Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

BÉKÉS HEGYEI Világ proletárja egyesüljeteki A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A JEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1975. JÚLIUS 2., SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM (Jlést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának ülését július 2-ára összehívták. A Politikai Bizottság az or­szággyűlési választások tapasz­talatairól, a KB 1974. december 5-i határozat végrehajtásának helyzetéről szóló előterjesztések megvitatását, valamint más idő­szerű kérdések tárgyalását ja­vasolja a Központi Bizottság­nak. (MTI) Mindannyiiinkért Tegnap lépett életbe az új társadalombiztosítási törvény, amelyet ez év áprilisában fogadott el az országgyűlés. Ez a törvény újabb kézzel­fogható bizonyítéka annak, hogy hazánkban a munkás­hatalom ei ősödésével, a nép­gazdaság fejlődésével párhu­zamosan gyarapodnak az emberek életét megkönnyítő vívmányok is. Ettől a naptól kezdődően a társadalombiztosítás alapján nyújtott betegellátás — ál­lampolgári jog. Ezután bár­mely magyar állampolgár — személyi igazolványa felmu­tatása mellett — térítésmen­tesen vehet igénybe orvosi kezelést, kórházi ápolást, in­gyen kaphat különböző gyó­gyászati segédeszközöket és kedvezmenyesen gyógyszert. Mindez több munkát ró az egészségügyi hálózatra, egy vonatkozásban azonban ter­heket is levesz: csökkenti az adminisztrációt, mind a bete­gek vizsgálatánál, felvételé­nél, mind a receptírásnál. Az előrelépést többek kö­zött egészségügyi hálózatunk jelentős-, mérvű fejlődése tet­te lehetővé, megteremtve a hozzá szükséges személyi és technikai feltételeket. Az or­vosok száma például az el­múlt másfél évtizedben tíz­ezerrel gyarapodott, az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma mintegy 20 százalék­kal nőtt, új rendelőintézetek százai épültek. Az igények azonban ebben a vonatkozás­ban is gyorsabban nőnek an­nál az anyagi háttérnél, ami az optimális ellátáshoz okvet­lenül szükséges. Ezért elen­gedhetetlen, hogy például a gyógyszerfogyasztásnál mu­tatkozó pazarlásoknak igye­kezzünk gátat vetni és meg­akadályozni a betegállomány­nál. a táppénznél tapasztal­ható lazaságokat. Július elsején lép hatályba egy másik, szociálpolitikai in­tézkedés is — a nyugdíjak emelése —, ami szintén azt jelzi: társadalmunk egyre többet tesz azért, hogy a la­kosság különböző rétegei kö­zött az életszínvonalbeli aránytalanságok csökkenje­nek. A rendelkezés több mint egymillió embert érint, a nyugdíjasok kétharmadát, va­lamint sok ezer járadékost, árvát és szociális segélyben részesülőt. Ez az emelés mintegy kétmilliárd forinttal növeli a kifizetésre kerülő nyugdíjak összegét. Vagyis ennyivel nő meg a nyugdí­jasok, a járadékosok vásárló­ereje. A szocialista elveknek és az emberek igazságérzeté­nek megfelelően ezt az eme­lést is differenciáltan hajt­ják végre, többet kapnak azok, akik régebben mentek nyugdíjba, illetve azok, aki­ket a „kisnyugdíjasok” ka­tegóriájába szoktunk sorolni. Most, elsejével a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tag­ság alapján járó családi pót­lékot is felemelik, s ezzel a szövetkezeti parasztság tár­sadalombiztosítási jogai — a fokozatosan leszállításra ke­rülő nyugdíjkorhatárt is fi­gyelembe véve — azonosak lesznek a munkások jogaival. Ugyanakkor utalni szeret­nénk arra is: központi ren­delkezésekkel és központi erőforrásokból még nem tud­juk biztosítani, hogy minden egyes idős ember gond nél­kül éljen, és öregségére ne maradjon magára. Szükség van arra is, hogy a család, a gyermekek érezzék, lássák kötelességüket a hozzátarto­zóikról, a szüléikről való gon­doskodásban. Joggal elmondhatjuk: már | most olyan szociális ellátást valósítunk meg, amely a nemzetközi összehasonlítás­ban is kiállja a próbát, mél­tó egy szocializmust építő országhoz. Ezen az úton ha­ladva, még magasabb szintre kívánunk eljutni, tovább nö­velve a társadalmi juttatások arányát, amely ma a dolgo­zók jövedelmének mintegy 30 százalékát teszi ki. Előre­haladni azonban csak abban az ütemben tudunk, ahogy azt gazdasági lehetőségeink megengedik. Vagyis, a to­vábbi kiegyenlítődés, vala­mennyi réteg és kororsztály általános jólétének a megte­remtése nem szubjektív el­határozás kérdése, hanem a hatékonyabb munka függvé­nye. S elengedhetetlen hozzá azoknak a határozatoknak a következetes valóra váltása, amelyeket pártunk XI. kong­resszusa fogalmazott meg. Dr Jenei Jenő átadja a magas kitüntetést dr. Kertész Már­tonnak A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei Szervezetének Elnöksége tegnap, július 1-én délelőtt ülést tartott Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubjában. Az ünnepi ülésein — többek között — ott volt dr. Je­nei Jenő, az Országos Béke- tanács tagja, a TIT főtitkárhe­lyettese, Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tit­kára és dr. Tolnai László, a TIT Nemzetközi Politikai Vá­lasztmányának titkára is. Az ülésen először dr. Kertész Márton köszöntötte a résztvevő­ket, majd dr. Jenei Jenő a TIT elnöksége és az Országos Béke­tanács nevében átadta dr. Ker­tész Mártonnak, a TIT megyei élnökéniek az Országos Béketa­nács legmagasabb kitüntetését, a békemozgalom emlékplakettjét. Ezt követően dr. Krupa And­rás, a TIT megyei titkárának írásiban előterjesztett beszámo­lóját vitatta meg az elnökség. A beszámolóból kitűnik, hogy megyénkban emelkedett a TIT- előadások száma, 1974-ban már 6429 előadást szerveztek. Javult a társadalom- és természettudo mányi ismeretszerzési alkalmak aránya is. A fizikai dolgozók körében végzett ismeretterjesz­tésben a gyulai járás ért el ki­emelkedő eredményt, ahol az ér­deklődők 83,5 százaléka munkás volt. Az írásos beszámoló kitért a tudományos ismeretterjesztés módszereire. Egyre több a kö­tetlen beszélgetés formájában, fórumon, Mubösszejövetelen megtartott rendezvény. Ez az is­meretek korszerű, aktív elsajá­títását teszi lehetővé. A szemlél­tetések aránya is javult, bár az ismeretterjesztő filmek száma nem kielégítő. Megyénkben el só ízben a medgyeseigyházi mű­velődési házzal együtt csillag- vizsgálót is létrehoztak, mely a természettudományos ismeretter­jesztést segíti. A beszámoló végül a jövő fel­adatait foglalta össze. Többek között célul tűzték ki, hogy nö­velik az értelmiségi klubok szá­mát, valamint változatosabb for­mákkal, módszerekkel, gazdagít­ják a műszaki ismeretterjesz­tést. Az elnökségi ülés1 utolsó napi­rendi pontjaként a komplex is­meretterjesztő előadássorozatok témajavaslatait hagyták jóvá a résztvevők. A békemozgalom emlékplakettjével tüntették ki a FIT Békés megyei Szervezetét Közel kétszáz egészségügyi dolgozót tüntettek ki a Semmelweis-ünnepség alkalmából Július 1-én Békéscsabán a me-, gyei tanács dísztermében. Sem- melweis-ünn épségét tartottak. A megye minden részéből mintegy 300 egészségügyi dolgozó, ájpoló- nő, orvos, technikai alkalmazott vett részt az ünnepségen, aki­ket Gulyás Sándomé, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezete megyebizottságának titkára üd­vözölt, s nyitotta meg az ünnep­séget. Ezt követően Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Köszöntötte a jelenlévőket és mindazokat, akik a megyében az emberek egész­ségiének javításáért, a betegek gyógyításáért fáradoznak. Me­gyénk 437 ezer lakosát hivatott ellátni az egészségügy ötezer dolgozója. Nehéz, áldozatkész, fá­radságos munka a hivatásuk.. Vannak közöttük édesapák, csa­ládanyák, szülők, nevelők, akik sokszor nagy áldozatot noznak i azért, hogy a beteg embernek visszaadják az egészségét. Ép pen ezért tisztelet és megbecsü­lés kell, hogy övezze és övezi is őket. Ezt bizonyította ez az ün­nepség is, ahol közel 200 dolgo­zót tüntettek ki, illetve jutal­maztak. A megyei ünnepséggel egyidő- ben Budapesten vette át az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést dr. Gelegonya Kata­lin békési városi főorvos. Érde­mes Orvos kitüntetést kapott dr. Papp István medgyesegyházi körzeti orvos. Érdemes Gyógy­szerész kitüntetést kapott Simont Fiaid János békéscsabai inté­zeti gyógyszerész. A tanács dísztermében Nagy János 32 egészségügyi dolgozó­nak adta ált a Kiváló Dolgozó kitüntetést, 30-an kaptak minisz­teri dicséretet, 46-am megyei ta­nácselnöki dicsérő oklevelet és 69-en megyei főorvosi dicséretet. Magyar fiatalok utaztak a BAM-ra Kedden Moszkvában, a Sere- metyevói repülőtéren a Kom- szomol és a moszkvai egyete­mek képviselői ünnepélyesen búcsúztatták a Bajkál—Amur vasútvonal építésére utazó első nemzetközi ifjúsági brigádot. A 300 főből álló ifjúsági különít­mény felerészben szovjet főisko­lásokból, felerészben a szocia­lista országoknak a Szovjetunió felsőoktatási intézményeiben ta­nuló diákokból áll, közöttük a moszkvai és a leningrádi egye­temeken tanuló magyar ösztön­díjasok 17 tagú önkéntes cso­portjából. Kedden a bolgár, magyar, mongol, lengyel, csehszlovák, NDK-bell, kubai, vietnami és szovjet főiskolások Omszkon ke­resztül Bratszkba érkeztek, ahol szerdán megtekintik a bratszkí .óriás-vízierőművet, majd vonat­tal folytatják útjukat Uszty-Kut, a BAM egyik nyugati csomó­pontja felé. Uszty-Kutban a brigád két csoportra oszlik. Az egyik magában a városban dol­gozik majd különféle ácsmun­kákon, a másik csoport, mely­nek ugyancsak több magyar tagja lesz, Zvjozdnij állomáson iskolaépítkezésen vesz részt. Az építőtáborozás befejeztével a nemzetközi brigád tagjai a fes­tői Bajkál-tónál fejezik be a szibériai kirándulást.

Next

/
Thumbnails
Contents