Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

} Rá cl i éj egy ze t A korszerű, munkáltató oktatásért III Interjú dr. Gosztonyi János oktatási Néhány nap múlva véget ér az 1974—75-ös tanév. Június el­ső vasárnapja — a pedagógus­nap — kicsit már záróesemé­nye is volt az iskolaévnek. Ez az időszak a mérlegkészítés és az elkövetkező idők oktatáspoli­tikai feladatainak számbavételi időszaka is. A Központi Sajtó- szolgálat arra kérte dr. Gosz­tonyi János oktatási államtit­kárt: néhány lényeges, fontos témakörben foglalja össze a főbb oktatáspolitikai teendő­ket, célkitűzéseket. _ Utalok arra — hangsú­lyozta a beszélgetés elején az oktatási államtitkár —, hogy a XI. pártkongresszus határoza­tának és programnyilatkozatá­nak anyaga nevelési feladatok egész sorát állítja elénk. Íze­lítőnek, emlékeztetőnek né­hány: a tudományos és techni­kai forradalom hazai megvaló­sításának gyorsítása; a demok­ratizmus további erősítése; a szocialista életmód és tudatos­ság kibontakoztatása; a mun­kásosztály vezető szerepének helves értelmezése és az után­pótlás kérdése; a szocialista brigádok tapasztalatainak hasz­nosítása. — A dokumentumokból kü­lön is ki kell emelni a neve­lésügyet közvetlenül érintő te­endőket. mint például: a világ­nézeti és erkölcsi-politikai ne­velés a szocialista hazafiság és a proletár internacionaliz­mus szellemében; az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztésének fontossága, a munkásműveltség gyarapítása, a diákotthonok és a kollégiu­mok fejlesztése és — nem utol­sósorban — a pedagógusok munkájának fokozott megbe­csülése. Feladatainkat elemez­ve. munkánkban most különle­gesen fontos, hogy nagy gondot fordítsunk a tanulási esélyek egyenlővé téte'ére és tartalmi korszerűsítésére, a ne­velés hatékonyságának fejlesz­tésére. Országos viszonylatban min­denekelőtt a tanulási esélyek egyehlővé tétele érdekli ol­vasótáborunkat. Hallhatnánk erről bővebben? — Két lényeges feladatot, teendőt említenék. Az egyik, hogy különös gonddal kell ke­zelnünk az alapozó oktatást, te­hát az általános iskola fejlesz­tését. A másik: a szakmunlkás- képzés fejlesztése, színvonalá­nak emelése. Kitérnék itt rész­letesebben anyagi helvzetünkre, néhány fontos teendőre, célki­tűzésre. — A területi tanácsok, mint ismeretes, a központi irányel­vek, a beruházásokra vonatko­zó számítások, módszertani ajánlások és — természetesen — a helyi igények és lehető­ségek alapján kidolgozták V. j ötéves tervjavaslatuk előzetes elgondolásait. Bár a javaslatok­Ipari nagyvállalat keres gyors­és gépírni tudó Fizetés megegyezés szerint. Pályázatokat; „Lehetőség” jeligére kérjük 1975. június 7-íg beküldeni a Magyar Hirdetőbe ban szereplő beruházási elő-1 irányzatok lényegesen alatta ! maradnak a központi számitá- j soknak, végső soron a fejlesz-; tési célok — az általános isiké- [ lai diákotthoni férőhelyek ki-1 vételével — megegyeznek a köz­ponti elképzelésekkel. Az előze_ tes tervjavaslataltat a központi j szervek — az ágazati minisz­tériumok, az Országos Tervhi­vatal —, valamint a tanácsok szakigazgatási területeinek veze­tői közösen értékelték. — A javaslatok szerint a kö­vetkező tervidőszakban az óvó- ; dai férőhelyek mintegy 22 szá­zalékos növekedése várható. Hozzáteszem: ez az igen jelen­tős fejlesztés sem biztosítja az ellátási szint tartását, máveS várható, hogy éppen az óvodás korúak aránya mintegy 26 szá­zalékkal növekszik ez idő alatt. — Az általános iskolai háló­zatfejlesztésben legfontosabb fel­adatunknak tekintjük, hogy a körzetesítés befejezésével mind teljesebbé tegyük a szákrend­szerű oktatást, ugyanakkor mér­sékeljük az ipari települések, a nagyvárosi agglomerációs öve­zetek ellátási különbségeit. Igen biztató véleményem szerint, hogy 1980-ig a szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók aránya csaknem százszázalékos­sá válik. Valamelyest javul — 30 százalékról 37 százalékra nö­vekszik — a napközis ellátás aránya. — Bár a középiskolai háló­zat fejlesztésének lehetőséged szerények, valamelyest javulhat a tervidőszakban az általános iskolát elvégzők középiskolai továbbtanulásának lehetősége. Emelkedik például a szakközép­iskolai tanulók létszáma s egy keveset gyarapodik — számsze­rűen — a kollégiumi ellátás is. — A magunk részéről külö­nösen arra hívjuk fel a taná­csok figyelmét, hogy az óvodai ellátás fejlesztéséért és az álta­lános iskolák körzetesítésének gyorsításáért próbáljanak vala­mivel többet tenni. Számítunk arra is, hogy — a korábbá esz­tendők szép, dicséretes társadal­mi akcióihoz hasonlóan — is­mét kibontakozik a széles körű vállalati, szövetkezeti segítés, az intézmények patronáláisának folytatása, mindez hozzájárulhat gondjaink enyhítéséhez. í Több tízezer gépjármű kárát téríti meg évente az Állami Biztosító, mely most az AFIT- tal együttműködési megállapo­dást kötött. Ennek célja az egyszerűbb, gyorsabb kárrende­zés, a biztonságosabb javítás, a színvonalasabb szolgáltatás. Az együttműködés megkönnyíti a gépjárműkárok rendezését és sok utánjárástól mentesíti a ká­rosultat, ha a sérült gépkocsi javítását az AFIT-nái rendeli meg. Az AB ebben az esetben vállalja a javítási költség köz­vetlen kiegyenlítését. Az ügyfe­lek számára előnyösebb ügyin­tézés érdekében vállalja ezt a biztosító akkor is. ha a kárfel­vétel nem az AFTT-nál törté­nik, de a gépkocsi javítását a károsult valamelyik AFIT- üzemnél rendeli meg. Megkezdték és év végéig or- \ szágosan megvalósítják a közös AB—AFIT kárrendező állomá­sok hálózatának kiépítését. A már meglevő kárfelvételi he­lyek mellett június 1-től Buda­pesten a Rávesz utcai és a Dó­zsa György úti A FIT-telepeken is bejelenthetek a gépjármű­vekben keletkezett CASCO-ká- rok és az. ÁB ügyfeleinek .tavi- fásra leadott gépkocsijai soron­kívüliséget élveznek az AFIT j L nál. Mindkét vállalat szakom-1 / államtitkárral Kcrjiik, tájékoztassa államtit­kár elvtárs olvasóinkat az ok­tatásnak az évtized végére várható fontosabb korszerűsí­tő munkálatairól. — Az évtized végére az ál­talános és középiskolákban új pedagógiai programot vezetünk be Ennek részeként, új óraterv alapján, az egyes tantárgyakban új tantervek készülnek, s új nevelési programot is kidolgo­zunk. Rendkívül nagy munka mindez, hosszabb időt. gondos elemzéseket igények Már eddig is olyan munkamódszert alkal­maztunk — például az órater­vek kialakításánál, a tantervi vázlatok, előzetes tantervek ki­munkálásánál —, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia, igen sok. szakember és gyakor­ló pedagógus véleményét kikér­tük, felhasználtuk. A további­akban is demokratikus módsze­reket alkalmazva, sokoldalú vizsgálódások segítségével kívá­nunk előre haladni, kérve és várva a pedagógusok vélemé­nyét, segítségét, örülnénk, ha a most kiírásra kerülő tan­könyvpályázatokon minél töb­ben részt verínének. Lényegében mindazoknak a segítségére igényt tartunk, akiknek a kor­szerű, munkáltató oktatásra konkrét elképzelésük, hasznos ötletük van. Kíván-e államtitkár elvtárs üzeni a tanév zárására ké­szülődő. százezres pedagógus- tábornak? — Az elismerés és a köszö­net mellé — amit most első­sorban hangsúlyoznék — enged­jék meg. hogy hozzá tegyem: azt kérjük a nevelőktől, hogy a XI. pártkongresszus és ^ fel- szabadulás 39. évfordulója tisz­teletére vállalt, becsülettel el­végzett munkájuk hajtóerejét, lendületét — a megérdemelt nvári pihenés hónapjai után — vigvék át majd a következő tanévre is. Sok-sok feladat vár még megoldásra, kérjük, segít­sék pedagógus szívvel tovább­ra is a párt. és állami határo­zatok megvalósítását, Hiszen má nemcsak a mának, hanem — re­mélhetjük. mind jobban és színvonstesnlbban — a holnap iskolájának megvalósításán is munkálkodunk mindannyian — fejezte be a beszélgetést dr. Gos-rionyi János oktatása állam­titkár. béréi részt vesznek a kárfelvé­teli eljárásban. A megállapodás eredményeként — hogy kikü­szöböljék az alkatrészhiány mi­att elhúzódó javításokat — a biztosító a magasabb árú sze­relvények, alkatrészek térítését is vállalja, ha az AFIT raktá­rában eredeti kivitelű alkatrész nincs. A javítás azonnali meg­kezdésének érdekében új alkat­részek beépítésénél csak ritkán — rendkívül nagy károk, ré­gebbi évjáratú kocsik esetében veszi figyelembe az értékemel­kedést A totálkárt szenvedett gép­kocsik további sorsának inté­zésétől is mentesíti az ÁB— A FT T-megáUn podás az ügyfélé­kéi, ha a roncsról lemondanak. Ebben az esetben a biztosító a gépkocsi teljes kárkori értékét kifizeti a károsultnak. Az AB szakemberei ménért közben is ellenőrzik a javítás minőségét, a számla összegét az AFIT-nak csak akkor fizetik ki. ha ahhoz, csatolják az ügyfél nyilatkozatai a rendben kijaví­tott gépkocsi átvételéről. Az AB a számlaátvállalással történő egyszerűsített kárrende­zési megoldást a javítói par más területeire is kiterjeszti, meg­felelő megállapodások megköté­se útján. Egyszerűbb, gyorsabb kárrendezés Á szaktanácsadásról A Különböző szakmai kirándulá­sok és tanulmányok alkalmá­val évente négyezer mezőgazda, sági szakember utazik külföldre, ugyanakkor nagyon sokan nem ismerik a szomszédos, jól műkö­dő gazdaságokat. Az is .gyakori tapasztalat, hogy némely nyuga­ti cég ügynökei olyan mezőgaz­dasági technológiákat igyekez­nek nálunk is elterjeszteni, ame­lyek nagy veszteségeket jelente­nek gazdaságainknak. Hiszen a legjobb növényfajta is csak a számára ideális talaj- és ég­hajlati viszonyok között tud megfelelő terméshozamot adni. A fölöslegesen pazarló kiadá­sok és a veszteségek mind el- kerüLhetőek lennének, ha me­zőgazdasági üzemeink gyakrab­ban igénybe vennék a szerve­zetten működő szaktanácsadást. A Falurádió legutóbbi adásá­ban a szaktanácsadás jövőjéről volt szó. A Simon Ferenc ál­tal szerkesztett műsorból meg­tudtuk, hogy a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődésével a szaktanácsadói szervezetre is egyre nagyobb feladatok há­rulnak. Az elmúlt évben pél­dául négyezer szakember ösz- szesen hetvenezer alkalommal igyekezett tanácsaival megja­vítani a termelési eredménye­ket. Érdekes, hogy éppen a jól gazdálkodó szövetkezetek kémeik tarácsot. A gyengébben dolgozó gazdaságok közül sokan arra hi_ vatkoznak, hogy a szaktanács- adás drága, pedig a vizsgálatok nyolcvan százaléka teljesein in­gyenes. A mezőgazdaságban jelenleg a technika és a biológia forradal­mát éljük. A növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben meghonosított új fajtahibridek, valamint a modern mezőgazda- sági gépek megkövetelik, hogy az üzemszervezést is világszín­vonalra emeljük. Csak a gazda­ságok vezetőivel jól együttműkö­dő, az alkalmazott technológiák részletkérdéseit is pontosan is­merő szakemberek képesek jobb eredmények elérésére. Ennek a mindnyájunk számára létfontos­ságú feladatnak a megoldásához nyújtanak segítséget a szakta­nácsadó szolgálat munkatársai. (Andódy) Mire késsül a Néhány sor — júniusban készülő tv-íilmekről Zsombok Tímár György: Holt­vágány. — A szerző első kötete 1974-ben jelent meg, a kritika felfigyelt erőteljes munkáshő­seire. A holtvágány eredeti té­védráma, mely egy vasúti sze­rencsétlenség kapcsán idézi fel az esemény szereplőinek ön­vizsgálatát. (Rendező: Horváth Tibor, dramaturg: Jánosi Antal, szereplők: Tomanek Nándor, Szabó Gyula, Somogyvári Ru­dolf, Horváth József, Lentz György.) Rideg Sándor: Daruszegi va­sárnapok. — Az ismert regény a felszabadulást követő napok­ban játszódik, a dunántúli falu | szegényparasztjainak körében. Tárgya: harc a földért. Humor j és tragédia egyaránt jellemzi a könyv tévéváítozatát is. (Ren­dező: Zsurzs Éva, dramaturg' Deine Gábor, szereplők: Pécsi Ildikó, Koncz Gábor.) Wodelwuse: Forduljon Psini'h- hez. — Készítői így summázzák a tévéjáték cselekményét: „Vi­dám történet egy mindenre ké­pes, vállalkozó kedvű fiatalem­berről, aki egy szép napon igazi angol kastélyba vetődik, mint híres költő és díszvendég. Előbb csak egy gyémánt nyakék el rablásával foglalatoskodik, majd halálos szerelembe és egyéb ke­lepcékbe esik, de csak azért, hogy ügyeskedhessen, mindig minden jóra fordul. (Rendező: Málnay Levente, dramaturg: Szántó Erika, szereplők: Ba­lázs Péter, Huszti Péter, Piros Ildikó, Bencze Ilona, Szegedi Erika, Feleki Kamill, Szilágyi Tibor, Némethy Ferenc, Márkus László, Csákányi László.) Szamos Rudolf: Kántor, a de­tektív. — A készülő ötrészes té- véfilm-sorozat főhőse Kántor, a nevezetes rendörkutya, a szerző könyveiből is sokak által ismert német juhász. A történetek mindegyike szabályos krimi, csakhogy Maigret felügyelő ez alkalommal négylábú, hiszen mindig Kántor a soron követ­kező ügy felderítője. (Rendező: Nemere László, dramaturg: Lendvai György, szereplők: Ma­daras József. Szilágyi Tibor, Horváth Sándor.) N. T. ."KERESESS Megjelent a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet lapjának ez évi első száma A napokban hagyta el a nyomdát az „Útkeresés”, a Bé­kés megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet. időszakosan megjelenő lapjának ez évi első szama. A nydlcoldalas újság több riportot, jegyzetet, tanul- | mányi és tudósítást közöl a pá­lyaválasztás időszerű kérdéséi­ről, az intézet tevékenységéről. EjLső oldalán kezdődik a „Be­szélgessünk önmagunkról” című összeállítás, melyben Bőké Gyu­la fűz véleményeket általános iskolás és gimnazista fiatalok [ önjellemzéséhez. Tudósit a lap j a békéscsabai ipari szakanun­FIATAL FÉRFI DOLGOZÓT raktári munkám felveszünk Lehet vidéki is. DÉL^TEX, Orosházi u. 103. kásképző-intézet életéről, közr- li a Gyulai Harisnya.gyár pá­lyaválasztási előadójának véle­ményét a kötőipari tanulókép­zésről, beszámol a pályáim unkák értékeléséről és a legjobbakból szemelvényeket is közread. Egész oldalt szentelnek a sport­nak, különösen jelentős az az interjú, melyben Faragó Gé­za, a megyei tanács művelődés, ügyi osztályának főelőadója a sport és a pályaválasztás kap­csolatát elemzi. A gyulai gim­náziumból tudósít a családi életre nevelés tapasztalatairól az „Üj órak a gyulai gimnáziumban” című ciltk, végül a lap negye­dik és ötödik oldalán olvas­ható dr. Kincses László—Sel- meczi László: „Pályaválasztási elképzelés és megvalósulás az általános iskolai tanulók köré­ben” című nagy lélegzetű, je­lentős tanulmánya. Az időszaki lap következő száma ez év végén jelenik meg. 1975, JÜN1US 5.

Next

/
Thumbnails
Contents