Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

olasz IRQ Ügy látszik, a boszorkányai- dözcs korszaka még nem zárait le. Egy olasz nő halálosan meg­sebesítette szomszédasszonyát, akire egy lábos forrásban levő olajat zúdított. Ezután elbariká- dozta magát a házában és ör­dögűző imádságokat mormolt. Az asszony meg van győződve arról, hogy szomszédja szemmel ; megverte a családját. A boszor- jj kányégetőt elmegyógyintézetbe ; vitték. Régi téma: Néhány gondolat a békéscsabai Ifjúsági Parkról Azt hiszem, a nyár beköszön­tővel, a vizsgák utáni szünet, a szabadságok időszakában egyre több fiatalban merül fel a kér­dés, hova menjenek este egy ki­csit táncolni, beszélgetni, hol tudnának kellemes környezetiben társaságban, közösségben lenni? A válasz látszólag kézenfekvő: menjünk az ifjúsági parkba1. Szerdai, szombati és vasárnapi délutánokon valóságos zarán­doklat indul a park felé, a li­getbe. Érdemes a fiatalokhoz csatlakozni és végigjárni ezt az utat. A Kossuth tér padjai után többen — elsősorban a fiúk — útbaejtik az „ipart” és leeresz­tenek pár korsó sört, vagy né­hány rövid italt a torkukon. így, feldobva mennek tovább a li­getbe, ahol a park árnyas fái alatt elég csúnyán mázolt vas­asztalok várják a vendégeket Bent játszik egy zenekar és a muzsika kihallatszik: élvezhetik azok is, akik nem vesznek be­lépőjegyet Érdekes volt szer­dán, június 25-én megfigyelni, hogy míg bent, az abrosz nél­küli asztaloknál alig voltak, ad­dig kívül a padokon, s a virág­ágyás mellvédjén „minden hely elkelt”. Megkérdezve a vélemé­nyüket, miért nem mennek be, a válasz csak ennyi: nem érde­mes. Nem ad annyi többletet a park, hogy azért érdemes lenne megvenni a különben olcsó be­lépőjegyet: Nehéz eldönteni, hogy a fi­atalok szórakozási igénye mi­kor mit kíván, de az biztosi, hogy változtatni kellene azon, ami jelenleg az ifjúsági parkot jel­lemzi. A fiatalok vagy roman­tikus, vagy kulturált környeze­tet szeretnének és a parkra a két jelzőből egyik sem illik. A régi, rossz állapotban levő asz­talok és székek igazán senkit sem csábítanak a leülésre. Az önkiszolgáló módszerrel megol­dott vendéglátás bizonyára gaz­daságos a vállalatnak ilyen gyér látogatottság mellett, de nem tartozik a legvonzóbb szolgálta­tási formák közé. Mit lehetne tenni? Nem aka­rok én most megoldást adni az összes gondra, bajra, csak • né­hány ötletet, mondanék el. Jó lenne, ha fellépne néha egy-egy pol-beat énekes, népi hangszere­ket megszólaltató együttes, fiatal előadóművész. Fiatalos, színvo­nalas műsoruk bizonyára nö­velné a park népszerűségét Nem ártana, ha valaki rendszeresen vezetné a műsort, irányítaná a hangulatot és egy kicsit házi­gazda lenne. Persze sok minden mást lehetne tenni, de azt hi­szem, az senki előtt sem lehet vitás, hogy végre el kellene moz­dítani a holtpontról az ifjúsági park ügyét. Hevesi József, a KISZ békéscsabai városi bizottságának tagja Régi téma — irtuk a címben, hiszen már tavaly is hosszú ideig folyt vita a Mini Magazin hasábjain a csabai ifiparkról. Sok min­dent írtak akkor olvasóink, nem akarjuk újra ugyanazt elmondani. Sajnos, az akkori ötletekből szinte semmi sem valósult meg. Nyit­hatnánk megint vitát a parkról, de szerintünk ennek nem lenne sok értelme. Végre valahára a sok beszéd helyett tenni kellene va­lamit. Ezúton kérjük az illetékeseket, válaszoljanak: milyen elkép­zeléseik vannak a békéscsabai Ifjúsági Park jövőjéről? Űrhajó, Kis kazah művészek Az Aima-Ata-i tOttÖröpalota Gyermekrajz-Stúdiójának rajz­óráján Kazahsztán fővárosába«, Aíma-Atában mintegy negyven éve működik az úttörőpalota Képzőművészeti Gyermekrajz-Stúdíója. A stúdió ifjú művészei rajzokon, festményeken mutatják be a kör­nyező világot — az épülő házakat, az őszi színeket, a távoli boly­gókon leszálló űrhajósokat, az aranyló búzakalászt, síversenyek győzteseit és saját vidám játékaikat. A gyermekek a tanórák után szábad idejükben természet után rajzolnak, csendéleteket festenek, illusztrációkat készítenek irodal­mi művekhez. A stúdió tagjainak munkái számos nemzetközi gyermekrajz- kiállításon sikerrel szerepeltek, a többi között Angliában, Francia- országban, az USA-ban, Finnországban, Magyarországon, Kubában, Mexikóban, Brazíliában és Indiában. Negyven eves fennállása alatt a kazah gyermékrajz-stúdió több mint 400 végzett növendéke találta meg hivatását, a festészet, gra­fika, szobrászat területén atombomba, meteorit vagy egészen más? Emlékezetes, s a tudományt ma is foglalkoztató esemény volt, amikor 1908-ban Kelet- Szibériában olyan nagy erővel csapódott be egy ismeretlen „valami”, hogy 40 kilométeres körletben kidöntötte az erdőt. Azóta számtalan különböző ma­gyarázat látott már napvilágot á Tunguz meteoritnak nevezeti tárgy eredetéről. Mint minden rejtélyes dolog, ez is megmoz­gatta a fantáziát. Sokak szerint felderítetlen eredetű atomrob­banás történt, mások idegen civilizáció űrhajójának szeren­csétlenségével próbálták ma­gyarázni a történteket. Termé­szetesen egy óriás meteorit be­csapódását sem lehetett kizárni a feltevések közül. Nehezíti a rejtély felderítését, hogy a be­csapódás helye Szovjetunió na­gyon ritkán lakott vidékén van. ezért nem sikerült megbízható szemtanút találni az esetről. A kutatók a helyszínt vallatták, az ott talált maradványokból akartak magyarázatot találni az : ismeretlen eredetű robbanásra. • G. I. Petroov ismert szovjet ■ akadémikus most új elméié- S tét dolgozott ki a híres Tun- ■ guz meteorit eredetéről. Szá- * mításai szerint a Kelet-Szibéri- ! ában becsapódott kozmikus test ■ rendkívül laza hószerű gomoly ; volt, a víznél több tucatszor ki- ; sebb sűrűséggel. A különös test * a Föld légkörébe érve nagy se- ! bességgel intenzíven párolgót! : Néhány kilométerre a földfel- : színtől a maradék anyag és az j előtte repülő pára erős detoná- • dós hullámot keltve szétfröcs- ■ csent, ez a lökéshullám dön- : töt te ki olyan nagy átmérőjű : körzetben az erdőséget. ■ ■ így volt-e valóban? Ma még ■ nincs ember, aki biztos választ jj adhatna. Minden elméletnek : van néhány gyenge pontja és : a jövő kutatóira vár a feladat, * hogy megoldják a Tunguz me- • teorit relytélyét. ■ HUMOR — Miért kelt át Hannibál az Alpokon? — Mert akkor még nem volt alagút, * * * — Hozzamegyek Mironhoz ... — Szegény, mennyire szerette volna, ha benned jóbarátra ta­lál! * * * — Drágám — mondja a kis­lány, mikor belép a fiú szobá­jába —, nagyon ismerős nekem ez a szoba. Biztos vagy benne, hogy sohasem voltál a férjem? Rekordok A világ legnagyobb fajta ku­tyája a bernáthegyi, Közöttük is a rekordot egy amerikai „öleb” tartja, melynek súlya 135 kilogramm volt. A világ legnagyobb hüllője a krokodil. Ázsia, a Fülöp-szige- tek és Ausztrália partjain élő bordás krokodil hosszúsága el­éri a 4 métert, súlya pedig 500 kilogramm körül mozog. Iskolában. — Mondd, Ivánka, melyik fog ; nő ki utoljára? : — Az aranyfog. I * * * Gyárban. — Képzeld, két műszakot töl- ■ töttem egyhuzamban a gyárban ; — dicsekszik Branko. — És nem fáradtál el nagyon? * — Egyáltalán nem. Tudniillik i elfelejtettek felkelteni az első 5 műszak végén. * * * ; ■ A jósnő nézi a kávézaccot, : majd megszólal: ; — Ön mások hibájából é! j Igaz? : — Pontosan. — És mi a foglalkozása? Bí- ■ ró? — Nem. Radirgumigyáros. : * * * Egy bárba belép egy férfi, : whiskyt rendel, felhörpinti, • majd egy 100 márkást dob a ■ pultra és távozik. A tulajdonos ■ fejcsóválva fordul a többi ven- jj déghez: ■ ■ — Micsoda emberek vannak! • A whiskyjét nem tudja kifizet- ; ni, de 100 márkás borravalót ad! :« Fiatalok aroképEsarnofra Csendben dolgozni. *0 Molnár István a Békés me­gyei Vegyesipari Vállalat gyo­mai részlegének esztergályosa kevésbeszédű fiatalember. Ar­cán zavar látszik, amikor leü­lünk beszélgetni — nem szokott hozzá a szerepléshez. — Nem szeretek én sokat be­szélni — mondja. — Dolgozom, csinálom, amit rám bíznak, és csak akkor szólok, ha szüksé­ges. Szerintem nagyobb becsü­lete van annak, aki nem járat­ja a száját folyton, ha kell, ha nem. Nem sokat ér az a meg­becsülés, amit a szájával har­col ki az ember. Pista nem tartozik ebbe a csoportba. Amit elér, azt dolgos kezének köszönheti. A vállalat­nál volt ipari tanuló, ott ma­radt a tanulóévék után is. Ügy ismerik, mint olyan ügyeskezű, megbízható esztergályost, akire a legkényesebb munkát is rá­bízhatják. És hogy a vállalat vezetői nem a beszédet, hanem a munkát hézik, azt a Kiváló Dolgozó jelvény bizonyítja, me­lyet három éve tűztek Molnár Pista mellére. — Most kezdem megszokni újra a munkát, nemrég jöttem vissza a tanulmányi szabadság­ról. Most érettségiztem, levele­zőn végeztem el a gimnáziu­mot. Nagyon nehéz négy év volt a munka mellett esténként bújni a könyveket, figyelni az órákon és nem hanyagolhattam el KISZ-munkámat sem. Már öt éve vezetőségi tag vagyok, rám bízta a tagság az agitációs és a propaganda munkát. Nfem nagy alapszervezet a miénk, alig vagyunk többen harminc­nál, de dicsekvés nélkül mond­hatom, összeforrott, jó gárda a miénk. Megkaptuk a KISZ KB dicsérő oklevelét és erre nemcsak büszkék vagyunk, ha­nem lelkesít is minket a továb­bi munkára. Munka pedig van elég. Sok társadalmi munkát vállalunk és becsületbeli dolog hogy ezeket teljesítjük is. Dol­gozunk az úttörőtábor építke­zésénél. patronáljuk az iskola! az óvodát, és igyekszünk min­denben segíteni, amiben tudunk. Terveiről is kérdeztem Pis­tát, de erre csak nevetett. A következő két évre nem lesz gondja, megy a seregbe. — A sorozáson, amikor meg­láttak, azt mondták rám, hogy pont ilyen ember kell a harc­kocsiba, csak adjak le néhány kilót, mert a magasságom elég alacsony a tankhoz, de a sú­lyom magas egy kicsit. A jó nyári melegben azt hiszem le is megy rólam ez a kis feles­leg. Azután ha leszereltem, jövök vissza ide dolgozni. Sze­retem ezt a helyet, mert. úgy érzem, hogy engem is szeretnek és megbecsülnek. És én azt hi­szem, az életben ez a legfonto- labb dolog. A Mini Magazint \ összeállította Lónyai László aBssBBaisxBMiaaaaasEa&jKasxsssssxa**"

Next

/
Thumbnails
Contents