Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-18 / 141. szám
1975. JÚNIUS 18., SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM Munka és életszínvonal Az életszínvonal emelésének alapkérdése a jól ismert közgazdasági közhely: „olyan jól élünk, mint amilyen jól dolgozunk...” A kissé leegyszerűsített formula a már ismert tényre utal: gazdaságunk fejlesztésének — és ily módon az életszínvonal emelésének — egyetlen lehetséges módszere a termelőmunka minőségének és hatékonyságának javítása, a gazdálkodás ésszerűsítése. A következő években, évtizedekben nem folytatódhat ,az az elmúlt 20 évben kialakult tendencia, amely szerint Magyarország nemzeti jövedelem növekedésének kb. egyhatoda a foglalkoztatottak számának emelkedéséből származott Ebből a szempontból egyre nehezebb helyzetbe kerülünk. Hagyományos értelemben vett munkaerő-tartalékokról már ma sem beszélhetünk. A jelenlegi foglalkoztatási szánt tíz év múlva csak oly módon tartható, ha növeljük a nők és az idős korúak gazdasági aktivitását. A társadalmi munkaidőalap számottevő növelésére a következő 10—is évben nem számíthatunk, eppen ezért a bevezetőben idézett közhely ...„olyan jól élünk, mint amilyen jól dolgozunk”..! — a gazdaságfejlesztés és ar életszínvonal emelésének egyetlen lehetséges kiindulópontja Az MSZMP XI. kongresszusának határozata így fogalmaz: „A jövőben az életszínvonal emelésének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejűleg szolgálj ált az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot”. Ami nem kevesebbet jelent, mint hogy anyagi jólétünket az eddiginél sokkal szervezettebb, sokkal fegyelmezettebb munkával lehet és kell biztosítanunk: egyszerűen nincs más lehetőség, nincs más megoldás. Egyetlen példa: mértéktartó számítások szerint a jelenleg rendelkezésre álló munkaidőalap 20—25 százaléka (körülbelül 2— 2,5 milliárd óra) veszendőbe megy. Miből tevődik össze ez a veszteség, amelyet első számú tartaléknak tekinthetünk? Az egész napos hiányzásokra elmegy 1 milliárd óra; ha ez csak 10 százalékkal csökkenne, akkor 100 millió munkaórát nyernénk, ami körülbelül ötvenezer fős létszámbővítéssel egyenlő. Az úgynevezett „törtnapi” hiányzásokra (mert a hivatalokba, vagy az orvoshoz kell szaladgálni, vagy mert a szolgálta tóipar nem hajlandó az emberek munkaidejéhez alkalmazkodni), minimum 600 millió munkaórát számolhatunk. S hogy itt is nyerjünk valamit — nem is keveset —, ahhoz például lényegesen jobban szervezett szolgáltatóiparra van szükség, fejleszteni kell a kereskedelmet, a betegellátást, tovább kell bővíteni a gyermekintézményeket, s javítani mindazt, ami az emberek mindennapi életét nemcsak kényelmesebbé, de szervezettebbé is teszi. Ar. életszínvonal távlati terve- Tigun V munkája — öt-hat éwei ezelőtt — egy sor feltevésből indult ki, amelyek egyikét-mási- kát az időközben elvégzett vizsgálatok és számítások alapján módosítani kellett. így például az egyik kiinduló pont volt, hogy az életszínvonal növeléséhez elsősorban az szükséges, hogy a lakosság fogyasztása — tehát a reáljövedelem is — minél gyorsabban növekedjék. A másik alaptétel volt, hogy elsősorban a pénzjövedelmek — és ezen belül is a munkából származó jövedelmek — növekedjenek, egyrészt, mert az emberek nem értékelik túlzottan a természetbeni juttatásokat, másrészt, mert a bérek és fizetések jelentik az aktív anyagi ösztönzés eszközét is. Az elmúlt évek tapasztalatai és különböző számításai szerint a reáljövedelem növekedésének van egy társadalmilag szükséges üteme, ami évente kb. 4,5—5 százalék. (Évi átlagban ennyit jelöl meg a XI. /kongresszus határozata is.) Ennek elérése és folyamatos biztosítása esetén azonban — a korábbi feltételezésektől eltérően — az életszínvonal növekedésének más tényezőire kell koncentrálni. Sokoldalú vizsgálatok bizonyították, hogy az életszínvonal emelésének csak az egyik oldala, hogy mennyit fogyaszt évről évre a lakosság, a másik — és nem lényegtelen — kérdés, hogy milyen körülményeik és feltételek között történik ez a fogyasztás. amit a lakásellátás, a személyközlekedés, a vízellátás, a kereskedelmi és vendéglátó- ipari hálózat, az egészségügyi ellátás, az oktatás, illetve a szakképzés színvonala határoz meg. Vagyis: ha igaz is az, hogy a lakosság látszólag többre becsüli a pénz jő védelmeket, mint a különböző természetbeni juttatásokat, a jövedelmi struktúrának ezt az utóbbi részét sokkal komolyabban kell kezelni, mint azt a tervezők néhány évvel ezelőtt feltételezték. Az ingyenes oktatást, vagy az általános társadalombiztosítást az embereik nálunk a mindennapi élet természetes velejárójaként kezelik, ám ha ezeknek a szolgáltatásoknak a fejlesztése elmarad, vagy stagnál, akkor az előbb-utóbb súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet. S ez esetben nemcsak társadalmi közhangulat romlására kell gondolni, de számolni kell a gazdasági, fejlődést veszélyeztető problémákkal is. S mert olyan alapvető természetbeni juttatásokat, mint az oktatás, az egészségügy stb. a szocialista társadalmi viszonyok között nem szabad és nem lehet „pénzre átváltani”, az élet- színvonal tervezésénél számolni kell azzal, hogy az ilyen jellegű igények egyre magasabbak lesznek és ezeket megfelelő módon ki kell elégíteni. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata e felismerést fejezi ki, s egyben előirányozza a gyakorlati megvalósítást. II Békés megyei Választási Elnökség közleménye Június I5-én Békés megye területén az országgyűlési képviselők általános választása és a helyi tanácstagok időközi választása ünnepélyes külsőségek között, jó politikai légkörben, rendben, a választási törvény előírásainak megfelelően, a törvényesség betartásával folyt le. A választópolgárok magas fokú politikai érettségről, a közügyek iránti felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot. Aktivitásukkal és szavazataikkal bizonyították, hogy egyetértenek a Hazafias Népfront programjával. A megyeben 82 tanácsi (72 községi, 10 városi) választókerületben volt időközi v álasztás. A tanácstagok időközi választásánál szavazásra jogosult volt 7900 választópolgár. A szavazásban az összes jogosultak 97,2 százaléka vett részt. Ebből a jelöltekre szavazott 98,7 százalék, ellenük 1,3 százalék. Valamennyi választókerületben a tanácstagjelöltek megkapták a szükséges többséget. 1 BÉKÉS MEGYEI VÁLASZTÁSI ELNÖKSÉG Harmittcegyezer vagon búza átvételére készül lel a Békés megyei Gabonáiéi vásárló Vállalat Újabb iároíákfcai bővül a rakiártér — Több mint kétmillió forint az átvevővonalak korszerűsítésére — Szükség esetén a gazdaságok szárítják a termést Péter-Pál napja rohamosan i közeleg, s bér az esőzések néhány nappal elhalasztották az aratás tervezett kezdését, a betakarítás előkészületeinek befe- jezésére már igazán nem sok | idő maradt. Ennek figyelembe- ; vételével gyorsította meg nyár ; eleji teendőinek végrehajtását a : Békés megyei Gabonafielvásár- S ló és Peldolgozó Vállalat is. i Az előzetes termésbecslések ■ és számítások szerint az idén a 5 kalászosok 125 ezer hektárjá- : ról mintegy 43 ezer vagon ga- ; bonét takarítanak be a Békés : megyei mezőgazdasági üzemek. 5 A • felvásárló vállalat pedig az ■ üzemi szükségletek és a vető- j magtermesztési feladatok isme- : rétében mintegy 31 ezer vagon j étkezési és takarmánygabona ■ átvételére készült teL. Ebben az évben a megye 39 * helységében, 96 helyen össze- : sen 180 terményátvevő-vonal : működik majd és a vállalat az : elmúlt egy év alatt 2 millió 200 ! ezer forintot fordított az átve- 5 vővonalak gépesítésére, kórsáé- ; rűsítésére, közösen teremtve jj meg a termelőkkel annak félté- ; telét, hogy az átvétel megfelelő j ütemben kövesse nyomon a be- jj takarítás menetét. : Sajnos a tárolás jól ismert ■ régi gondjai tavalyhoz képest : sem sokat enyhültek. Igaz, köz- : ben üzembe lépett a szeghalmi ; kétezer vagon befogadóképessé- jj gű gabonasiló és 1500 vagon ■ szemtermés helyezhető el az új jj támfalas .szükségtárolókban is. ; Ennek ellenére az idén is szűk- jj ség lesz arra, hogy — a koráb- : bi évekhez hasonlóan — a gaz- jj daságok bértárolásra vállatkoz- jj aanak. A csúcsidőszakban tá- ; rolandó 37 ezer vagcnnyi áru- . val szemben ugyanis a gabona - felvásárló legfeljebb 29 ezer va- gonnyit tud raktáraiban és szükség tárolóiban elhelyezni. Sokat változott a helyzet ugyanakkor a szárításban. Ma már megyénk legtöbb állami gazdasága és termelőszövetkezete üzemeltet önálló terményszárítót. A vállalat pedig a rendelkezésére álló napi 160 vagoncs szárítókapacitásával szükség esetén fennakadás nélkül segíteni tud szárítóval fél nem szerelt partnerein. * Uj készülék a gázszivárgások vizsgálatára Üj, hordozható készüléket helyeztek üzembe a Fővárosi Gázműveknél az esetleges gáz szivárgások földerítésére. A gázművek dolgozói rendszeresen járják a főváros útjait a gázvezeték-hálózat ellenőrzése céljából (MTI fotó—Ks>)
