Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-03 / 154. szám
Világ proletárjai, egyesüljeteki A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1975. JÜLIUS %, CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Van mit vv ■ ■« .1 * megőriznünk! KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. július 2-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. július 2-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökén és titkárán kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a következő előterjesztéseket: 1. Jelentés az országgyűlési választások tapasztalatairól. Előadó: Biszku Béla elvtárs. 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. december 5-j határozata, valamint az 1975. évi népgazdasági terv és állami költség- vetés első öt hónapi végrehajtásának tapasztalatairól. Előadó; Németh Károly elvtárs. Némileg értetlenkedve •= olykor talán hihetetlenül ~ hallgatja, olvassa legtöbb hazánkfia. a nemzetközi gazdasági élet gyorsan változó arculatáról szóló híradásokat Hiszem leginkább csak hallott ennek kedvezőtlen hatásáról népgazdaságunkban, mintsem saját bőrén, pénztárcáján érezte meg a tőkés inflációt a cserearányok romlását Elismeri ugyan, hogy lehet takarékosabban bánni anyaggal, energiával, eszközzel, idővei, de nyugtatja is magát: sincs nagy baj, az ötéves tervijén előirányzott életszínvonalemelkedést elérjük. Igaz. Csakhogy közbem több tucat milliárd forintra növekedett az az összeg, melyet dotáció és termelői-ártámogatás formájában az állam-háztartás a folyamatos termelésbe visszairányft, s ez a befizetett nyereségadónak egy harmada 5 Súlyosbodó terhek az állaim! költségvetésben, é a kívánatosnál, szükségesnél sokkal lassúbb változás, igazodás a megnövekedett követelményekhez a termelésben, m külkereskedelmi forgalomban, a nemzetközi munkamegosztásban. így fogalmazhatjuk meg a mai helyzetet. tározóit igennél felelhetünk. Á gyakorlatban! igen persze sokkal bonyolultabb, nehezebben kimondható, érvényesíthető, mert hiszen nem csupán szándékokon múlik, hanem.. „ E hanem kell, hogy rányomja bélyegét jövőbeni — már mai! — cselekedeteinkre. Mindenütt lehet és kell tenni azért, hogy amit elértünk, azt megőrizzük, s amiben lehet, ott szilárd alapot teremtsünk a társadalom további gyarapodására. Nyíltan, szólt erről a tiszte;-' leire méltó alapelvről Kádár János, a párt Központi Bizottsága első titkára a Dunaújvárosban június 12-én tartott választási nagygyűlésen, amikor azt mondotta: „pártunk és kormányunk rendkívül következetes abban is, hogy a fogyasztás növekedése nem haladhatja meg a termelés növekedését. A névleges bért lehet növelni, de ha annak nincs valódi árufedezete, akkor az nem reális életszinvonal-növekedés. Mi tehát feltétlenül a szerényebb, de biztosított fejlődés hívei vagyunk”. Egy társadalom erejét elsősorban az mutatja meg, mennyire képes szembenézni a problémáival, reális lehetőségeivel Ez az önismeret napjainkban azt követeli t meg, hogy a gazdasági élet valamennyi részterepe igazodjék a megváltozott — nehezebb — körülményekhez. Ebben az igazodásban — ne féljünk leírni — egyéneknek, csoportoknak, — a társadalomnak — áldozatokat is kell hozniuk, «5 nem beletörődő lemondással, hanem a ma és holnap összefüggéseinek föl- és elismerésével Kellemesebb nyári foglalatosságok kínálkoznak, mint gyártmány-rangsorok felállítása, értékelemzés, a termelőberendezések szervezettebb , működtetésének biztosítása, a nehéznek ígérkező aratás lebonyolítása, új piacok felkutatása külföldön, az import mérséklése. S mégis, bár ilyenkor — mint mondják — „szabadságra megy az ország”, mindez, s a seregnyi hasonló feladat nem tűr halogatást, nem ér rá őszig...! Minden nap veszteség, minden hét lehetőségeink pazarlása. Keményebben, céltudatosabban, az össztársadalmi érdekeket mindenben, mindenkor elismerve, érvényesítve kell dolgoznunk. Ez az egyetlen út ahhoz, hogy megteremtődjék a kedvezőtlen hatások ellensúlya, megőrizzük azt, amit elértünk. S ezt az utat szükséges szilárdítanunk, bővítenünk ahhoz is, hogy előbbre juthassunk. • Mészáros Ottó L Ä Központi Bizottság tudomásul vette az 1975. évi országgyűlési választásról szóló jelentést Megállapította, hogy az ország- gyűlési képviselőválasztás előkészítése és lebonyolítása jó politikai légkörben, népünk aktív részvételével ment végbe. A magyar nép a választáson kifejezésre juttatta bizalmát a párt, a Hazafias Népfront iránt egységesen állást foglalt politikánk, a fejlett szocialista társadalom építésének programja mellett. Hitet tett külpolitikai törekvéseink mellett, megerősítette, hogy azok jól szolgálják a Magyar Népköztársaság érdekeit. Az általános haladást és a békét A választás tovább erősítette rendszerünk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget A szövetségi politika jegyében még szorosabb lett a kommunisták és a pártonkívü- liek politikai együttműködése, növekedett a különböző világnézetű állampolgárok tettekben is megnyilvánuló egyetértése országépítő céljainkkal. A választás is bizonyította, hogy tovább fejlődött a szocialista demokrácia, dolgozóink milliós tömegei tudatosan és felelősen vesznek részt a hatalom gyakorlásában, a közéletben. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki a párttagságnak, a népfront aktivistáinak a választások előkészítésében és lebonyolításában részt vett szervezeteknek, azoknak a százezreknek, akik személyes munkájukkal eredményesen közreműködtek. Megköszöni népünknek a párt, a népfront politikája iránt egységesen kinyilvánított bizalmat. Az új országgyűlés összetétele jól tükrözi szocialista társadalmunk osztályviszonyait, a párt szövetségi politikáját. A választásokon megnyilvánult bizalom arra kötelezi a képviselőket, hogy legjobb tudásuk szerint eleget tegyenek megtisztelő megbízatásuknak. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy az országgyűlés, mint legfőbb törvényhozó testület, megfelel hivatásának és hathatósan előmozdítja országépítő céljaink megvalósítását. IL A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1975. évi terv és állami költségvetés első öt hónapi végrehajtásáról szóló jelentést. A Központi Bizottság megállapította, hogy az 1974. december 5-i határozatban megjelölt gazdaságpolitikai célok helyesek. Népgazdaságunk az év első öt hónapjában a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági feltételek között is dinamikusan fejlődött. A társadalmi termelés a fő ágazatokban a tervezett ütemben, több területen pedig gyorsabban növekedett. Életszínvonal-politikai céljaink az elhatározott program szerint valósulnak meg. Mindezt segítette, hogy lendületesen folytatódik a XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági folyamatok, a tőkés világban kialakult magas energia- és nyersanyagárak, az infláció, az értékesítési nehézségek, a Közös Piac megkülönböztető intézkedései hátrányosan érintik gazdaságunkat. Hazai gazdasági munkánkban lassú az előrehaladás a termelési szerkezet átalakításában, továbbra sem kielégítő a munkaidő és a termelőberendezések kihasználása, a készlet- és anyaggazdálkodás. A tervezettnél nagyobb a fogyasztás és a beruházások növekedése. Mindez nehezíti tervcéljaink elérését. Az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet és konkrét cselekvést követéi. A központi és helyi erőfeszítésekkel, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerű fel- használásával, tartalékaink mozgósításával következetesen végre kell hajtani a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát. A Központi Bizottság, a XI. kongresszus állásfoglalásait követve, a legközvetlenebb és legfőbb feladatnak tartja, hogy negyedik ötéves tervünk sikeres befejezése és ötödik ötéves tervünk jó megalapozása érdekében maradéktalanul megvalósuljanak az 1975. évi népgazdasági terv céljai. O A Központi Bizottság megvizsgálva a gazdasági munka ez év első öt hónapjában elért eredményeit és a tapasztalható hiányosságokat, a következőket állapította meg: a) Az ipari termelés növekedési üteme 6,3 százalék, kismértékben meghaladja az előirányzatot. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. A szükséges anyag és energia az ipar számára általában rendelkezésre állt, bár helyenként néhány fontos anyagból az ellátás nem volt folyamatos. A villamosenergia-ipar és az építőanyag-ipar termelése a tervnek megfelelő. A gépipar és az élelmiszeripar termelése gyorsabban, a könnyűiparé és a vegyiparé lassabban növekedett a tervezettnél. A kohászatban nem nőtt, a szénbányászatban kismértékben csökkent a termelés. Az ipari termékek kivitele a tőkés országokba kisebb, ugyanakkor a termeléshez felhasznált anyagimport növekedése jelentékenyen nagyobb volt a tervezettnél. Az iparban új, korszerű, gazdaságos termékek gyártásának bevezetésével, a túlzottan anyag- igényes termelés arányának csökkentésével, az elavult és gazdaságtalan termékek gyártásának kiszorításával meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. 1 A vállalatok a szükségletekkel összhangban álló termelést folytassanak, szüntessék meg az indokolatlan készletezést. Mindez határozott és konkrét intézkedést követei minden gazdasági minisztériumban, minden termelő vállalatnál és szövetkezetnél. b) Az építőipar termelése a tervezett ütemben, 5,9 százalékkal nőtt és a növekedés 80 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. A megnövekedett igényeket azonban így sem tudta kielégíteni. c) A mezőgazdaságban a vetési előirányzatok teljesültek, az időszerű munkák rendben folynak. Cukorrépát 130 ezer hektáron vetettek, ez 31 százalékkal több a tavalyinál. A szarvasmarha-állomány növekedett. A kocaállomány — elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságokban — valamelyest csökkent. A mezőgazdasági termékek többségének felvásárlása emelkedett. Vágósertésből, vágómarhából, baromfiból és tojásból többet, tejből a gazdaságok kevesebbet értékesítettek, mint a múlt év első öt hónapjában. A felvásárlás, az áruátvétel helyenként késedelmes volt. (Folytatás a 2. oldalon Hajiunk a régietekre, Vagy cselekvést bénító pesszimizmus, vagy a gondokat lekicsinylő felületi optimizmus lelhető napjainkban jó néhány termelői közösségben. „Mi lesz így, hogyan tervezzünk?* Avagy: „Dinamikus fejlődésre számítunk a következő években”. Természetes, hogy a munkahelyek közérzete, vélekedése — mert hisz’ ötmilliónál több ember dolgozik az országban-! — befolyásolja, esetleg torzítja is a közvéleményt, találgatásokat szül, és eközben a leg- fontosabbra borul félhomály, A mai körülmények, feltételek közepette legfőbb feladatunkat a már elért szint tartása, az eredmények csorbítatlan megőrzése alkotja. Mert van mit megvédenünk a kedvezőtlen hatásoktól! A szociálpolitika tekintélyes arányát a családi jövedelmek változásában, a tömeges lakásépítést, az ipar némely ágának gyors fejlődését, a mezőgazdaságban a zárt termesztési rendszerek — idén 900 ezer hektáron alkalmazzák — térhódítását, mindazt, amit a negyedik ötéves terv esztendeiben írhattunk fel országos és egyéni sikereink, gyarapodásunk gazdag listájára. Elkerülhetetlen a kérdés: ha ez a legfőbb gondunk, képe- vagyunk-e rá? Csakis ha
