Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

A kertbarátok országos tanácskozására készül Gyula Nagy megtiszteltetés érte Békés megyét. A Hazafias Népfront Kertbarátok Országos Tár­sadalmi Szövetsége azzal a kéréssel fordult a megyei kertbarátok társadalmi szövetségéhez, hogy a megye valamelyik városában ez év nya­rán tegye lehetővé a kertbarátok országos ta­nácskozásának megrendezését. A megyei szövet­ség Gyulát jelölte erre a helyre, mivel az itt működő kertészeti szakkör országosan elsők kö­zött alakult, s kiváló eredménnyel dolgozik. így született meg az összefogás arra, hogy 1975. jú­lius 28—29-én a Népművelési Intézet, a Gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ és a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat közre­működésével rendezik meg a tanácskozást Gyula felkészült a nagyjelentőségű programra. Július 28-án 9 órakor a gyulai virágbarátok virág- és termékkiállításának megnyitásával kezdődik az eseménysorozat, melyet a városi tanács vb-termében helyeznek eL Délután 2 érakor kerül sor a tulajdonképpeni országos ta­nácskozásra, melyen dr. Nagy Béla egyetemi tanszékvezető mond előadást A kertbarátközös- ségelf, a lakóhely és a természeti környezetvé­delemben, szépítésben címmel. Ezt a programot vita követi. Ennek vezetését dr. Gyúró Ferenc egyetemi tanszékvezető vállalta. Este a Várszínház előadását tekintik meg a részvevők. Július ,29-én K> órakor tanulmányi sétával folytatják a tanácskozást. Megtekintik a város nevezetes parkjait és magánkertjeit. A tanul­mányi séta alkalmával Balogh András egyetemi docens és Csóti László egyetemi adjunktus ve­zeti a csoportokat. A Békés megyei Kertbarátok Társadalmi Szö­vetsége erre az alkalomra Gyulára hívta a me­gyében működő kertbarát-szervezetek vezetőit, tagjait Előzetes az OMÉK ’75-ről A Hazafias Népfront a mezőgazdasági kiállítás sikeréért A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Falu- és Szö­vetkezetpolitikai Munkaközös­sége legutóbbi ülésén az OMÉK megszervezésével és a tapasz­talatok hasznosításával kapcso­latos népfrontfeladatok meg­tárgyalását tűzte napirendre. S. Hegedűs Lászlónak, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa titkárának megnyitója után Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes tartott bevezető előadást. El­mondotta, hogy a kiállítás & vásár jelentős szerepet tölt be a szemlélet formálásábán, ami­hez társadalmi támogatás is szükséges. Ebben a népfrontra jelentős szerep vár. Az eredmé­nyek reprezentáiásában hang­súlyozni kívánják a mezőgaz­dasági fejlesztés dinamikus ipa­ri hátterét. Be kívánják mu­tatni a termelési rendszerek új vonásait. Szeretnék befolyá­solni a közízlést és elősegíteni az egészséges életmódot töb­bek közöt a gasztronómiai be­mutatóval is. Nagy gondot for­dítanak az olyan társadalmi­politikai összefüggésekre, ame­lyek formálják a közvéleményt. A munkaközösség megállapí­totta, hogy egy-egy korszerű gép, magas ■színvonalon dolgozó üzem bemutatása sokat változ­tat a társadalmi megítélésen. A háztáji és házikert-bemu- tatőra is jelentős feladat vár, amely dokumentálja, hogy mi­lyen nagy szükség van az itt folyó termelésre. A népfront egyik fő feladata a kiállításra való mozgósítás. A szülőkön keresztül a gyermekekhez is szükséges eljutni, hogy a pálya- választókban felkeltsék a me­zőgazdasági szakmák iránti ér­deklődést. A népfront első íz­ben részt vesz a szervező munkában is, a kiállítás kere­tében kerül sor a Kiskertek mesterei V. országos verseny­kiállításra is. amelyet a nép­front a HUNGEXPO-val kö­zösen hirdetett meg. A budapesti nemzetközi vá­sárok szakosítása lehetővé tet­te, hogy minden évben önálló kiállításként láthassák az ér­deklődők az AGROMASEXPO elnevezésű Nemzetközi Mező­gazdasági, Élelmiszeripari, Gép- és Műszerkiállítást és Vásárt. Ez a rendezvény eddig is nagy érdeklődést váltott ki a hazai és a külföldi gépgyártó és for­galmazó vállalatok, valamint a felhasználó üzemek körében. Az idén az OMÉK-kal egy- időben, annak szerves része­ként rendezik meg ezt a kiállí­tást és vásárt. Az idei AGRO- MASEXPO-nak is az a fő cél­kitűzése, hogy bemutassa a me­zőgazdaság, élelmiszeripar, er­dészet gépesítése és műszerezé­se terén elért legújabb ered­ményeket. Emellett természe­tesen a vásár jelleg is dominál: jó alkalom kereskedelmi kap­csolatok létesítésére, a már meglevő kapcsolatok mélyíté- ( sére. Áz előzőkkel összhangban fontos feladata a kiállításnak a KGST keretében megvalósuló gyártási szakosítás segítése, a különböző együttműködési for­mák bővítése. Fontos, hogy a gépeket és műszereket használó vállalatok szakemberei megismerkedjenek a legújabb technikai eredmé­nyekkel és tájékoztatást kap­janak a műszaki fejlesztés ha­zai és nemzetközi irányairól. A kiállítás az ilyen információ- szerzést is elősegíti, lehetőséget ad a szakembereknek a tapasz­talatcserére, ismereteik bővíté­sére. Június elejéig mintegy 120 hazai és külföldi kiállító jelen­tette be részvételi szándékát. A lefoglalt fedett és szabad­terület közel 30 ezer négyzetmé­ter. Előreláthatólag kétezer gé­pet és műszert állítanak ki. A hazai kiállítók sorában va­lamennyi fontos mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártó, illetve műszergyártó szakválla­lat és ipari szövetkezet megta­lálható. Részt vesznek az emlí­tett termékeket forgalmazó bél­és külkereskedelmi vállalatok is. A legnagyobb kiállítók kö­zött találhatók a MEZÖGÉP- TRÖ5ZT és vállalatai, az AG- ROTRÖSZT. az AUTÓKER, az Április 4. Gépipari Művek, a Győri Vagon- és Gépgyár, a LABOR Műszeripari Művek. A tavalyinál több külföldi cég jelentette be részvételét. Június elejéig 14 országból ér­kezett nevezés. Ezek a követ­kezők; Csehszlovákia, Lengyel- ország, NDK, Ausztria, Belgi­um, Dánia, Franciaország Gö­rögország, Hollandia. Libanon, Nagy-Britannia, NSZK, Svájc, Svédország. A Szovjetunió nem­zeti bemutatójával együtt ren­dez gépkiállítást. Összesen mint­egy 80 cég mutatja be termé­keit. A jelentkezésekből megálla­pítható, hogy mind a hazai, mind a külföldi kiállítók szá­mos továbbfejlesztett vagy új konstrukciójú gépet mutatnak be. Az előző kiállítások gyakor­latának megfelelően a pályá­zatra bejelentett gépeket, be­rendezéseket, műszereket szak­emberekből álló zsűri bírálja és díjazza. Mindig nagy népszerűségnek örvendtek a mezőgazdasági ki­állítások vadászati bemutatói. Az idei bemutató is sok érde­kességet kínál. A látogatók megismerkedhet­nek a magyar vadgazdálkodás terén elért eredményekkel és fejlesztési célkitűzésekkel. Az ember és a természet kapcsolatát illusztráló részen fotókkal, diáképekkel, képző- művészeti alkotásokkal mutat­ják be a hazai tájait szépségét és a tájak jellegzetes vadjait. Bizonyára népszerű lesz a va­dászati turisztika eszközeinek bemutatója (fotópuska, távcső, hangfelvevő, emyős magneto­fon). Az utóbbi években jelentős eredmények születtek a vadgaz­dálkodásban. Külön . témakör ismerteti a korszerű nagyvad­tartást ég az apróvad-gazdálko- dást. Fotókon mutatják be a vadgazdaságokat, rezervátumo­kat, vadaskerteket. A látogatók megismerkedhetnek a fácán, a fogoly és a vadréce intenzív, nagyüzemi tenyésztésével is, A vérfelfrissítést szolgáló élő vad keresett exportcikk. Franciaország, Olaszország, Svájc élő tenyészvad-szükség- letének több mint felét hazánk­tól vásárolja. A MAVAD áru­forgalmának fejlődését doku­mentáló rész az élővadexport mellett a lőttvadexport, vala­mint a vadfeldolgozást és a vad­húsból készült élelmiszereket is bemutatja. Bizonyára sok érdeklődőt vonz a trófeabemutató, ahol szarvas, dám és őz világrekor­der trófeákat és öt vadfej csúcstrófeáit láthatják. Korszerű vadászfelszerelések és vadász­ruhák bemutatója élénkíti a ki­állítási anyagot. A vadgazdálkodási szakem­berek kétnapos szakmai bemu­tatón is részt vehetnek. Első nap a kiállítást, a jnásodik nap pedig a MAVAD vecsési tele­pét nézik meg. Növényvédelmi előrejelzés A június 21—28. közötti káni­kula lassította a járványveszé­lyes kórokozók előretörését, mert jelentős mennyiségű (5 mm-t meghaladó) csapadék az ország­nak csak mintegy 30 százalékán hullott. Az időjárási helyzet jú­nius 28. utáni változása, a több napos országos esőzés bekövet­kezése azonban ismét fokozta a járványveszélyt. Az üzemi nö­vényvédelemben ezért a fő fi­gyelmet továbbra is a gombabe- 1 tegségek elleni védelemre kell koncentrálni. A közeljövőben várható, sőt meg is kezdődött egyes kártevők második rajzása, a védekezésre ezért fel kell ké­szülni. Az almavarasodás fertőzöttség — a hegyvidéki körzetek kivéte­lével — az egész országra kiter­jedt. Somogy, Nógrád és Hajdú megyében legerősebb a betegség fellépése. Itt a fertőzött gyümöl­csösökben a levélzetnek 30—50, egyes helyeken azonban 80—90 százaléka beteg. Erős fertőzött- ségű góc van még Borsod ínegye déli, Szabolcs' megye Hajdúval határos délkeleti részein, Békés megye délnyugati területein, to­vábbá Veszprém megye északi vidékeinek egyes pontjain. A gyűmölcsfertőzöttség is 1—3 százalék feletti az északi ország­részben (Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs), Fejér, Tolna, Baranya és Bács megye Duna-menti terü­letein, Somogy megye keleti, Ko­márom megye nyugati, Zala me­gye középső körzeteiben, Dél- Csongrádban, Békésben, a Körö­sök vidékén és Hajdú megyében Debrecentől északra. Egyes gyü­mölcsösökben azonban (Somogy megye északkeleti, Fejér megye délkeleti részein, Makó, Gyula, Miskolc és Nyírbátor körzeté­ben) 15 százalék feletti gyü- mölcsfertőzöttség is tapasztalha­tó. A Védekezést ezért a csapa­dékos időszakoktól számított 7—8 napon belül el kell végezni, mert csak így akadályozható meg a további járványszerű ter­jedés. A varasodással egyidejűleg az almafalisztharmat ellen is szük­séges a védekezés, mert a változó időjárásban a fertőzöttség to­vábbra is — országszerte — nagymértékű. A szőlőperonoszpóra levélfer­tőzöttség az egész országra ki­terjed. Erős (10—20 százalék fe­letti) fertőzöttségű gócok So­mogy megyében, a Velencei-tó körzetében, Dél-Nógrádban, Bor­sod megye középső területein és Szabolcs megye keleti, délkeleti részein alakultak ki. Nagy terü­leteken van 3—10 százalék kö­zötti levéliertőzöttség: Győr me­gye északkeleti, Komárom me- j gye északnyugati részén, Fejér I megye, Bács megye, Csongrátí megye déli részén, Pest megye keleti vidékein. A fertőzöttség egyre több helyen terjed ki a fürtökre is. Ugyanakkor a pero- noszpóra fellépése mellett a sző- lőlisztharmat és a korai szürke- penész-íertőzés is ' veszélyezteti a termést. A három betegség el­len együtt kell védekezni. A burgonyavész — egyes nyu­gati körzetek kivételével — az egész országban megjelent. Csongrád megyében és Békés megye déli részén a legerősebb a fertőzöttség. Itt a tünetek csaknem valamennyi burgonya­táblán észlelhetők, s a fertőzött­ség átlagosan 40 százalék feletti A betegség további terjedésére július első, csapadékos napjai­nak időjárása nagyon kedvezett, a védekezést ezért — a súlyos lombveszteség, s az ezt követő terméskiesés megelőzésére — fo­kozott erővel kell folytatni. Egyre több helyről érkezik je­lentés a paradicsomvész, az al- ternária, a szeptória fellépéséről. Ezek korai jelentkezése a para­dicsomtermesztés eredményessé­gét veszélyezteti, a védekezést ezért már most fokozott gondos­sággal kell végezni. A szójaterületeken a szőjape- ranoszpóra-fertőzés növekedése okoz veszélyt. A hagymaperonoszpóra az ét­kezési és a maghagymán is ve­szélyes mértékben lép fel. A do- hányperonoszpóra-fertőzés terje­dése veszélyezteti a termesztés sikerességét. Napraforgón a pe- ronoszpóra és a szürkepenész is növekvő mértékben jelentkezik, Terjed a baktériumos paszuly- véáz. A védekezést ezek ellen es el kell végezni. A Ifőrokozóknak kedvező időjárás miatt növeke­dett a gabonafélék fuzáriumos megbetegedése. Ez korai és gyors betakarítást követel. Az aratást ezért — a lehetőségeket legna­gyobb mértékben kihasználva — tanácsos jó szervezéssel meg­gyorsítani. A burgonyabogár új imágói áss ország keleti felében június 26. és július 3. között megjelentek. A Dunántúlon előjövetelük júli­us közepéig várható. A védeke-' zésre ezért fel kell készülni, mert az imágók előjövetelét a tojásrakás és lárvakelés várha­tóan gyorsan követni fogja. A Dunántúl egyes részein (Ko­márom, Pest és Somogy megye) már június 28-án megkezdődött a nyerges szőlőmoly rajzása. Az első lepkék megjelenése ezért július elején más országrészek­ben is várható. A tarka szőlő­moly rajzása körülbelül egy hét eltolódással fogja követni a nyerges szőlőmolyt. Benedek Pál Növényvédelmi tanácsadó Nyár közepén fokozottabb fi­gyelmet igényel a gyümölcsfák és bokrok védelme. A leteímett, az érőfélben levő és a termésü­ket még csak nevelő növények vegyszeres védelme nehezen egyeztethető össze. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a legveszedelme­sebb károsítok rohama ebben az időszakban erősödik. Ha növényvédő szert haszná­lunk ellenük, akkor a mérgezési veszélyre most különösen ügyel­jünk. Ha közeli az érés, akkor csak a rövid hatóidejű szereket választhatjuk, ezektől azonban hosszú védőhatást nem remél­hetünk. Mindezt megfontolva, ahol lehet, mechanikai védeke­zéssel éljünk! Ez olcsóbb, ve­szélytelen, s ha gondosan csinál­juk, még hatásosabb is lehet. Az amerikai fehér szövőlepke második nemzedéke az elsőnél sokkal veszélyesebb, de ha a to- i jásból kelt hernyók néhány le­vélből szőtt fészkét időben el­égetjük, nem kell a kártételük­től tartanunk. A fejlettebb her­nyók — ha elkéstünk a védeke­zéssel — később szétmásznak, s a permetezésekkel sem pusztít­hatok ki teljesen. A lisztharma­tos őszibarackot szedjük le, úgy­sem lesz élvezhető termés belő­lük. A lombot pedig permetez­zük Thiovittal vagy Karathane- val. A kaliforniai pajzstetű ra#- zó lárváit még a letelepedésük előtt, a keleti gyümölcsmoly her­nyóit pedig mielőtt a hajtáscsú­csokba befurakodnának, pusztít­suk el. Mindkét kártevő ellen hatásos a Bi 58, Ditrifon, Safi- don, Lebaycid. A málna leter- mett vesszőit a szüret után mi­nél hamarabb vágjuk ki tőből és égessük el, ezzel a vesszőfoltos­ságok és a vesszőszúnyog ellen is védekezhetünk.

Next

/
Thumbnails
Contents