Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

Mai tévéajánlatunk ■»■■«■■■■■■««■■■sí 80.25: Széchenyi A tévéjáték Németh László ^rámájából készült, amelyet Ádám Ottó alkalmazott televí­zióra és rendezett. Döblingben vagyunk, az el­megyógyintézetbén, ahol- a het­venéves Széchenyi él. Itt, négy­szobás lakosztályában nincs rács az ablakon; látszólag szabadon él, fogadja látogatóit, akik hirt hoznak a Bach Sándor önké­nyét nyögő Magyarországról. Széchenyi azonban itt és most sem tudja kedélyes belenyug­vással szemlélni helyzetét Ahogy ő mondja: „A halál szé­lén is diaboükua suhanó’' ma­radt. Az osztrák rendőrség gálád, pszichológiai hadviseléssel igyekszik megtörni. Házkutatás­sal nyugtalanítják, beépített em­berekkel veszik körül. Csapdá­juk erős, Széchenyit olyan vég­ső útra kényszeríti, ahonnan nincs visszatérés. Néhány név a szereposztás­ból: Széchenyi* Bessenyei Fe­renc, Fiai* Tímár Béla és Beák B. Ferenc. Crescence, a felesé­ge: Sütő Irén. Kiss Márton, tit­kára: Szénási Ernő. Inasa; Gyenge Árpád. Görgeti doktor: Körmendi János. Goldmark dok­tor: Haumann Péter. (XS) Szövetkezeti boltok pénztárosai lesznek A rohamosan * korszerűsödő kereskedelem, az új szaküzle­tek és áruházak mind több jól képzett szakembert követelnek megyénk fogyasztási szövetkeze­teinél is. Ez tette szükségessé a bolti pénztárosképzés tovább­folytatását. A MÉSZÖV — hal­lottuk Király Sándortól — 16 ÁFÉSZ kérésére és igényének megfelelően ez év márciusa óta Békéscsabán két osztályban 41, míg 'Mezőkovácsházán (önálló osztályként) 22 dolgozó igyeke­zett elsajátítani a pénztárosi is­mereteket. A 16 ÁFÉSZ 63 dolgozója jú­lius első hetében ad számot a tanultakról és veszi át szakmun­kás-bizonyítványát. B. L Egészséges-e környezetünk? Vannak az egész világot be­járó fényképek, megrendítő, az emberi érzelmeket mozgósító felvételek. Közéjük tartozik az az „ikerkép“, amely a valaha vadregényes szépségű NSZK- beli erdőséget ábrázolja és a táj — néhány év alatt végbement — megdöbbentő változását rög­zíti. A kipusztult fák, bokrok helyén kopár, szinte holdbéli táj ijesztő, természetellenes arca mered ránk. Cselekvésre késztet Ez jutott az ember eszébe azon a tanácskozáson, amelyet a Műszaki és Természetvédelmi Egyesületek Szövetsége rende­zett a szocialista országok kör­nyezetvédelmi szakemberei rész­vételével. Természetesen sok más is eszünkbe juthatott: a Tokió utcáin felszerelt oxigén­automatáktól a néhány évvel ezelőtti balatoni halpusztulásig. Ma már azonban azt mondhat­juk, hogy némely kirívó esetek kivételével, a környezetvédelem rendkívül hatékony intézkedé­seinek lehetünk tanúi hazánk­ban. A vártnál gyorsabb városia­sodás, a motorizáció terjedése, a mezőgázdaság kemizálása — önmagában csupa igen örven­detes jelenség — a tervezettnél is gyorsabb cselekvésre késztet­te mindazokat, akik felismerték az ökológiai egyensúly felboru­lásának szinte beláthatatlan ve­szélyét. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium összehan­goló irányításával minden tár­ca, hatóság és hivatal, a Haza­fias Népfronttal az élen pedig számos mozgalmi és társadalmi szervezet foglalkozik a környe­zetünket fenyegető veszélyek felismerésével, érdemi vissza­szorításával. Nyugodt lehet-e tehát a lel­kiismeretűnk? Korántsem! Ha nagyvárosban járunk, bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy az ártal­mak fokozódó mértékben je­lentkeznek. Elég itt a hanyagul kezelt, füstokádó autóbuszokra vagy a szennyvízproblémára utalni — Budapest szennyvizei­nek 95 százaléka például tisztí­tatlanul ömlik a Dunába és igen nagy mértékben tartalmaz ipari eredetű, olykor mérgező anya­gokat is. Ez persze nemcsak a fővárosban, hanem másutt is érezteti hatását. Levegőmentő zöldetl Nincs azonban az országnak olyan vidéke, ahol ne kellene különös gondot fordítani arra, hogy a kemizálás során túlada­golással vagy a technológia másfajta helytelen alkalmazásá­val se idézzünk eló talajromlást. A vegyszer egy része tovább­juthat a vízfolyásokba, súlyos pusztítást vihet végbe az > élő­világban. Ami egyébként a vizek tiszta­ságát illeti, a progresszív szennyvízbírság szigorú kisza­bása számottevő javulást ho­zott. Ennek ellenére nem is olyan régen olvashattunk a Zala- fqlyóba került nagy mennyiségű olajról, amelyet csak igen ne­hezen tudtunk „megfogni”. Vagy: a cellulózeipar vízszeny- nyező hatásának csak igen költ­séges, új technológiával lehetne útját állni és erre egyelőre nem­igen telik. Ennél is nagyobbak a levegő­gondjaink. Nemcsak a főváros­ban, hanem Tatabányán, Mis­kolcon, Ózdon, sőt a legutóbbi időben Pécsett és Veszprémben is romlott a levegő. A motorizáció hátulütőiéként, a zöld levelű védősávok hiánya miatt, a gépkocsik nem csupán a városi levegőt szennyezik. Az országutakon a vegyianyagok egy része az út menti talajra ülepedik, a csapadékkal a kö­zelben termesztett növényekbe szívódik fel és így iut az ember szervezetébe. Törvényre várva Az általános szemléletről sem mondhatjuk, hogy már gyöke­resen megváltozott. A Hazafias Népfront környezetvédelmi őrei a megmondhatói, hogy hány üzem szennyezi még a levegőt, hány helyen építik be az amúgyis csekély zöldterületet, vágják ki a dús lombú fákat Ne hagyjunk szó nélkül egyet­len ilyen esetet sem, és ha már vannak büntető lehetőségeink, éljünk velük! Reméljük, még az idén megszületik környezet­védelmi törvényünk is, amely még energikusabban fogja le, mindazok kezét, akik környeze­tünk összhangját megbontják. Komor Vilma Négyszáz autó egy lakásban Bánhalmi János gépészmérnöki egykori magyar autóverseny­ző bajnok, 1964 óta gyújt és készít automodellekel. Pompás kollekciójában 400 miniantő található. A gyűjteményben ac 1884-ben gyártott gőzantótól a legmodernebb BMW turbó-ko­csiig szinte minden típus megtalálható (MTI Fotó — Baxa István felvétele **» KS> IEZ3SZZBES799! Megjelent a Béke és Szocializmus A kommunista és munkáspár- 1 lók elméleti és tájékoztató fo­lyóiratának legújabb száma ve- - zető helyen közű William j Kasihtannak, a Kanadai Kom- ; 10 f NFPUJSAC, 1975. JÜNIUS 21­r7égé az iskolaévnek, jen az ember, lyukat ás tatásra nem használták rekeivel játszani S y Ilyenkor a peda- és leszáll keresni...” az ökröt, mert még nem hogy mit csinált? íme: gógusok nem csak Egy kis balga belga volt feltalálva a lápot- „Csatornákat ásatott és az évet zárják le, le- szerint: „A legismer-i kő” hidakat.” csukják azokat a mun- tebb déligyümölcs a „Hásvét az a nap, Kirobbanó sikere vott kafiizeteket is, amelyek- Citroen..." mély alatt a zsidók egy francia kisdiák kö­bén a jövőre készülő ne- Tudós óceanográfus- negyven napig menetel- vetkező dolgozatának: bulók derűs dolgozatai jelölt írhatta le ezt is: tek a pusztaságban.” „XIV. Lajos még csak „Óceániában van a Mo- A feudális rendszerről ötéves volt, amikor meg- nokini sziget.” irta egy kisdiák: „Eb- halt az unokája.” Egy Amerikáról írt dolgo- ben az időben a feudá- másik honfitársa ekkép­pen elmélkedett az is­is föllelhetők. Persze, eme jelenség nem jellegzetesen ma­gyar témát világszerte találhatók félre nem érthető elírások külho­ni diákok dolgozatai­ban. Külföldi lapokból tallózva most egy cso- korravalót nyújtunk át pedagógusoknak, szü­lőknek, diákoknak az elmúlt iskolaév legsike­resebb külföldi dolgo­zat-csemegéiből. Egy francia diák irta: ....................... „ Szeretni kell a kutyát és a macskát, mert zatot egy olasz kisdiák, olyan állatok ők, mint fme, egy részlet re- mindenki.” mekművéből: „Az otta­Egy lengyel diák házi ni négerek keresztény feladatából: „Elvezette muzulmánok...” a lovát inni és kezet mosni...” Derűs dolgozatok Máshonnan származó bölcsesség: „A selyem­hernyók a selymet toj­jak, mint ahogy a bir­ka a gyapjúfonalat...” Ez sem ér kevesebbet: „A halakat konzervdo­bozokba rakják a kon­zervatóriumban ...” Egy vajdasági nebuló Innen származik a kö­vetkező megállapítás is: „Korzikán még árnyék­ban is süt a nap.” % Földrajzi zseni egy nyugatnémet diák: „Skó­cia fővárosa a Scotland Yard.” Ez sem különb: „Ausztrália Carramba..; S egy afrikai helyzet­írta: „Az atom áll, úgy-, kép: „Afrikában is van mint elektronból, neut- hótakaró, csak sokkal ronból és poltronból...” melegebb ...” Másutt egy srác így' Történelmi telitalála- képzelte el a kutatást: tok: „Hogy petróleumot nyer- Az egyiptomiak oon­lis urak nem csináltak semmit, s nagyrészt azt is a szolgákkal végez­tették ei...” Volt azután a nagy felfedezések. kora. A nagy hajósok korszaka. Két példa: „Aki először hajózta körül a világot, Margarin volt, a rettent­hetetlen ...” A másik se rossz: „Mielőtt fel­csapott volna hajósnak, Kolumbusz tojásnagyke- fővárosa reskedő volt. Egyébként csalódott Amerika nem­létezésében ...” Tovább forgatva a tör­ténelem kifejtett kolapadban: „1793. ja­nuár 21-én XVI. Lajost lefejezték. A következ­ménye: meghalt XVI. Lajos...” Innen származnak to­vábbá a következő fo­galmazások is: „Párizs lakói a pari­zeusok” „Kréta lakói a kreté­nek” „Albion lakói as al­bínók” Eddig a diákdolgoza­tok aranymondásai. Most pedig néhány olyan böl­csesség következik, me­lyet valahol Európában a szórakozott pedagógus mondott el az osztály nyilvánossága előtt: — A mészkőben ren­geteg kihalt állat él. — Akik nem olvasták Horatiusi, olvassák el még egyszer! — Az angol családnak egy, uszkve másfél gyer­meke van. A szimbolistákat dolgozatokban csukott szemmel kell ol- titkait, ilyenre vasni, így jobban érez- : bukkanunk: „Mikor IV. Henrik még egészen ki­csi volt, szeretett a gye­heted az ízüket. Bogarászta: Révész Tibor mumsta Párt főtitkárának ,A forradalmi harc új lehetőségei” c. cikkét, amely azt elemzi, hogy a nemzetközi feszültség csök­kenése milyen kedvező lehető­ségeket teremt a társadalmi át­alakítás okért való baue kibon­takoztatására. Közli a folyóirat Pál Rénánd akadémikusnak, az MSZMP KB tagjának cikkét a tudománynak a mai társadalomban betöltött szerepéra. A cikk egyebek mel­lett azt vizsgálja, mi az oka an­nak, hogy a kapitalista országok egyes értelmiségi köreiben di­vattá vált a tudomány, és tech- mkaeUenesság. A Beké és Szo­cializmus szerkesztősége „A két világrendszer versenyének mai szakasza” témáról elméleti kon­ferenciát szervezett, amelyen 33 szocialista, kapitalista és fejlődő országból vettek részt a testvér­pártok tisztségviselői és tudó­sok. A vita három fő kérdéskör körül folyt: a két rendszer ver­senyének szerepe a világfejlő­désben; a versenyre és távlatai­ra ható tényezők; a verseny fő területei. A bandungi konferencia hu­szadik évfordulója alkalmából közli a folyóirat Jevgenyij Zsu- kov szovjet akadémikus írását Bandung igen fontos mérföldkő volt azon az úton, amelyen ha­ladva az afro-ázsiai államok új módon kezdték értelmezni ko­runk legidőszerűbb problémáit A konferencián rakták le az el nem kötelezettség politikájának alapjait. A kommunista és munkás­pártok folyóirata kegyelettel emlékezik Jacques Duclos-ra, a Francia Kommunista Párt és a nemzetközi kommunista moz­galom nemrég elhunyt vezető egyéniségére. (KB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents