Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 163. szám
TársadalomhiztosíÉás, üdülési, munkavédelem Jubileumi kiállítás Békéscsabán Munkaruha és védőfelszerelés a baromfifeldolgozáshoz A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának a társadalombiztosítás, az üdülés és a munkavédelem 30 éves fejlődését bemutató kiállítása július 12-én nyílt meg Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskola épületében. A megnyitó beszédet Takács Lőrinc, az SZMT- titkára tartotta, aki egyebek közt elmondta, hogy a sokoldalú egészségügyi és szociális gondoskodás az emberekről, nálunk alkotmányos jog és kötelesség. A gyárak, üzemek jelentős összeget költenek a munkahelyek korszerűsítésére, a dolgozók életének, egészségének megvédését szolgáló létesítmények fenntartására. Huszonöt éve, hogy a szak- szervezetek valamennyi szakmában tevékenykednek a munkások munkavédelmi oktatásában, nevelésében, folytatnak tudományos kutatómunkát és ellátják a munkavédelmi felügyeletet. üzemorvos gondoskodik a dolgozók egészségvédelméről a Békés megyei Tégla- Cserépipari Vállalatnál . (Fotó: Veress Erzsi) — Erre számított, két hét, tehát április tizenkettedike, reggel nyolc óra. — A bizottság? — kérdezte Golubics, ós tartotta a golyóstollat — írd! Takács Lajos őrvezető, Suhajda István határőr, Falud! Sándor határőr, Pusztái Ferenc tizedes, mint elnök. Bevallom, előre nevettem magamban. Ismertem én azt a Kati lányt. Nagy szája van. mindenkivel kikezd, de még a kezét sem engedi megfogni. Aki szemte- lenkedik vele. annak könnyen lekever egy nyaklevest. Volt itt egy öreg katona, a lovász. Az szeretett volna kikezdeni vele, alaposan helybenhagyta. Elkapta a derekát hogy megcsókolja, erre a lány elkapta a sapkáját, akkorái rántott rajta, hogy az, -gesz karima a fiú nyakában maradt. Nem tette ki az ablakba. amit ezért a főtörzsőrmester elv társtól kapott A.z Idő szaladt, Mindannyian várakozó álláspontra helyezked. tünk, szerettük volna csendben kivárni, mikor kell majd tanúskodni Balogh mellett. Senki nem volt izgatott, én viszont előre fentem a fogam, hogy halálra szekálom a nagyszájú Baloghe>t Csak Golubics volt kíváncsi a részeredményekre, egy hét elteltével. Balogh a kocsiját bütykölte. Nem nagyon jött most a közös „lelkigyakorlatokra”. Így neveztük azokat a kötetlen eszmecseréket, amelyek csak úgy kialakultak. Láttuk rajta, hogy eszi a fene. hiányzik neki a fcö.y*. -‘hü de gGSjGPlvUk. %smélkedj magadban, csak készülj a harcra, Don Jani. Kizárólag Golubics nem maradt nyugton. Neki mindenbe bele kell kotyogni. _Mondd, Balogh, nagyon nehéz? Igazán nem akarlak zavarni, nem akarok beavatkozni a belügyeidbe, én csupán emberbarát! érzésektől vezérelve, igazán csak férfiszolidaritási jól kérdezem, ugrik a bajuszod, vagy marad a bajuszod. Fűződik a Kati, vagy nem fűződik? — Azért gondolkodj Golubics. Az a Kati rendes lány, nem valami közönsége» mit tudom én micsoda! — Jól van, nem mondtam én azt. hogy ez vagy az. Csak azt kérdem, hogy haladsz, vagy nem 3 haladsz? Tudnom kell, én va- j gyök a bizottság jegyzője, én írtam fe] mindent. A múltkor még azt mondtad, hogy minden nő egyforma, mindegyik eszi az almát! — Gyerek vagy még Golu- blos! Ártatlan, naív, buta gyerek. Ha tudnád, hogy milyen is egy nő. Mert ennek a nőnek lelke van, ennek a sztye. tele van érzelemmel, ez egy olyan finom, olyan komoly lány. hogy teljesén elveszett az önbizalmam! De azért nem mondd a többieknek, Még korai lenne elpofázni! Valamit kell mondanom, nézd meg. figyelnek Nem mondhatom azt, hogy karburátor javításra j tanítottál, úgyse hinnék. * — Látod, azt nem. Te már 1 megmaradsz Golubics Béla mi- | gánzónak és kutyasétáltatónak. 3 (Svlytatjukí Szocialista társadalmunk alapvető érdekének és kötelességének tartja az öregekről, a betegekről, a munkaképtelenekről való gondoskodást is. Első ízben született egységes társadalombiztosítási törvény hazánkban, amelynek jelentőségét növeli, hogy felszabadulásunk 30. évfordulóját követő napokban került megalkotásra. A törvény lényegében 30 év óta előkészítés alatt állt mert a társadalombiztosítás gazdasági lehetőségeinknek megfelelően fokozatosan fejlődött valóbán társadalmi méretű gondoskodássá. Közben felszámoltuk azokat a privilégiumokat, amelyeket a társadalombiztosítás vonatkozásában a különböző rétegek, elsősorban a régi uralkodóosztályt közvetlenül kiszolgáló vezető közhivatalnokok és magán-' alkalmazottak élveztek. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével párhuzamosan fejlesztettük a szövetkezeti parasztok társadalombiztosítási jogait és megteremtődött annak a feltétele, hogy a munkásokéval, alkalmazottakéval megközelítően azonossá váljék. Társadalmunk jelentős erőfeszítést tett a dolgozók üdülésének, pihenésének, szanatóriumi kezelésének a biztosítására Is. Békés megyében ma már évente 12 ezren juthatnak el SZOT, nagyobb részben pedig vállalati üdülőkbe. Dr. Takács Lőrinc végül köszönetét mondott a társadalombiztosítás, a közegészségügy, az üdülés és a munkavédelem dolgozóinak. Köszönetét mondott annak a 27 vállalatnak és Intézménynek is. amely a kiállításon saját példáján keresztül mutatja be a társadalombiztosítás, az üdülés és a munkavédelem fejlődését, A kiállítás, amely Jűhus 10-lg naponta reggel 8 órától délután 6 óráig tekinthető meg, képek, grafikonok, modellek, mintadarabok segítségével mutatja be azt a fejlődést, amely a társadalombiztosítás, az üdülés és a munkavédelem vonatkozásában megyénkben é* hazánkban végbement. Szemlélteti ez a kiállítás azt is. hogy mindez napjainkban tovább fejlődik, lavul és egyre teljesebbé vélik. P, B. Bttísjmáss: 5 ISIS, JCLILS 13 Gabona átadók és átvevifk Az első szállítmány már június 30-án megérkezett a körzeti üzembe. Akkor már világosan látszott, hogy az Idei átvételi Idény sem telik sokkal egyenletesebb munkával, mint az elmúlt évi. Az eső szabályozza sajnos a ritmust. A pótkocsis MTZ-k, a billenő platós teherautók váratlan hullámokban lepik el a mázsaház előtti teret, állnak hosszú sorokba egészen a vasúti átjáróig. Azután, ha jön egy kis eső, órákra, f«P napokra csendesül el a tárházak, színek és szükségtárolók környéke. Legfeljebb a villanyszerelő járja végig a hat átvevő vonalat, ellenőrizve, rendben van-e minden szállító- szalag. müködik-e mind a hat átvevő vonal. Mert, ha a folyam egyszer megindul.., Tegnap este is esett egy kicsit. Estig azonban mindenütt arattak. Nem okozott hát meglepetést Pljesovszi György raktárosnak az üzem előtt kígyózó kocsisor, amikor hajnali ötkor kinyitotta a gabonafel vásárló szarvasi körzeti üzemének kapuit. — Ilyenkor mindig ötkor kezdünk és este nyolcig folyamatosan, megállás nélkül vesz- szük át a búzát, már ha olyan sok érkezik, hogy nincs idő megállni. Mert bizony, hogy úgy mondjam, most még csak csordogál a szem. Csúcsidőben van úgy, hogy 120 vagonnyit is átveszünk egy nap alatt, az eltelt két hétben pedig a hatvan vagonos teljesítmény volt a legnagyobb. Mindenesetre most már több napfényt kaptak a földek, biztos vagyok benne, hogy rövidesen indíthatjuk a még pihenő két átvevővonalat is — mondja a dolgát értő ember határozottságával — Pljesovszki György. Közben at üzem másik raktárosa, Kondacs János már alig győzi mérni a mázsára álló kocsikat. Opauszki János, a szarvasi Dózsa Tsz gépkocsi- vezetője billenőplatós IFA-jával már indul Is a következő fuvarért. Mi pedig Aradszkj Jánossal, a gabonafelvásárló megyei megbízottjával követjük a mázsáról lefutó SE 40—13 rendszámú IFA-t Ez is a Dózsa Tsz-é. Antal T a jós. a gépkocsi vezetője óvatosan fékez az egyik átvevővonal mellett. A szalag éppen áll. Antal Lajos dohog: — Itt nem érünk rá vacko- lódni, én egyenesen a John Deere me'lől hozom a tonnást. Sietnünk kell. az eső bármely pillanatban itt lehet. De pillanatok alatt a szerelő Laukó György és Bógyik Pál, a vonal felügyelője is ott terem és két perc múlva már szalad is a szalag, hordía a gabonát a 140 vagonos tárházba, Antal Lajos pedig indulhat újabb hatvan mázsa újbúzáért. — Húsz éve hordom már ide s térméét, olvan nagyon hagy probléma még sosem volt az átadók és átvevők között — mondja — a „nyeregbe" pattanva. 0 At MT2 oldalán félírat: Örménykút! Felszabadulás Tsz. Két pótkocsit vóntatva áll meg az átvevőhelyeh. A vezető, Sonkoly György ásítva dörzsöli szemeit. — Fél négykor keltem, mostfordultunk másodszor, de maradt még mára bőven. Szerencsére nem kell sokáig várakozni, Hoffmann Márton és Magyar László, a szarvasi főiskola üzemi gyakorlaton levő két diákja egyhamar tisztára sepr! a pótkocsik platóját. — Egy kis munka sosem árt, ráadásul a tsz rendes fizetést ad és az is jól jön egy „szegény” diáknak. I-assan-lassan megtelik a tárház, nemsokára a másikra is szükség lesz. Itt Kísuczki Mihály — biztos, ami biztos — fóliával szegzi körbe a magtár falát a nedvesség ellen. — Megérdemel az idei búza ennyi gondoskodást? — Inkább úgy mondanám, hogy rá is fér egy kicsit, mert mintha „vékonyabb” lenne, mint a tavalyi. Ettől függetlenül persze jó kenyér lesz belőle. Ezt azután az üzem boszorkánykonyhájában, a laboratóriumban Fügedi Mihályné, a fneós is megerősíti. De Surina Anna, a körzeti üzem áruforgalmi ügyintézője sem vélekedik másképp: — Eddig mintegy 250—300 vagon búzát vettünk át, aminek a sütőipari értéke bizony valamivel alatta marad a tavaly átvett 1200 vagon búza minőségének. A hozzánk tartozó kilenc közös gazdaságtól az idén 1000 vagonnyit terveztünk felvásárolni. ehhez minden feltételt kialakítottunk a felkészülés idején. Hat kocsi tud egyszerre. egyidőben az átvevővonalaknál üríteni és a két tárházba, a két DV-színbe és a támfalas szükségtárolókba az ezer vagon bele Is fér. Az átvételt csúcsidőben is győzni fogjuk, a többi most már az Időn múlik. © Az időre pillanatnyilag nem lehet panasz. Fejünk fölé ért a nap és bizony nemigen takarékoskodik a sugaraival. A szarvasi malomban is csak a nagy raktár nyújt enyhet a melegben. Szopka Anna éppen befejezte a seprést, most szállították el az utolsó adag régi búzát, helyet csinálva az újnak. A malomüzem fémsilóinál a Szarvasi Állami Gazdaság búzáját tárolják be az ebéd előtti utolsó percekben. Farkas Sándor és Komlóczki András, a gazdasági dolgozói hatalmas lapátokkal segédkeznek Kiszely János silókezelőnek, aki velük együtt már ugyancsak szép barnára sült az ezüstösen csillogó nyolc fémsiló között. — A fémsilókba és a magtárszínbe összesen 600 vagon termést tudunk tárolni és a csúcsidőben 80 vagonnyit tudunk felvásárolni egy nap aiátt úgy, hogy itt, Szarvason — benn az üzemben és itt kinn, a malomban — 200 vagon búzát ts átadhatnak egy napon a termelők. Még az ebédidőt sem kíméljük ilyenkor — számol be röviden az átvevők munkájáról Janecskó András, a malom raktárosa a malmi mázsahéz viszonylagos hűvösében. Szaval bizonyítására kis csomagot emel ki aktatásájából s miközben jó étvággyal lát neki a „hazai” élfogyasztásához, maga elé veszi a bizonylatokat, hogy még- egyszer áttanulmányozza őket Példáját Romár Anna. az örménykúti Felszabadulási tv- terményátadója is követi Kőváry £. Péter
