Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

BÉKÉS MECYEL fiiéf proletárjaii egyesüljeteki A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS*-A- Megyei TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG im JÜNTOS l, SZOMBAT Ära: 1,— forint xxx. Évfolyam, ist. szäm A nagy párbeszéd „Folyik a négy párbeszéd ax országban !* Ezekkel a szavak, kai jellemezte, igen találóan, egyik képviselőjelöltünk a vá­lasztási nagygyűléseket. Való­ban nagy párbeszédre hason­lítanak, amelyeken a lakosság minden rétegéből százezrek vesznek részt Kimutatás ké­szült arról, hogy a jelölő gyűlé­seknek hány hallgatójuk volt: 330 ezren voltak jelen ezeken a gyűléseken. A párbeszéd vol­taképpen már akkor megkez­dődött mert nemcsak a jelölték személyéről esett ott szó, ha­nem alkotó eszmecserék bonta­koztak ki a lakóhely gondjairól, problémáiról, Es ez az érdeklődés a jelölő gyűlések után sem lanyhult sőt azt lehetne mondani, élén­kült is. A választási nagygyű­lések ugyanis még népesebbek, ® az itt elhangzó felszólalások igyekeznek még jobban megvi­lágítani a lakosság széles réte­geit érdeklő kérdéseket JóQlehet gyakran esett «96 a napi, kis gondokról is — jár­dáról, parkról, tanteremről, óvodai férőhelyről, orvosi la­kásról —, de ezek a minden­napi gondok szerves részei az országos fejlődésnek, mondhat­nék: az országos gondoknak, s alkotó rései az általános po­litikának. A jelölő gyűléseken a válasz­tópolgárok mérlegre tették az eddig végzett munkát, de szám­ba vették azt is, mit kell tenni holnap meg holnapután. Így gyűlt össze a sok-sok javaslat egy-egy képviselőjelölt útra­váló jaként. A most zajló nagy­gyűléseken már sok elhangzott kérdésre feledet is érkezik, vá­laszt kap a község, a járás. Ebért is érdekesek ezek a pár­beszédek és ezért figyel rá­juk az ország népe Amiről itt szó esik, az a XI. pártkong­resszus határozatából fakad, és egyik alaptétele, hogy az állam­polgárok nagy többsége ® ha­talom részesévé váljon. Mire is keresünk mi választ tulajdonképpen ? Hogy a ma nyugalmának holnapi folytatá­sa, életünk további javulása, gyermekeink boldogulása, a la­kosság sokrétű igényeinek ki­elégítése — és sorolhatnánk to­vább — hogyan lehetséges? És mi lehet a válasz ezekre a kérdésekre? Az, hogy a fej­lődés folyamán egymás után ol­dódnak meg gondjaink, hogy mindennek az alapja a mun­ka, csak ez ad lehetőséget ar­ra, hogy holnap jobban éüjünik mint ma, csak ez teszi lehető­vé, hogy szebbé váljon körü­löttünk az élet. A becsületes helytállás; mindenki tegye meg, ami tőle telhető a saját poszt­ján. A nagy párbeszéd, amely most a nagygyűléseken folyik, sok-sok kérdésre feleletet ad. Ezeken a beszélgetéseken, vi­tákon, felszólalásokon nemcsak a fejlődés kerül szóba, hanem I az is, ami ezt a fejlődést afka- f dályozza, visszahúzza. így vá- j lik teljessé a kép körülöttünk:j mit kell tennünk, merre kell | tovább haladnunk. Ide tartozik a népfront által meghirdetett széles nemzeti összefogás. En­nek szellemét sugározzák a választási nagygyűlések is. A párbeszéd tehát körvona­lazza a programot is. A prog­ram pedig nem más, mint amit a XI. pártkongresszus mégha-' tározofct. Ebinek megvalósítása ma az egész ország arőfeszíté- i sét, összefogását kívánja. És hogy ez az összefogás valóság, az lemérhető a lakosság érdek­lődésének hőfokán is. Célunk nyilvánvaló: a szocializmus fel­építése. És ezért a célért az egész nép együtt munkálko­dik. Kitüntetések, jutalmazások az építők napja alkalmából Ünnepség a Békés megyei illatai Építőipari Vállalatnál Tegnap, pénteken délután rendezte meg az építők napi ünnepséget a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat tár­sadalmi és gazdasági vezetése Békéscsabán, az Építők Mun­kácsy Mihály Művelődési Házá­ban. Az ünnepségen, amelyen részt vett és felszólalt Reszegi Ferenc, az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke. Regős János, szb-elnök mondott ünnepi be­szédet az idei építők napja al­kalmából, s méltatta a vállalat dolgozóinak munkáját és ered­ményeit Ezután Korek Ferenc, a vál­lalat igazgatója adta át a ki­tüntetéseket és a jutalmakat. Elsőként a Rusznák Pál vezet­te szocialista brigád tagjainak nyújtotta át a Szakma Kiváló Brigádja cím elnyerése alkal­mából a jelvényeket és a vele járó jutalmakat. Négyen kapták meg az Építőipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetést Mégpedig: Do­bók György művezető, Karasz Lajos kőműves szocialista bri­gádvezető, Gráczik György bur­koló és Stefanik Pál gépkocsi- vezető. Rajtuk kívül többen kaptak vállalati kitüntetést és pénzjutalmat. A törzsgárdajel- vény arany fokozatát 38-an, ezüst fokozatát 16-an, bronz fo­kozatát 79-en vették át a vele járó pénzjutalommal együtt a 25, a 20, illeve a 15 éves törzs- gárdatagságuk alapján. Többen részesültek Kiváló Dolgozó ki­tüntetésben és pénzjutalomban. Az építők napi ünnepségen a kitüntetettek és jutalmazóttak között csaknem negyedmillió forintot osztottak ki. Fűzzük míg szorosabbra kapcsolatainkat a KGST-országokkal Választási nagygyűlés a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen A Józsefváros és a Ferencváros lakosai pénteken a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában tartották meg választási nagygyűlésüket, amelyen részt vett házár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és dr Mol­nár Endre, a budapesti pártbizottság titkára, s jelen voltak a két nagy munkáskerület képviselőjelöltjei, valamint a két kerü­let párt- és tanácsi vezetői. A nagygyűlést Verebély György, a Hazafias Népfront IX. kerületi bizottságának titkára nyitotta meg, majd több felszólalás 1 után, házár György, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszterta­nács elnöke mondott beszédet. Lázár György beszéde Bevezetőül a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács szívélyes üdvözletét tolmácsol­ta a nagygyűlés résztvevőinek és a főváros lakosságának, majd belpolitikai életünk kö­zelgő, fontos eseményéről szólt. — A választások előkészíté­sének menetében ismét jó alkalom nyílt arra, hogy fel­méri ük és értékeljük a megtett utat, számba vegyük a szo­cialista építés mai és jövőbeni feladatait — mondotta. A jelölő gyűlések résztvevői elismeréssel szóltak építőmun­kánk eredményeiről, arról, hogy a népfront 1971-ben meghirde­tett programját sikeresen telje­mondotta —, majd arról be­szélt, hogy az áremelkedés és a cserearányromlás fő terheit az állami költségvetés viselte, mivel a tőkés piacon megemel­kedett beszerzési árakat a ha­zai felhasználókra nem, vagy csak igen kis részben hárítot­tuk át. Ezzel elértük, hogy a tőkés világgazdasági válság közvetlenül nem befolyásolta népünk életszínvonalát, nem zavarta meg a termelési és az elosztási folyamat tervszerűsé­gét. Számolnunk kell azonban azzal, hogy a tőkés infláció nem lesz gyorsan múló jelen­ség, kedvezőtlen hatásaival ebben az évben és a jövőben is szembe találjuk magunkat. Ezzel kapcsolatban a mi­niszterelnök kiemelte, hogy a Központi Bizottság 1974. de­cember 5-i ülése gondosan elemezte a gazdálkodás válto­zó nemzetközi és hazai felté­teleit, és nagy fontosságú ha­tározatban jelölte ki a tenni­valókat. A kormány a Köz­ponti Bizottság iránymutatásá­val összhangban dolgozta ki ez évi tervünket, a végrehajtás feladatait pedig részletes és konkrét intézkedési program­ban határozta meg. Mint is­meretes, a tervbe foglalt célok elérésének fontos feltétele, hogy meggyorsítsuk a terme­lés szerkezetének átalakítását, javítsuk gazdaságosságát; , fo­kozzuk iparunk és mezőgazda­ságunk exportteljesítményeit; (Folytatás a 2. oldalon) Próbaüzem az aszfallgyárban sí tettük. A miniszterelnök a további­akban elismeréssel szólt az or­szággyűlés elmúlt négyévi munkájáról, szólt a kormány tevékenységéről, majd gazda­sági építőmunkánk legfonto­sabb kérdéseit vette sorra, méltatta az eredményeket, s említést tett a gondokról, fel­adatokról is. — Jogos büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy az utóbbi négy évben ismét nagy alkotá­sokkal gyarapítottuk nemzeti vagyonúnkat, szebbé, gazda­gabbá tettük népünk életét — húzta alá. — Ma már bizton­sággal megállapíthatjuk, hogy — noha az elmúlt két évben nem várt nehézségekkel is ta­lálkoztunk — népgazdaságunk teljesíti a X. kongresszus által kitűzött feladatokat Hozzá­fűzte: társadalmi céljaink el­érését az életszínvonal, a kul­túra, a tudomány fejlesztését azonban a jövőben is csak úgy biztosíthatjuk, ha tervsze­rű, és mind magasabb fokon 'szervezett munkával megte­remtjük hozzá a szükséges anyagi alapokat. — Tudnunk kell azt is, hogy most és a következő években minden korábbinál nagyobb szükség van szellemi és anyagi erőforrásaink okos kihasználá­sára. — Anélkül, hogy a saját belső gyengeségeink súlyát és szerepét kisebbíteni akarnám, hangsúlyozni szeretném, hogy a nagyobb gondot és fő nehéz­séget most az általunk nehezeb­ben befolyásolható külső té­nyezők okozzák. Azokra a ha­tásokra gondolok, amelyek a tőkés világpiac oldaláról érik népgazdaságunkat, s amelyek milliárdokat kitevő vesztesége­ket okoznak számunkra — Még körülbelül egy hónapig tart a békéscsabai aszfaltgyár próbaüzemeltetése. A termelt aszfaltot Békéscsabán, kisebb munkák elvégzésére használják fel A próbaüzem befejezése: után kezdenek hozzá a Békéscsaba—Szarvas közötti út kor-' szerűsítéséhez. Képünkön Kis Jenő villanyszerelő és Orodán István gépkezelő » behordó szalagok működését ellenőrzik. Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents