Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

ÍCS LAPJA x 1S75 ÍÜNTUS IS., CSÜTÖRTÖK Ara: SO fülér xxx. Évfolyam, 142. szám Világ proletárja^ aki azt állítja, hogy ked­vét leli benne, ha megbírál­ják, hibáit a szemébe mond­ják, arról feltételezhető, hogy valótlant állít. Végtére is ha­sonlítana ez az állítás annak a betegnek a kedvteléséhez, aki kijelentené: örömét leli az injekciózásban, a műtét­ben^ Más kérdés természetesein, hogy az injekció gyógyít s a műtét következésképp adott esetben elkerülhetetlen. A bí­rálat is gyógyít, sőt megelőző hatású lehet — elkerülhetet­lenségéről azonban, finoman szólva megoszlanak a véle­mények. Elvben természete­sen senki nem vitatja ezt a gyógyhatást, sőt értekezleti felszólalásokon nem ritkán hozakodnak elő az imént meg­kérdőjelezett állítással — mely szerint köszönik szépen a bírálatot s örülnek, hogy ilyen nyíltan. -. egyszóval: az elvi formulázásnak ezt a módját túlontúl ismerjük, semmint, hogy idézve ismé­telni kellene. A köznapi valóságban azonban úgy tűnik, nem min­dig fogadja a bíráló szót ilyen felhőtlen öröm. A sok­éves gyakorlat kialakította a bírálat visszaverésének ár­nyaltan sokrétű módszertanát, amely a kritika látszatelfoga­dásától a kritizáló minden látszatot mellőző elbocsátá­sáig terjed. Ne vesztegessük ezúttal a szót a visszautasítás­nak azokra az egyértelmű módszereire, amikor a bírá­latot támadás, megtorlás kö­veti. Ez világos helyzet — legalábbis aligha szorul okfej­tő elemzésre — még akkor is, ha társadalmi veszélyessé­ge vitán felüli, s szerencsére, arányait tekintve nem ez az általános. Sokkal' veszélyesebb — mert tömegesebb — az a vál­tozat, amikor a kritikát sű­rű. tömör csend követi, a bí­ráló észrevételekre ■— leg­alábbis látszólag nem fi­gyel oda senki. A pusztába kiáltó szó esete ez, ami első­sorban azért veszélyes, mert utána aligha támad kedve másnak is szót emelni. Pon­tosabban: az elhallgatás, a visszhangtalan bírálat társa­dalmi következményei nem­csak abban összegezhetők, hogy az éppen kritizált hiba marad a régiben, hanem ab­ban is, hogy mindez memen- tőként, kézzelfogható bizonyí­tékként igazolja azokat, akik a „ne szólj szám, nem fáj fe­jem” elvét követik. A kérdések kérdése azon­ban ebből következik, s így hangzik: ki illetékes a válasz­ra, kinek kellene nemcsak hallania, de a szó szoros ér­telmében meghallgatnia a bí­rálatot? Könnyű lenne válaszként egyszerűen a társadalmi rang­létra fokozatait felsorolni s azt mondani: a bírálat tár­gyában illetékes felelősségű és hatáskörű vezetőre tarto­zik az észrevételek összegezé­se, a hibák kijavítása. Ez könnyű lenne. Az élet azon­ban bonyolultabban rendez. A valóság ugyanis koránt­sem követi a hivatali rang­létra bírálat elfogadási foko­zatait. Így van ez elsősorban azért, mert aki a bíráló szót kimondja, attól nem mindig várható, hogy előbb gondos kutatással felderítse, hogy kit illet ez a szó. Olykor nyilván­való. ki a címzett, máskor azonban annak a kritikának is van funkciója, amely csak jelzi a hibát s az illetékes­re tartozik, hogy magára vo­natkoztassa, úgymond, ha inge, vegye magára, okul­jon belőle. Illetékese vá­logatja persze, hogy ki veszi magára az inget, de hát mi tagadás, ilyenkor jobbára nincs gazdája, nincs tömeges jelentkezés, a kritika tehát „címzett ismeretlen” jelzéssel átlényegül pusztába kiáltott szóvá. Ha mármost a megoldást, a bírálat elfogadásának intéz­ményesített lehetőségét ke­ressük, a rábeszélés itt aligha vezet célhoz. Másszóval: ne­héz hinni abban, hogy a bí­rálat általános — tehát másra tartozó — hasznának elisme­rése mellett tömegessé tehető, hogy minden illetékes önma­gára is ilyen világos egyértel­műséggel vonatkoztassa ezt a hasznosságot. Ebben, tehát a bírálat elfogadásának gondo­latkörében is jól szemléltet a már említett orvosi példa. Ha a gyógykezelés kellemetlensé­geinek vállalására csupán az egészségvédelmi rábeszélés késztetne, nem pedig elsősor­ban az elemi érdek, a gyó­gyulás kényszere, akkor alig­hanem csakhamar munka- nélkülivé válnának az orvo­sok. Éppen így: ha a nyilván­való, normális tényezőkön túl a bírált hiba kijavításával összefüggő érdek válik do­minánssá, akkor esetleg a szejnünkbe mondott hiba szubjektív kényelmetlensége is inkább háttérbe szorul. Nem túlzás azt mondani, hogy erkölcsiekben és anya­giakban is érzékelhető fény­űzés személyes érzékenység­ből, sértődésből nem odafi­gyelni a hibát megelőző, vagy a hiba súlyosabb következmé­nyét elhárító észrevételekre! Végső soron: akinek az inge, az vegye magára! Az figyel­jen oda! Átvették megbízólevelüket az új képviselők A június 15-i szavazás során a 352 országgyűlési választókerü­letből 349-ben eldőlt, hogy a kö­vetkező öt esztendőben kik lesz. nek az országgyűlés tagjai. A megválasztott 349 képviselőnek az országgyűlési választókerületi bizottságok iinnepéüyesien átad­ták megbízójevel ü két. Kádár János, a Magyar Szó- j cialista Munkáspárt Központi Bizottságéinak első titkára szer­dán délben Angyalföldön, a XIII. kerületi tanács épületében vette át képviselői megbízóleve­lét Egressi Károlytól, a budapesti 38. számú országgyűlési válasz­tókerületi bizottság elnökétől. Losonczi Pálnak, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnökének Barcson Pandur István, a Haza­fias Népfront járási bizottságé­nak elnöke adta át képviselői megbízólevelét. Miskolcon Székely Tibor, Borsod megye 5. választókerületi bizottságának elnöke nyújtotta át Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének képviselői mandátumait. Apró Antalnak, az országgyű­lés elnökének Szegeden dr. Nagy Miklós, Csomgrád megye I. választókerületi bizottságának el­nöke adta át megbízólevelét. Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke képviselői megbízólevelét Debrecenben vette át Szatmári Sándortól, Hajdú-Bihar megye 4. választókerületi bizottságának elnökétől. Sarlós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa fő­titkárának a főváros VI. kerüle­tében Sasadi Zoltán, a budapesti 15. választókerületi bizottság el- j nöke adta át mandátumát. A Győr-Sopron megyei 1., a So- 1 mogy megyei II. és a Szolnok megyei 10. számú országgyűlési választókerületben egyik jelölt sem kapta meg a választási tör­vényben előírt többséget. Ezért ezeken a helyeken — az orszá­gos választási elnökség döntése alapján — június 29-én pótvá­lasztást tartanak. Ezt megelőző­en jelölőgyűlésekre kerül sor, amelyeket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szerveznek. Június 15-én, az országgyűlési képviselők választásával egy idő­ben 1673 választókerületben a helyi tanácstagok időközi válasz­tására is sor került. Valamennyi tanácstag-jelöltet megválasztot­ták. A községi, a városi és a fővá­rosi kerületi választási elnök­ségek a megválasztott tanácsta­goknak a megbízólevelüket ki­adták. (MTI) Június 23—27: KGST építőipari szállttá- és anyagmozgatá gépbemutató Békéscsabán Itt ülésezik a KGST Építőipari Állandó Bizottsága — Szakági konferenciát rendeznek a szakembereknek Igen jelentős nemzetközi ren­dezvénynek nyújt ismét otthont a jövő héten Békéscsaba. Ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából ugyanis itt rendezik meg az „Építőipari szállító- és anyagmozgató gépek fejlesztési tendenciái a KGST- államokban” gyakorlati bemuta­tóval kibővített szakági konfe­renciát. A rendező szervek: az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium műszaki fejlesztési fő­osztálya, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium közlekedés- politikai főosztálya, a Gépipari Tudományos Egyesület építőgép­ipari szakosztálya és a GTE Bé­kés megyei szervezete, valamint a Konjuktúra és Piackutató In­tézet keretében működő gépim­port iroda. A rendezvény fővédnöke: dr. Szabó János építésügyi és város- fejlesztési minisztériumi állam­titkár. Védnökei. Bartos István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi minisztériumi ál­lamtitkár, Tordai Jenő külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari . miniszterhelyettes, Vincze Jó­zsef, az Országos Vízügyi Hiva- , tál elnökhelyettese, Rév Lajos, ■ az Ipari Szövetkezetek Országos ^Tanácsának elnöke, dr. Varga József, a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke, Klaukó Má­tyás, a Békés megyei Tanács el­nöke és Araczki János, a békés­csabai Városi Tanács elnöke. A nyomdában már elkészült a jelentős rendezvénysorozat rész­letes programja. Ennek megfele­lően június 23-án, hétfőn dél­előtt fél tizenegykor tartják meg a Kulich Gyula Ifjúsági és Űt- törőházban az ünnepélyes meg­nyitót. Üdvözlő beszédet Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára mond. Ezután dr. Szabó János építés­ügyi és városfejlesztési minisz­tériumi államtitkár tart megnyi­tó beszédet, majd a részvevő or- ' szágok szakdelegáció-vezetőinek üdvözlő szavai hangzana}! el. Az északi ipartelepen délután 4 óra­kor Vantara János, a békéscsa­bai Városi Tanács általános el­nökhelyettese nyitja meg a KGST építőipari szállító- és anyagmozgatógép-bemutatót. Június 24-én, kedden délelőtt 9 órakor az ifjúsági és úttörő­házban Körösfalvi Pál, a MTESZ Békés megyei szervezetének társelnöke nyitja meg a szak­mai tanácskozást. Ezután a ki­állításon részt vevő szovjet vál­lalatok képviselői ismertetik előadásaikban a jelenlegi gyárt­mányösszetételt és az elkövetke­ző évek fejlesztési terveit, amit filmvetítés egészít ki. Természe­tesen válaszolnak a berendezé­sekkel kapcsolatos kérdésekre is. Délután 3 órától működés köz- (Folytatás a 3. oldalon) Mezőhegyesnek az NDK-bar. Baráti kapcsolat fűzi a Mezőhegyesi Állami Gazdasá­got az NDK-beli Schwane- bergben működő állami gaz­dasághoz. A vezetőik és dol­gozók évről évre kicserélik tapasztalataikat az alkalma­zott termelési módokról, módszerekről, az új növény­fajtákról és az állattenyész­tésben elért eredményekről, j Ez a kapcsolat annyira köze- j li a két üzem között, hogy | most már évről évre, rend­szeresen csereüdültetést is szerveznek. Húsz mezőhegye­si dolgozó jelenleg Schwane- bergben tartózkodik, ott üdül. Június 11-én utaztak el. Jú nius 26-án újabb húszfői csoportot indítanak útnál Mezőhegyesről, Budapestig vo nattal, onnan pedig repülőve] Schwanebergbe. A schwanebergiek júliui 12-én érkeznek hazánkba július 25-ig — ugyancsal negyvenen — a Mezőhegyes Állami Gazdaság balatonszár szói üdülőjében pihennek majd visszautaznak az NDK ba. A csereüdültetéssel kap csolatos ügyeket a Mezőhe gyesi Állami Gazdaság szak' szervezeti bizottsága intézi. Ki figyeljen oda?

Next

/
Thumbnails
Contents