Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám

Saját termésből 6—700 vagon vetőmag tartalék A rendkivüH időjárás feltét­len szükségessé tette, hogy a mostani aratás során az átla­gosnál nagyobb vetőmag- tartalék-alapot hozzanak létre az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Ez azért fontos, mert a vetőmag­termesztésre kijelölt táblákon a csapadékos időjárás miatt ked­vezőtlenül ért a gabona. Emi­att csírakópessége nem éri él a MÉM-szabványban. előírtat. Az őszi vetéshez szükséges vető- magmennyiséget most az Orszá­gos Vetőmag Felügyelőség és a Vetőmag Vállalat nagyobb té­telből válogathatja ki. mint -er­re ez év tavaszán gondoltak. Őszi búzából összesen 550 va­gon vetőmagigényt jelentettek be a tsz-ek. Az állami gazdasá­gok és a Vetőmag Vállalat megtermelte, illetve megtermel­tette ezt a mennyiséget. Sajnos, e vetőmag értéke kifogásolható. Ezt fedte fel legutóbbi ülésén a megyei operatív bizottság, ezért határozatot hozott: 600— 700 vagon további vetőmag­tartalékot kell képezni, hogy ősszel biztonságos legyein az üzemek ellátása. Az Országos Vetőmag Fel­ügyelőség ezen a héten, hétfőn befejezte a pótlólag kért szem­léket. Lábon minősítette a ga­bonát. Aratás után ezt követi majd a fémzárolás és a haszná­lati érték megállapítása. A Hidasháti, a Felsőn? omásá es a Mezőhegyesi Állami Gaz­daságban alakították ki a me­gye vetőmagtartalek készletét. A Vetőmag Vállalat Dél­magyarországi Központjának vezetői, Budapesten tárgyaltak a Jubilejnaja- és az Aurona- fajta búza beszerzéséről, Ezek­kel az intézkedésekkel remél­hető, hogy a megyében jelent­kező vetőmagigényeket jó minő­ségű áruval elégítik ki. Jobb ffiigkaköriilinéiiy Javuló szolgáltatás Endrődön Az elmúlt években sokat ja­vult a nők helyzete Endrődön. A nagyközségi tanács és a helyi munkahelyek vezetői jobb. mun­kalehetőséget biztosítottak a ko­rábbiaknál, Az üzemek, intézmények éven­te testületi üléseken vitatják meg a nők élet- és munkakörül­ményeinek helyzetét, és javítá- sására megteszik a szükséges in­tézkedéseket. Az új, korszerű üzemek építése es a régiek re­konstrukciója nyomán, javult a helyzet A Lenin Termelőszövet­kezetben minden üzemegységben hideg-melegvizes női mosdók, zuhanyozók állnak rendelkezé­sükre. Az egészségre ártalmas munkahelyeken védőruhát, vé­dőitalt adnak. A Cipészipari Szövetkezetben a kismamáiknak egyműszakos műhelyt létesítet­tek. A kereskedelemben pedig gondoskodtak a megfelelő anyag- mozgatáshoz szükséges segédesz­közökről, és a nehezebb fizikai munkát férfiak végzik. A nők helyzetén jelentősen könnyített az is, hogy a termelőszövetkeze­teken kívül minden munkahe­lyen bevezették a kéthetenkénti szabad szombatot. Az üzemek­ben megalakultak a nőbizottsá­gok, amelyeknek tagjai jelentős segítséget nyújtanak a kulturá­lis, politikai és egészségügyi hely­zet javításához. A munkahelyek vezetői mindenkor figyelembe veszik javaslataikat, észrevéte­leiket. Ennek eredménye többek kö­zött az is, hogy az utóbbi évek­ben javult a nők közéleti tevé­kenysége. Jelenleg vezetői be­■nmniiHiitHni Küzdelem a viszel A kedvezőre fordult időjárásba n, a belvíz miatt mostoha kö­rülmények ellenére dolgoznak a mezőgazdaságban. A telekge- rendási Vörös Csillag Termelős zövetkezet 200 hektáros hibrid- kukorica tábláján mintegy 70 ipari tanulj és középiskolás diák. valamint a termelőszövetkezet 120—130 tagja sokszor térdig erő vízben, s ami még ennél is talán rosszabb, milliónyi szúnyoggal küzdve címerezi a kukoricát. Képünkön az immár néry éve ha­sonló munkában résztvevő köröstarcsai Tüköry Lajos ifjúsági brigád tagjai láthatók (fotó-, Kocziszky László) osztásban a különböző munka­helyeken négy, műszaki beosz­tásban ll, középvezetői funkció­ban pedig 20 nő dolgozik. Míg 1972-ben 20 asszony és leány képviselte a nődolgozókat az üzemvezetőségekben és a külön, böző bizottságokban, 1974-ben már 83. A nagyközségi tanácsban 29,2 százalék a nők aránya, ami a korábbihoz viszonyítva 20 szá­zalékkal magasabb. A szakmai, politikai tovább­képzésben is részt vesznek. Az 1970-es évhez képest Endrődön nőtt a középiskolát végzett nők aránya, mégpedig 188-ról 261- re. Az egyetemet, végzettek szá­ma 25-ről 32-re emelkedett Az utóbbi két évben Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem 4, es­ti középiskolán pedig 30 nő vég­zett. A szervezett pártoktatásban évente átlagosan 160 nő vesz részt. Nőtt a lányok-asszonyok tár­sadalmi megbecsülése is. Az el­múlt évek során összesen ketten kaptak kormónykitüntetóst, li­en miniszterit és 228-an pedig Kiváló Dolgozó jelvényt. A ta­nács jelentős anyagi támogatás­ban részesíti a gyermeküket egyedül nevelő és a sokgyer­mekes családanyákat. Hasonló segítséget kapnak a munkahe­lyeken. A Cipészipari Szövetke­zet évente 150—160 ezer forintot, a Szabó Ktsz pedig 15—20 ezer ferintot fordít ilyen célra. Ezen­kívül tanszersegélyeket is ad­nak, a Fogyasztási Szövetkezet­nél például gyermekenként 300 forintot. A többgyermekes csa­ládoknak a tanács évente 10—13 ezer forintot folyósít segélyezés címén. A nők munkáját, helyzetét könnyíti az óvodai helyek szá­mának növelése is, amit az el­múlt két évben 50-nel bővítet­ek. A bölcsődében 10 gyermek­kel tudnak többet fogadni, mint korábban. Még ebben az évben átadják a 100 gyermek elhelye­zésére alkalmas tanyai diákott­hont. Javult a szolgáltatás is Endrő­dön, Az élelmiszer üzletek nyit­va tartása alkalmazkodik a munkakezdéshez, s az üzemek­ben a vásárolt élelmiszerek tá­rolására hűtőszekrényeket he­lyeztek el. Az ÁFÉSZ nőbizott­sága minden évben megrendezi a háztartási gépek bemutatóját, valamint az élelmiszer bemuta­tót. Az üzleteket egyébként az ÁFÉSZ több kisgéppel szerelte fél, hogy ezzel is könnyítse a házimunkát. Nem megoldott még viszont a ruhaneműk tisz­títása, mert bár van átvevőhely, azonban az átfutási idő hosszú, ezenkívül kilós ruhanemű tisztí­tását vállalják. Ezért szükséges lenne egy vegytisztító szalon mi­előbbi létrehozása. Kasnyik Judit Közszolgálat és felelősség B izonyára sokan emlékeznek még arra az autóbusz-ve­zetőre, aki utasokkal telt kocsival robogott, majd megállt és a volánra borulva halt meg. Az ország beszélt róla, példázva a közszolgálati felelősség leg­magasabb fokát. Hajthatott vol­na tovább. Árokba borulhatott, vagy éppen fának, vagy egy má­sik gépjárműnek is ütközhetett volna, ha élete utolsó másodper­ceiben elhagyja a felelősség ér­zése azokért, akiket munkába, vagy onnan szeretteik körébe vitt. Hallottunk hozzá hasonló hő­sies helytállásról, a bajban a segítségadás önfeledt nyújtásá­ról. Ismerünk sok-sok embert, akik az élet munkás napjain közt szolgálnak, hivatástudatuk szerint és alapján élnek, dolgoz­nak. Tehát nemcsak a kifejezett bajban éreznek együtt. küzdő társaikkal, hanem a mai élet sodró lendületében is. Megállnak a lábukon, másoknak nyújtva kezüket, biztos fogódzkodásra. A közszolgálat készséges emberei ők, akik nap mint nap köteles- ségtudóan dolgoznak; formába öntik az izzó vasat, hajlítanak karvastagságú acélt, emelnek há­zat, otthont ezreknek, két karjuk közt naphosszat cipelik a nyers­téglát. megetetik a jószágot a szövetkezetben, s learatják a bú­zát, mindannyiunk kenyerét. A felelősségtől áhítattal dolgo­zók szakmáit szépszerével sorol­hatnánk tovább. Teljesítményük­kel szinte naponta tanúsíthat­ják: ránk holnap is számíthat a vállalat, a község, a város, a megye, az ország. Helyénvaló ez így, hiszen a munkásbecsület, a szocialista rendszer szeretete, az iránta érzett elkötelezettség mondatja ki a szót, vagy erre éppen a mindennapi tett. Nem tudom hallottak-e olyan esztergályosról, varrónőről, aki­nek a MEO a munka minőségé­ről visszaszólt, s azzal válaszolt: felmondok, elmegyek. A köz ér­dekét ténylegesen szolgáló em­berek kötődése az élethez, dol­gainkhoz ennél a felületnél sok­kalta mélyebb. Az ügy, melynei-s szolgálatába álltak, teljes értékű munkát, embert követel és ők azok a pillérek, melyre híd épül­het és épül is valahonnan a holnapunk irányába. Ök azok, akik a tüzes napon 50—60 tokos melegben, vagy éppen mínusz 40 fokos hidegben dolgozzák végig a műszakot, akik a varrodai sza­lag mellett ebben az ájulásig hajtó hőségben mosolyogva ver­nek rá tegnapi teljesítményükre. Ők nem káromkodnak a forró aszfalt simítása közben sem. Helytállnak, ha éjszakai álmuk­ból veri fel a mennydörgés, vil­lámlás, s ha műszakból valahová segítséget, adni küldik: követ- csövet, homokkal töltött zsáko­kat hordani, hogy mentse a köz­vagyont, az emberek, családok értékeit, amelyet a víz fojtogat, a tűz emészt. És az Ember — így nagybetűvel — ott is helyt­áll, a. kudarcra dacos erővel, újabb immár sikeres tettel vá­laszol. Nem az jár az eszében, hogy a gyári kötelességein túl neki semmi dolga a világban, s nem fenyegeti meg felmondással a művezetőt, a főmérnököt, az igazgatót, mert a közösség tőle most a megszokottnál minőségé­ben és mennyiségben másabb teljesítményt vár. Ott van a leg­kritikusabb pontokon, oda hajt­ja a felelősség érzete, tudata, s az, hogy az ő boldogulása, csa­ládjának boldogsága elválasztha­tatlan mások boldogulásától. Mind több az olyan ember, akiben társaiért, nemzeti va­gyonunk védelméért magas fo­kon lobog a felelősség lángja, s mind kevesebb azok száma, akik a köz szolgálatában a tetteket összetévesztik a papolással. A köz, a tett lényegére tapintó em­bereket tisztelettel, megbecsülés­sel övezi. Nem támogatja vi­szont azokat, akik a felelősség- teljes munkában nem állnak küldetésük magaslatán. Napjaink eseményei figyel­meztető. következtetések levoná­sára alkalmas példákat adtak és adnak, melyek nagyon is Indo­kolják : haladéktalanul szüksé­gessé teszik a felelősség kérdé­sének felvetését, a munkahely­hez való kötődés mélyítésére, a dolgozó ember élet- és munka- körülményeinek biztonságossá tételére, javítására, a szocializ­musba vetett hitének, tudatának erősítésére. j agy felelősség ez, mert mind- annyiunk munkáját fog­lalja magába társadalom- politikai céljaink elérésére, a fejlett szocialista társadalom épí­tése közben. Dupsi Károly N Bolgár nemzeti kiállítás Értékelték a látogatok véleményét Ankéton értékelték a bolgár nemzeti kiállítás látogatóinak véleményét. A bemutató első napjainak tényei és tapasztala­tai: , A látogatók 45 százaléka 18— 29 éves. Foglalkozás szerinti összetételük: tudományos-mű­szaki dolgozók, közgazdászok, valamint a művészeti és kultu­Hazajöttek a marosi árvíztől A marosi árvíz levonulását segítette a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság műszaki gár­dája azzal, hogy mérnököket, technikusokat, gátőröket és motorcsónakokat, csónakveze­tőket vezényeltek át Makó körzetébe,. BÉKÉS MÉCYÉI; NÉPÚJSÁG m július í? 3 A napokig tartó küzdelem befejeződött. A Maroson le­vonult az árhullám, melynek magassága helyenként megha­ladta az 1972-ben mért maxi­mumot. Hogy mégsem oko­zott problémát a nagy meny- nyiségű víz, a védekezés szervezettségét hangsúlyozták az illetékesek, meg azt, hogy a Tisza képes volt befogadni alacsony vízállásával az ár­hullámot. rálig élet képviselői. Általában a televízióból, a rádióból és a na­pi sajtóból értesültek a kiállítás megrendezéséről. Legnagyobb az érdeklődés a könnyűipar, az elektrotechnika és elektronika, valamint a gép­ipar kiállított termékei iránt. A látogatók válaszai alapján úgy összegezhető, hogy a Bolgár Népköztársaság legnagyobb ipa­ri sikereit a gép-, az elektro-, a könnyű- és vegyipar területén érte el. A megkérdezetteknek majdnem fele a kiállításon lá­tottak alapján fogalmazta meg véleményét. Nagyon tetszettek a felsőru­házati cikkek, a cipők, üveg- és porcelántermékek és nagy volt az érdeklődés a vetített rövid­filmek iránt. Sok látogató javasolta, hogy a jövőben az ilyen jellegű kiállí­tásokon nagyobb tei~et szentelje­nek Magyarország és Bulgária kétoldalú együttműködése ered­ményeinek és a bolgár nép éle­te bemutatásának, (KS)

Next

/
Thumbnails
Contents