Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

Fokozódik külkereskedelmünk jelentősége Ä tudomány és a gyakorlat kapcsolata Sokoldalú munkával, tanáccsal, bemutatókkal segít a megyei növényvédő állomás Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes szerda délelőtt tájékoztatta az újság­írókat a külkereskedelem fej­lesztésinek kérdéseiről. Elmondta, hogy népgazdasá­gunkban a külkereskedelem je­lentősé ge nagymértékben foko­zódott. A korábbi években a nemzeti jövdelem minden 1 százalékos növekedése a külke­reskedelmi forgalom 2 száza­lékos fokozódásával járt. ez az arány tavaly és az idén már eléri a három és fél százalé­kot. Összl orgaln^u nkon belül to­vább növekedett a szocialista országokkal folytatott kereske­delem részaránya. 1975 első fe-' lében :íl százalékkal többet ex­portáltunk és 47 százalékkal j többet importáltunk a szocia- \ lista országokból, mint egy év­A Pld Bevételi Főigazgatósága Békés megyei Hivatala 1974-ben tartott vizsgálatot az Orosházi Kazán; avító és Általános Szere­lőipari Szövetkezetben. Az ár­ellenőrzés során megállapították, hogy a szövetkezet két és fél év alatt jelentős tisztességtelen ha­szonhoz jutott. A Pénzügymi­nisztérium Bevételi Főigazgató­sága a vizsgálat alapján gazda­sági b rság kiszabására tett in- ditván;zt. Az ügyet a Gyulai Me­gyei Bíróság tárgyalta. A szövetkezet 1972-ben a vál­lalatoknak és a köaületeknek többek között Thermopress rendsz srű kazánokat gyártott. A kai állok különböző tartozé­kait — így olaj- és gázégőket, vezérli szekrényeket, valamint egyéb szerelvényeket — nyu­gati importból szerezték be, Ezeket a tartozékokat azon­ban magasabb áron számlázták a vevőknek, mint amennyiéri beszerezték azokat. Nem tartot­ták be a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, valamint az Árhi­vatal árutasítását sem. Az uta­sítás ugyanis előírja, hogy az imporlból származó alkatrésze- i két, amelyek belföldi ára nincs j hatóságilag szabályozva, az í igazolt beszerzési áron — s fi­gyelembe véve a külkereske­delmi költséget, a vámot és a forgalmi adót — szabad érté­kesíteni. Még akkor is, ha azok tartozékként kerülnek beépítés­re. A íszövetkezetnek erősen fo­gott a ceruzája. 1972—74-ben egy­millió 859 ezer 826 forinttal magasabb árat számítottak fel az előírtnál. Tekintettel azotibán arra, hogy több tételt alacsonyabb áron értékesítették, a főigazga­tóság ennek arányában a gaz­dasági bírság alapját képező összeget is csökkentette. / Ami az árbevétel után felszámított 12 százalékos haszonnal együtl } így is csaknem másfél millió j forintot tett1 ki. Lényegében j véve ez a csökkentett összeg1 képezte a gazdasági bírság in­dítványának alapját. A szövetkezet a tárgyalás során azzal védekezett, hogy a kazánok árvetésének elkészí­tésénél a tartozékok számlái j nem álltak rendelkezésükre, j Ezért csak az ajánlati Össze- i get tudták figyelembe v,enni. Mire a tartozékok számlái a kül­kereskedelmi vállalattól megér­keztek;, a vevők már kifizették a megrendeléseket. Igen ám, csakhogy az lett volna a tisztes­séges dolog, ha ezt követően az árkülönbözetet visszautalják a vevőknek. Bizonyítást nyert ugyanis a tárgyaláson, hogy az olaj- és gázégők, a vezérlő­szekrények és egyéb szerelvé­nyek ára jóval alacsonyabb volt a valóságban, mint az ajánlati tg. A bíróság természetesen nem I vei korábban. A szocialista or­szágokkal folytatott külkeres­kedelmünk stabil, s dinamiku­san tovább fejlődik. A dollárelszámolású 'orszá­gokkal ugyancsak nőtt a for­galom. ez azonban nem ki­egyenlített. Különösen ez év el­ső hónapjaiban igen jelentős volt a tőkés import növekedé­se, miközben az export nem haladta túl az elmúlt évi szin­tet. A tőkés import növeke­dési üteme azóta lelassult, az első fél évben 16 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. A Külkereskedelmi Miniszté­rium más tárcák bevonásával exportbizottságot hozott létre, amely segíti a vállalatokat a tőkés export fokozását akadá­lyozó tényezők elhárításában. fogadta el a védekezést. Azt sem, hogy a kétéves elévülést a bír­ság alapjául szolgáló magatar­tás: befejezésétől kell számítani, ugyanis a jogtalan haszonszerzés cselekménye 1972-től folyamatos volt. Figyelembe vette viszont a bíróság, hogy a PM Bevételi Fő- igazgatósága vizsgálata után a szövetkezet több mint kétszáz­ezer forintot visszafizetett vá­sárlóinak. Méltányolta azt is. hogy 1974. második fél évétől az árkülönbözeteket önként vissza­utalta a vevőknek. Ezeket a té­nyeket figyelembe véve egymil­lió 429 ezer 949 forint jogtalan hasznot állapított meg. A megyei bíróság tegnap, jú­lius 23-án hirdetett ítéletet az orosházi szövetkezet ügyében, és egymillió 300 ezer forint gazda­sági bírságot szabott ki. Ezen­kívül 39 ezer forint eljárási ille­ték megfizetésére kötelezte a szövetkezetét. Az ítélet nem jog­! Az Univerzál áruház építése miatt július 22-én nulla órától Békéscsabán, a város központjá­ban új forgalmi rend lépett élet­be. A Tanácsköztársaság útján, az új áruház felőli két sávot a for­galom elől lezárták, mert az épü­let elemeinek biztonságos be­emeléséhez minimum nyolcmé­teres szabad terület szükséges. A másik két forgalmi sávot — Békéscsabán, a Szarva­si úti híd lábánál áll egy új, többszintes épület. Egy évvel ezelőtt adták át rendeltetésé­nek. Tarhosról ide költözött a Békés megyei Növényvédő Ál­lomás. Összesen kilencvenen dolgoznak itt, .közülük 45 fel­sőfokú, illetve egyetemi végzett­ségű mérnök, szakmérnök. Fon­tos feladatuk a növényvédő sze­rek szakszerű használatának" se­gítése, a helytelen használat megakadályozása, a környezet- védelem és a fogyasztói érdek- védelem. Ezek mellett körülte­kintően vizsgálják a külföldről behozott mezőgazdasági termé­keket, terményeket, s gondját viselik a hazai szaporítóanyag­termesztés növényegészségügyé­nek. E feladatkörök ellátására megszervezték a biológiai labo­ratóriumot, melyben kortgni, vírusos, rovartan, gyomirtó vegyszer és előrejelzési csoport működik. Létrehozták a mű­szaki fejlesztési kollektívát, a karanténkártevők elleni védeke­zés szervezésének csoportját, a növényvédő szer analitikai la­boratóriumot. Segíti az állomás munkáját az a szakember háló­zat, mely az állomás keretén István király tér és az irányi utca között — a vasútállomás irányába egyirányúsították. A vasútállomás felől a város centrumába érkező forgalmat a Munkácsy utca—Bartók Béla út—Szabadság tér útvónaira te­relték. A Munkácsy utcát a Bar­tók Béla út irányába egyirányú­sították, ugyanakkor az utca tel­jes hosszában várakozási tilalom lépett életbe. belül a járási es a városi lei- ügyelőkből áll. Murányi Miklós, a növényvé­dő állomás igazgatója kérdé­seinkre elmondta, hogy a tava­szi szárazság, a nyári esőzés egy egész sor »technológiai prob­lémát okozott a mezőgazdasági üzemekben. A vegyszerek nagy része a tavasz folyamán a csa­padék hiánya miatt nem tudta kifejteni remélt hatását. Bejött a nyári eső. Ezzel együtt iel- bolydult az egész határ. A kul­túrnövények között eszeveszet­ten nőttek a gyomok. Felvető­dött: jó-e á technológia? Min­den gond a növényegészségügy irányába hatott. Köztudott, hogy a 'termesztéstechnológiák nö­vényvédelmi részét egy átla­gos időjáráshoz méretezik. Ez világszerte így van. A szélsősé­gekkel előre nem számolnak. Az ilyen helyzetekkel járó fel­adatot mindig az adott üzemben, a növényvédelmet szervező szak­embernek kell megoldania A megyei növényvédő állo­más elkészítfette a búza, a ku* korica, a lucerna, a cukorré­pa, a napraforgó, a szója és a paradicsom növényvédelmével kapcsolatos technológiát, melyet az üzemek rendelkezésére bo­csátott. A délelőtti és a délutáni csúcs­forgalom idején a Bánszky utca —Dózsa György út—Bartók Béla út és Szabadság tér keresztező­désében rendőr irányítja a for­galmat. Az új forgalmi rend előrelát- j hatólag egy évig tart, de bízunk j az építőkben, hogy ezt az időt í lerövidítik, s a forgalom' vissza- ! térhet az eredeti útvonalra Több éve szakadatlan szer­vezi a küzdelmet a kenyérgabo­nánál a íusárium és a gomba­fertőzés ellen. A sok megfigye­lés és vita végső soron egy na gyón jó technológiai javaslat- hpz vezetett, melynek alkalma zásával vissza lehet szorítani e két, nagyon veszedelmes gabo­nakártevőt. A javaslatot egy korszerű csávázás szervezésére és a növényállomány tavaszi kezelésére eljutatták a gazda­ságoknak. Az alkalmazásra azért nem kerülhetett sor ál­talában mindenhol, mert a ter­melő üzemnek semmilyen érde­ke, nem fűződik ahhoz, hogy íusárium és gombabetegségek­től mentes kenyér- vagy takar­mánygabonát szállítson az ál­lamnak. Érdemes fenne megfontolni a növényvédő állomás javaslatát, és alkalmazását a megye gabo­natermesztésében széles körűvé tenni. Ezen a nyáron ugyanis nagyon sok panasz hangzott el mindkét kórokozó ellen. Helyen ként fertőzöttek a gabonák, sJ emiatt egész szállítmányok mennek veszendőbe, kárba. 1975-ben szőlőre, gyümölcsösre és burgonyára megszervezték az országos növényegészségügyi előrejelző szolgálatot. A tapasz­talatok jók, s 1976-tól 10—12 kultúrára terjesztik ki az elő­rejelzést. A budapesti központ­ban működő előrejelző szolgá­lat nemcsak a betegség fellé­pését jelzi előre, hanem mód­szert ad a védekezésre is. Jel­lemző a munka gyorsaságára: olyankor adnak tanácsot a be tegségek elleni küzdelemre, amikor a termelő még nem is sejti, hogy milyen báj közeleg, de már védekezhet ellene. Az üzemekben íoo felső fokú képzettségű növény védel mi szakember dolgozik. Több ségük az utóbbi öt esztendőben állt munkába. Sajnos tíz1 üzem­ben még nincs olyan szakem bér, aki magas fokon szervez­hetné a növényvédő munkát. Viszont vannak gazdaságok, ahol már négy-öt. is dolgozik. Felkészültségükkel, szaktudásuk­kal jobban kellene gazdálkod ni, akárcsak az üzemi közép irányítókkal és szakmunkások kai. Ezek egy részét ugyanis a tsz-érdekeknek megfelelően cso­portosítják át egyik munkahely­ről a másikra. így az a növény- védelmi bázis, amely egy-egy üzemben létezhetne, jórészt szél forgácsolódik. Megyénkben már 200 (nillió forint értékű növényvédő anya­got használnak fel az állami gazdaságokban és a termelőszö­vetkezetekben. Évről évre 10— 15. sőt olykor 20 százalékkal is nagyobb összeget fordítanak erre, mint korábban. Sokat ja tűit a nagyüzemek technikai felkészültsége, viszont az, is igaz, hogy a jelenlegi növény­védő gépek 50 százalékát indo­kolt lenne felújítani. A kor­szerűsített gépekkel — most a takarékossági évben és a kö­vetkező időben — sokkal haté­konyabban, eredményesebben lehetne dolgozni. A növényvédő állomás irányításával a megyei üzemek­ben dolgozó szakemberek, szak­munkások a kalászos gabonák gyomirtó vegyszerezésén túl a nagyüzemi kukoricát csáknem teljesen kapavágás nélkül ter­mesztik. A napraforgót, a pa­radicsomot, a paprikát, a babot, a cukorrépát, a lucernát hason­ló módon iparszerűen állítják elő. Már új feladatok ellátásá­val is foglalkoznak: a iombtala- nítással a repcénél, lucernánál, napraforgónál és magrépáriál így sokoldalúan segítik me­gyénk mezőgazdaságát tanács­csal, bemutatókkal. ö h Egymillió 300 ezer forint gazdasági bírság ítéletet hozott a Gyulai Megyei Bíróság az orosházi kajtánjavitó ipari szövetkezet ügyében («eredi) Borgonyatermesztési tanácskozás a telekgerendási Vörös Csillag Megyénk három, burgonyater­mesztéssel is foglalkozó mező- gazdasági termelőszövetkezeté­rjek szakemberei, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának, a MÉK Vállalat­nak, továbbá a Vetőmag Fel­ügyelőségnek és az AGROKER- nek a szakemberei szerdán, jú­lius 23-án a telekgerendási Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet­ben burgonyatermesztési tanács­kozást tartottak. A tanácskozás célja az volt, hogy megyénk burgonyaellátá-1 sának gondjait megvitassák, j Ezenkívül az ágazattal kapcsola- : tos tárolási, termesztési és gépe-1 sítésféjlesztési feladatokat, prob- j lémákat beszélték meg. Új forgalmi rend Békéscsaba központjában \

Next

/
Thumbnails
Contents