Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

Ahogy az orvos látja a közlekedőt Kárbecslés: Hétszáznál több labás rongálódott meg Békéscsabán A belvízkár és a védekezési költség meghaladja a 66 millió forintot Az egyre gyarapodó balesetek megelőzése céljából többször kell emlékeztetni a közlekedésben részt vevőket, hogy a balesetek keletkezésének okait döntően az emberi maga­tartás idézi elő és csak igen ke­vés százalékban a műszaki hi­bák. Ezért minden közlekedő személy részére — ebben nem­csak a gépjárművezetőket ért­jük, hanem a gyalogosoktól kezdve a kerékpárosokat, lovas­kocsit vezetőket stb. — egyön­tetű írott és íratlan szabályt kell betartani. A sajtó nem vé­letlenül pubilikálja naponként a közlekedési balesetek króniká­ját. amiből minden olvasó a legkülönbözőbb, megtörtént tra­gikus esetekről értesülhet. Ezek­nek a közleményeknek az el­olvasását az orvos javasolja is, mert ezeknek a híreknek az el­olvasása minden embernél kü­lönböző psychológiai hatást vált ki az óvó intelmen kívül.’ A közlekedésben résztvevők magatartása nagyon különböző. Itt döntő tényező, hogy milyen a tűrőképessége, ellenállóképes­sége (önuralma) azokkal a hatá­sokkal szemben, melyek szerve­zetét közlekedés közben a kör­nyezet részéről érik. Az egész­séges, kiegyensúlyozott szemé­lyiséggel rendelkező egyén ké­pes a közúton megszabott cse­lekvéseket felfogni és végrehaj­tani anélkül, hogy az az egész­ségre káros lenne. Ennek birto­kában a közlekedő a szükséges cselekvéseket értelmesen és célszerűen hajtja végre úgy, hogy a tevékenységében mások jogait nem sérti, előnyeit pedig elismeri. Ma már nemcsak egy­szerűen haladunk, vezetünk, ha­nem a számtalan jelzéseket (tábla, lámpa, útburkolati jelek) észlelni kell, azokat értékelni, aszerint cselekedni. Sok esetben azoknak a tábláknak a jelen­téstartalmát, amelyek közleke­désük szempontjából fontosak, vagy veszélyt jelentenek szá­mukra, felismerik, erre a köz­úti ellenőrzés vagy KRESZ-ok- tatás is rákényszeríti őket. Ugyanis a táblák, jelzések je­lentéstartalmának fel nem is­merése a cselekvésre, a vezetés­re vonatkozó utasítások be nem tartása /büntető eljárást vonhat maga után. Vannak azonban olyan jelek, jelzések, ill. táblák, amelyeknek a jelentéstartalmát és a cselekvésre vonatkozó uta­sítását úgy érzik, elhanyagol­hatják. Ezeket a szabálysértése­ket ugyanis sem a rendőrök, sem az oktatók nem tudják el­lenőrizni. Ezért halványodik el az „utasítást adó jelzőtáblák” közül, az „előírt haladási irányt” ielölő táblák cselekvési funkció­ja, sőt a „veszélyt jelző” táblá­ké is, ha a vezetők gyakran közlekednek olyan útvonalakon, ahol ilyen táblákkal nem vagy csak ritkán találkoznak. Még inkább várható ennek bekövet­kezése, az olyan gépkocsiveze­tők esetében, akik megengedik maguknak, hogy a veszélyt jel­ző táblák jelentéstartalmától eltérő módon viselkedjenek. A közlekedésben résztvevők FELVESZÜNK esztergályos szakmunkásokat és gyakorlattal rendelkező hegesztőt. Jelentkezés: a MÁV Északi Járműjavító Üzem, XL, B. Üzem, Békéscsaba, Kétegyházi úti telepén. mmsss 4 JULIUS ,19. viselkedését a forgalomban és az azt szabályozó közlekedési jelekkel, táblákkal szemben kü­lönböző módon lehet megítélni. Van, amikor a közlekedők ma­gatartását ’ a tudatos aktivitás jellemzi. Ilyenkor a vezető nem­csak jelen van a vezetés min­den egyes mozzanatában, ha­nem kiválasztja, magára vona- koztatja a forgalomnak őt és járművét érintő jellemzőit, ke­resi és kiválasztja a közlekedési jeleket, jelzéseket és táblákat, továbbá jelentéstartalmuk meg­értésére törekszik, majd meg­felelő optimális viselkedési módra határozza el magát. Elég gyakran találkozunk a gépjárművezetők másik formá­jával, amikor a vezető fizioló­giailag éber állapotban van ugyan, de pszichológiailag a tá- 'vollét különböző módozatait engedi meg magának. Jelen van a társával folytatott élénk be­szélgetésben, de távol van a vezetés egyes mozzanatától (ál­modozás, elgondolkodás egyik szélső alakja az elalvás). fia közlcksdési balese­teknek a személyiségben rejlő okait keressük, akkor az tapasz­talható, hogy a balesetező köz­lekedő szociális reakcióban, al­kalmazkodó képességükben, vé­dekezésre való hajlamukban, gondolkodási műveleteikben fel­tűnő eltérést mutatnak. A sze­mélyiség vizsgálatánál kimu­tatható volt az is, hogy a bal­esetek elkövetői köpött nagy számiban olyan káros emberi tu­lajdonságok szerepelnek, mint pl. a túlzott szórakozási vágy, alkoholizálás, munkafegyelem hiánya, vagy a megalapozatlan, túlzott önértéktudat, antiszociá­lis mellé- és alárendelődési tö­rekvés, a felülkerekedés, az ag­resszióhajlam, gúnyos, másokat lebecsülő magatartások találha­tók. Az érzelmi-indulati-hangu- lati élet labilitása is lehet a baleseti veszélyeztetettség for­rása (veszélytudat, ennék érzés­beli része, a veszélyérzés, a félelem, szorongás, vagy ennek ellentéte, a túlzott magabiztos­ság és agresszió), ezek közleke­dés közben szubjektív lényün­ket alkotják és nagy szerepük van a kritikus közlekedési hely­zetek megoldásakor érzelmi-al- kalmazkodó képességünk kielé­gítő működése közben. A veze­tés közben szerephez jutnak olyan komplex pszihológiai tu­lajdonságok, mint a felelősség- tudat, megbízhatóság, általában erkölcsi érzületeink. Ezek az értelmi controll tevékenységet segítik, hiányuk pedig Mázzák a felelőtlenséget, gátlástalansá­gukat. Ezen folyamatok, továb­bá a veszélyek nem ismerése, vagy lebecsülése összefüggést mutatnak az érzelmi alkalmaz­kodó képességgel és kedvezőt­lenül befolyásolják a vezető cselekvő képességét. Amint látjuk a Közleke­dés a mai nagy forgalomban mindenkitől állandó figyelmet követel, aminek a fenntartása függ a testi, lelki állapottól. E célból önismeretre is nagy szük­ség van, mert aki nem ismeri önmagát, embertársaival és élettényeivel nem értelemsze­rűen, hanem érzéseitől vezetve gondolkodik és cselekszik. Ez pedig okozója lehet a közleke­dési balesetnek. K. B. T. Azonnali belépéssel felveszünk gépelni tudó számlázót, könyvelőt, kocsikísérőt, raktári segédmunkást AMFÓRA-ÜVÉRT, Békéscsaba, Kazinczy út 5. Munkamegösztás a nemzetközi közúti fuvarozásban A közlekedéspolitikai kon­cepció szellemének megfele­lően tovább javul a közúti fu­varozásban a munkamegosztás. A Volán Tröszt és a HUNGA- ROCAMION együttműködési megállapodást kötött, a jövőben megosztja a nemzetközi közúti fuvarozás tennivalóit. A megál­lapodás célja a fuvarozási igé­nyek minél jobb kielégítése, a gépjárműállomány gazdaságos felhasználása. A szerződés szerint a magyar külkereskedelmi forgalomnak á tőkés országokba és az európai tengeri kikötőkbe irányuló fu­varozásaiban ezentúl szükség szerint a Volán vállalatok teher­gépkocsijai is részt vesznek. A munkamegosztásban a Volán elsősorban a szocialista orszá­gokkal — Csehszlovákiával, Ju­goszláviával, Lengyelországgal, az NDK-val, Romániával, a Szovjetunió Kárpátoktól inneni területével — folytatott árucse­re fuvarozási feladtait látja el. Ezenkívül feladata — a magyar —osztrák szállítások kivételével — a kishatármenti forgalom le­bonyolítása. A fűtést vagy a hű­tést igénylő árukat — speciális járműállományával — kizárólag a HUNGAROCAMION fuva­rozza. j A két nagy közúti szállítási vállalat együttműködési megál­lapodásában rögzítették azt is, hogy kölcsönösen egyeztetik szabad kapacitásukat (MTI) Napokon belül megjelenik „A társadalombiztosításról minden­kinek” című Népszabadság kü- lönkiadványa. A július 1-ével hatályba lépett a társadalom- biztosításról szóló jogszabály egyes, a munkaviszonyban, álló. dolgozókat, szövetkezeti tagokat, kisiparosokat magánkereskedő­ket és általában minden állam­polgárt érintő kérdést példákkal magyaráznak meg a szerzők. Nagyon sok segítséget nyújt a t népszerű, olvasmányos formában megjelenő kiadvány az állam­polgároknak, az SZTK-ügyinté­zők kézikönyvként is használ­hatják. Választ kapnak az olvasók például a nyugellátási kérdése­22. — Ezt honnan tudja, őrnagy elvtárs? — Tudja-e, mi az édesapja kedvenc dala? Ne mondja, majd én megmondom: „Béres legény jól megrakd a szekeret, Sarjú tüske bököd i a tenyered, Minél jobban böködi a tenye­red, Annál jobban rakd meg a sze­keredet”. Inkább csak fütyülni szokta ezt. Főleg akkor, ha valamit dol­gozik — nevetett az őrnaggyal a fiú. — Ha pedig készen van a munkájával, akkor nagyokat fúj­tat, s azt mondja: no, az anyá­dat! — Igen, pontosan! — ámult Szigeti Zoltán, s vizsgálta a pa­rancsnokot. — Ismerlek én téged, Zoli, igaz, akkoriban még kis pende- lyes kölyök voltál, mindig az asztal alá bújtál, én meg morog­va, nagy vakkantások közepet­te kerestelek. Sokszor voltam nálatok, édesapáddal együtt jár­Még javában dolgozik Békés­csabán az Állami Biztosító 14 kárbecslő csoportja, nagyjából azonban kialakult a kép: milyen óriási károkat okozott a megye- székhelyen a belvíz. A városi tanács vezetőitől a következő tá­jékoztatást kaptuk erről: A kiadós felhőszakadás-szerű esőzések következtében minden eddiginél nagyobb kárt szenve­dett a város a belvíztől. A har­madfokú belvízvédelmi készült­ség idején nagy erőket mozgósí­tott az operatív bizottság, hogy mielőbb vízmentesítsék az elön­tött területeket. Erre a célra egyebek között 40 különböző tel­jesítményű szivattyút, 61 platós tehergépkocsit, több darus gép­kocsit, markolót és árokásót vet­tek Igénybe, ezenkívül csaknem 1900 munkás segítette a men­tést. ken kívül (a nyugdíjak összeg- szabályairól, ki kaphat ösztönző (nyugdíjpótlékot, hogyan érvé­nyesül a korkedvezmény, mi­ként alakul a tsz-tagok korha­tára stb.), a szülő, a terhes, a kisgyermekes anyák arról, hogy a betegségi és anyasági ellátások körében mi illeti meg őket, ho­gyan alakul a családi pótlék és stb. Tartalmazza a kiadvány az üzemi baleset alapján járó kibő­vült ellátásokat, ismertetésre ke­rülnek az üzemi balesetek fajtái, a jogosultság rendszere, a fo­lyósítási, jogorvoslati kérdések és sok más, minden érdeklődő közvetlen formában ebben talál eligazítást. tunk akadémiára, azon kevesek közé tartozik, akik nemcsak a szájukat jártatják, hanem féle­lem nélkül cselekszenek is. Így külsőre nagyon hasonlítasz rá. Ha olyan lett a jellemed is, ak­kor büszke leszek arra, hogy a parancsnokod vagyok. Nem sze­retnék csalódni benned, Zoltán! — Látják fiúk, milyen kicsi a világ. Én azt hittem, két év sem telt el azóta, és közben eb­ből a fiúból mekkora mélák lett. Hiába no, öregszik az ember, a fejére nőnek a gyerekek. Az őrnagy felállva, kicsit ide- oda toporogva nézte a fiúkat. Az egyik mellett megállt, szinte önkéntelenül tegezve folytatta. —... s te fiam, honnan jöt­tél. — Jelentem, én is drehus vol­tam. Illetve esztergályos. A Cse­pel Autógyárban szabadultam, aztán hazamentem a falumba. A termelőszövetkezetben alakult egy forgácsoló üzem. Tetszik tudni, mi ez, melléküzemág, ipa­ri tevékenység, amivel besegí­tettünk az iparnak. Az egészet az elnökünk, Takács László ta­lálta ki. Tiszteljük is érte az A belvíz Békéscsabán 712 la­kást rongált meg kisebb nagyobb mértékben. Életveszélyessé vált 113, lebontásra kerül 86. Csak­nem száz családot lakoltattak ki. A bajbajutottak elhelyezése nagy feond, hiszen 86 családnak teljesen új lakásra van szük­sége, ráadásul minél gyorsabban. Az Állami Biztosító gyorssegélyt adott a kilakoltatott családok­nak, segít a Vöröskereszt is, a lakásgondjukat azonban a váro­si tanácsnak kell megoldani, g ez igen-igen nagy probléma. Az eddigi becslések azt mutat­ják: erősen megrongálódott 46 080 négyzetméternyi szilárd útburkolat, 16 440 négyzetméter járda. A megsüllyedt szennyvíz csatornák, az elázott földutak helyreállítása ugyancsak nagy gondot okoz. Megrongálódott több gyermekintézmény és az „A” Szociális Otthon. Hozzáve­tőleges számítások szerint a la­kásokban, intézményekben, utak­ban, járdahálózatban, csatorna- rendszerben keletkezett kár és a védekezésre fordított összeg meghaladja a 66 millió forintot. A fentieken tűi a város hatá­rában mintegy hétezer hektárnyi földet öntött el a belvíz. A ka­lászosokból belvíz miatt hektá­ronként 3—6 mázsa terméscsök­kenésre számítanak a mezőgaz­dasági üzemek. A megrongálódott lakások helyreállítása egyebek között egymillió téglát, jelentős meny- nyiségű egyéb építőanyagot igé­nyel. A városban nincs elegen­dő kapacitás az építőipari és sze­relési munkálatokra. A városi tanács ezért az üzemekhez, in­tézményekhez fordult: szocialis­ta brigádjaik, karbantartó rész­legeik segítsék a bajbajutott dol­gozók lakásainak helyreállítását eszét, mert a fél falu felnőtt la­kosságának munkát tud adni. Ebben az évben legalább 60 mil­lió termelési értéket könyvelhe­tünk el, a nyereség lesz olyan 13 millió. Ez annyit jelent, hogy az egy főre eső átlagkereset meghaladja a négyezer forintot — Ilyen pontosan tudja? — Hogyne tudnám. Nem sok­kal a bevonulásom előtt volt a közgyűlés. Ott mindent világo­san jelentett a vezetőség a tag­ságnak. Azt megmondom, hogy egy kicsit fájó szívvel jöttem el. Már majdnem készen áll a szövetkezet új majorja. Valódi központosított nagyüzem. Műhe­lyek, szerelőcsarnokok, gépszí­nek, betonelemgyár, öltözők, szauna, park, szökőkút, sportpá­lya, minden. Aki ránéz, azt hi­szi, hogy valami kutató intézet. Megmutassam a fényképét? Amikor eljöttem, az elnök elv­társ adott egy színes képet ró­la. Azt mondta, Gyula fiam. Vidd magaddal, néfya nézzél rá, nehogy elfeledd, honnan jöttél, és hová várnak téged vissza. Ha valaki azt hinné rólad, hogy nagyszájú,! dicsekvő vagy, csak mutasd meg neki, hadd irigy­kedjen. — Mutassa már azt a képet — mosolygott az őrnagy. — Ne­hogy még én is dicsekvő nagy­szájúnak tartsam. Igazán, nem szeretném rosszul megítélni. — Tessék, itt van — húzta elő a színes képeslapot a zubbonya zsebéből. Kis műanyag tok védi a képet. — Innen, abtíől a sarokból még hiányzik az irodaház. Tét­A társadalombiztosításról mindenkinek PÄSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (REGÉNY)

Next

/
Thumbnails
Contents