Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

•• Üzemi gyakorlat A gyomai mezőgazdasági szakmunlcáskepzo-iskolában há­rom évvel ezelőtt „honosították meg” az iskolaévet befe­jező kéthetes üzemi gyakorlatot. Az idén ezt a két hetet az iskola növendékei a kevemiesi Lenin Tsz sertés-kombi­nátjának, szarvasmarha-telepének, a Mezőhegyest Állami Gazdaság szarvasmarha-, illetve sertéstenyészetének, vala­mint az orosházi Űj Élet Tsz baromfi-ágazatának megisme­résével töltik. Hogy miképp? Nos akit érdekel, kísérjen most el bennünket! <Ba.,e-aaggeBaasggsgg»a>a«»a-gr#wgí»K’<t!MWi«««»ant Pályázati felhívás! A Magyar Úttörők Szövetsé- [ ge Békés megyei elnöksége az : úttörőmozgalom születésének * 30. évfordulójára pályázatot * hirdet. A pályázat célja: bemu- : tatni megyénk úttörőéletének 30 : éves történetét A pályázat té- • makörei: a csapattörténet jelen- ! tős eseményeinek, hagyományai- : nak feldolgozása; a csapat és : társadalmi kapcsolatai; testvér- ■ kapcsolatok KlSZ-es segítőkkel, • kollektívákkal. a nemzetközi I barátságra nevelés; a vezetőkép- í zés története, hagyományai; a ; szülőföld, lakóhely megismerése; * túrák, táborok, országjárások; : jelképek, hagyományok; próbák, : akciók, játékok; városok, járá- ; sok vagy Békés megye úttörő- S történetének, illetve a történet ! egyes szakaszainak feldolgozása; ■ emlékek, élmények az úttörő- ■ életről A pályázatot .feli gével te ne- ; vet és címet zárt borítékba kell I tenni és ráírni a jeligét), két = példányban gépelve a megyei S úttörőelnökség címére (5600 Bé- : késcsaba, Szabadság tér 17.) kell ; beküldeni. A beküldési határ- ; idő 1975. december 1. Az első : három helyezett 3000, 2500, illet- : ve 2000 forintos díjat kap és az ; első öt helyezett pályamű részt 5 vesz az Országos Úttörő Elnökség : által kiírt pályázaton. MHlIMm «»N#*«**»»**rafMf#*»*St^r*W***l***'W»»<**l»S KEVER MES. Déli 10 óra. Esik az eső. A Lenin Tsz sertés- kombinátjának pihenőtermében lányok, fiúk gyülekeznék. Letelt a délelőtti háromórás műszak. Délután egy óráig sok minden­re jut idő. Aki fáradt, vissza­megy a keverm.esi diákotthon­ba, a többiek meg elmennek fa­gyázni, focizni, naplót írni. Mindezt délután, négy óra után újból folytathatják. Persze ez nem jelenti azt, hogy a két hét focival, fagyi­val meg pihenéssel telik el. hi­szen. a diákok napi hat órában Kajtár István szakoktató vezeté­sével meg dr. Balogh Mihály állatorvos felügyeletével kive­szik tészüket a sertésitelepi mun­káikból. A telep vezetője, Kot- roczó Béla máris nagyon elége­dett a tanulókkal, pedig csak egyetlen második osztályt vég­zett van közöttük, a mezőhegye- si Szabó Rozi. A többiek: a rúzsai Lajkó Vince és Vass György, az eleki Berta Erzsi, a csanádapáoaá Csányi Tibi, a mezőberényí Klein Zsigmomd. a balásityai Dé- kány Dezső, a kamuti Domo­kos Gábor meg az ár pád halmi Téreny János még csak most voltak elsősök. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy kár lenne nem tudni azt, amit ez alatt a két hét alatt tanul­nak. Legjobban a telep korsze­rűsége ragadta meg őket. Nem is csodálják, hogy a végzős Nagy Pali meg Záblóczki Pista a ke- vermesi telepet választotta mun­kahelyük MEZŐHEGYES—PEREG PUSZ­TA. Eéld 12 óra. Az állami gaz­daság peregpusztai kerületének ebédlőjében a füzesgyarmatá Ba­lázs Zoli és a túrkevei Szabó Pista éppen az asztalokat teríti. Borsóleves, rizs sartéssülttel, *»**««**■* <*# m w«**r«*ii*w m **!*•**•*< *•*»***»*»**. savanyúsággal. Ízlik az ebéd a csabacsűdi Pálinkás Vincének, a mórahalmi Kuczora Albertnek, az öregesertői Kovács Sándor­nak. a csanádpalotai Szikszai Pistának. A hunyai Kmellár Zoli azt is elárulja, hogy egyenesen az ágyból jöttek ebédelni, mert bizony a szarvasmarha-telepen a délelőtti műszak hajnali fél négytől tart reggelig. Jólesik utána az alvás. A foci várhat ebéd utánig. A gyomai iskola „első cé” és „második cé” osztálya tölti egyébként Mezőhegyesen most az üzemi gyakorlatát. Az egyik osztály a sertés-, a másik a szarvasmarha-telepen dolgozik. Egy hét után cserélnek. Tanárt is, mert Bacsó Zoltán mérnök­tanár a szarvasmarha-telepi irá­nyítást, Szelei Bála pedig a ser­téstelepi felügyeletet vállalta. Annyit még a Mezőhegyesen „gyakorlatozólíról”, hogy a fiúk nagyon bánkódnak amiatt, hogy kikaptak a helyi kispályás lab­darúgó-csapattól és arcúk csak a múlt heti Hofi-esten derült fel valamelyest. A napokat egyébként nem sürgetik, mert hogy a levegő jó, a munka ér­dekes és itt szabadabban lehet „keringeni” is, mint az iskolá­ban. Itt szinte játék a munka, játék a tanulás. OROSHÁZA. Délután lóét óra. Süt a nap. Az Űj Élet Tsz ba­romfikeltető és csibenevelő épü- • letelnek öltözőiben már indu­lásra készek a baromfitenyésztő- tanulók. Fél háromkor érkezik a termelőszövetkezet autóbusza, hogy visszavigye őket szállás­helyükre, Gyopárosra, ahol foly­tatódhat az üzemi gyakorlat — strandol ássál. A dolog — vagyis a kéthetes ..nagy-gyakorlat” — természete­sen azért nem ilyen egyszerű Fíatabk arcképcsarnoka esett, hogy amikor letelt a kül­detésük és hazaindultak, köny- nyes szemmel búcsúztak tőlünk. Az MSZBT-n kívül sok mun­kát ad a KISZ is, mert én va­gyok az egyik csoport vezetője. A laboratóriumban az üzemi gyakorlatosokkal és az új dol­gozókkal foglalkozom és persze végzem a saját munkámat is. Néha látom, hogy páran moso­lyognak rajtam .Nem értik, mi­ért vállalok ennyi mindent, mi hajt állandóan előre. És ha el­mondom: Én kötelességemnek érzem, hogy törlesszek valamit annak a társadalomnak, mely­től annyi mindent kaptam, me­gint csak mosolyognak — kissé gúnyosan. Ilyenkor elkeseredek, de nem adom fel. Nem adom fel, mert látom, hogy egyre többen vannak, akik úgy gondolkoznak, mint én. És ezért érdemes csi­nálni ezt az egészet. h L Június S-én az Országos Béketanács székházában tüntették ki a békemoz­galom aktivistáit. A kitün­tetettek között a legfiata­labb Szaiai Éva, az Oros­házi Üveggyár dolgozója volt. A szép jelvény fel­irata csak ennyi: A békéért — mutatta és közben IStszott arcán az öröm. Leültünk és be­szélni kezdett: — Ezt a kitüntetést az édes­anyám érdemelné meg igazán. Neki köszönhetem, hogy ilyen lettem és neki köszönhetek min­dent az életben. Hármunkat ne­velt egyedül, s közben egész életében keményen dolgozott a téglagyárban. Megtanultuk tőle, hogy becsületesen, őszintén kell élni és bízni kell az emberek­ben. Az ő tanácsait hoztam ma­gammal, amikor idekerültem dolgozni. Itt aztán hamar rájöt­tem, hogy a nagybetűs ÉLET nem olyan egyszerű, mint ahogy az iskolában tanítják. Szeren­csére a kezdeti kudarcok nem törtek le, hanem erőt adtak. El­határoztam, csak azért is meg­mutatom, hogy nem adom fel elveimet. A középiskolában aktív KISZ- es voltam és természetesen itt is rögtön bekapcsolódtam a mozgalomba. S amikor megala­kult a gyárban az MSZBT-tag- csoport, én is beálltam az akti­visták közé. A könyvterjesztést bízták rám és azt, hogy segítsek az itt dolgozó szovjet emberek- nek a beilleszkedésbe. Persze ezt nem egyedül csináltam, hi­szen ez az egész tagcsoportnak és a gyár minden dolgozójának is becsületbeli ügye volt. Kirán­dulásokat szerveztünk, kiállítá­sokat rendeztünk, igyekeztünk érdekes programokat összeállí­tani nekik. És az nagyon jól­Az Orosházi Üveggyár KISZ- irodájában találkoztam Évával. Kezében szorongatta a kis kék dobozt, melyben a kitüntetés la­puk, — Ugye milyen gyönyörű? A Mini Magazint összeállította Lónyaj László straodoláisal Akad itt azért tennivaló is. De a lányok — a gyomai Varga Marika, a nagy kam a rá si Belan- ka Juli, a kaszaperi Dinka Ilo­na, a békéscsabai Vincze Zsu­zsa, a báharugrai Bertalan Hona és Rózsa Anikó, a szarvasi Nyúl Kati, a balástyai Péli Anikó még a körösnagyharsányi Gyenge Éva — a munkát is nagyon szí­vesem vállalják. Példát véve Marcsó Katiról, Bonyhádi Gyu- sziról és Hlobocsányi Icáról, az iskola itt dolgozó vélt diákjai­ról. Mondja is Gombkötő István, a baromfiágazat vezetője, hogy a tanulók a legjobbkor — négy te­lep betelepítésekor — jöttek, hi­szen a tsz-ban már attól tartot­tak, hogy nem tudnak a feladat­tal megbirkózni. Szerencsére a gyomai iskola növendékei jól megtanulták már a gyakorlati foglalkozásokat. Ezt Mécsért Ist­ván brigádvezető, Bába István- né tenyésztésvezető és Ádász Lajosné baromfigondozó is elis­meri, Lichtenstein Katalin, a a tanárnő pedig joggal büszke tanítványaira. R, E. P. ^ia*CE£*asMssa>s*ssESK«s!aiBiBasss2sags*a*sa ;:•***■*< Két nemzedék Az elmúlt vasárnap me­gyénk lakossága is leadta voksát a Hazafias Nép­front jelöltjeire. A szava­zók között több mint 12 ezer első választó is volt, akik ebből az alkalomból emléklapot kaptak. : ifteaaeacBaa'ttCBWsresssemiraaKrcKavvgsaiKKKKaiiseszssaasaaasaaa» i Békés megyeiek klubja * — ... K Nem csak Gödöllőn, m. Debrecenben is? » A Gödöllői Agrártudományi ■ Egyetemen tanuló Békés megyei ; diákok klubja immár több éves ! múlttal rendelkezik és nem ke- j vés szerepe van — tanulmányi : kirándulások rendezésével, Bé­a I kés megyében dolgozó agrár­■ mérnökök részvételével szerve­* aett tapasztalatcserékkel — ab- ; ban, hogy Gödöllőről mind- ; több Békés megyei fiatal dápio- j más mezőgazdasági szakember ! tér vissza szülőfalujába, városá­■ ba dolgozni az egyetem elvég- 5 zése után. j A gödöllői jo tapasztalatokra ■ építve megyénk vezetői a kö­■ zelműltban felkeresték a Debre- ; cetli Agrártudományi Egyete- : men tanuló Békés megyei fiata- j lókat is, akik a látogatást kö- ! vetően azonnal hozzá is láttak : a Békés megyeiek klubjának ; megszervezéséhez. Először is ■ ideiglenes vezetőséget bíztak meg ■ a szeptemberi alakuló-gyűlés * előkészítésével. Az egyetem kol­■ légi urnának titkára, a kunágotai : Egri Ferenc azóta már a gödöl­* lőiéket is felkereste egy kis ta- ; pasztalatcserére. ■ A többiek közül, múlt heti ! debreceni kiruccanásunkkor, : négy leendő klubtaggal sikerült : találkoznunk. Pontosabban ket- ; tővel, mert Dús Béta néhány 5 nap múlva a dombegyházá Pe­* tőfi Tsz-ben, Varga Imre pedig j a tótkomjósi Haladás Tsz-ben ■ dolgozik már. Agrármérnöki ! diplomájukról mindössze a rek- : tor aláírása hiányzik. A klub ; szervezésében azért ők is részt * vesznek és azt is megígérték, ; hogy a klubot folyamatosan pat- | ronálni fogják. Élménybeszá­molókat tartanak majd a mun­kába illeszkedésről, segítik a szakdolgozat-írókat. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Békés megyei Klub­jáért a legtöbbet természetesen a még maradók tehetik. Jámbor János például meg Legény Já­nos, akik most gyűrkőznek az első évfolyam be­fejező vizsgáival. Jámbor János Vésztőről került Deb­recenbe, szerinte ma még nehéz lenne eldönteni, hazatér-e az egyetem után. Legény János már határozottabb — tagja a klub ideiglenes vezetőségének is —•, a nyári szünidőben szeret­né megkötni a szerződést a nagybánhegyasd Zalka Tsz-sizel. A klubról a következőket mondta: — Huszonötén tanulunk itt Bé­kés megyeiek. Sok egyéb mellett és a „hazai” tanulmányi kirán­dulások szervezésén túl szíve­sen vállaljuk Békés megyei diá­kok előkészítését az egyetemünk felvételi vizsgájára. Az őszi klub-megnyitót egy a Békés me­gye mezőgazdaságát bemutató kiállítással szeretnénk egybeköt­ni. Szívesen vennénk, ha ebben az otthoniak — fotókkal, tábla­képekkel — is segítenének ben­nünket s jó lenne, ha minél több tájékoztatót, újságot kap­nánk a gazdaságokról. A Mini Magazin is sűrűbben látogathat­na el hozzánk! —kép— 1975. JÚNIUS 82, \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents