendába vert szege- j ken patkók, ekevasak lógna}?, j A műhely levegőjével keveredik a három kohóból kiáramló széngáz, mely pillanatok alatt összevegyül a meleg levegővel, átjárja az ember ruháját, a torkát kaparja. Keménykötésű, edzett, legények dolgoznak itt. Erős kézszorításuktól csaknem felszisz- szen a magamfajta erpfoer. Érdes tenyerük, nehéz vasöklük, ( kötélerős izomzatúk megedző- j dött az évek során. Pedig még í mind a hárman fiatalok. — Vasat! — szól a vezetőkovács, a kohó mejlett álló Né- j meth Lajosnak. Hosszú nyelű j fogóval a parázsból kiemeli az ; izzó, idomtalan vasdarabot, j majd gyakorlott mozdulattal i az üllőre teszi azt, miközben a vezetőkovács, vagyis Szarvas Mihály a kalapácsát a százéves üllőhöz ütögeti. Ezzel jelzi a „ráverőnek”: Ütheti, formálhatja az anyagot. ' Az ötkilós kalapácsot Molnár Sándor könnyedén lendíti a magasba. A szerszám nyele szinte recseg a markaiban, szaporán üti az izzó vasat, miközben a vezető kovács tartja az ütemet, vezeti a munkadarabot. Az idők folyamán megváltozott a mai kovácsszakma. Jelentősége mind kisebb, mert a mezőgazdaság gépesítésével kevesebb az igásló, a patkolni- való. A régi, a lábbal működtetett kovács bőrfújtatót felváltotta a villanymotoros ventilnő a belvízzel borított földek nagysága jesítménye megközelíti a percenkénti 70 ezer litert. A veszély elhárítására több vállalatot mozgósítottak és mintegy LtíO-an dolgoznak jelenleg a felgyülemlett viz mihamarabbi ! elvezetésén. Tovább romlott a belvízi helyzet a' Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság egész területén. Július 2-ára virradóan újra j nagyobb mennyiségű csapa- j dék hullott valamennyi sza- ] kaszmérnökségen. így a szeghalmi 19—50-ig. a j sarkad! 17—24-ig, a gyulai 27, í a szarvasi szakaszmérnökségen j pedig 33 milliméter. Ezek miatt továbbra is érvényben van a gyulai szakasz- mérnökség területén az elsőfokú belvízvédelmi készenlét, sőt ezenkívül elrendelték a Szeghalmi szakaszmérnökség területén és Mezőberény térségében is. Ugyancsak elsőfokú védelmi készenlétet rendeltek el Me- zőberényben és Gyulán. A belvízzel elöntött föld 5 ezer 100 hektárra nőtt, ebből 3 ezer 500 hektár a vetés. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén 10 szivattyútelep és egy hordozható szivattyú üzemel, amelyeknek összteljesítménye másodpercenként IS köbméter. Tegnapra virradóan a Körösök romániai vízgyűjtőjében is jelentős, 33—47 milliméter csapadék hullott. Ezért a két Körösön kisebb árhullámok alakultak ki. Ha újabb utánpótlást nem kapnak a folyók, akkor ezek az árhullámok még nem teszik indokolttá az elsőfokú árvízvédelmi készenlét elrendelését sem. B. O Tájékoztató a Balaton vidékéről ' Az Országos Idegenforgalmi Tanács megbízásából az Idegenforgalmi Tájékoztató Szol-' gálát kiadta a „Balaton ’75” című műsortájékoztatót. A 12 oldalas tájékoztató közli a Ba- laton-vidék idegenforgalmi térképét, ismerteti a nyári műsort és felhívja a figyelmet az utazási irodák szolgáltatásaira, programjaira. A tájékoztatóban közük a. balatoni hajózási menetrendet is. tűz kozott látor. A kézzel hajtós fúró j nyugdíjba vonult, helyet cserélt j a villanyfúróval. A rugós kalapács pedig a nehéz fizikai munkán könnyít. — Igaz, hogy kihaló szakma ez — mondja Molnár Sándor, majd így folytatja: — De mindig van mit tennünk. Lópatko- lás, kultiyátorkapa élezése, kocsik és egyéb mezőgazdasági felszerelések javítása, na meg a mindennapi apróság az állandó munkánk. Összeszokott kis közösség. Egymás mozdulatait, erősségét, gyengéit jól ismerik. Felváltva dolgoznak. Egyikük mindig vezeti, irányítja a munkadarabot, másikuk üti. alakítja, formálja az izzó fémet, míg a harmadik melegíti az anyagot, vagyis a másik kettőnek a ke- >ze alá dolgozik. Amikor mind a hárman kalapálnák, csodálatos csengő zene tölti' be a műhelyt. Az üllőn a különböző nagyságú kalapácsok kánonban muzsikálnak, más-más hangot adnak, s mintegy koncert zenekar magával ragadja az érdeklődőt. A szertepattanó szikrák csóvája lenyűgözi az idegent. — Nehéz munka. Aki szereti, talál benne fantáziát — szól Molnár Sándor, miközben szusz- szán egyet és csuklójával meg- ’ törli verejtékező homlokát. — 1 Élmény az, amikor a holt anyagból használati tárgyat formálunk, kalapálunk, egyéni kézügyességgel. S bizonyítékként alig 10 perc alatt lapos, idomtalan vasdarabból formás lópatkót kalapál. — Régen jobban ráértek, a mesterek. Szakmai tekintélyüket csak növelte a sok cifraság, amit kikalapáltak — kapcsolódik be a beszélgetésbe Németh Lajos. — Ma már az ésszerűségen és az egyszerűségen van a fő hangsúly. Azért a mai kovácsmesterek is tudnak szenzációs dolgokat alkotni. Az elmúlt évben a 1 „trió” készített egy kocsit, Akik tehették megnézték, megcsodálták. Bizonyára sokan elámulnak még. ha a tanyamúzeumba kerül, amit a Szabadság Termelő- szövetkezet alakít ki. A kovácsszakma sokrétűsége napjainkba szűkül. Szűkül, mert ma már a kovácshegesztést' felváltotta a láng- és ívhegesztés, a ráfoskereket pedig a gumikerekű kocsi. Kihalófélben van ez a nehéz, de szép ősi szakma. Elmúlóban v«jin, mert helyét, szerepét átvette egy új technika. Azt mindenkinek be kell látnia, hogy a fejlődést feltartóztatni. megállítani nem lehet. Búcsúzunk a három kovácstól. Kormos, verejtékező, marcona arcukon előbújik egy-egy rejtett mosoly, fehér fogaik elő- villannak. A távolból még hallom a százéves üllő zenéjét, csengését, s visszafordulva látom a kéményből a magasba kúszó füstcsíkot, mely jelzi: meg él a kovácsszakma. Szekeres András Szabványügyi küldöttség utazott Pozsonyba Magyar szabványügyi delegá-, sítási feladatokat, amelyek elő- cíó utazott szerdán Pozsonyba, a j segítik a műszaki-technikai fej - KGST szabványügyi állandó bi-1, gazdasági zottságának ülésére, dr. Olajos Józsefnek, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökének vezetésével. Az ülésen a tagországok jövőre induló ötéves tervei alapján megvizsgálják a szabványo1975. JÜLIUS i.
