Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
ms. JÜNIUS 3- KEDD Ára: 1,— forint xxx. évfolyam, j2s. szám Tervezés és érdekegyeztetés a téeszekben Naponta 20 vagyon zöldborsót dolgoznak fel Harmincnapos szezonra számítanak a Békéscsabai Konzervgyárban Ä mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezekben a hetekben, hónapokban az ötéves terv utolsó évére jutó feladatok végrehajtására összpontosítják erejüket. Az éves terv teljesítése érdekében végzett munka mellett azonban a szövetkezetek vezetőségiéi már a következő 5 éves terv időszakára is készülnek, _ s folyamatosan alakítják ki álláspontjukat a főbb feladatokról. Behatóan elemzik szövetkezeteik eddigi eredményeit, problémáit a szocialista vonások erősítésében, a társadalmi viszonyok továbbfejlesztésében, a hatékonyság és a tervszerűség javításában, Foglalkoznak a szocialista elosztási viszonyok erősítésének, az üzem. és munkaszervezés fejlesztésének, a tagok politikai, általános és szakmai műveltsége fokozásának, életkörülményeik javításának lehetőségeivel, feladataival. A XI. kongresszuson megfogalmazott elvek alapján egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tervezésre, a társadalmigazdasági feladatokat helyesen tükröző, a társadalmi és ® csoportérdekeket összehangoló tervek készítésem A téeszek már az ez 'évi tervek készítése során is igyekeztek javítani a tervezés korábbá gyakorlatán. Iparkodtak megteremteni az összhangot a tervcélok és eszközök, a meny- nyiségi és értékmutatók között A gazdálkodás során szinte min. den szövetkezetben kiütköznek a korábbi tervekben keletkezett és még meglevő feszültségeik. Ezért most az üzemek arra törekszenek, hogy ezeket az ellentmondásokat menet közben feloldják és a következő ötéves tervidőszakra vonatkozó terveikben társadalmi és. helyi szempontból egyaránt kívánatos összhang létrejöjjön. Az eddigi tapasztalatok szerint a tervcélok és az eszközök közös nevezőjének megtalálását nagymértékben gátolja, hogy a tervlebontásos időszakban kialakult üzemi szervezetről lassú az átállás az önálló döntéshez és felelősségvállaláshoz szükséges szervezetre. A szövetkezetekben csak fokozatosan tudatosodott, hogy koráb. ban a lebontott terv készítésekor a tanácsi szervek végeznék el azokat az elemzéseket, melyek a mennyiségi követelmények és a teljesítésükhöz szükséges feltételek között az összhang megteremtését szolgálták. Ezeket az elemzéseket most a szövetkezetekben kell elvégezni. Sok szövetkezetben még ma is az ágazati elv szerint szervezik a termelést. A tervjavaslatokat általában az ágazatve- zetők, a növénytermesztő, állattenyésztő és kertészeti ágazatokat vezető agronómusok készítik, s legfeljebb a főkönyvelővel egyeztetve terjesztik a választott testület elé. Az anyaggazdálkodáshoz, műszaki, munkaügyi,. szociálpolitikai, kulturális, hítelügyí és pénzgazdálkodáshoz értő szakemberek kritikai elemző munkája elmarad. Elmarad tehát az egyes részterületek terveinek a társadalmi érdekek figyelembevételével történő felülvizsgálata, az ellentmondások feltárása és az arról való gondoskodás, hogy a választott testületek elé kerülő tervjavaslatokban az ellentmondások és a feloldásukra vonatkozó elképzelések is szerepeljenek. Erre a munkára a szövetkezetek jelentős hányadában/ még nem állítottak be szakembereket. Jórészt ez az oka annak, hogy a választott testületek által elfogadott éves és középtávú tervekben gyakran az egyes tervrészek között is hiányzik az összhang. De a legtöbb gondot az okozza, hogy az említett okból nincs kellően egyeztetve a szövetkezeti és az egyéni érdek a társadalmi érdekkel, s az ellentmondás akadályozza a gyakorlati munkát, sok esetben. kellően át nem gondolt intézkedések születnek. Előfordul az is, hogy az összhang hiányát törvénybe ütköző módon igyekeznék palástolni, s végül is állami, hatósági beavatkozás válik szükségessé. A gyakorlati tapasztalatok — esetéként a bírósági ítéletek — tanulsága szerint a tervkészítés fogyatékosságai miatt fordul elő számos szövetkezetben, hogy a már elfogadott terv végrehajtása során derül ki, hogy a termelés mennyiségi előirányzataihoz hiányzik a technika, vagy a szakképzett munkaerő, s az elhatározott műszaki fejlesztéshez és munkadíjazáshoz együttesen, nem elegendő az üzemi jövedelem. Ebből fakad többségében az is, hogy a terv teljesítéséhez szükséges eszközök beszerzésére késedelmesen történnek az intézkedések, nem tudnak idejében gondoskodni a termék tárolásáról vagy gazdaságos értékesítéséről. A tervezés fogyatékosságából fakad az a sűrűn tapasztalható gyakorlat is, mely szerint a szövetkezet pénzügyi vezetői elmulasztják figyelemmel kísérni a tervben, szereplő feladatokat, elemezni a bevételek és kiadások várható alakulását. Nem gondoskodnak jó előre a bevételek és kiadások' időbeli eltolódásából keletkező nehézségek megelőzéséről: A tervcélok és eszközök össz-_ hangjának megteremtése az agronómusok és a könyvelők mellett a tervezéssel, a jogi, a munkaügyi, a műszaki, a pénzügyi kérdésekkel, továbbá az anyag- és áruforgalommal foglalkozó dolgozók lAumkájá- nafc fokozottabb megbecsülését és az üzemi szervezet továbbfejlesztését igényli. Helyesen járnak el tehát azok a szövetkezeti vezetők, akik ebben az időszakban az éves tervfeladatok teljesítése mellett megfelelő figyelmet fordítanak a tervezés tökéletesítésére. Moharos József, a TOT elnökhelyettese Az elmúlt csütörtökön, május 29-én kezdték meg megyénk mezőgazdasági üzemeiben a zöldborsó betakarítását. A vártnál is több csapadék miatt azonban eddig a borsót gépek helyett csak kézi kaszákkal lehetett vágni. Vasárnap, június 1-én reggelig azonban még így is több mint 12 vagonnyi termést szállítottak be a gazdaságok feldolgozásra a Békéscsabai Konzervgyárba. Az előzetes termésbecslések alapján az idén Békés megyében A DÉLKER, a COMPACK és a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer. és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat június 2-től érdekes kiállítást rendezett Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja 6i szám alatt. Bemutatták az importból származó különféle élelmiszercikkeket, így többek között bébiételeket, kon- zervhalakat, kávé, déligyümölcsöt, a közkedvelt lengyel és másfajta édességeket, cukorkákat, italokat. A kiállításon részt vettek a rendező szervek képviselőin kívül az MSZMP, a tanács és a különböző társadalmi szervek vezetői, valamint kereskedelmi szakemberek. A a zöldborsó 1600 hektárjáról mintegy 500 vagon termést takarítanak be, vagyis az ez évi eredmények annak ellenére sem maradnak el a korábbiaktól, hogy az idei ’“borsót csaknem hatvan hektáron pusztította jég- és hetven hektáron a homokverés. A Békéscsabai Konzervgyárban a beérkező zöldborsót három műszakban dolgozzák fel és a tegnapi, június másodiki 16 vagon után a hét közepén már mintegy 18—20 vagon borsóból részvevőket Kolozsi Gyula, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője üdvözölte, majd Csikós Sándor, a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer Nagyker. igazgatója és Fodor Tibor, a DÉLKER főosztály- vezetője adott tájékoztatást a szakma fejlődéséről, a kiállítás céljáról és jelentőségéről. A legfőbb cél a választék bővítése, s megállapítható, hogy Békés megyében is törekednek az igények mind jobb kielégítésére. Ezt bizonyította a megrendezett kiállítás is, melyet a nagyközönség naponta délelőtt 10-től 18 óráig tekinthet meg. Öntözéssel a termelés biztonságáért Az esős ősz a hidrológiai év 50 éves átlaga fölé emelte a csapadékmennyiséget. Az idén az aszályos első negyedév azonban jóval a sok évi átlag alá szorította. A felső talajréteg (kiszáradását nemcsak a kevés csapadék, hanem az elmúlt hetek szeles időjárása is okozta. Az őszi bőséges csapadék eredményeként a talaj 50—100 centiméteres rétegében — a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság ' területén — nedvességtar- tam 70 százalékig emelkedett. Az 50 centiméteres talajrétegben ez az érték 42 százalékos. Ha csak ezt a talaj telítettségi értéket veszünk, az öntözés el- Jcezdése indokolt. A tavaszi vetésű növények, a gabonafélék, az őszi telepítésű szálas takarmányok a felső 30 centiméteres réteg nedvességtartalmát veszik, igénybe. Ebben a rétegben a hasznosító víz mennyisége 15—20 millimeter körül van. A napokban lehullott 4—22 milliméteres csapadék sokat javított a helyzeten. A mért párolgási veszteségeket figyelembe véve az öntözés elkezdése nagyon is indokolt. Sok helyen szükség lenne 20—30 milliméteres öntözésekre a növények egyenletes kelése és növekedése céljából. Egyéb öntözéseket — különösen a már lekaszált szálas takarmány és műrét területeken — 50—60 milliméteres víz- mennyiséggel szükséges elvégezni. Az öntözésre javasolt vízmeny_ nyiségek tájanként változhatnak^ Szeghalam térségében kevesebb, a Hortobágy-Berettyó környékén valamivel magasabb normák alkalmazhatók. Az időjárásit több hétre előre megjósolni biztonsággal nem lehet. A közkézen forgó különböző távprognózisoknak nem lehet teljesen hitelt adni, azonban tendenciájában valami kevés igazság van bennük. Ha nem is vesszük figyelembe az előrejelzéseket, akkor is szükség van az öntözés megkezdésére. Az öntözőberendezések kapacitását már most kell kihasználni, ne várjuk meg, amíg az öntözendő terület nagysága túlnő lehetőségeinken. Krasznai Ferenc mezőgazdász Nagyobb áruválaszték, több importáru az élelmiszer kiskereskedelemben készítenek üveges és dobozos konzervborsót egy nap alatt. Ezt az ütemet tartva és figyelembe véve az időjárás várható alakulását, a konzervgyárban 30—40 napos zöldborsószezonra számítanak. Megyénkben egyébként a zöldborsó betakarítását az elmúlt évi 21-gyel szemben, most 25 borsókombájn segíti. A 25 zöldborsó-betakarító gépből 15- öt a konzervgyár kölcsönzött a gazdaságoknak.
