Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

Zöldoltás a szőlőben Újfajta elszaporítása, vala­mint tőkehiány pótlása céljá­ból sokan ültetnek alanyszőlőt Itt az ideje az átoltásnak! A kiválasztott fajtából a ne­mes oltóhajtást mindig csak teljesen egészséges, jól termő tőkékről gyűjtsük be. Ha nem azonnal használjuk fel, leve­lezve, vízben, hűvös helyen tá­roljuk őket. Egy-két napnál azonban ez semmiképpen se tartson tovább. Az eredési az­zal is segíthetjük, ha az oltás elvégzése közben is vízben tart­juk a hajtásokat. Az oltást , az alany megha­gyott, jól fejlett, 2—3 erős haj­tásán körülbelül 90—'100 centi­méter magasan készítsük. E magasságban ugyanis' az alany hajtása még nem fás, hanem hajlékony, jól megered. Először az alanyhajtásről éles késsel vágjuk le a leveleket, a kacsokat és a rügyeket. Ezután az említett magasságban vissza­vágjuk az alanyt 3—4 centimé­terre a szárcsomó (nódusz) fö­lött, s a rügy és a kacs síkjá­ban bevágjuk a szárcsomóig. Ezt követően a hajtás vastagsá­gának megfelelően 6, 8 vagy 10 milliméteres — előre levágott — PVC-csődarabot húzunk v rá, úgy, hogy ez a szárcsomót ép­pen takarja, többi része pedig a hasítékot vegye körül. Majd egyrügyes, 1—2 leveles hónaljhajtású, egészséges . haj­tásrészből ún. oltócsapot ké­szítünk. A nemeshajtásról a le­veleket óvatosan levágjuk, és az ízköz alatt a hajtás szélességé­nek másfél-kétszeresét kitevő hosszúságú, két olyan éket vá­gunk, melynek éle a háti és a hasi oldal irányában áll, vagyis Sz. K burgonya növényvédelme A házikerti A május második felében be­következett csapadékos és az átlagosnál melegebb időjárás kedvezett a burgonya fejlődé­sének. Ugyanakkor a magas re­latív páratartalom és az esti, éjszakai lehűlések előmozdítot­ták a burgonyavész fellépését, amely egyébként rendszeresen júniustól szokott megjelenni. Ha a fertőzés erős, néhány nap alatt elpusztulhat a teljes lombfelület, vagy a tenyészidő későbbi szakaszában [ a fertőző képletek lemosódhatnak a gu­móra és azon rothadást idéz­nek elő. Az állományt eredmé­nyesen megvédhetjük Zineb vagy Dithane M—45 0,2 száza­lékos oldatának 12—14 napon­ként végzett kipermetezésével. Az alternáriás levélfoltosság leginkább akkor veszélyezteti a burgonyát, ha száraz és forró az időjárás. Ilyenkor egy-egy eső után lép fel nagy, barna, körkörös alakú foltokban a levél felszínén. A kártétel ha­tására nagymértékben csökken Kifejlett fák átültetése Védekezzünk a paprikakárosítók ellen Az Egyesült Államokban au­tomatikusan működő speciális gépet szerkesztettek, amelyek­nek a segítségével kifejlett fá­IQ is június i® a rügy és a kacs síkjára merő­leges. A nemeshajtást úgy toljuk az alany hasítékába, hogy vastag­sága az alany nőduszával meg­egyezzen. Ezután a PVC-csövet óvatosan felfelé nyomva, rászo­rítjuk. Előfordulhat, hogy sehol sem kapunk PVC-csövet; ekkor se halasszuk el az oltást, hanem 0,1 milliméter vastag műanyag szalaggal (fóliacsíkkal) kötözzük be az oltás helyét. Az oltósza­laggal úgy dolgozunk, hogy elő­ször kissé meghúzzuk — így ugyanis rugalmasan az oltásra feszül —, az oltási hely alatti részhez szorítjuk, egyik szárát lefogjuk, majd a másikat úgy tekerjük alulról felfelé, hogy a szélei fedjék egymást. Az alany hajtásrészeit és az oltócsap he­lyét figyelmesen bekötözve' a szalagot felülről lefelé halad­va vezetjük, végül alul elköt­jük. * Ebben az esetben az eredést fokozhatjuk, ha bekötözzük a nemescsap felső részét is, és csupán a rügyet hagyjuk sza­badon. A megeredést az jelzi, hogy a negyedik-ötödik napon a ne­mesoltócsapról a levélnyél csonkja leválik, és egy-másfél hét múlva a nemes részen a hónaljhajtás is fakadni kezd. A zöldoltásra a legalkalma­sabb a meleg, napfényes idő, mert akkor gyorsabb a hajtás­növekedés és ezáltal jobb az eredés. A - későbbiek során nagy gonddal ápolják a zöldoltáso­kat az asszimilációs felület, keve- j sebb lesz a termés, súlyos ese- j tekben a teljes lomb is leszá- | rád. A burgonyavésznél ismer­tetett védekező szerek hatáso- | sak ellene, de eredményesen használható még a rézoxid 50WP és a Cupravit 0,4—0,5 szá­zalékos töménységben. Az állati kártevők közül a burgonyabogár és lárvája a lombrágással okozzák a legna­gyobb pusztítást. A levéltetvek terjesztik a mozaik- és a levél­sodró vírust, melyek káros ha­tása nemcsak az idei alacso­nyabb termésben mutatkozik meg, de a burgonyagumót alkal­matlanná teszik a következő évi vetésre. Az állati kártevők fel­lépésével jelenleg korábban kell a termelőnek számolnia az át­lagosnál (június második fele, július eleje), ezért a védekezést minél előbb biztosítani kell. Eredményesen használható a Sevin vagy Metation 0,2 száza­lékos töménységű pérmetleve, de alkalmazható a Rovlinka po­kat át lehet ültetni. A géppel olyan lombos és tűlevelű fák ültethetők át, melyeknek ma­ximális magassága tizennégy méter, tqrzskerülete pedig 40— 110 cm között van. A gép a kiásás közben meg­kíméli az érzékeny rostgyökere­ket, amelyek az új környezet­ben való újranövekedéshez fon­tosak. A krizantém A kiültetésre május végétől kerül sor. Sok szép változata díszítheti kertünket. Az ültetés­hez készítsük elő a talajt. A krizantém szereti a jó szerke­zetű, kötöttebb talajt. Ültetés előtt az ágyakat öntözzük be, gereblyézzük el. A jól előké­szített talajban a palánták gyor­sabban gyökeresednek. A sor és tő távolságát sok té­nyező, és főként a fajta befo­lyásolja. Lehetőleg négyzetes kötésben ültessünk, mert így a későbbiek folyamán könnyebb a talajművelés. A különböző fajtacsoportoknál a következő sor- és tőtávolságot ajánlhat­juk — nagy virágú fajtáknál 25x25 cm; — dekoratív fajtáknál 15x15 —30x30 cm-ig, attól függően, hogy hány szál virágot kívánunk felnevelni; . , — egyszerű és anemone virá­gú fajtáknál 30x30 cm; — kis virágú fajtáknál 35x35 cm. A jól begyökeresedett növé­nyeket földlabdával ültetjük át. Először a többszálasra nevelt dekoratív fajtákat és a sok vi­rágú bokros fajtákat. Ültetés után hetente kétszer öntözzük, majd begyökeresedés után nitrogénműtrágyával fej- trágyázzuk. ' Fodor Béta rozőszer is 20—25 dkg/100 négy­zetméter adagban. Az állati kártevők elleni vé­dekezést is rendszeresen kell folytatni, mivel ismert, hogy a burgonyabogár két nemzedék­ből származó egyedek kikelése, kifejlődése, majd károsítása sokszor szakaszos és elhúzódik. Ezért a májusban elkezdett vé­dekezést legalább még három ízben meg kell ismételni: júni­us első felében, július közepén és augusztus elején. Az ismertetett gombaölő- és az állati kártevők elleni hatá­sos szerek — a Rovlinka porzó kivételével — összekeverhetek, ily módon a védekezés több­nyire egy menetben, kevesebb munkaráfordítással elvégezhe­tő. A hatóanyagok tapadásának fokozás^ érdekében tanácsos a permetíéhez Netzmittel, Ciba vagy Nonit nedvesítő szert 0,05 százalékos mennyiségben hoz­zákeverni. A gondos egészségvédelem szükségessé teszi, hogy a per­metezést mindenki az előírt óvórendszabályok szigorú betar­tásával végezze. (Védőfelszere­lés, a dohányzás és szeszes ital fogyasztás mellőzése, a gyer­mekek, háziállatok távoltartása stb.) Az utolsó kezelés időpontját — a burgonya tervezett felsze­dése előtt — minden esetben a szer csomagolóanyagán feltün­tetett élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idő figyelembevételé­vel kell megállapítani. A vá­rakozási idő letelte előtt a bur­gonyát fogyasztani, értékesíteni nem szabad. Uvftyadi Ákos A paprikatermesztés növény­egészségügyi helyzete nem ki­elégítő. Az elmúlt években több probléma került előtérbe: ví­rusos megbetegedések, levéltet­vek. A védekezés ellenük meg­nyugtatóan még nem oldódott meg. Vírusbetegségel Az elmúlt években ország­szerte jelentős gondokat oko­zott. A termelők többségének véleménye szerint szoros ösz- szefüggés van a fokozódó mér­tékben észlelt vírustünetek és a csökkenő hozamok között. A hagyományokkal rendelkező körzetekben is megfigyelhető a termesztés visszaesése. Ezt több tényező együttesen váltotta ki, ezek közül a paprikán jelent­kező és a megbetegedést okozó vírust említjük. Általánosítva megállapítható, hogy a védekezés lehetőségei a megelőzésre, illetve a terjedést elősegítő tényezők korlátozá­sára vagy kizárására terjednek ki. Kiültetés után a következő lehetőségekkel lehet korlátozni a terjedést: 1. a palántanevelőben meg­kezdett negatív szelekció foly­tatása szabadföldön is a gaz­daságosság és a pótlás figye­lembe vételével; 2. gyomirtás, a gyomokról bekövetkező fertőzések meggá­tolására; 3. talajművelés esetén a me­chanikai sérülések elkerülése; 4. vírusvektor levéltetvek ir­tása, az állomány lehető leg­tökéletesebb „tisztán tartása1’. Figyelembe kell venni, hogy a környezeti tényezők növelik, vagy csökkentik a vírusbeteg- eégek fellépését és terjedését. I A. hőmérséklet szélsőséges in­gadozása igen kedvező a tüne­tek felismerése szempontjából. Üvegházban vagy fólia alatt kevésbé látható, ismerhető fel, Stelbiir betegség Főleg a kifejlett növényeket támadja meg. A betegség ki­váltó mycoplasmákat a kabó­cák terjesztik. Fellépésére a kabócák megjelenése után. jú­nius közepétől lehet számítani. Megyénkben állandóan jeien van, de jelentősége nem nagy. Védekezés tekintetében ez a ví­rusvektor levéltetvekhez ha­sonlói megítélés alá esik. Baktériumos levélfoltosság Hűvös, csapadékos időjárás ' esetén már korán jelentkezhet. Elsősorban a leveleket támad­ja meg, és erősebb fertőzésnél nagyarányú levélhullást okoz­A tartós, rendkívül meleg, párás időjárás folytán a kali­forniai pajzstetű lárváinak raj­zása május’ utolsó dekádjában kezdődött s azóta is tömeges. Az előző védekezés hatását a helyszínen állapítsuk meg, s a lárva mozgásától függően véde­kezzünk. A permetezéssel egy­úttal az almán és a szilván fo­lyamatosan kelő almamoly- és szilvamolylárvákat is elpusztít­juk. Május végének csapadékos napjai kedveztek az alma. és a körtefavarasodás terjedésének. A rendkívül veszélyes, jár­vánnyal fenyegető almafaliszt- harmat elleni védekezést a va- rasodás elleni védekezéssel szükséges kombinálni. hat. Fellépése esetén a védeke­zés elvégezhető: Bordóilével, Rézoxikloriddal géptípustól függően 7—10 liter/100 négyzet- méter vízmennyiségben kijut­tatva. Paprikalisztharmaf Az utóbbi években jelentke­zett először a tenyészidő má­sodik felében, de korábbi je­lentkezésére is fel kell készül­ni párás, meleg időjárás esetén. A kórokozó — eddigi tapasz­talataink alapján — a leveleket támadja meg. A levelek színén 3—5 milliméter átmérőjű, el­mosódott színű sárga foltok képződnek, melyek később meg­nagyobbodnak és szögletessé válnak. Párás viszonyok között a levélfonákon megjelenik a gyér, közel fehér színű penész- kiverődés, ami a kórokozó spó­ratartóiból és hengeres vagy lándzsás spóráiból áll. Az erő­sen fertőzött levelek színük felé besodródnak, később lehulla­nak és a növények gyors ütem­ben felkopaszodnak. Az asszi­milációs felületben bekövetke­ző csökkenés a termés mennyi­ségében és minőségében is megmutatkozik. A védekezésnél a megelőzés­re kell törekedni, A kórokozó számára kedvező idő esetén elvégezhető: Funda- zol 50 WP 0,6—0,7 dkg/100 négyzetméter és Topsin—Metál 70 WP 0,6—0,7 dkg/100 négyzet- méter szermennyiség felhasz­nálásával, 10 liter/100 négyzet- méter vízben kipermetezve. A védekezést rendszeresen, 7—10 naponként meg kell ismételni. Levéltetvek, kabócák A vírusok, valamint a stolbur betegség terjesztésében betöl­tött szerepük miatt a védekezés ellenük rendkívül fontos. A vé­dekezésnél a táblaszegélyek (füves, gyomos területek) keze­lése rendkívüli feladat, a vé­dekezést itt kell kezdeni! Gya­korlatilag teljesen mentesen kell tartani a táblát az egész tenyészidőszak folyamán, a vé­dekezés minél korábbi (kiülte­tés után, május vége) elkezdé­sévei, szükség szerinti ismét!jés_ sei, figyelembe véve a szedés időszakát. A védekezés elvégezhető: Nd- gos 50 EC vagy Unifosz 58 EC, vagy Lebaycid 40 WP, vagy Foszfotion, vagy Anthio 25 EC, vagy Bi—58 EC. vagy Pirimor szerekkel. Felhívjuk m figyelmet a munkavédelmi ővórendszabá- lyok és várakozási idők szigo­rú betartására. Borbély Eásztó bio-laborvezető A kedvező időjárás tovább növelte a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat fertőzöttsé- get. A szilva számára a rovarölő­szeres permetíéhez vörösfoltos­ság elleni növényvédő szert is adjunk. Ha júniusig meg tud­juk akadályozni a fertőzést, to­vábbi veszélytől már nem kell tartanunk. Május közepén kezdődött a barackmoly rajzása. Június 5 —15. közötti kezelésekkel ered­ményesen védekezhetünk. Május 26-tól az ország mele­gebb körzetében az amerikai fehér szövőlepke lárváinak ke­lése tömeges, a hűvösebb terü­leteken pedig június első nap­jaiban kezdődött. A hernyó­fészkek észlelését követően azonnal védekezzünk. Növényvédelmi előrejelzés

Next

/
Thumbnails
Contents