Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-13 / 137. szám
tTolytatás az 1. oldalról). * nőknek és a város fiatal nemzedékének is. Ilyen üzem például a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyára, a posztóipari üzem, a férfiruhagyár, a fehérneműüzem, az óragyár és számos más ipari vállalat dunaújvárosi üzeme és gyára. Érdemes kiemelni a 4500 dolgozót foglalkoztató dunaújvárosi építőipari vállalatot, amely nemcsak a helyi építési feladatokat oldja meg, hanem a százhalombattai beruházásnál és a paksi atomerőmű építésénél is jelentős munkát végez. A vállalat termelési értéke a múlt esztendőben egymilliárd forint volt, s ez bizony nem csekélység! Örömmel nyugtázhatjuk azt is, hogy Dunaújvárosban — az idei elbírálás alapján — a szocialista nagyiparnak hét kiváló vállalata van. Jelentős a város fejlődése az építés, a szociális és kulturális szükségletek kielégítésé terén is. Tíz évvel ezelőtt hasonló nagygyűlésen ünnepeltük a város fennállásának 15. évfordulóját. E tíz esztendő alatt Dunaújvárosban 7 000 lakás épült, s az éppen abban az esztendőben felavatott 500 ágyas kórház további száz ággyal bővült. Azóta 36 általános iskolai tanteremmel gyarapodott a város. Két középiskola épült, s megkezdődött egy, országos szempontból is kiemelkedően korszerű munkásművelődési intézmény építése. Még sok egyéb létesítménnyel is gazdagodott a város. Ezer óvodai. 300 bölcsődei hely, műjégpálya, több más sportlétesítmény, és még hosszan lehetne sorolni, mi minden épült Dunaújvárosban. Első szocialista városunk tehát a szocializmust igénylő és a szocializmust kevésbé óhajtó emberek közötti harcban született. Ezt bizonyos mértékben a város története is tükrözi. A kezdeti nagy lendület után, 1953 nyarától néhány esztendőre megtorpant az építkezés. Már-már az a gondolat tört utat, hogy egyáltalán nem is kell . folytatni, abba kell hagyni a munkát. Azután ellenforradalmárok támadtak a szocializmusra, a munkáshatalomra és természetesen Dunaújvárosra is. Mindezeken át kellett törnünk magunkat ahhoz, hogy eljuthassunk a mai napig. S most örömmel mondhatjuk, hogy ebben a harcban a szocializmus eszméje győzedelmeskedett. Ez a 25 ékes vá-j ros ma nemcsak azoknak a büszkesége, akik dolgoztak és harcoltak érte. hanem az egész, 1 szocializmust építő magyar népé. Dunaújváros az erős ipart je- j lenti számunkra, de meg kell ' említeni, hogy van a városnak igen jó termelési eredmények- : kel büszkélkedő termelőszövetkezete is. Kulturált, szép ez a város. Külön elismerés illeti azokat. akik gondoskodtak a város belterületének és környékének fásításáról, ök nemcsak maguknak ültettek fákat, hanem azért, hogy a következő, a mai nemzedék szép, kulturált, és egészséges környezetben éljen. (Taps.) Dunaújváros, ez a ma 25 esztendős, szocialista váróé erős pillére a magyar forradalmi mozgalomnak, a magyar - munkásosztálynak és a magyar szocialista iparnak. Huszonhatezer j munkás él és dolgozik itt, a.j bérből és fizetésből élők szá- ma 36 000. s a városnak 55 0Ö0 lakosa van. De a kövön, a vason, az utakon, az épületeken, a rakpartokon és a . kikötőkön kívül más is kell ahhoz, hogy egy várost szocialista városnak nevezzünk. Dunaújvárosban megvan ez a másik feltétel is, ami nélkül nem lehetett volna 2 BÉHÉSJMMMss^ ~ 1S75- JŰNIUS 13, Választási nagygyűlés Dunaújvárosban szocialista város. Itt 4 500 tagja van az MSZMP-nek, 4 500 kommunista harcol a jelenért és a jövőért! A kommunista ifjúmunkások száma 6 000. Jelentős társadalmi erők — szakszervezetek, nőbizottságok, békebi- zotteágok, népfrantszervezetek — tevékenykednek itt, továbbá egyik igen fontos társadalmi intézményünk, a munkásőrség, amely jól példázza, hogy a kommunista meggyőződésű ember milyen önkéntes társadalmi munkára képes elveiért, rrjeggyőzodéséért és népéért. (Taps.) Örömmel szólhatok arról, hogy Dunaújvárosban 1 SÍK) brigád versenyez a szocialista cím megőrzéséért vagy elnyeréséért. Közülük két brigád a párt XI. kongresszusának és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójának tiszteletére indított nagyarányú szocialista munka verseny-mozgalom keretében elnyerte a Központi Bizottság 'kongresszusi oklevelét. Ezért is mondhatom teljes meggyőződéssel, hogy a ma 25 éves Dunaújváros — szocialista város. (Nagy taps.) Szocialista város abban az értelemben is, hogy nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van. Dunaújvárosban a következő ötéves tervben 13,5 milliárd forint értékű új ipari beruházást terveznek. Vannak ígéretes. 10 és 15 évre szóló távlati elképzelések is, amelyek a legszorosabban összefüggenek a város jövőjével. Lelkesítő az elmúlt 25 évre gondolni, öröm ma körülnézni az üzemben, a városban és bizakodással tekinthetünk a jövőbe is. A város fejlődésének biztatóak a távlatai, s megvannak a feltételei. i A helybeliek büszkén emlegetik, .hogy Dunaújváros lakóinak átlagos életkora 30 év, tehát a város ilyen értelemben is fiatal. Gyorsan fog fejlődni a jövőben is, 25 év sem kell hozzá. százezer lesz a lélek&záma. (Nagy taps.) Ezekkel á gondolátokkal a magam nevében is szívből üdvözlöm a 25 éves Dunaújváros minden dolgozóját, vezetőit, lakosait. Mindnyájuknak jó egészséget és újabb sikereket kívánok szocialista városuk további felvirágoztatásához (Hosz- szan tartó taps). Kívánom, hogy Dunaújvárosnak, szocialista rendszerünk büszkeségének lakói a jövőben az eddiginél is nagyobb sikerrel dolgozzanak, s továbbra is legyenek méltóak egész népünk megbecsülésére. (Taps.) Kedves Elvtársak! Most az országos választásokról szeretnék szólni. Ezekben a hetekben nemcsak a képviselőjelöltek, hanem pártunk, s a Hazafias Népfront is beszámol a választóknak, az állampolgároknak arról, hogy mj és hogyan valósult meg a Hazafias Népfront négy évvel ezelőtti választási programjából. Kijelenthetem, hogy a magyar országgyűlés, a népszuverenitás legfőbb szerve mint testület, és az országgyűlés minden egyes, számadásra kötelezett képviselője önérzetesen és tiszta lelkiismerettel állhat a nép elé: a négy évvel ezelőtti választási felhívás szellemében, eredményesen dolgoztak. Elmondhatjuk: a nép képviselői becsíile- • tes munkát végeztek. Hazánkban a munkásosztály' hatalma ma szilárdabb, mint négy évvel ezelőtt volt. (Tops.) Pártunk szövetségi politikája, népfrontpolitikája a legutóbbi négy évben tovább mélyült és erősödött. Szilárdabbá vált rendszerünk légfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Erősödött a munkásság, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség összefogása. Erősödött a kommunisták és a pártonkívüliek politikai szövetsége, a különböző világnézetű emberek összefogása, egyetértése és közös cselekvése, a hívők és a nem hívők egysége. Amikor például hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepeltük, a Magyarországon működő egyházak — a katolikus, a református, az evangélikus egyház, a kisebb protestáns egyházakat tömörítő szabad egyházak szövetsége, az izraelita egyház — tagjaikhoz olyan körlevéllel, vagy az egyházi szokásoknak megfelelő felhívással fordultak, amelyben méltóképpen, és egész népünkkel összhangban emlékeztek meg a felszabadulási évfordulóról, a felszabadítókról, és azokról az eredményekről, amelye- ‘ két pártunk és népünk a szocialista rendszer 30 esztendeje alatt teremtett, alkotott. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más dolgozók szövetsége, a kommunisták és a pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek összefogása, a szocialista nemzeti tömörülés és összefogás a legutóbbi országgyűlés működésének időszakában is tovább erősödött, és ma szilárdabb, mint eddig bármikor volt Óriási győzelem ez számunkra. Hiszen még emlékezhetünk a megosztottság, a viszályok és a nagy összeütközések időszakára is. Mindezt világos, elvi politikával, mindenki nézetét és véleményét tiszteletben tartva leküzdöttük, és megtaláltuk a közös, szocialista célokat. Szocialista nemzeti tömörülés ez, amelyben egyet tud érteni minden tisztességes gondolkozásé magyar ember. Ez alkalmas j arra, hogy a nemzet összes alkotó erejét összefogja szocia- [ lista feladatainak megoldására, i országunk, népünk szocialista jövendőjének felépítésére. Mi, kommunisták ezt az összefogást úgy értelmezzük, hogy az építésben pártállástól függetlenül egyenlőek vagyunk, és az építés gyümölcseként létrejövő, fejlett szocialista társadalomban, népünk szocialista jövendőjében is egyek leszünk. Pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül minden tisztes- | séges embert megbecsülünk és i biztosítjuk minden tisztességes j ember jogait, aki a nagy mű építésében részt vesz. (Hosszan tartó, lelkes taps.) i A szocialista nemzeti összefogásnak ez a megerősödött, jó szelleme tükröződött a majdnem 900 jelölő gyűlésen is, amelyen csaknem 350 ezren vettek részt. Az ajánlók és a jelöltek, a felszólalók és a gyűlések részvevői egységesen hitet tettek a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának útmutatása, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási fölhívása, népünk közös, szocialista céljai mellett. Ez fontos és örvendetes, nagy erőt ad nekünk. A választási beszámolókban szó esett a gazdasági és a kulturális építőmunka eredményeiről. Az idén befejeződő ötéves tervben — nem is köny- nyű feltételek között — szocialista iparunk 38 százalékkal, mezőgazdaságunk 18 százalék- : kai növeli a termelését, a nem , zetí jövedelem pedig 36 száza- I lékkai emelkedik. Az ilyen j számok önmagukban is sokat- mondóak. Ezek az eredmények a szocialista terv t zdálkodásnak. a bevált, rugalrr ,bb gazdaságirányítási rendszernek, a szocialista ifias erőfeszítéseinek. a szocialista mezőgazdaságnak és a népgazdaság minden fő ágazata sikereinek köszönhetők. Másfél évtizeddel ezelőtt ugyanitt meg arról beszeltünk, ho*y sikeresen folyik a mező- gazuasag szocialista átszervezése, az aratasi mánia 43 százalékai gépesnettuk es hogy a várható búzatermés országos atlag ban holdanként kilenc, azaz hektáronként 15 mázsa lesz. Es mi a helyzet ma? A mező- gazdaság szocialista átszervezését szocialista módon végrehajtottuk. Ha akadnak is a szövetkezetekben parasztemberek, akik ,.szidnak” bennünket az átszervezés miatt, csak azért teszik, hogy miért nem előbb csináltuk. (Derültség.) Az. aratás gépesítése most csaknem százszázalékos. Búzából tavaly országos átlagban több mint 37 mázsa volt a hektáronkénti termés, tehát körülbelül két és félszerese a 15 évvel ezelőttinek. Reméljük, hogy az idei termés még jobb lesz. A pórt, a kormány szilárd elhatározása, hogy a szocialista mezőgazdaság létrehozásával és eddigi fejlesztésével elért ösz- szes vívmányainkat megőrizzük, az alapokat megszilárdítjuk és ezután is továbbfejlesztjük. Az életszínvonal alakulását itt, Dunaújvárosban is mindenki pontosan lemérheti. Az ötéves terv idején a dolgozók reáljövedelme országos átlagban 26 százalékkal nő, a nagyüzemi munkásság béraránya — az 1972. évi párt- és kormány- határozat végrehajtása nyomán — javult. A bérből és fizetésből élő dolgozók nagy többsége áttért a 44 órás munkahétre, öt év alatt több mint négyszáz- ezer űj lakás épül az országban. Az idén befejeződő 15 éves lakásépítési terv során — az ideit is beleszámítva — egymilliónál valamivel több lakás épül fel. 15—20 év alatt az ország lakóinak egyharmada új lakásba költözött! Tudjuk, hogy még bőven van lakásigénylő, s nagy lendülettel folytatjuk is_ a lakásépítést, de azt is érté-" kelnünk kell, amit elértünk. Hiszen 20—25 évvel ezelőtt mások voltak a lakásgondok, mint ma, amikor az emberek többsége minőségi lakáscserét, a család gyarapodása miatt még jobb és modernebb lakást akar. Az országban az óvodás korúak 72 százalékának jut hely az óvodákban, itt, Dunaújvárosban pedig, ha kicsit „szorosan” vannak is a gyerekek, minden jelentkezőt fel tudnak venni. A legutóbbi országgyűlésen elfogadott társadalombiztosítási törvény is igen sok fontos vívmányt rögzít és biztosít. Például azt, hogy július 1-től Magyarországon minden állampolgár ingyenes orvosi ellátásra jogosult. A termelőszövetkezeti parasztok nyugdíjrendszerét viszonylag rövid idő alatt, fokozatosan azonossá tesszük az ipari munkásságéval. Egymilliószázezer nyugdíjas és járadékos helyzetén tudunk valamelyest javítani. Óriási eredmények ezek, amelyeket nagyra értékelhetünk és becsülhetünk. A végzett munka mérlege feltétlenül pozitív. A termelés nőtt, az életszínvonal emelkedett, nem kis elmaradásokat hoztunk be és nem csekély nehézségeket küzdöttünk le.' Mindez szocialista rendszerünk erejét bizonyítja. Míg jelenleg még a legfejlettebb kapitalista országokat .is a politikai válság, az infláció, a foglalkoztatás problémái és a dolgozók létbizonytalansága jellemzi, addig a szocialista rendszer hazánkban létbiztonságot adott. S amint eddig, a szocialista rendszer ezután is azt jelenti a dolgozó ember számára, hogy a munkának, a javak termelésének a fejlődésével párhuzamod san az életszínvonal is rendszeresein emelkedik. A választás azonban alkalom nemcsak a beszámolásra, hanem a programadásra is. A képviselőjelölteknek meg kell mondaniuk, hogy miért akarnak harcolni, mit akarnak elérni, mihez kérik a választók támogatását. Szocialista terveink, távlataink biztatóak és szépek. Fő célunk, hogy tovább erősítsük társadalmi rendünk legsajátosabb, legfőbb vonását, a szocialista demokratizmust. Azt akarjuk, hogy az ország közvéleményének minél nagyobb részét bevonjuk a közéletbe, a különböző társadalmi kérdések eldöntésébe. Célunk a termelés növelése, az életszínvonal további emelése, a fejlett szocialista társadalom felépítése, célunk a különböző társadalmi osztályok közelítése, a város és a falu lényeges különbségeinek megszüntetése, a fizikai és szellemi munka közelítése. Azt akarjuk, hogy a technika fejlesztésével, a termelés korszerűsítésével csökkenjenek a fizikai terhek. A képzettség, a szakismeretek növekedésével a fizikai munka közeledjék a szellemi munkához. Nagyon fontos célunk, hogy mind a termelésben, mind a fogyasztásban teljes mértékben érvényesüljenek a szocialista elvek. A ragyogó szocialista jövőről, a biztató távlatokról szólva, azt is hangsúlyozzuk, hogy pártunk Központi Bizottsága, kormányunk és minden felelős intézményünk reálisan szem léli a helyzetet, szembenéz a valósággal és reálisan méri fél azokat a feladatokat, amelyeket meg kell oldanunk. Amikor pártunk XI. kongresszusa felvázolta a következő öt, illetve 15—20 esztendő távlatát, nem feledkezett meg a ma problémáiról. Tudjuk, és nyíltan szólunk is róla, hogy további gazdasági fejlődésünk új, megnövekedett feladatait az eddiginél nehezebb feltételek között kell megoldanunk. A Központi Bizottság decemberi ülésén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és nyíltan szólt az ország közvéleményéhez. Megmondta, hogy a kapitalista infláció, a nyersanyagok és az energiahordozók árának rendkívüli emelkedése kedvezőtlenül érinti a magyar népgazdaságot. Nehezebb nemzetközi feltételek között nagyobb feladatokat kell megoldanunk. A kapitalista inflációnak, s nyersanyagok és energiahordozók áremelkedésének hatását nálunk a lakosság nemigen érzékeli, mert rendszerünk meg- • védi annak legsúlyosabb következményeitől. A költségvetés a termelői árak egy részénél átvállalja az ebből származó terheket, a fogyasztói árakban pedig jelentősen korlátozza ezt a hatást. Népgazdaságunknak azonban számolnia kell ezekkel a terhekkel. Hiszen külkereskedelmünk egyharmada szükségszerűen a kapitalista országokkal bonyolódik le, s az onnan behozott árukért most 20 százalékkal több árut kell. exportálnunk, hogy az árveszteségben származó küllőn bözetet pótolni tudjuk. Ezért új ötéves tervünk irányelveiben mind a termelés, mind az életszínvonal növelésére szerényebb fejlődési ütemet irányoztunk elő. Igaz, jobb volna — ipari termelésünket évente, mondjuk, kilenc százalékkal növelni Felelősen azonban csak hatszázalékos növekedést tervezhetünk, mert csak ennyihez tudjuk biztosítani a szükséges nyersanyagot és energiát. Az iparban tehát évi hat-, a mezőgazdaságban 3-3,5 százalékos növekedéssé! számolunk, s a reáljövedelem növekedését pedig évi 3-3,5 százalékosra tervezzük a legközelebbi esztendőkre. (Folytatás a 3, oldalon)