Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 163. szám
Segítsenek az üzemi karbantartó brigádok A békéscsabai védelmi bizottság felhívása a vállalati vezetőkhöz A 25. vasutasnapon irta: Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatáságának vezetője (Foto: Demény) Június első napjaiban rövid időn belül olyan nagy mennyiségű csapadék hullott a város területére, mely rendkívüli állapotokat hozott létre. Tizenkét napon át harmadfokú belvízvédelmi készültség veit a városban. Szombatra a készültség elsőfokúra való visszaminősítése vált lehetővé. A személyi tulajdonban levő házingatlanokban jelentős károk keletkeztek. Ez ideig 95 lakásból történt kiköltöztetés. A kart szenvedettek egy része nem. hagyta el lakását, de ott is esetenként helyreállítási munkák szükségesek. Az már ismert, hogy ilyen mérvű építési kapacitás nem áll rendelkezésünkre. Ezért a Védelmi Bizottság azzal a kéréssel fordul az igazgatókban egy bölcs, szlovák közmondás: „Nem minden hibáért az isten a felelős.” Való igaz. A mostani rendkívüli időjárás során Békéscsabára nagy mennyiségű csapadék zúdult. Ennek az elvezetése bizony nem volt egyszerű. Ahol nem volt víz, ott a „hozzáértők” jóvoltából házakat, utcákat, kerteket árasztottak el. Csodálkoztak azon, hogy a víz mégsem akar lefolyni? Békéscsaba lakói, az érintettek legyenek türelmesek — hangzott a kérés nem is egyszer az illetékesektől. Türelmes volt az az ember, akinek el kellett hagynia lakását, mert kiöntötte a víz. Voltak türelmetlen emberek is. akik önhatalmúan szakították fel az átereszt és nagy ügybuzgó- sággal a szomszédra eresztették a vizet. Azután voltak intézkedések, melyek impozánsak voltak a tragikus helyzetben: kígyózó csövek a Pajtás soron, a Szerdahelyi utcában, a Szarvasi úton. Dübögő szivattyúk és a Korántsem véletlen, hogy abban a korszakban különös élességgel vetődött fel ' a kérdés: mi is a nemzet? Amit az uralkodó propaganda állít — s ekkor a haladás hívei nena számolhatnának többé a nemzettel — vagy létezik egy más, igazabb magyarság is? A korszak vezető történésze, Szekfű Gyula a második világháború küszöbén már kiábrándult a hivatalos nacionalista ideológiából, amelynek pedig egyik megteremtője is volt, s személyes felelősségét felismerve törekedett a korrekcióra. „Mi a magyar?” kérdőcímmel adott ki vaskos tanulmánykötetet, amelybe rajta kívül a korszak szellemi életének kiválóságai, így Kodály Zoltán, Babits Mihály is írtak tanulmányokat. flz újabb, legnagyobb jelentőségű történelmi sorsforduló, a felszabadulás a nemzet számára is új történelmi távlatot nyitott. Napirendre kerüli a nemzeti fejlődés kiteljesedését jelentő szocialista nemzetnek a megteremtése, olyan közösség létrehozása, amelyben már nincsenek kibékíthetetlen ellentétű társadalmi csoportok. Történelmi szemléletünk — mint erre az 1966-ban elhunyt kiváló történész, Molnár Erik rámutatott — számos nacionalista maradványt őriz. Véleménye a társadalomtudományban és a közvéleményben, á publicisztikában egyaránt nagy vitát Váltott ki. A polémia több évig húzódott, s megnyugtató módon a mai napig sem zárult le. Éppen e sokágú eszmecsere hozta napvilágra, hogy alapvető feltáró munkák hiányzanak még ahhoz, hogy valamelyest is megnyugtató módon le lehessen zárni hoz, hogy belvízkárt szenvedett saját üzemi dolgozóinak karbantartó részlegével segítse a lakóházak helyreállítását, ismét lakhatóvá tételét. A belvízkárok műszaki felmérését a tanács által létrehozott brigádok végzik. Ennek alapján a gyorssegély, az építési segély és kölcsön ügyében a tanács illetékes szervei intézkednek, de kivitelezési kapacitásról csupán az építőipari vállalatok és szövetkezetek útján nem tudunk gondoskodni, ezért kérjük, hogy a kivitelezésben az üzemi karbantartó brigádok is segítsenek. — hangzik a felhívás, melyet Babák György tanácselnök-helyettes aláírásával megküldték valamennyi békéscsabai üzem, vállalat igazgatójának. helyzet csak nagyon nehezen változott. Miért? Nem minden hibáén aa isten a felelős! Hát persze, hogy nem. Hiszen ebben a városban vannak műszakiak, akik jól értik a dolgukat és a csapadékvízzel, melytől oly nagy akarással szeretne e város megszabadulni, csak játszottak. Igen, csak játszottak és játszanak, mert a Szarvasi úti csomóponton a víz egyharmada, amit már elszivattyúztak, az út alatti átereszen visszafolyik a mentett területre! Ez azt jelenti, hogy a szivattyúgépek csak egy- harmad hatékonysággal üzemelnek. Ki érti ezt? Lehet, hogy még az a műszaki sem, aki megkomponálta az ottani védekezési pontot, a munkát. .Pedig ehhez érteni kell nem is alsó fokon, hanem ... Emberek, családok százait érinti az ügy és több üzemet, melyekért a felelősségnek nagyobb lánggal kellene égnie. Dupsi Károly egyes vitás történeti kérdéseket. I Egy mintaszerű „mélyfúrás” azonban már itt van előttünk: Szűcs Jenő könyve, a Nemzet és történelem. A kötet tanulmányai nem az olyan sokat vitatott 16 —18. századi korszakokkal foglalkoznak, hanem a nemzeti kérdés előzményeit tárják fel a 10—14. századi magyar történelemben. Az Árpádok korában a nyugati kereszténység, majd a kifejlődő rendiség ideológiáját alkalmazták — persze a hazai viszonyokhoz igazított változtatásokkal — az első „hun- garus” (nemesi értelemben vett „magyar”) koncepció kialakításakor. A jobbágyok persze, még ha magyar nyelvűek is, nem tartoztak a „nemesi nemzet” kötelékébe — amelyet a kiváltságok mellett éppen a latinnyelvűség kapcsolt egybe. Későbbi — és a nemzet kialakulása szempontjából döntő — fejlemény, amikor megfogalmazódik a nemesekre és jobbágyokra egyaránt kiterjedő nemzetiségi tudat. De még a 16. században is döntőnek a származást, a nemesi, polgári vagy jobbágyi rendhez tartozást tekintik, másodsorban a kereszténység, tehát a vallás közössége az összetartó tényező, s csak ezután jön a közös nyelv vagy a (képzelt) közös származás. Hemzst és történelem nap- ■ jainkban, a mostani történésekben nem ellentétesek többé — a múltbeli ellentmondások kibogozásával s megértetésével remélhetően nem lesz már sokáig adós a nemzeti tudat ébrentartásában oly jelentős szerepet játszó történettudomány sem. G. A. M inden év július második vasárnapján megemlékezik aa ország a vasutasokról. Az idei vasutasnap immár a huszonötödik. A felszabadulás óta eltelt időszak a magyar vasút technikai fejlődésének, s egyben a vasutas dolgozók felemelkedésének is nagyszerű időszaka volt Azoké az embereké, akik éjjel-nappal, hétköznap és ünnepnap lelkiismeretesen, szorgosan munkálkodnak, s ezzel megbecsülést szereznek a vasútnál!, öregbítik hírnévéi hazánkban és határainkon túl egyaránt. Köztük van az a 13 és fél ezer vasutas is, aki a' MÁV Szegedi Igazgatóság területéhez tartozó Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megye területén, valamint Pest, Szolnok és Hajdú-Bihar megye egy-egy részén, látja el derekasan, napról napra a személy- és áruszállítási feladatokat. A Békés megyében dolgozó vasutasok számh eléri a 3 900-at. S hogy milyen eredménnyel oldottuk meg az elmúlt évben feladatainkat, arra legyen elég csak néhány adattal utalni. A személyszállításban tovább csökkent a vasúton utazók száma, de még így is 28,5 millió utas zavartalan elszállításáról kellett gondoskodnunk. Munkánk eredményeként csökkent a vonatok késése, nőtt az utazási sebesség, amit kedvezően befolyásoltak az elmúlt évben korszerűsített pályák és biztosítóberendezések, az új, korszerű járművek üzembe állítása. Tavaly — a korábbi éveknél többet — 10,3 millió tonna árut fuvaroztunk ei. E nagytömegű áruból csaknem 6 millió tonnát az igazgatóságok területén levő állomásokon rakták be a vasúti kocsikba. A belföldi forgalom mellett jelentősek voltak az import és tranzit áruk fuvarozásából adódó feladatok is. Ez utóbbira jellemző, hogy az ország tranzitszállításának 18 százaléka a szegedi igazgatóság vonalain — részben Békés megye területén — bonyolódott le. A megye nagy áruforgalmi állomásai közül Békéscsabán, Orosházán és Sarkadon emelkedett a forgalom. Vasutasaink jó munkaszervezéssel, gondos irányítással csökkentették a kocsiforduló időt, a kocsik állomási tartózkodási idejét. A z idei tennivalók sem kisebbek. Az év első felében több mint 800 ezer tonna árut adtak fel Békés megye területén. Most pedig a mezőgazdasági termények betakarítása. a zöldség- és gyümölcsszállítás jelentkezése növeli a feladatokat. Mindezeket) úgy kell ellátnunk, hogy közben a gyárak, az üzemek és a lakosság szállítási igényeit is folyamatosan kielégítse igazgatóságunk. Az utazóközönség és a fuvaroztatók mind gyakrabban kap- inak tájékoztatást a vasút, s ezen bélül a MÁV Szegedi Igazgatósása területén bekövetkezett fejlődésről, technikai korszerűsítésről. Á fővonalakról lassan eltűnnek a kormos, füstös gőzmozdonyok és helyüket korszerű Diesel-mozdonyok, illetve villamosmozdonyok foglalják el. A vasútigazgatóság területén a modem vontatójárművek személy- és áruszállítási teljesítményének aránya ma már csaknem 80 százalékos. A korszerűsítésből Békés megye is részesül. Az elmúlt vasutasnap óta elkészült a Sza- jol—Békéscsaba—Lökösháza országhatár közötti vasútvonal villamosítása, amely az ország egyik legforgalmasabb vonalán tovább javította a közlekedést. Ma már a vonalon önműködő térközbiztosító berendezések, a fontosabb közúti pályaszinti kereszteződésekben fény- és félsorompók, több állomáson korszerű biztosító berendezések, pályatelefonok, vonatbefolyásoló berendezések szolgálják a biztonságos közlekedést. Jelentős munkát adott a Körös által elmosott Gyula—Sarkad vasútvonal mintegy egykilométeres szakaszának Szerencsés tMSHú helyreállítása. Elkezdődött a Szeged—Békéscsaba vasútvonal rekonstrukciója, a gyomai állomás épületének korszerűsítése. Befejezés előtt áll Békéscsabán a tolatási rádiós körzet kialakítása. A megyében több fénysorompót adtak át, s lehetne még tovább sorolni a megvalósított különböző fejlesztéseket. A nagyarányú technikai fejlődés mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vasút megbízhatóságának alapja továbbra is a dolgozó ember, a vasutas marad. Társadalmunk a gyakran nehéz feladatok megoldásában is bátran számíthat a vasutas dolgozókra. Az áldozat- készségben, a felelősségtudatban és a kötelességérzetben példát mutatók. A hétköznapok hősei között ott találjuk őket is, amint esőben, sárban, a zord télben és a rekkenő hőségben biztosítják az ország közlekedését. A vasút vezet® mindent elkövetnek, hogy a dolgozóik élet- és munkakörülményeit tovább javítsák. A vasutasokkal való törődést bizonyítja az elmúlt években végrehajtott béremelés, a heti 44 órás munkaidő bevezetése, a különféle kitüntetések, elismerések és jutalmak. D e a róluk való gondoskodás jutott kifejezésre akkor is, amikor a közelmúltban Szeghalmon a pálya- fenntartási dolgozóknak 900 ezer forintos költséggel új szociális létesítményt adtunk át. Igazgatóságunk segíti a lakásgondok megoldását is. Az idén erre a célra 5,7 millió forint kamatmentes kölcsönt biztosítunk, főleg a nagycsaládosok és a fiatalok problémáinak megoldására. A vasutas szülők gyermekeinek óvodai, bölcsődei elhelyezésére az idén újabb összegeket utaltunk át az illetékes tanácsokhoz, így például Vésztőre és Békéscsabára is. A dolgozók vasúthoz való hűségének és jó munkájának elismerését jelenti a mai vasutasnap alkalmából átadott 414 kitüntetés — köztük több Békés megyei —, a 400 soronkívüli kinevezés, a vasút szolgálatában eltöltött 5, 10, 20 és 30 év után adományozott csaknem 3100 törzsgárda-kitüntetés, oklevet bronz, ezüst és arany fokozatának átadása. A XI. pártkongresszus es hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított, valamint az egyeb munkaverse- nyekkel kapcsolátos munkánk segítette elő, hogy tavaly és idén az ejső fél évben eredményesen teljesítettük a gazdasági és szállítási feladatainkat. Az elmúlt évi jó munkát e nemrégiben átadott kitüntetések is tükrözik: ismét kiváló lett a békéscsabai csomópont, de a megye több vasúti munkahelye is magas kitüntetésben részesült. Az eredmények elérését nagyban segítették a szocialista brigádok, a munkahelyi kollektívák lelkes, odaadó helytállása. Az idén is nagy szükség van hasonló helytállásra, hiszen a vasútigazgatóság tervei szerint 28 millió utas és 10,4 millió tonna áru elszállításáról kell gondoskodnunk. Építő és termelési alapanyagok szállításával a mennyiségi mutatók teljesítése mellett fő célkitűzésünk a munka minőségének javítása, az eddiginél hatékonyabb anyag- és energiatakarékosság megvalósítása. A vasutas dolgozók élet- és munkakörülményeinek — azon belül a nők és a fiatalok helyzetének — további javítása. A fokozódó társadalmi megbecsülés, a mind kedvezőbb munkahelyi légkör eredményeként egyre több fiatal nő választja hivatásának a vasúti szolgálatot. Lelkesedésük, szakmai felkészülésük biztosíték a vasút további fejlődésére, jövőjére. Az igazgatóság előtt álló feladatok megvalósításához minden vasutas dolgozó lelkiismeretes, további jó munkája szükséges. E feladatok végrehajtásához kívánok a 25. vasutasnapon minden vasutas dolgozónak, az utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak sok sikert. miiämss 3 1975. JULIES 13 ** Türelmet, de meddig? iiiHiiiiiinHiiiimK 1
