Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. JÜNIUS 28., SZOMBAT. Ära: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1 jót sikerűit feiszahaÉilási vefélfsedö nynitian: Közművelődési vetélkedőt hirdetnek Békés megyei munkásbrigadok részére Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­Kissgítő gazdaságok A magyar mezőgazdasági áru­termelés 35 százalékát nem a nagyüzemek állítják elő, de so­kan azt hiszik, hogy ez a 35 szá_ zalék mind a háztáji gazdasái- gókból származik. Ezzel szem­ben tény, hogy a kisüzemekből kikerülő 44 milliárd forintnyi termelési értéknek mintegy a 60 százalékát valóban a téesz- iagok háztáji gazdaságai adják, de a többi, hozzávetőlegesen 40 százalék, az úgynevezett kisegítő gazdaságokból származik, A kisegítő gazdaságok területe Magyarországon 553 ezer hek­tár, ez már nem jelentéktelen terület. Itt található _ a kertek negyvenhárom, a szőlő tizenhat, a gyümölcs tizenegy százaléka, a sertésállomány egynegyede, a szarvasmarha-állomány mintegy tizenöt százaléka, innen jön a tojás jelentős része. Mik ezek a kisegítő gazdasá­gok? Nem mezőgazdasági fog­lalkozású emberek földjei, is­tállói, udvarai. Két forrásból jöttek létre. A vasutasok, taní­tók, falusi iparosok mindig is igyekeztek egy kis földet sze­rezni. Legtöbbjük kicsi „birto­ka” nem is került be a nagy­üzemekbe, megmaradt. A má­sik forrás: az elmúlt évtizedek­ben kereken egymilliónyi pa­rasztember hagyta el a földet és vált munkássá. Hajdani „bir­tokából” azonban igyekezett valamennyit megtartani. így alakult ki a mai helyzet,, amelynek politikai-társadalmi vonatkozásai sem jelentéktele­nek. Egymillióra becsüljük azoknak a számát, akik nem - parasztemberek, de valamilyen módon gazdálkodnak. Más ol­dalról megközelítve: minden öt munkásból kettőnek kisegítő gazdasága van. Nem mondhatjuk, hogy ezek a kisegítő gazdaságok» elha­nyagoltak, különösen nem, hogy elnyomottak lennének. Számol velük az agrárpoliti­ka, az ipái-, * a kereskedelem. Dicséret illeti elsősorban a fo­gyasztási szövetkezeti mozgal­mat. Az ÁFÉSZ-ek évente kerek egymilliárd forint ér­tékű eszközzel látják el a. kis­üzemi gazdaságokat és 4-5 milliárd forint értékű ter­ményt vásárolnak fel tőlük. Sokat javult, s alapjában véve ma már nem rossz a helyzet, elégedettek mégsem le­hetünk. Abból kell ugyanis ki­indulnunk, hogy a kisegítő gaz­daságok termelését az ország egyelőre nem nélkülözheti. Vi­szont azzal is számolnunk kell, hogy ezek a „gazdák” munka­idejüket gyárakban, iskolákban, hivatalokban töltik, kevés ide­jük marad arra, hogy beszer­zés, értékesítés, szerződéskötés után futkossanak. Nem szándékozunk visszavon­ni az elismerést az ÁFÉSZ- ektől. De tény, hogy a me­zőgazdasági termeléshez legkö­zelebb a téeszek vannak és ezek jelentős része már megszervez­te a háztáji üzemágat, tehát a tagok kisüzemi gazdálkodásá­nak sokoldalú támogatását, ellá- , tását. Hajlandók lennének a téeszek arra is, hogy ebbe a körbe bevonják a vasutast vagy a falujukból eljáró ipari mun­kást, aki esetleg egy ideig a té- esznek is tagja volt. A mostani szabályok azonban nem vagy csak nagyon körülményes ügy­intézéssel teszik lehetővé ezt a tevékenységet. Jó lenne valahogy megköny- nyíteni a téeszeknek — esetleg ösztönözni is őket —, hogy a kezükben levő nagyüzemi terü­let és a jogilag-érzelmileg hoz­zájuk tartozó háztáji terület mellett a kisegítő gazdaságok gondjainak könnyítéséhez is hozzájáruljanak. Mert ismétel­jük, a kisegítő gazdaságok ter­melésére szükségünk van és a kisegítő gazdaságok tulajdonosai túlnyomórészt munkások, vagyis a kisegítő gazdálkodás támoga­tását úgy is felfoghatjuk, mint a munkás-paraszt szövetség ré­szét V. B A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága, ab SZMT, az Álla­mi Gazdaságok Békés és Csong- rád megyei Főosztálya, a fo­gyasztási szövetkezetek megyei szövetsége, a kisipari szövetke­zetek megyei szövetsége, a Kö­rösök Vidéke és a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség, valamint a megyei művelődési központ közművelődési Vetélkedőt rendez Békés megyei munkás­brigádok részére. Ennek lebo­nyolításáról tanácskoztak a meghirdető szervek képviselői tegnap, június 27-én Békéscsa­bán, a Megyei Művelődési Köz­pontban. A mostani vetélkedőt az egy évvel ezelőtt meghirde­tett, jól sikerült felszabadulási vetélkedő tapasztalatai alapján rendezik. Mint ismeretes, azon 482 munkásbrigád 6332 tagja vett részt. A _ tanácskozáson Jelenlevők célként határozták meg, hogy a vetélkedő adjon segítséget a munkásbrigádok tervszerű, fo­lyamatos művelődéséhez, kol­lektív munkájához; a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni jelszó jegyében. Ennek szelle­mében a munkásbrigádok két szakaszban versenyeznek: a fo­lyamatos művelődési szakasz­ban és az 1976. április 25-én kezdődő szóbeli döntőkön. A fo­lyamatos művelődés során a brigádtagok pontokat szereznek a politikai, szakmai és állami oktatásban való részvételükért, rendszeres közéleti, társadalmi, közművelődési tevékenységü­kért, könyvtári tagságukért, színház-, mozi- és kiállítás-lá­togatásukért, valamint, ha hang­versenyt hallgatnak meg. E pontokat „viszik magukkal” az elődöntőkre. A szóbeli döntőkön öttagú csapatok indulnak. A kö­zépdöntőkre 1976. május 9-én, a megyei döntőre pedig 1976. május 23-án kerül sor. A részt vevők ezeken már alap-pont- szám nélkül, „tiszta lappal” ver­senyeznek. A közművelődési vetélkedőre minden munkásbrigád benevez­het, s az „ifjúsági brigádok a XV« ötéves terv teljesítéséért” Magyar—angol • gazdasági Tárgyalások A magyar—angol gazdasági, ipari, valamint a műszaki-tu­dományos együttműködési meg­állapodás alapján június 23— 27. között gazdasági tárgyalá­sok zajlottak le Budapesten. A vegyesbizottság pozitívan értékelte a műszaki-tudomá­nyos együttműködés fejlődését és megállapította, hogy elsősor­ban olyan területeken szüksé­ges az együttműködés fejlesz­tése, amelyeken elősegíthetik a gazdasági együttműködési szer­ződések létrejöttét. A vegyesbizottság üléséről készült jegyzőkönyvet dr. Szá­lai Béla külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és P. S. Pres­ton államtitkár írta alá. Az an- gal delegáció péntek délben el- ' utazott Budapestről. (MTU akció részeként minden ifjúsági brigád is, a szóbeli szakaszban azonban csak olyan fizikai állo­mányú brigádtagok versenyez­hetnek, akiknek iskolai végzett­sége érettséginél nem nagyobb. A felhívást és a jelentkezési lapokat a rendezők augusztus közepéig juttatják el az üze­mekhez, vállalatokhoz, gazdasá­gokhoz és a helyi művelődési házakhoz, a jelentkezési határ­idő pedig 1975. szeptember 30. Ezután a benevezett brigádok füzetben kapják majd meg a versenyszabályokat, s minden tudnivalót tartalmazó tájékoz­tatást, a feltételek teljesítését elősegítő ismertetőket, valamint az igazoló lapokat. A vetélke­dőn legjobban szereplő brigá­dokat elismerő címekkel és ér­tékes díjakkal jutalmazzák. kezeit a hétfőn megnyílt KGST szakági konferencia és gépbe- * mutató. Délelőtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházbain értekez­leteit, majd délután, a gépbemu­tatón román—magyar napot rendeztek. A tanácskozáson elő­ször a román szakemberek tar­tották meg előadásaikat. Ghi- masan, a Mechiano Export-Im­port Vállalat képviselője az emelő- és rakodógépek fejlesz­téséről, értékesítési lehetőségei ről szóit, Kararusu, az ACJTO­nácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosítot­ta a halászatról szóló, 1961. évi 15. számú törvényerejű rende­letét. Az új rendelkezés alap­ján megszűnik az Országos Ha­lászati Felügyelőség. A halá­szati igazgatást, a termelés és a halászati műszaki tevékeny­ség irányítását, valamint az ezzel kapcsolatos hatósági fel­adatokat a jövőben közvetlenül a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium látja el. A Az eimúlt hetekben befeje­zett két országos vizsgálat sze­repelt a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteki. ülésé­nek napirendjén. A KNEB megtárgyalta és elfogadta a je­lentést, az egyes fogyasztási cikkek importjának alakulásá­ról, amelyet a fővárosban és hat megyében vizsgáltak a népi ellenőrök. A KNEB megküldi DACIA Vállalat osztályvezető] e pedig a 'magyar és romár: koo­perációban készülő nehézgépek­ről és autódaruikról beszélt tá­jékoztató előadásában. Ezután a magyar vállaltiatok képviselőd ismertették gyártmá­nyaikat, termékeiket. Elsőiként Császár László, az Építőipari Gépesítő Vállalat tájékoztatás és piackutatás vezetője beszélt az 1975. második félévi, vala­mint az 1976-os esztendő gép­beszerzési lehetőségeiről. Jab- ionkai István, az ÉPGÉP vezér­halászati igazgatás helyi föl" adatai a tanácsok hatáskörébe kerülnek. Az Elnöki Tanács megfosz­tott magyar állampolgárságától 16, külföldön tartózkodó sze­mélyt, akik bűnöző életmód­juk vagy az állampolgári hű­séget sértő magatartásuk miatt erre érdemtelenné váltak. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyet tárgyalt. (MTI) javaslatait a belkereskedelmi és a külkereskedelmi minisz­ternek. A bizottság ezután megtár­gyalta a vetőmagtermesztés, termeltetés, forgalmazás vizsgá­latáról készült előterjesztést, s felhatalmazta elnökét, hogy a jelentést és javaslatait a Mi­nisztertanács elé terjessze, (MTI) ' igazgatója a betontedhnölögiä- tról, a kantínerizáció fejleszté­sének szükségességéről, a rako­dásgépesítési módszerekről tá­jékoztatta a hallgatóságot. Fütty Tivadar, a MÜÁRT kereskedel­mi igazgatója, azokat a termé­kéltet ismertette, amelyeket vál­lalatunk értékesít. Figyelemre­méltó gondolat — miint mondot­ta —, hogy a jövőben közösen nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a garanciális szervizszol­gáltatás és pótalkatrész-ellátás javítására. De legalább ennyire fontos az is, hogy a korszerű technika hatékony alkalmazásá­hoz a válllalartok gondoskodja­nak a gépéket működtető embe­rek képzéséről' és továbbképző sérői. Lendvai Károly, a Keszt­helyi Vasipari Szövetkezet fő- technológusa a szövetkezetben készült vibrációs adagoló be­rendezések fejlesztési elképzelé­seit vázolta felszólalásában. A délelőtti programiban több fil­met vetítettek. A TAURUS Gu­migyár filmje a gumikonténe rek használatáról adott a szak­embereknek igen jó módszere­ket. A kérdésekre adott válaszok titán Szathmáry László, az Épí- tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium műszaki fejlesztési főosztályának vezetője tartotta meg záróbeszédét. Bevezetőben köszönetét mondott Békés me­gye és Békéscsaba politikai, ál­lami .gazdasági és társadalmi vezetőinek azért, hogy lehető­séget teremtettek a hármas ren­dezvény itteni megtartására Hasonló módon megköszönte a szervezésben és rendezésben közreműködők lelkiismeretes, fá- (Folytatás a 4. oldalon) Képünkön a magyar—román kooperációban készülő 19 tonnás, billenőplatós, Rába-motorral felszerelt teherautót láthatjuk, amelyet a brassói AUTO-DACIA gyárt Hasznos, követendő kezdeményezés volt Ä román—magyar nappal befejeződött a szakági konferenem és gépbemutató — Szathmáry László ÉVM. főosztályvezető értékelte a hármas rendezvényt Pénteken utolsó napjához ár­Ülést tartott a KNEB

Next

/
Thumbnails
Contents