Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-24 / 146. szám
Két szövetkezet összefogása nyomán Jövőre 90 ezer palántát ad a telep Battonyán Is életre keli a fólia alatti zöldségtermelés Eredményesen tevákemy&edfí szakcsoportok, szépen kiépített központi telepek jelzik megyénk községeiben, a fólia, alatti zöldségtermelés meghonosodását,. A néhány évvel ezelőtt Méhkeréken kibontakozott kezdeményezés — a kezdeti időszak után — megyeszerte jó példával szolgált Amikor a zöldségtermelés ezen ágának elterjedését említjük, el ismerőén kell szedni az ÁFÉSZ- ékről, melyek évről évre mind nagyobb anyagi és emberi erőt fordítanak erre. Ugyanis az idén már több millió forinttal segítik a szövetkezetek régi és új fóliás szakcsoportjaikat központi palántanevelő telepeik korszerűsítését, bővítését Túlzás nélkül morKJhaifJifc: an ÁFÉSZ-ek mindinkább első szar mú gazdáivá, szorgalmazóivá válnak megyénkben is a fólia alatti zöldségtermelésnek. Az anyagi alapok megteremtésén túl szerveznek, agitálnak ;— s ha másként nem megy — a szövetkezetek bolti és irodai dolgozói rakják le ennek a termelési ágnak a fundamentumait Ilyen gyakorlati megnySlvámu- lassal találkoztunk a közelmúltban Battonyán. Bakota János ÁFÉSZ-elnök, Nagy Károly kereskedelmi osztályvezető és Sülő József alapegység vezető nem kis büszkeséggel invitált bennünket a 17 tagot számláló szakcsoport új telepére. Itt tetszetősen sorakoznak a nagyméretű „Pásztói -72-ei^’ fóliaiházak. Legtöbbjükben már szépen díszük a paprika. Nem vett azonban könnyű a kezdet, hallottuk a szövetkezet vezetőitől. És ha sok erőfeszítés árán is, már adva van Battonyán az a bázis, amire építeni lehet. Igaz, ebben része van a Petőfi Termelőszövetkezetnek is. Pontosabban annak a jó kapcsolatnak, ami a termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ között sok év óta tapasztalható. A jó kapcsolat vezetett el olyan megoldáshoz, amely mind a két szövetkezetnek előnyös volt. A fólia alatti zöldségtermelés alapjainak lerakását mór 1974- ben megkísérelte a battonyai ÁFÉSZ. A lakosság körében azonban nem mutatkozott érdeklődés e termelési ág iránt Jóllehet a községbeliek előtt szinte teljesen ismeretlen volt a fóliás zöldségtermelés. Volt az ÁFÉSZ vezetőségének olyan elképzelése is, miszerint a község 2-es számú általános iskolájában állít fel egy 50 méteres fóliasátrat. Arra gondoltak, hogy a gyerekek által szerettetik meg a lakossággal ezt a termelési ágat. Különböző okók miatt ez az út sem volt járlrató. Az ÁFÉSZ vezetői azonban nem mondtak le eíképzeléseikről. Erről tanúskodik az is, hogy földterületük, telephelyük még nem volt, de már a múlt évben megigényeltek négy „Pásztói 72-es” fóliasátrat. Az adott helyzet gyors cselekvést követelt. Ekkor s így talált egymásra a Petőfi Tsz és az ÁFÉSZ. A tsz-nek szüksége volt olyan j épületre, ahol el tudja helyezni j központi ügyintéző apparátusát i Sere megfelelőnek ígérkezett az A battonyai tele? ÁFÉSZ régi központi irodaépülete. A tsz ennek az épületnek ellenéntékiekiént felajánlotta az ÁFÉSZ-nek a község közelében levő 10 holdas területét, melyen több ólból és melléképületből álló hizlalda is van. Az „üzletet” — amely mindegyik fél számára kedvezőnek ígérkezett — gyorsan megkötötték. Az viszont már az ÁFÉSZ bolti és irodai dolgozóinak, vezető gárdájának köszönhető, hogy munka után, sóit szombatokon és vasárnapokon az asszonyok, a lányok a férfiúk mellett csákányozták a kemény talajt, építették a fóliasátrakat. Két és fél hétig tartó társadalmi munka volt ez — hallottuk Bakota János élnőfctől —, ami szerényen számolva is 30 ezer forintra tehető. Amikor ott jártunk, már nemcsak az öt nagyméretű „Pásztói 72-es” sátor sorakozott egymás mellett a rendezett és bekerített telepen, hanem a paprika is szépen díszlett mindegyikben. Amikor a telep létrehozásához hozzáfogtak, az ÁFÉSZ vezetői tudták: ez a termelési ág úgy léphet előbbre, terjedhet tovább Battonyán, ha szakember irányítja a fólia alatti zöldségtermelést. Ezért alkalmaz ma már a szövetkezet kertészeti tecnikust. A hozzáértő, szakem- emberre annál is inkább szükség van, mert ez év tavaszán a battonyai és a dombegyházi ÁFÉSZ egyesült. Következéskép pen Dombegyházán is nagy az érdeklődés e termelési ág iránt. Az idei esztendő a kísérlet éve. 1976-ban viszont már 90 ezer palántát akarnák a szakcsoporti telepen előállítani. Ebből 80 ezret a lakosságnak adnak e!L Várhatóan ez azt jelenti, hogy a jövő esztendőben Battonyán, Domibegyházán és környékén is teljes mértékben meghonosodik e termelési ág. Miközben a. 10 holdas terület egy részén már állnak a fóliasátrak, díszük bennük a paprika, a hizlalda is kezd megtelni. A 40 anyakoca sok szép malacot ígér. Miközben a többi egyik fóliasátra ólakban, már 600 sertés hízik! 1976-ban. már ezer hízott sertést ad helyi ellátásra az ÁFÉSZ hizlaldájaL A battonyai példa bizonyítja: két különböző szövetkezet jó kapcsolata miként lehet előnyös és gyümölcsöző. Kép, szöveg; Balkus Imre II vállalati gazdálkodás alapjai, mezőgazdasági vállalati gazdaságtan I. Szerkesztette: Dobos Károly—Tóth Mihály Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vállalati környezetét, gazdálkodásuk kialakításának és folytatásának ökonómiai, valamint szervezési alapjait, a vállalati termelőerőket ismerteti e mű, mely a mezőgazdasági mérnök- és szakmérnökképzés üzemtani anyagának első, alapvető részét tartalmazza. Tankönyvnek készült: felépítése a didaktikai szempontoknak megfelelő, ismeretanyaga azonban gyakorlati szakemberek számára is hasznos. A fogalmak korszerű tisztázását, az összefüggések megvilágítását, több mutatószámrendszer elmagyará- zását bizonyára érdeklődéssel fogadják a mezőgazdasági vállalatokban és az élelmiszergazdaság különböző irányító szintjein dolgozó mezőgazdasági mérnökök. A Mezőgazdasági Kiadó jelentette meg. 1975, JUNTOS 24. A vrl n I n . *1 r szóló kötözésé Ha szőlőtőkénk hajtásait nem erősítjük meg valamilyen módon, szabadon lógva könnyen letörhetnek, később pedig az érő fürtök megsérülhetnek, beszeny- nyeződhetnek. Amellett, hogy akadályozzák a talajmunkát, könnyen támadják meg őket — főként kedvezőtlen időjárás alkalmával ■— a gombabetegségek. Az alul elhelyezkedő, rothadó bogyókról a botritisz pedig úgy elterjedhet, hogy szüretre a termés nagy részét tönkreteheti. Mindezt elkerülhetjük, ha gondosan kötözzük a tőkék hajtásait, s rendszeresen {botoljuk a karok, szálvesszők elszakadt kötözéseit. A kötözések számát a tőke fejlettsége és a támasz jellege határozza meg. Általában 3—4 alkalommal célszerű ez a munka. Az új telepítésű és fiatal tőkék hajtásait különösen gondosan kötözzük a karóhoz, nehogy letörjenek, megsérüljenek. Magaskordon és lugas művelési mód kialakítása esetén ez azért is igen fontos, mert lényeges, hogy jól fejlett, egyenes törzseket kapjunk: A gyalogművelésű (karózás Aélküli) tőkét 80—90 centiméter magasan lecsonkázzuk, a hajtásokat egyenletesen igazítjuk. el és két helyen lazán átkötjük. A karós művelésű szőlő hajtásait elrendezzük a karó körül, s az első két alkalommal úgy kötözzük őket a karóhoz, hogy a tőke hordó formájú legyen. Amikor a hajtások 50—60 centimétert nőnek, ismét kötözzük, de ezúttal már feszesebben. Az alacsony, középmagas, a magaskordon és a lugasművelésű, huzalos támberendezésű termőszőlők egy síkban nevelt tőkéinek hajtásait függőleges, ferde, vízszintes és lefelé ívelt helyzetben kötözhetjük le. Ha a támberendezés egyszálas huzalú, a hajtásokat a mennyiségüktől függően egyenként, laza nyalábban vagy legyező alakban kötözhetjük a tartóhuzalok- ho2. Több, egymás fölött elhelyezkedő huzal esetén legyező- szerűen, függőlegesen úgy is elrendezhetjük a hajtásokat, hogy váltakozó oldalakra húzzuk át őket. Ekkor nem, vagy alig kell kötöznünk. Ha ikerhuzalokat készítettünk, könnyű a teendőnk, mert a vesszőket csak közéjük kell igazítani. Néhány helyen csupán azért kell kötözni, hogy kevésbé mozogjanak, ha erős szél vagy vihar támad. Mindig vigyázzunk, hogy a leveleket, fürtöket ne kössük át, ne zsúfoljuk össze a lombozatot. A hajtásokat mindig 8-as alakú kötéssel rögzítsük, mert ez kevésbé csúszik el, megakadályozza, hogy a huzal vagy a karó felsértse, kidörzsölje a vesszőket, hajtásokat. Sz. F Szamócás — A hosszan elhúzódó virágzás! és érési időszakban egyrészt a méhek és a hasznos rovarok védelme, másrészt az élelmezés- egészségügyi szempont (a várakozási idő) nem engedi meg a szamóeakárosító elleni hatásos növényvédő szerek használatát Különösen fontos ezért a szüret utáni intenzív védekezés. Ebben az időszakban kell törekedni a károsítok egyedszámá- nak minél nagyobb mértékű gyérítésére. Ekkor szaporodhatnak el ugyanis a különböző levélbetegségek okozói, így a szamócalevél fehérfoltossága, a dendroformás levélfoltosság, a fabreás levélfoltosság, a szamő- calisztharmat és így tovább. Az állati kártevők közül a különböző sodrómolyfajok, a levéldarazsak, a levéltetvek, a szamócaatka, a közönséges takácska- fajok második vagy további nemzedékei károsítanak, illetve szaporodnak el jelentős mértékben. Károsításukkal gátolják a növények fejlődését, csökkentve a termőrügyek kialakulásának normális mértékét is. Ugyanakkor a következő évi, igen erős fertőzésnek vetik meg az alapját. A vegyszeres védekezést a termés betakarítása után azonnal el kell kezdeni. A szüret után általában 3—4 permetezés elegendő. Közvetlenül szüret után a Pol- Akaritox, a Galecron vagy a Daninon 0,2 százalékos oldatával permetezzünk a szamócaatka ellen. Ezt a permetezést 3—5 nap szüret után múlva Ismételjük meg, hogy a tojásokból időközben kikelő lárvákat fiatalon elpusztíthassuk. E permedéhez lisztharmat ellen adjunk 0,08 százalékos Funda- zol 50 WP-t vagy 0,03—0,05 százalékos Morestant, avagy 0,25 százalékos Thiovitot. Egyéb levél-, hajtás- és tőbetegségek ellen 0,3 százalékos Orthocid. Ortho-Phaltan vagy Merpan hozzáadása is szükséges. Ha a lisztharmat ellen Fundazolt használunk, annak általános gombaölő hatása folytán ez utóbbiakat szükségtelenné teszi. Az újabb permetezés általában augusztus elején esedékes ismét, az említett atkaölő szerek egyike, és a Lebaycid 50 EC 0,15 százalékos vagy , a Metation 50 EC 0,2 százalékos, avagy a Ditrifon 50 WP ugyancsak 0,2 százalékos oldalával, hozzáadva ehhez a levélbetegségek ellen javasolt szerek valamelyikét. E permetezést még augusztusban újra tanácsos megismételni. Ezzel jelentősen gyéríthetjük a téh tojásrakó atkanemzedéket, és a jövő évi fertőzést elindító gombabetegségeket. A permedé 100 négyzetméterre számított mennyisége érje el a 10 litert, de a Calecron esetében tanácsos ezt 15 literig növelni. Mint minden esetben, ezúttal is szükséges a szerváltogatás, mind az állati kártevők, mind a kórokozók elleni védekezés során, hogy a szerekkel szembeni ellenállósagukat megelőzhessük. Dr. Sass Béln Megyénk kitüntetett szakcsoportjai A Mezőgazdasági és Élelme- j zésügyi Minisztérium és a Fo- | gyasztási Szövetkezetek Orszá- j gos Tanácsa ismét kiosztotta az együttesen alapított BÁLDY BÁLINT emlékplakettet, illetve emlékjelvényt. Az ország számos mezőgazdasági szakcsoportja és tenyésztője között ott vannak a Békés megyeiek is. Múlt évi kimagasló eredményeinek társadalmi elismeréseként a MÉM és a SZÖVOSZ a BÁLDY BÁLINT emlékplakett arany fokozatát adományozta a gyomai Petőfi Nyúltenyésztő Szakcsoportnak s a békéscsabai Baromfitenyésztő Szakcsoportnak. Az emlékplakett ezüst fokozatát kapta a dévaványai Libakeltető, Nevelő és Hizlaló Szakcsoport. A szakcsoportok kitüntetésén túl megyénk kisállattenyésztői közül Csizmadia István nagyszénás! tenyésztő vehette át a BÁLDY BÁLINT emlékjelvény bronz fokozatát. S L
