Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-11 / 135. szám
A társadalombiztosítási törvényről és végrehajtási jogszabályairól q Tisza Antal emlékezete 1930-ban az ország negyede, i941-ben is meg 23 százaléka volt agrárproletór. Magyarország tehát nem egyszerűen paraszti agrárország, hanem az agrárproletárok országa volt. Tekintélyes részük — főleg a Tiszántúlon — szabad bérmunkás, kubikus, az élelmiszeriparban idényjellegű munkát végző és a nagybirtokon is foglalkoztatott agrárproletár. Az országnak ebből a sajátos gazdasági és társadalmi fejlődéséből adódott a magyar agrárproletariátus nagy szerepe a tőkés-nagybirtokos rendszerrel folytatott harcban. A feudalizmus-kori paraszti egység gyorsan felbomlott, s a 90-es évek híres „agrárszocialista" mozgalmaiban, főként agrárproletárok, félproletárok harcoltak, kezdetben mint az ipari munkásság szövetségesei, később — a szociáldemokrata párt vezetőségének hibás, a paraszti kö- ' vetélések elhanyagoló politikája miatt — az ipari munkásság mozgalmaitól elszakadva. S amikor a harc emiatt elkerülhetetlenül vereséget szenvedett, megindult a „néma forradalom". (A másfél millió kivándorló többsége agrárproletár volt.) Az agrárprotetariátust érintették legsúlyosabban a világháború szenvedései és vérvesztesége is. Ez a magyarázata, hogy az első világháború végén kialakult forradalmi helyzetben ismét ott küzdött az ipari munkássággal egy sorban. A Szov- jet-Oroszországban harcoló mintegy százezer magyar internacionalista nagy része is ag-'' fárproletár volt. Az 1918 novemberében megalakuló KMP első szervezetei között ott találni Pestkörnyéke, Somogy, Tolna, Fejér megye számos községének agrárproletár, földmunkás szervezeteit. A magyar agrárproletáriátus adta a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének tekintélyes részét. Tisza Antal — akinek szobra ott áll Szolnok egyik középiskolája előtt —, ennek a magyar agrárproletariátusnak volt egyik kiemelkedő és feledhetetlen képviselője. 1895-ben született, 1919-ben lett a KMP tagja. Vörös katonaként harcolt a Magyar Tanácsköztársaság hadsere. gében. Az 1920-as évek elején a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége vezetőségének és az MSZDP szolnoki vezetőségének tagja. Mint az agrárproletár szervezetek legtöbbjében, a szolnoki szervezetben is erős kommunista befolyás érvényesült. Így nem csoda, hogy jelentős pozíciókra tettek szert a Földmunkás Szövetségben is. Növekvő erejüket mutatta a szolnoki és gyömrői szervezetek 1925. decemberi kiáltványa, amely kifejezte a földmunkásság elégedetlenségét az SZDP pártvezetés politikájával szemben. Tisza Antal az MSZMP-ben is tevékenykedett. Az 1926. évi országgyűlési választásokon fellépett a szolnoki választókerületben a párt képviselőjelöltjeként, de a hatóságok megakadályozták indulását a választásokon. 1927-ben letartóztatták és másfél évi börtönre ítélték. Kiszabadulása után részt vett a KMP 1930. februárban megtartott II. kongresszusában, s tagja lett a Központi Bizottságnak. 1931- ben az illegális kommunista párt Országos Parasztbizottságának elnöke lett, amíg ismét le nem tartóztatták. 1932-ben emigrált a Szovjetunióba, 1938- ban koholt vádak alapján elítélték, s nem sokkal később meghalt. Tisza Antal személye a magyar ipari munkásság és agrár- proletariá'tus korán kialakult és a fasiszta elnyomás közepette is fennmaradt szövetségének jelképévé magasztosult. A magyar kommunista mozgalom nagy történelmi sikere, hogy a felszabadulás után nemcsak az ipari munkásság, hanem az agrárproletariátus és szegénypavasztság körében is — a jelentős befolyással rendelkezett. így lehetett kézdettől döntő tényező, vezető erő nemcsak a városokban, hanem a falvakban is. Tisza Antal és még sokan mások, az agrárproletariátus öntudatos képviselői készítették elő az utat. B J. A társadalombiztosítási törvénnyel együtt sor kerül a gyó. gyító-megelőző ellátás keretében nyújtott egészségügyi ellátás állampolgári joggá nyilvánítására. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátásra való jogosultság szabályozása kikerül a társadalombiztosítási jogiból, és azt a jövőben biztosítási igazol, vány nélkül, egyszerűbben és köizvetlenebül vehetik igénybe az érdekeltek. 1975. július 1-től állampolgári jogon biztosított: — az orvosi vizsgálat és gyógykezelés; — a kórházi ápolás; — a szülészeti ellátás; — a mentőszállítás; — a jelenlegi térítéssel, illetőleg kedvezményekkel a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz; — a gyógyító-megelőző ellátás keretében járó gyógyfürdő- ellátás. Az egészségügyi ellátás igény- bevételével kapcsolatban felmerült utazási költséget a jövőben minden állampolgárnak megtérítik a jelenlegi mérték szerint. Egyszerűsítési és gazdaságos- sági okokból a jövőben is a társadalombiztosítási szervek látják el a gyógyászati segédeszközökkel az arra rászorulókat, illetőleg fizetik ki az utazási költség térítéseket. 1. A TÄRSADALOMBIZTOsítAsi gondoskodás további KITERJESZTÉSE. Közismert, hogy hazánk lakosságának 99 százaléka a társadalombiztosítás keretében anyagi ellátásra jogosult. Egyes kisebb kategóriák július 1-től magasabb színvonalú társadalombiztosítási ellátáshoz jutnak, illetve jogosultságuk feltételei kedvezőbbek lesznek. A gépjárművezetőkópzö munkaközösségek tagjai eddig táppénz és terhességi -gyermekágyi segély kivételével a betegségi biztosítás szolgáltatásaira vol-j tak jogosultak. Július 1-től a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezések szerint terjed ki rájuk a biztosítás, természetesen a járulékfizetési kötelezettséggel együtt. A munkaviszonyban nem álló előadóművészek és művészeti oktatók július 1-től — megfele- 'lő járulékfizetés ellenében — anyasági segélyre, temetési segélyre, nyugellátásra és baleseti ellátásra lesznek jogosultak. Különösen jelentős ennél a kategóriánál a nyugellátásra való jogosultság kiterjesztése. Kedvezőbben alakul a háztartási alkalmazottak társadalombiztosítása. Ez ideig akkor terjedt ki rájuk a biztosítás, ha munkaidejük ugyanannál a munkáltatónál elérte a heti 30 órát. A jövőben ez a feltétel 24 órára csökken. Tovább fejlődik a kisiparosok és a magánkereskedők társadalombiztosítása is. Július 1-től baleseti ellátásra is jogosultak lesznek, ha foglalkozásuk gyakorlása közben, úgynevezett üzemi balesetet szenvednek. A társadalmi munka jelentőségét és fokozott megbecsülését juttatja kifejezésre a törvénynek az a rendelkezése, hogy baleseti ellátást biztosít azoknak is, akiket a köz érdekében kifejtett társadalmi munka végzése közben ér baleset. Ez például azt jelenti, hogyha egy nem dolgozó háziasszony, lakóterületén a Vöröskereszt részére végzett társadalmi munka végzése közben balesetet szenved, a társadalombiztosítástól ellátásra lesz jogosult. 3 A BETEGSÉGI ÉS AZ ANYASÁGI ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE. A táppénzre, a terhességigyermekágyi segélyre, az anyasági segélyre és a temetési segélyre vonatkozó alapvető jogosultsági feltételek nem változnak. Az új jogszabályok változtatás nélkül veszik át a népesedéspolitikai határozatok folytán tovább fejlesztett anyasági segélyre és gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat. Néhány kérdésben azonban számottevő jogkiterjesztésne is soaker ül. A gümökóros betegek jelenleg két évig jogosultak táppénzre. A két éves jogosultsági időtartamba azonban be kell számítani a megbetegedést megelőző két éven bedül egyéb betegség miatt igénybe vett táppénzfolyósítás idejét is. A jövőben a gümökóros betegségieknél a 2 éves táppénzre jogosultság időtartamára a más címen járó táppénz folyósításának az ideje nem számítható be. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gümökóros betegek a jövőben hosszabb ideig kaphatnák táppénzt. További jogkiterjesztés a gümökóros betegekre nézve, hogy ha gyógyintézeti ápolásban részesülnek és táppénzük alacsony, az eddiginél kedvezőbb összegű anyagi támogatást kapnak. A táppénz alapját képező napi átlagkereset általános felső határa jelenleg 320 forint. A kereseteik emelkedése szükségessé tette ennek az összegnek 400 forintra történő felemelését. A háztartási alkalmazottak, valamint a természetes személy alkalmazásában álló gazdasági dolgozók tényleges keresetüktől függetlenül kapnak meghatározott összegű táppénzt Táppénzük összege július 1-től a jelenlegi 30 forintról 42 forintra, a terhességi-gyermekágyi segélyük p>edig napri 48 forintról napi 65 forintra emelkedik. A jelenlegi rendelkezések szerint a kórházi ápolás ideje alatt a dolgozó táppénzének 50 százalékára. ha pedig eltartott hozzátartozója van. táppénzének 80 százalékéra jogosult. Az új rendelkezések bővítik azoknak a hozzátartozóknak a körét, akik után a táppénz 80 százaléka jár. Ezzel bővül azoknál? a köre, akik kórházi ápolásuk ide. jere a táppénz magasabb százalékát kaphatják. 3 A CSALÁDI PÓTLÉK SZABÁLYAINAK KORSZERŰSÍTÉSÉ. Űj szemlélet érvényesül a családi pótlékra jogosultság szabályozásánál Az új szemlélet jobban megfelel a népesedés- politikai határozat követelményeinek. A jövőben családi pótlék csak annak folyósítható, akinek a háztartásában él a gyermek, tekintet nélkül arra, hogy a gyermek után a szülő, vagy más szd mély _ fizet-e tartásdíjat vagy sem. A jelenlegi szabályok lehetővé teszik, hogyha a szülő gyermekét más személynél helyezd el, és a gyermek eltartásához legalább a havi családi pótléknak megfelelő összeggel hozzájárul, a családi pótlékot ez a szülő veheti fel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szülő a gyenmektartásdíj fizetési kötelezettségiénék a családi pótlék összegéig a családi pótlékból tehet eleget. A jövőben még kivételes esetben sem fordulhat elő, hogy családi pótlékot olyan személy részére folyósítsanak, akinél gyermek nincs. Sok probléma és feszültség ol-i dódik meg azzal az új rendelkezéssel, hogy a jövőben a családi pótlékra jogosító gyermekek számának a megállapításánál a szülő vérszerinti és örökbefogadott gyermekét minden esetben figyelembe kell venni, tehájt akkor is, ha nem él a háztartásban. A jelenlegi rendelkezések szerint például, ha egy kétgyermekes házaspár elválik és mindegyiknél egy-egy gyermek marad, családi pótlékra jogosultság szempontjából mindketten egy gyermekesnek számítanak, és családi pétlékot csak az kaphat közülük, aki egyedülálló. A jövőben ilyen esetekben mindkét szülő két gyermekesnek számít, és a háztartásában élő egy gyermek után akkor is kaphat családi pótlékot, ha nem egyedülálló. Eddig, ha a családban gyermek született, vagy egyéb okból került gyermek a dolgozó háztartásába, a családi -pótlék csak a következő hónaptól járt az ilyen gyermek után. Miután a családi pótlékot mindig havonta utólag folyósítják, ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a szülő, ha például a hónap elején született a gyermek, csak két hónap elteltével kapott először családi pétlékot. A jövőben a családi pótlékot annak a hónapnak az első napjától kell folyósítani, amelyben a gyermek született, illetve a dolgozó háztartásába került. A mezőgazdasági szövetkezetek tagjai a szövetkezetben végzett munka arányában kaphatnak családi pótlékot. Ez elvileg megfelel a munkás-alkalmazottak családi pótlékra jogosultságánál alkalmazott annak a szabálynak, hogy a jogosultság munka végzéséhez van feltételként kötve. A mezőgazdasága szövetkezeti tagok családi pét- léka azonban gyermekenként havi 50 forinttal alacsonyabb összegű, mint a munkás-alkalmazottaké. Július 1-től ez a különbség megszűnik. Ezzel a munkaviszonyban álló dolgozók és a mezőgazdasági szövetkezeti tagok családi pótlékra jogosultsága közötti minden lényeges különbség megszűnik. (Folytatjuk) FIATAL DOLGOZÓT számlázó I munkakörbe felveszünk. DÉLTEX, Orosházi u. 103 Termel a Hejőcsabai Cementgyár A Hejőcsabai Cementgyár 1. sz. termelősorán befejezték az üzemi próbákat és a napi kétezer tonna kapacitású kemencében megkezdődött a folyamatos égetés. A második szerelése te £ ütemben halad. (MTI Foto—Erezi K. Gyula felv.—KS)
