Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

! MA: SEGÍT A MEGYEI NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS (3. old.) A ITT EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI (4. old.) GARANCIÁLIS JAVÍTÁSOK — BOSSZÚSÁGOKKAL (5. old.) A tárgyalóasztalnál Európa Jól haladnak az előkészületek a Mezőhegyes! Cukorgyárban Kétezer hektárral nagyobb területen a tavalyihoz hasonló jó termés várható Európa és valószínűleg a leg­szélesebb értelemben vett nem­zetközi kapcsolatok történetében is egyedülálló, korszakalkotó pil­lanat lesz, amikor július 30-án, közép-európai' idő szerint dél­előtt tizenegy órakor Helsinki­ben összeül a nagy európai csúcskonferencia. Természetesen a találkozó iga­zi jelentőségét nem az önmagá­ban is egyedülálló formai körül­mények adják meg — hanem a politikai tartalom! Mindenekelőtt arra kell emlé­keztetni, hogy a helsinki csúcs­találkozó egy rendkívül hosszú, szívós és a tizenkettedik óra utolsó percéig tartott küzdelem eredménye volt. Nem lehet el­felejteni, hogy az 1969-ben el­hangzott budapesti felhívás után még azért is heves harcot kellett vívniuk a szocialista országok­nak a vezető tő^és országok po­litikusaival, hogy a biztonsági konferencia egyáltalán összeül­jön! Amikor az első, mesterségesen emelt politikai gátakat sikerült áttörni. Helsinkiben a konferen­cia első szakaszán megfogalmaz­ták a legszélesebb alapelveket, s Kék könyv formájában tárták őket a részvevők elé. Ez rendkí­vüli elvi jelentőségű eredmény volt, de csak a legszélesebb ke­reteket jelölhette meg. Hogy mennyire így volt, azt mutatta a konferencia második, Genfben tartott tényleges munkaszakasza; 1973 szeptembere óta szavakig, zárójelekig és pontosvesszőkig menő vitákat folytatott, hogy az általános alapelveken belül lét­rehozza az európai békés egymás mellett élés gyakorlati kódexét Voltaképpen már 1975 tava­szára világos volt, hogy néhány tőkés ország delegációja csak „hátvédcsatát'’ vív. A szocialista diplomácia következetes elvi szi­lárdsággal párosuló türelme ké­pes volt elérni, hogy elvi enged­mények nélküli, rugalmas komp­romisszum jöjjön létre a legfon­tosabb , vitás kérdésekben. Ugyanakkor a nemzetközi hely­zet és az erőviszonyok általános változása tagadhatatlanul az ed­diginél hajlékonyabbá tette az amerikai és számos nyugat-eu­rópai delegáció magatartását is. Ha most, utólag a kedvező fordulatot, a nagy áttörést ke­ressük az eseményekben, akkor valószínűleg a politikai kérdések elsődlegességének elismerését kell kiemelnünk! Az évek óta folytatott vita talán leglényege­sebb elvi ellentmondása ott hú­zódott, hogy a szocialista orszá­gok diplomáciája a politikai alapkérdéseket tartotta elsődle­gesnek és szüntelenül rámuta­tott arra, hogy a többi vitatéma (gazdasági és kulturális kérdé­sek, valamint a konferencia in­tézményesítésének ügye) csak a politikai döntés függvénye lehet. Végső elemzésképpen a külön­böző magatartást tanúsító tőkés partnerek ellenérvei és manőve­rei mind akörül csoportosultak, hogy valamilyen részletfeltétel előzetes teljesítésétől tegyék füg­gővé magát a politikai döntést. Végeredményben a legbonyo­lultabb részletkérdésekben is si­került megfelelő megoldást ta­lálni. A kulturális, tájékoztatási, nevelésügyi, emberi kapcsolatok vitájában éppen úgy, mint a hadgyakorlatok előrejelzésének kérdésében. A kompromisszumos megállapodások azonban mind úgy születtek, hogy a politikai kérdések elsődlegessége sértetlen és érintetlen maradt. Így a kon­ferencia legértékesebb eredmé­nye kétségtelenül a politikai kérdések zömét magában foglaló magatartási kódex. Az illemsza­bály-gyűjtemény egyebek között leszögezi az államok szuverén egyenlőségét; a lemondást az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről; a határok sérthe­tetlenségét; az államok területi épségének megóvását; a viták békés rendezését; a belügyekbe való be nem avatkozást. Genfben a hosszú munkaviták során ezeket az alapvető poli­tikai döntéseket, valamint a függvényükként kezelt gazdasá­gi, katonai, kulturális problémá­kat olyan részletességgel öntöt­ték formába, amilyenre eddig még nem volt példa. Ez azt je­lenti, hogy a vázolt kérdésekben nem az ENSZ alapokmányában vagy más nemzetközi dokumen­tumokban már meghatározott gondolatok újrafogalmazásáról van szó, hanem egy hallatlanul sokoldalú, részletes magatartási kódexről, amely a kontinens éle­tének jóformán minden vonatko­zására kiterjed, s amilyet a dip­lomáciatörténelem eddig még nem ismert. Ennyiben a helsinki csúcs ál­tal megkoronázott össz-európai konferencia világtörténelmi je­lentős í'ű \z. Az európai földrész, ahol a hatalmi súrlódások két világháború lángját lobbantották fel, ezzel a konferenciával törté­nelmének új szakaszához érke­zett. Az „össz-európai kódex” szellemében kibontakozó együtt­működés, amely a tőkés világ el- 'ső számú hatalmának, az Egye­sült Államok elnökének aláírását is magánviseli majd, óriási — és talán döntő — lépés abba az irányba, amelyet a szocialista diplomácia így fogalmaz meg: visszafordíthatatlanná tenni a nemzetközi enyhülés folyamatát A Mezőhegyest Cukorgyár kör­zetében gazdálkodó mezőgazda- sági üzemek az elmúlt esztendő­ben — Békés és Csongrád me­gyében — összesen 9600 hektár területen termesztettek cukorré­pát. A szerződéskötések alapján a gyár erre az évre. mintegy 12 ezer hektárnyi cukorrépatermő területtel számolt. A rendkívüli időjárás, a sok csapadék azon­ban a terveket némiképp módo­sította.- A felmérések szerint ugyanis a belvíz a két megyé­ben több mint 600 hektáron pusztította ki a termést. Legjob­ban a csongrádi területek szen­vednek a sok esőtől, míg me­gyénkben legfeljebb 100 hektár­nyi cukorrépát ért belvízkár. A cukorgyárban mindeneset­re fokozott ütemben készülnek a szezonelőkészítő karbantartási munkálatokkal, annál is inkább, mert a tavalyihoz képest 2000 hektárral nagyobb vetésterüle­ten az elmúlt évihez hasonló jó termést várnak. Az előzetes felmérések 330—370 mázsás hek­táronkénti termésátlagot ígér­nek. A cukorrépa betakaríását elő­reláthatólag augusztus utolsó he­tében kezdik a gazdaságok és a betakarítókra az idén is rendkívül nehéz körtymények várnak. A sok csapadék miatt a gaz, a gyom mindenütt felver­te a földeket. A nehézségeken sokat könnyíthet az, ha a szö­vetkezetek és a gazdaságok — akár társadalmi erő igénybevéte­lével is — mér most megkezdik a répaföldek gyomtalanítását. Könnyítést jelent az is, hogy sokat javultak a betakarítás technikai feltételei is. A kun- ágotai Bercsényi Tsz és a med- gyesegyházi Haladás Tsz most vásárolt egy-egy nagy teljesít­ményű szovjet /cukorrépa-beta- karító gépsort, ezenkívül nyolc új francia gépsor is érkezik a megyébe az ez évi betakarítás kezdetére. A Mezőhegyesi Cu­korgyár körzetének Békés me­gyei gazdaságai így összesen 51 gépsort üzemeltetnek majd, ame­lyek egy nap alatt ezer vagon cukorrépát képesek felszedni. A gyár — terv szerint — szep­tember 2-án kezdi meg a cu­korrépa feldolgozását és a kez­deti időben csak a napi ka­pacitásnak és biztonsági, tarta­léknak együttesen megfelelő 400 vagon cukorrépát vesz át, de ezt a mennyiséget fokozatosan eme­li majd egészen a csúcsteljesít­ményt jelentő napi 900 vago­nig. Ez utóbbi körülbelül októ­ber 10-e körül következik be és tart november közepéig, a beta­karítás várható befejezéséig. A fennakadások elkerülésére a Me­zőhegyesi Cukorgyár 1500 vagon cukorrépát ad át feldolgozásra a dunántúli cukorgyáraknak, a szántóföldi szállításoknál pedig a honvédségi gépkocsik segítsé­gére számít. Mindezek mellett az átvevő telepek korszerűsítésében, a ra­kodás gépesítésében is nagyot lépett előre a gyár a felkészü­lési időben. A telepek felújítá­sára 18 millió, a gépek vásárlá­sára 3 és fél millió forintot for­dított. Mggyarbánhegyesen a külső állomáson új út épült, kor­szerűsítették a telep világítását és mintavevő berendezést állí­tanak üzembe. Dombegyházán és Tótkomlóson új szovjet répa- prizmázógép fogadja majd a gépkocsikat, Magyarbánhegyesen 15 ezer tonna répa tárolására al­kalmas szellőző berendezés „áll munkába”, a battonyai Dózsa Tsz átvevőtelepén pedig nagy­karbantartás folyik. Ebben az esztendőben kezdi meg üzemelését a gyári rekonst­rukció során beépített új lengyel diffúziós berendezés is. amely­től a feldolgozás ütemének nö­vekedését várják, illetve azt, hogy január végére a cukorgyá­ri idény zavartalanul befejező­dik. A korai kezdés elősegítésé­re a gyár 600 tagú kollektívája kommunista műszakokkal gyor­sítja a karbantartási munkála­tokat. Külön , említést érdemel, hogy ugyancsak az ez évi idényben lép üzembe a 80 tonna napi ka­pacitású új répaszelet-szárító is, amelynek folyamatos működése mellett is naponta legalább 350 tonna nyersszelet vár elhelye- I zésre. A gondok enyhítésére a gyár szeptember végéig a háztá­jinak és a tsz-eknek egyaránt 50 százalékos árengedménnyel adja a nyersszeletet. K, E. V. Egymilliós árukészlettel Megnyílt Erzaébethely első ABC áruháza A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat új önkiszolgáló ABC-áruházát teg­nap, szerdán délelőtt ünnepé­lyes keretek között- nyitotta meg Krizsán Miklós, a vállalat* igazgatója a megyeszékhely munkáslákta kerületében, Er­zsébethelyen, az Orosházi úton. A megnyitón a város párt- é» állami vezetőin kívül részt vet­tek a : meghívott élelmiszeripa­ri, kereskedelmi szakemberek is. Az áruházat a békéscsabai Városi Tanács költségvetési és építőipari üzeme építette 2,5 millió forintért. A berendezés pedig több mint 200 ezer fo­rintba került. Az új, korszerű ABC-áruház Erzsébethely első ilyen üzlete, amelyre már ré­gen várnak az ötödik kerület lakói. A kenyér, péksütemény, tej és tejtermékek, zöldség és gyümölcs mellett találnak itt a vásárlók hentesárut, mély­hűtött baromfit, konzerveket, üdítő italokat Ezenkívül a testápoláshoz szükséges kozme­tikai áruk, mosó- és tisztítósze­rek, apró háztartási cikkek is rendelkezésre állnak. A mintegy 320 négyzetméter alapterületű eladó- és raktár- területtel rendelkező üzletben a megnyitás napján egymillió forint értékű árukészlet volt. A tervek szerint az áruházban a 16 kereskedelmi dolgozó — két műszakban — havonta 1,2 millió forintot forgalmaz majd. :*W» :iSäß-: Gazdag áruválaszték a csemegeosztályon Fotó: Szekeres

Next

/
Thumbnails
Contents