Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-16 / 165. szám
Gazdag látnivaló a könny űipari cikkek szemléjén (MTI Fotó — Bara István felvetek# A szovjet mezőgazdaság gépesítése Ma háromszor annyi villamos energiát fogyaszt a szovjet me zőgazdaság, mint tíz évvel ez előtt. Ez a hatalmas arányú növekedés a mezőgazdaság műszaki rekonstrukciójára irányuló program egyenes következménye. A programot az SZKP dolgozta ki, s ennek, keretében a gazdaságok kedvezményes áron vásárolhattak traktorokat, kombájnokat, teherkocsikat és egyéb, összesen mintegy 1400-féle mezőgazdasági gépet. „ (Az utóbbi szám a választéknak az 1965-ös- höz képest kétszeres bővülését jelenti.) Az elkészült es a gazdaságok ban bevezetés alatt álló új, nagyteljesítményű gépek lehetővé teszik a gabonafélék, a kukorica, a cukorrépa, a gyapot, a burgonya komplex gépi művelését és jó néhány munkaigényes állattenyésztési munkafolyamat gépesítését. Mindezek eredményeképpen a Szovjetunió mezőgazdasági termelése 1965-től 1973-ig csaknem 40 százalékkal nőtt, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma csaknem másfél millióval csökkent. (BUDAFRESS—APN) Előkerültek a vágószerkezetek Az aratás kezdeten arról pa naszkodott több termelőszövetkezeti vezető, hogy a megvásár lásra felajánlott NDK gyártmányú kombájnokhoz nem kapták meg a vágószerkezetet. Akkor azt közölték velük: késik a szállítás. Közben az AGROTRÖSZT valóságos „hajtóvadászatot” indított a vágószerkezetek után. Átvizsgálták több megyei AGRO- KER Vállalatot, s megallapítot rák, hogy a Békéscsabán hiányzó vágószerkezeteket Pécsett „őrzik”. Egy gyors intézkedéssel Békéscsabára irányították az E—512-es gabonakombájnok tartozékait, s azokkal hétfőtől kezd ve dolgoznak. > T * 9 P* r rr Jo minőségű a bélmegyeri búza Tavaly ősszel, úgy november j közepe táján, az esős és a rosse i idő miatt nagyon el volt kese- j redve Perecz Sándor, a bélme- i gyeri Űj Barázda Tsz elnöke: i — Nem tudunk vetni. A föld ázik, az emberek megfáztak, j nem is tudom, mi lesz velünk I ezen a mélyfekvésű, kötött ta- í la jón? — mondta kényszeredetten. Ebben az időben valami meg- ; mozdult az emberekben. Tőlük is búzát vár az ország meg a saját kenyérnek valójukat is meg kell termelniük! Hogyan? É6 győzött a találékonyság. A friss szántásra osoroszlya nélküli gépekkel szórták el a magot, majd tárcsával bedolgozták ... Ahogy lehetett. Novemberben Képek a bolgár kiállításról mar nem számoltak jo időre. Nem is számolhattak, hiszen évtizedek, évszázadok óta az év utolsó két hónapját a nagy mennyiségű csapadék; a mély sár, a hideg, a felfagyott föld jellemzi. — Mikorra fagy, töldóe szeretnénk tenni a magot, — mondta az elnök. És földbe tettek ( Akkor magam is jártam azon a területen. Kicsit bántott, mert ilyen „vetést” sehol sem láttám. A szomstzédos termelőszövetkezetekben. Vésztön és máshol mindenütt készenlétben álltak; kenni ráérünk még, ha lesz négy—öt nap jo idő. elvetünk! — ez volt a fogadalom. A megyei operatív bizottság es az országos sem adott: ki olyan jelszót — még később sem —, hogy vetni mindenáron! A munka hogyanjának eldöntését a helyiekre bízták. Bélmegyeren nem a tsz elnöke, főagronómu- sa határozott a munka elkezdéséről. hanem az egész szövetkezet! így indultak el vetni. Közösen vállalták a felelősséget. Most aratnak. Vágják a búzát, melyet november első napjaiban belekentek a földbe. A termés- eredmény nem rossz, sőt viszonyaik között nagyon jó. — Hozza a tervet — mondja Kecskeméti Ferenc , gépesítési agazatvezetö. — S a terv 32—35 mázsa közötti hozamot irányzott elő hektáronként! Hét kombájn vágja a búzáj, köztük kettő NDK-gyartmányú. öt SZK—1-es. illetve SZK—5-ös. A hektoliter súly 77 kilo, eső után. Aleksza Mihály üzemeltető technikus újságolta; nincs dőlt búzájuk. Talpról aratnak. Som- lyai Mihály főmagtáros a próbaszállítás eredményét említette. Július 11-én 90 mázsa gabonát küldtek a békési NOSZTRÁ-ba. Abból a 18 vagonból, ami a kombájn-szérűn az utó tisztítást és az elszállítást várta, A béhnegyeri Oj Barázda Tsz őszi vállalkozását siker koronázta. Merész törékyés volt ez abban az időben, de ott. altkor mást nem csinálhattak. Különleges helyzetükben kötelességtu- dóan cselekedtek. Az eredmény nem maradt el. Vajon milyen termést takaríthatnának be most. he ősszel jó minőségben vetnek? D. K. Az erősáramú ipar kiállítása Néhány gondolat a fogyasztási cikkek importjáról A z MSZMP Központi Bizottságának július 2-i üléséről kiadott közleményben olvashatjuk: „A nem szocialista országokból származó behozatal a tervezettnél nagyobb, a kivitel pedig kisebb. A külkereskedelem egyensúlya nem kielégítő.” Amikor a múlt év végén az országgyűlésben is elhangzott, hogy javítani kell külkereskedelmi mérlegünket, sokan attól tartottak: ez rontani fogja az ellátást, gyengíti majd a választékot. Nos, a kereskedelem idei beszerzési tervei, a { vásárlók tapasztalatai mást mulatnak. A hazai ipar növekvő j termelése és az import-politika átgondoltabb alkalmazása révén j az idén 8 százalékkal növekszik j a kiskereskedelmi forgalom. Természetesen a fogyasztási cikkek behozatalában is szükség ' volt az eddigi beszerzési, politika felülvizsgálatára. Mert miről is j van itt szó? Arról, hogy némely ! tőkés ország megkülönböztető j intézkedésekkel, export tilal- j makkal akadályozza a magyar i áruk vásárlását. A nyugati pi- I acokon pedig nemcsak a nyers- ! anyagok, hanem a fogyasztási J cikkek is drágulnak, így nagy- i mértékben megemelhetik a hazai árszínvonalat. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy minden j beszerzésnél a kereskedelem gondosan mérlegeljen, szükség ! van-e az importra, s ha igen j nem lehetne ezt az igényt, szó cialista országokból kielégíteni? Annái is inkább, mivel erre van j lehetőség. A KB fentebb emlí- | tett dokumentuma is nagyra ér- j tékelte a KGST júniusban Bu- ! dapesten tartott XXIX. üléssza- ; kán a komplex program végre- j hajtása, a szocialista integráció ! kibontakoztatása érdekében végzett eredményes munkát, amely j még kedvezőbbé teszi fogyasztási cikk-importunkat ezekből az országokból. Egyébként eddig sem panaszkodhattunk, hiszen 1971—75 között a tőkés beszerzés csupán hat százalékkal emelkedett a szocialista országokból vásárolt áruk 35 százalékos növekedésével szem bed. F elvetődik a kérdés: milyen árukat vegyünk a tőkés államoktól? Olyanokat, amelyek a legfontosabb ellátást érintik, hiányt pótolnak, vagy korszerűségükkel ösztönzik a magyar ipart is. Az utóbbi évek- : ben ez az elv nem érvényesült kellőképpen, 1974-ben például a kívántnál jobban növekedett a luxuscikkek behozatala. A Belkereskedelmi Minisztérium egész sor intézkedést hozott a fogyasztáscikk-import arányainak javítására. Azt az elvet ; akarjak érvényesíteni, hogy a kiskereskedelmi vállalatok egyéni kezdeményezése helyett a nagykereskedelem kapjon nagyobb lehetőséget, mert így áf- j gondoltabbá, tervszerűbbé lehet | tenni az import beszerzéseket. A ; minisztériumban szakmai bi- | zottságok alakultak, amelyek engedélyezési jogot kaptak, s nél- külük nem készíthető önálló vá- .1 Befejezéshez közeledik annak ■ az egységes világatlasznak az i elkészítése, amelynek összeállí- j fásához 1956-ban kezdett hozzá a bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, román, szovjet és csehszlovák geodétákból és térképészekből álló tudóscsoport. Ilyen jellegű atlasz összeállítására először 1891-ben tettek kísérletet, ez az atlasz azonban soha nem készült el. sárlási program. Eddig sok oajt okozott, hogy olyan külföldi termékeket is behozattak az országba, amelyekhez nem volt megfelelő alkatrész. Határozat készül arról: a kereskedelem csak akkor rendelhet alkatrészigényes termékeket, ha egyúttal gondoskodik a megfelelő alkatrész-utánpótlásról és a szerviz lehetőségéről is De vannak olyan esetek, amikor az ipar. a kereskedelem és az árhatóságok összehangolt munkájára, intézkedésére lenne szükség. Egyetlen példa: a harapófogó ma hiánycikk Magyar- országon. A kereskedelem — mivel ez a termék maximált árkategóriába tartozik — 22 forintért hozhatja forgalomba, az ipar azonban csak 26 forintért hajlandó szállítani, hiszen ha olcsóbban adja, ráfizet a szerszám gyártására. A teendő kézenfekvő az ipar számára: a harapófogót eladja külföldön, amelyet a mi kereskedőink 86 forintért újra behoznak az országba. Kinek jó ez? Talán a gyárnak.' És a népgazdaság, a fogyasztók érdeke az mellékes? M egfontoltabban, körültekintőbben kell tehát megszervezni az importot — ez a következő évek jobb áruellátásának és a deviza takarékosság titka. Az olyan árucikkekből, amelyek a lakosság alapvető ellátását segítik elő, természetesen az igények szerint vásárolhat a belkereskedelem. Ilyenek a déligyümölcs, a különböző fűszerek, halkonzervek. Felesleges viszont, hogy némelyik termékből túl bő választék legyen. Az élelmiszerüzleteket járva az ember azt tapasztalja: a polcok teli vannak márkás, külföldi italokkal, cigarettákkal. Nyugati italokból például 62 féle, cigarettából pedig 32 féle kapható a boltokban. Nem minden esetben indokolt a tranzisztoros rádiók, filmfelvevők, fényképezőgépek. egyes írószerek nyugati importja sem. Kozmetikai cikkekből az idén egyhar- maddal kevesebbet hoznak be a tőkés országokból, mint 1974- ben. A forgalmi statisztikák alapján azokat a termékeket hagyják meg az importlistán, amelyekből a lakosság a legtöbbet vásárolja. Az árualapok előteremtéséhez azonban a mostaninál szélesebb körű piackutatásra, újabb kapcsolatok létesítésére van szükség, A tőkés piacról származó áruk pótlásában nagy segítséget nyújt, hogy kedvező kapcsolatok alakultak ki a fejlődő országokkal, ahonnan 1975-ben 20 százalékkal több árut hozunk be. mint egy évvel korábban. A mint látjuk, visszafejlődésről szó sincs, s a kereskedelem lépéseket tesz, hogy változatlanul jobb ellátás mellett a fogyasztáscikk-import ösz- szetétele a népgazdaság és a vásárlók érdekeinek megfelelőbb legyen. Seres Sándor Az új atlasz térképei a szoká sós adatokon kívül feltünteti majd a működő vulkánokat és gleccsereket. a mocsarakat és a kosi vatagokat, a természetvédelmi területeket és a nemzeti parkokat, a legfontosabb vasútvonalakat és országutakat, a nemzetközi repülőtereket és tengeri ki kötőket, valamint a népsűrűséget. És még valamit mutat a világatlasz; hogy a szocialista orszá gok együttműködése a tudományban is elősegíti a tökéletesebb, sokoldalúbb, korszerűbb művek születését — a megnövekedett igényeknek megfelelően (BUDAPRESS—APU) Különleges világatlasz
