Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-23 / 171. szám
Többet vagy hatékonyabban? A címben szereplő kérdésre kézenfekvő a válasz; mindkettőt! Sok szempontból a szakszerű válasz sem más. A haté-r konyság magas színvonala nem zárja ki, hogy emellett a beruházásra is gondoljanak valamely gazdaságban. Már csak azért sem, mert az évről övre jó eredményt, á nemzeti jövedelem magas növekedési ütemét felmutató nemzetgazdaságnak megfelelő forrásai nyílnak a termelés bővítéséhez és az állampolgárok ellátását, kényelmét, művelődését, egészségét szolgáló hálózat fejlesztéséhez. A válaszút elé — „több beruházást, vagy nagyobb hatékonyságot” — akkor kerül egy gazdaság, ha alapos a gyanú, hogy a termelés a meglevő eszközök jobb kihasználásával is számottevően bővíthető. Másrészt számolni k^ll azzal is, hogy éppen a hatékonyság javításához szükséges az új beruházás. Elképzelhető ugyanis j olyan működő kapacitás, amely j ugyan nincs megfelelően hasznosítva, de a jobb kihasználásért már nem is érdemes fáradozni, mert az adott gépállomány any- nyira korszerűtlen. A magyar gazdaságban időszerű 1— nem is egy helyen — elemezni a kérdést: mennyit és mit ruházzanak be, illetve hol, s mit várhatnak a hatékonyság javításától. A népgazdaság beruházási politikájában a fő irányok kialakultak. A beruházások elsőszámú nagy csoportjával, a központi beruházásokkal a népgazdaság szerkezetét, a termelési szerkezetet kívánják korszerűsíteni. A beruházások másik nagy csoportjával — itt már a vállalatok erejével is számolva — a rekonstrukciós programot hajtják végre, olyan gépparkot telepítve, amelynek kihasználását már nemcsak érdemes, de úgy is kell szervezni, hogy a veszteség mennél kisebb legyen. Nézzünk egy egyszerű számvetést: ha egy vállalat pl. 50 gépet működtet egy műszakban, mert nem talál embert a 2. és a 3. műszakra, de bővíteni akarja a kapacitást: könnyen jut arra a gondolatra, hogy nem a ' második műszakot szervezi meg, hanem vesz még 50 gépet ugyanarra^ 8 órára. Mivel a régi gépek mellé az újak nem férnek, az ilyen beruházás többnyire nemcsak gépi, hanem építési beruházás is. Ha ez a fejlesztés megvalósul, akkor 100 gép megy majd 8 órán át. A beruházás tehát dinamikusabban növeli az álló gépek számát, az időveszteséget, a kapacitás kihasználatlanságot, mint ahogyan a termelés bővült. Az ilyen típusú „termelésbővítés” helyett, mérhetetlenül hasznosabb, ha megvizsgálják, hogy az első 50 gép mennyit áll egy műszakban, s mi okozza.az állásidőt? Vállalati tapasztalatok szerint —• ott, ahol nem szalagszerű a termelés —■ a műszak 20—35 százaléka improduktív idővé válik: hol itt, hol ott áll a gép, vagy a gépek, mert valami hiányzik a folyamatos termeléshez. Egyszerű számítás ez, de arra jó, hogy érzékeltesse mekkora tartalékok létezhetnek a vállalatoknál, amelyek feltárásával nem kevés beruházást takaríthatnának meg. Számtalan példa van, főképp a munka- és üzemszervezés köréből, a termelés előkészítésétől a raktározásig, a szállítás megszervezéséig, annak érzékeltetésére, hogy a vállalati gazdálkodásban ma jogos a kérdés, és nem alaptalan a válaszút: több beruházás helyett a hatékonyság javításával, a munkaidő jobb kihasználásával lehet és kell bővíteni a kapacitást. A legközelebbi jövő kulcskérdései közé tartozik, hogy erre a kérdésre, mekkora körben adnak helyes választ és gyorsan. «So F; filág proletárját egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság is a megyei -tanács lapja 1975. JÚLIUS 83., SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM A kalászosok háromnegyed részét betakarították Csütörtököm megyénk több állami gazdasága befejezi az aratási A rendkívül szeszélyes időjárás miatt megyénk állami gazdaságaiban a szokásosnál nagyobb gondot okoz az új termés betakarítása. A gabonatáblákon megdőjt aa aranysárga kalásztenger, a jég- és viharvert talajon a ieggya- korlottabb kombájnos is lassan, szinte lépésben vezetheti a nagy teljesítményű gépet. A SZEGHALMI Állami Gazdaságban még mindig találni vízben álló gabonát a mélyebb fekvésű, szikes földeken. Másutt is kínlódnak az erősen átázott, nedves talaj miatt. Az állami gazdaság „kipróbált harcosai” a kedvezőtlen időjárás ellenére, jól rajtolnak. Nyújtott műszakban dolgoznak, a jó idő minden percét kihasználják azért, hogy a megtermett kenyér- gabona minél kevesebb veszteséggel kerüljön az állam magtáraiba. , . A MEZÖHEGYESI Állami Gazdaságban 27 különböző típusú kombájn aratja-csépeli a búzát, s 16 gépjármű szállítja rendeltetési helyére az új termést. Naponta mintegy 9000 mázsa búza kerül biztos fedél alá. A terméshozam fajtánként és táblánként igen változó, 31 és 56 .mázsás hektáronkénti termést takarítanak be. Mezőhegyesen előreláthatólag csütörtökön fejezik be az aratást. AZ OROSHÁZI Állami Gazdaság ugyancsak csütörtökön teszi le az aratás Hektáronként 32 mázsa búza Befejezte az aratást a szeghalmi Sárréti Tsz Kedden, július 22-én este az utolsó táblán is befejezték az aratást a szeghalmi Sárréti Tsz kombájnjai. A január 1. óta Sárréti Tsz néven közösen gazdálkodó szeghalmi Petőfi Tsz és szeghalmi Rákóczi Tsz első együttes betakarítása igazán jól sikerült. A 2600 hektárról alig két hét alatt aratták le a kalászosokat. A szeghalmi tsz-ben ebben az évben a tavalyinál is jobban „fizetett” a gabona, hiszen az elmúlt esztendei 29 mázsával szemben rfz idén a 32 mázsát is meghaladja a hektáronkénti átlagtermés. A, közös gazdaság húsz SZK—4-es és négy E—512es kombájnja a hét második felétől már a szomszéd gazdaságok betakarítási munkáját segíti. Az aratással párhuzamosan a szeghalmi tsz-ben megkezdték a szalmalehúzást és a vetőszántást is. A legközelebbi nagy munkát pedig a 250 hektár szója és az 1200 hektárnyi KITE-rend- szerben termesztett napraforgó betakarítása jelenti. Közben teljes kapacitással működik a szövetkezet zöldtakarmánylisztet és granulátumot gyártó üzeme, amely a napokban a korábbi 270 vagonról az idén 700 vagonra emelkedik. Átadták rendeltetésének a békésszentandrási Zalka és Tessedik > tsz-ek új terményszárító üzemét Kedden, július 22-én délelőtt ünnepélyes külsőségek között adták át rendeltetésének Békés- szentandráson az új termény- szárító és keverőüzemet. Az új létesítményt a békésszentandráifjúsági találkozó a Szelidi tanéi A Bács-Kiskun megyei KISZ- bizottság augusztus 2-án és 3- án ismét megrendezi a már ' hagyományos országos ifjúsági találkozót a Szelidi tónál. Lesz módszervásár, pályázati politikai karikatúra- és plakátkiállítás. szakmai bemutató, pol-beat műsor, politikai nagygyűlés. A találkozót az augusztus első felében Budapesten sorra kerülő magyar —szovjet, barátsági fesztivál jegyében szervezik az ifjúkom- munistáfe si Zalka Máté és Tessedik Sámuel termelőszövetkezetek 28 millió forintos költséggel építették, amelyből mintegy nyolcmillió forint az állami támogatás. A három részből álló üzemben a terményszárító rész, amely szovjet gépekkel van felszerelve, óránként 32 tonna szemesterményt képes feldolgozni, négy tonna lucernalisztet és három tonna takarmánykeveréket v készíteni. A terményszárító a próbaüzemelés ideje alatt, már az idei betakarításban is részt vesz. Eddig mintegy 400 vagonnyi gabonát szárítottak le benne, és csaknem 200 vagon lucemalisztet készítettek el. A telet teljes kapacitású üzemeltetésénél 50 dolgozó szükséges a gépek kiszolgálásához. Az idei, csonka évben a termelési érték mintegy 23 millió forintot tesz majd ki. A beruházás négy év alatt megtérül. gondját. A süppedős, nehéz talajon az utolsó táblákon „ballagnak” a kombájnok. Itt a legjobb táblaátlag eddig 46,3 mázsa volt. Molnár Lajos és Nagy László több mint 80 vagon kenyérgabonát küldött magtárba. A BIHARÚ GRAI Halgazdaság befejezte a kenyérgabona aratását, s gépejt azonnal a helyi Felszabadult Föld Tsz-be küldte segíteni. A FELSŐNYOMÄSI Állami Gazdaságban 15 kombájn és 14 szállító gépjármű szorgoskodik a gabonaföldeken. A terméshozam és a gabona minősége az esős idő miatt itt is változó. Megyénkben egyébként 75 százalékos a kalászosok betakarítása. Kedden a gépek átcsoportosítása megtörtént. Ahhoz, hogy hét végén befejezzék az aratást, minden rendelkezésre álló erőt mozgósítani kell. A megyei tanács illetékes vezetői arra kérik a mélyfeikvésű talajokon gazdálkodókat, hogy a vizes földről kiskaszával vágják le a gabonát — ahogy ezt Bat- tonyán jelenleg is teszik —, hogy semmi ne menjen veszendőbe az új termésből. Életmentők ' kitüntetése Néhány héttel ezelőtt Bndrőd és Nagylak között, az országúton egy kerékpáros előzése közben új Trabantjával a vizesárokba borult Kenyeres István endrődi lakos. A gépkocsi többször megpördült, az ajtaja leszakadt. A kocsiban ülő Kenyeres Istyán és felesége kisebb zúzódásokat szenvedett, a kislány menet közben „kirepült” a Trabantból. A 3 éves Kenyeres Gabriella azonban eltűnt a vizesárokban. Az édesanya lélekjelenléte sokát segített abban, hogy a segítségükre sietőkkel közölte: el-' tűnt a kislányom! Lipták Lajos endrődi, Horváth György túrkevei lakos és Bacsa Sándor sorkatona kötésig érő vízből, a sűrű nád közül mentette ki a kislányt. Ezután Horváth György, a túrkevei AFIT-szerviz dolgozója — a helyszíni szakszerű elsősegélynyújtás után — saját kocsiján orvoshoz szállította az áléit gyermeket. Az Orvosi szakvélemény szerint Kenyeres Gabriella életét csak a gyors, szakszerű beavatkozás mentette meg. A bajba jutott család segítségére siető Lipták Lajost, Horváth Györgyöt és Bacsa Sándort a Minisztertanács elnöke Életmentő Emlékéremmel tüntette ki. A kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat kedden délután Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke ünnepélyes keretek között adta át a kislány megmentőinek. iiaimuiiiiiicüiiin* Iparosodó mezőgazdaság A fejlett gépesítést, kemizálást, komplex technológiai módszereket egyre több mezőgazdasági nagyüzem hasznosítja. Szerteágazó igényeik kielégítésére a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet műszaki és gazdasági fejlesztésre irányuló kutatásokat, kísérleteket végez. Képünkön: a távolságvizsgáló gép kísérlet közben (MTI Fotó — Balaton József felv. — KS)
