Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-13 / 137. szám

tTolytatás az 1. oldalról). * nőknek és a város fiatal nem­zedékének is. Ilyen üzem pél­dául a Papíripari Vállalat du­naújvárosi gyára, a posztóipari üzem, a férfiruhagyár, a fehér­neműüzem, az óragyár és szá­mos más ipari vállalat dunaúj­városi üzeme és gyára. Érdemes kiemelni a 4500 dol­gozót foglalkoztató dunaújváro­si építőipari vállalatot, amely nemcsak a helyi építési felada­tokat oldja meg, hanem a száz­halombattai beruházásnál és a paksi atomerőmű építésénél is jelentős munkát végez. A vál­lalat termelési értéke a múlt esztendőben egymilliárd forint volt, s ez bizony nem csekély­ség! Örömmel nyugtázhatjuk azt is, hogy Dunaújvárosban — az idei elbírálás alapján — a szo­cialista nagyiparnak hét kiváló vállalata van. Jelentős a város fejlődése az építés, a szociális és kulturális szükségletek ki­elégítésé terén is. Tíz évvel ezelőtt hasonló nagygyűlésen ünnepeltük a vá­ros fennállásának 15. évforduló­ját. E tíz esztendő alatt Duna­újvárosban 7 000 lakás épült, s az éppen abban az esztendőben felavatott 500 ágyas kórház to­vábbi száz ággyal bővült. Az­óta 36 általános iskolai tante­remmel gyarapodott a város. Két középiskola épült, s meg­kezdődött egy, országos szem­pontból is kiemelkedően kor­szerű munkásművelődési intéz­mény építése. Még sok egyéb létesítménnyel is gazdagodott a város. Ezer óvodai. 300 bölcsődei hely, mű­jégpálya, több más sportlétesít­mény, és még hosszan lehetne sorolni, mi minden épült Duna­újvárosban. Első szocialista városunk te­hát a szocializmust igénylő és a szocializmust kevésbé óhajtó em­berek közötti harcban született. Ezt bizonyos mértékben a város története is tükrözi. A kezdeti nagy lendület után, 1953 nyará­tól néhány esztendőre megtor­pant az építkezés. Már-már az a gondolat tört utat, hogy egy­általán nem is kell . folytatni, abba kell hagyni a munkát. Az­után ellenforradalmárok támad­tak a szocializmusra, a munkás­hatalomra és természetesen Du­naújvárosra is. Mindezeken át kellett törnünk magunkat ah­hoz, hogy eljuthassunk a mai napig. S most örömmel mond­hatjuk, hogy ebben a harcban a szocializmus eszméje győze­delmeskedett. Ez a 25 ékes vá-j ros ma nemcsak azoknak a büszkesége, akik dolgoztak és harcoltak érte. hanem az egész, 1 szocializmust építő magyar né­pé. Dunaújváros az erős ipart je- j lenti számunkra, de meg kell ' említeni, hogy van a városnak igen jó termelési eredmények- : kel büszkélkedő termelőszövet­kezete is. Kulturált, szép ez a város. Külön elismerés illeti azo­kat. akik gondoskodtak a város belterületének és környékének fásításáról, ök nemcsak maguk­nak ültettek fákat, hanem azért, hogy a következő, a mai nem­zedék szép, kulturált, és egész­séges környezetben éljen. (Taps.) Dunaújváros, ez a ma 25 esz­tendős, szocialista váróé erős pillére a magyar forradalmi mozgalomnak, a magyar - mun­kásosztálynak és a magyar szo­cialista iparnak. Huszonhatezer j munkás él és dolgozik itt, a.j bérből és fizetésből élők szá- ma 36 000. s a városnak 55 0Ö0 lakosa van. De a kövön, a va­son, az utakon, az épületeken, a rakpartokon és a . kikötőkön kívül más is kell ahhoz, hogy egy várost szocialista városnak nevezzünk. Dunaújvárosban megvan ez a másik feltétel is, ami nélkül nem lehetett volna 2 BÉHÉSJMMMss^ ~ 1S75- JŰNIUS 13, Választási nagygyűlés Dunaújvárosban szocialista város. Itt 4 500 tag­ja van az MSZMP-nek, 4 500 kommunista harcol a jelenért és a jövőért! A kommunista if­júmunkások száma 6 000. Jelen­tős társadalmi erők — szakszer­vezetek, nőbizottságok, békebi- zotteágok, népfrantszervezetek — tevékenykednek itt, továbbá egyik igen fontos társadalmi intézményünk, a munkásőrség, amely jól példázza, hogy a kommunista meggyőződésű em­ber milyen önkéntes társadal­mi munkára képes elveiért, rrjeggyőzodéséért és népéért. (Taps.) Örömmel szólhatok arról, hogy Dunaújvárosban 1 SÍK) brigád versenyez a szocialista cím megőrzéséért vagy elnyeréséért. Közülük két brigád a párt XI. kongresszusának és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójá­nak tiszteletére indított nagy­arányú szocialista mun­ka verseny-mozgalom keretében elnyerte a Központi Bizottság 'kongresszusi oklevelét. Ezért is mondhatom teljes meggyőződés­sel, hogy a ma 25 éves Duna­újváros — szocialista város. (Nagy taps.) Szocialista város abban az ér­telemben is, hogy nemcsak múltja és jelene, hanem jövő­je is van. Dunaújvárosban a következő ötéves tervben 13,5 milliárd forint értékű új ipari beruházást terveznek. Vannak ígéretes. 10 és 15 évre szóló távlati elképzelések is, amelyek a legszorosabban összefüggenek a város jövőjével. Lelkesítő az elmúlt 25 évre gondolni, öröm ma körülnézni az üzemben, a városban és bizakodással te­kinthetünk a jövőbe is. A vá­ros fejlődésének biztatóak a távlatai, s megvannak a felté­telei. i A helybeliek büszkén emle­getik, .hogy Dunaújváros lakói­nak átlagos életkora 30 év, te­hát a város ilyen értelemben is fiatal. Gyorsan fog fejlődni a jövőben is, 25 év sem kell hoz­zá. százezer lesz a lélek&záma. (Nagy taps.) Ezekkel á gondolátokkal a magam nevében is szívből üd­vözlöm a 25 éves Dunaújváros minden dolgozóját, vezetőit, la­kosait. Mindnyájuknak jó egészséget és újabb sikereket kívánok szocialista városuk to­vábbi felvirágoztatásához (Hosz- szan tartó taps). Kívánom, hogy Dunaújvárosnak, szocialista rendszerünk büszkeségének la­kói a jövőben az eddiginél is nagyobb sikerrel dolgozzanak, s továbbra is legyenek méltóak egész népünk megbecsülésére. (Taps.) Kedves Elvtársak! Most az országos választá­sokról szeretnék szólni. Ezek­ben a hetekben nemcsak a kép­viselőjelöltek, hanem pártunk, s a Hazafias Népfront is beszá­mol a választóknak, az állam­polgároknak arról, hogy mj és hogyan valósult meg a Hazafias Népfront négy évvel ezelőtti választási programjából. Kije­lenthetem, hogy a magyar or­szággyűlés, a népszuverenitás legfőbb szerve mint testület, és az országgyűlés minden egyes, számadásra kötelezett képvise­lője önérzetesen és tiszta lelki­ismerettel állhat a nép elé: a négy évvel ezelőtti választási felhívás szellemében, eredmé­nyesen dolgoztak. Elmondhat­juk: a nép képviselői becsíile- • tes munkát végeztek. Hazánk­ban a munkásosztály' hatalma ma szilárdabb, mint négy évvel ezelőtt volt. (Tops.) Pártunk szövetségi politikája, népfront­politikája a legutóbbi négy év­ben tovább mélyült és erősö­dött. Szilárdabbá vált rendsze­rünk légfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Erő­södött a munkásság, a szövet­kezeti parasztság és az értelmi­ség összefogása. Erősödött a kommunisták és a pártonkívüliek politikai szö­vetsége, a különböző világné­zetű emberek összefogása, egyetértése és közös cselekvé­se, a hívők és a nem hívők egy­sége. Amikor például hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lóját ünnepeltük, a Magyaror­szágon működő egyházak — a katolikus, a református, az evangélikus egyház, a kisebb protestáns egyházakat tömörítő szabad egyházak szövetsége, az izraelita egyház — tagjaikhoz olyan körlevéllel, vagy az egyhá­zi szokásoknak megfelelő felhí­vással fordultak, amelyben méltóképpen, és egész népünk­kel összhangban emlékeztek meg a felszabadulási évforduló­ról, a felszabadítókról, és azok­ról az eredményekről, amelye- ‘ két pártunk és népünk a szo­cialista rendszer 30 esztendeje alatt teremtett, alkotott. A munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség és más dolgozók szövetsége, a kom­munisták és a párton­kívüliek, a különböző világné­zetű emberek összefogása, a szocialista nemzeti tömörülés és összefogás a legutóbbi or­szággyűlés működésének idő­szakában is tovább erősödött, és ma szilárdabb, mint eddig bármikor volt Óriási győzelem ez számunk­ra. Hiszen még emlékezhetünk a megosztottság, a viszályok és a nagy összeütközések idősza­kára is. Mindezt világos, elvi politikával, mindenki nézetét és véleményét tiszteletben tart­va leküzdöttük, és megtaláltuk a közös, szocialista célokat. Szocialista nemzeti tömörülés ez, amelyben egyet tud érteni minden tisztességes gondolkozá­sé magyar ember. Ez alkalmas j arra, hogy a nemzet összes al­kotó erejét összefogja szocia- [ lista feladatainak megoldására, i országunk, népünk szocialista jövendőjének felépítésére. Mi, kommunisták ezt az összefogást úgy értelmezzük, hogy az építésben pártállástól függet­lenül egyenlőek vagyunk, és az építés gyümölcseként létre­jövő, fejlett szocialista társada­lomban, népünk szocialista jö­vendőjében is egyek leszünk. Pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül minden tisztes- | séges embert megbecsülünk és i biztosítjuk minden tisztességes j ember jogait, aki a nagy mű építésében részt vesz. (Hosszan tartó, lelkes taps.) i A szocialista nemzeti össze­fogásnak ez a megerősödött, jó szelleme tükröződött a majd­nem 900 jelölő gyűlésen is, amelyen csaknem 350 ezren vettek részt. Az ajánlók és a jelöltek, a felszólalók és a gyű­lések részvevői egységesen hi­tet tettek a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusá­nak útmutatása, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási fölhívása, népünk közös, szocialista céljai mellett. Ez fontos és örvendetes, nagy erőt ad nekünk. A választási beszámolókban szó esett a gazdasági és a kul­turális építőmunka eredmé­nyeiről. Az idén befejeződő öt­éves tervben — nem is köny- nyű feltételek között — szo­cialista iparunk 38 százalékkal, mezőgazdaságunk 18 százalék- : kai növeli a termelését, a nem , zetí jövedelem pedig 36 száza- I lékkai emelkedik. Az ilyen j számok önmagukban is sokat- mondóak. Ezek az eredmények a szocialista terv t zdálkodásnak. a bevált, rugalrr ,bb gazda­ságirányítási rendszernek, a szocialista ifias erőfeszítéseinek. a szocialista mezőgazdaságnak és a népgazdaság minden fő ágazata sikereinek köszönhe­tők. Másfél évtizeddel ezelőtt ugyanitt meg arról beszeltünk, ho*y sikeresen folyik a mező- gazuasag szocialista átszervezése, az aratasi mánia 43 szá­zalékai gépesnettuk es hogy a várható búzatermés országos atlag ban holdanként kilenc, az­az hektáronként 15 mázsa lesz. Es mi a helyzet ma? A mező- gazdaság szocialista átszervezé­sét szocialista módon végrehaj­tottuk. Ha akadnak is a szövet­kezetekben parasztemberek, akik ,.szidnak” bennünket az átszervezés miatt, csak azért te­szik, hogy miért nem előbb csináltuk. (Derültség.) Az. aratás gépesítése most csaknem százszázalékos. Búzából tavaly országos átlagban több mint 37 mázsa volt a hektáronkénti termés, tehát körülbelül két és félszerese a 15 évvel ezelőtti­nek. Reméljük, hogy az idei termés még jobb lesz. A pórt, a kormány szilárd el­határozása, hogy a szocialista mezőgazdaság létrehozásával és eddigi fejlesztésével elért ösz- szes vívmányainkat megőrizzük, az alapokat megszilárdítjuk és ezután is továbbfejlesztjük. Az életszínvonal alakulását itt, Dunaújvárosban is minden­ki pontosan lemérheti. Az öt­éves terv idején a dolgozók re­áljövedelme országos átlagban 26 százalékkal nő, a nagyüzemi munkásság béraránya — az 1972. évi párt- és kormány- határozat végrehajtása nyomán — javult. A bérből és fizetés­ből élő dolgozók nagy többsége áttért a 44 órás munkahétre, öt év alatt több mint négyszáz- ezer űj lakás épül az ország­ban. Az idén befejeződő 15 éves lakásépítési terv során — az ideit is beleszámítva — egy­milliónál valamivel több lakás épül fel. 15—20 év alatt az or­szág lakóinak egyharmada új lakásba költözött! Tudjuk, hogy még bőven van lakásigénylő, s nagy lendülettel folytatjuk is_ a lakásépítést, de azt is érté-" kelnünk kell, amit elértünk. Hiszen 20—25 évvel ezelőtt mások voltak a lakásgondok, mint ma, amikor az emberek többsége minőségi lakáscserét, a család gyarapodása miatt még jobb és modernebb lakást akar. Az országban az óvodás korúak 72 százalékának jut hely az óvodákban, itt, Dunaújváros­ban pedig, ha kicsit „szorosan” vannak is a gyerekek, minden jelentkezőt fel tudnak venni. A legutóbbi országgyűlésen elfogadott társadalombiztosítási törvény is igen sok fontos vív­mányt rögzít és biztosít. Pél­dául azt, hogy július 1-től Ma­gyarországon minden állampol­gár ingyenes orvosi ellátásra jogosult. A termelőszövetkezeti parasztok nyugdíjrendszerét vi­szonylag rövid idő alatt, foko­zatosan azonossá tesszük az ipari munkásságéval. Egymillió­százezer nyugdíjas és járadékos helyzetén tudunk valamelyest javítani. Óriási eredmények ezek, amelyeket nagyra értékelhe­tünk és becsülhetünk. A vég­zett munka mérlege feltétlenül pozitív. A termelés nőtt, az életszínvonal emelkedett, nem kis elmaradásokat hoztunk be és nem csekély nehézségeket küzdöttünk le.' Mindez szocialista rendsze­rünk erejét bizonyítja. Míg je­lenleg még a legfejlettebb kapi­talista országokat .is a politikai válság, az infláció, a foglalkoz­tatás problémái és a dolgozók létbizonytalansága jellemzi, ad­dig a szocialista rendszer ha­zánkban létbiztonságot adott. S amint eddig, a szocialista rend­szer ezután is azt jelenti a dol­gozó ember számára, hogy a munkának, a javak termelésé­nek a fejlődésével párhuzamod san az életszínvonal is rend­szeresein emelkedik. A választás azonban alkalom nemcsak a beszámolásra, ha­nem a programadásra is. A képviselőjelölteknek meg kell mondaniuk, hogy miért akar­nak harcolni, mit akarnak el­érni, mihez kérik a választók támogatását. Szocialista terve­ink, távlataink biztatóak és szépek. Fő célunk, hogy to­vább erősítsük társadalmi ren­dünk legsajátosabb, legfőbb vo­nását, a szocialista demokra­tizmust. Azt akarjuk, hogy az ország közvéleményének minél nagyobb részét bevonjuk a közéletbe, a különböző társa­dalmi kérdések eldöntésébe. Cé­lunk a termelés növelése, az életszínvonal további emelése, a fejlett szocialista társadalom felépítése, célunk a különböző társadalmi osztályok közelítése, a város és a falu lényeges kü­lönbségeinek megszüntetése, a fizikai és szellemi munka kö­zelítése. Azt akarjuk, hogy a technika fejlesztésével, a ter­melés korszerűsítésével csök­kenjenek a fizikai terhek. A képzettség, a szakismeretek növekedésével a fizikai munka közeledjék a szellemi munká­hoz. Nagyon fontos célunk, hogy mind a termelésben, mind a fogyasztásban teljes mérték­ben érvényesüljenek a szocia­lista elvek. A ragyogó szocialista jö­vőről, a biztató távlatokról szólva, azt is hangsúlyozzuk, hogy pártunk Központi Bizott­sága, kormányunk és minden fele­lős intézményünk reálisan szem ­léli a helyzetet, szembenéz a va­lósággal és reálisan méri fél azokat a feladatokat, amelye­ket meg kell oldanunk. Amikor pártunk XI. kong­resszusa felvázolta a következő öt, illetve 15—20 esztendő táv­latát, nem feledkezett meg a ma problémáiról. Tudjuk, és nyíl­tan szólunk is róla, hogy to­vábbi gazdasági fejlődésünk új, megnövekedett feladatait az ed­diginél nehezebb feltételek kö­zött kell megoldanunk. A Köz­ponti Bizottság decemberi ülé­sén foglalkozott ezekkel a kér­désekkel és nyíltan szólt az or­szág közvéleményéhez. Meg­mondta, hogy a kapitalista inf­láció, a nyersanyagok és az energiahordozók árának rend­kívüli emelkedése kedvezőtlenül érinti a magyar népgazdasá­got. Nehezebb nemzetközi fel­tételek között nagyobb felada­tokat kell megoldanunk. A kapitalista inflációnak, s nyersanyagok és energiahordo­zók áremelkedésének hatását nálunk a lakosság nemigen ér­zékeli, mert rendszerünk meg- • védi annak legsúlyosabb kö­vetkezményeitől. A költségve­tés a termelői árak egy részé­nél átvállalja az ebből szár­mazó terheket, a fogyasztói árakban pedig jelentősen kor­látozza ezt a hatást. Népgazda­ságunknak azonban számolnia kell ezekkel a terhekkel. Hi­szen külkereskedelmünk egy­harmada szükségszerűen a ka­pitalista országokkal bonyoló­dik le, s az onnan behozott árukért most 20 százalékkal több árut kell. exportál­nunk, hogy az árveszteségben származó küllőn bözetet pótolni tudjuk. Ezért új ötéves tervünk irányelveiben mind a termelés, mind az életszínvonal növelésé­re szerényebb fejlődési ütemet irányoztunk elő. Igaz, jobb vol­na — ipari termelésünket éven­te, mondjuk, kilenc százalékkal növelni Felelősen azonban csak hatszázalékos növekedést ter­vezhetünk, mert csak ennyihez tudjuk biztosítani a szükséges nyersanyagot és energiát. Az iparban tehát évi hat-, a me­zőgazdaságban 3-3,5 százalékos növekedéssé! számolunk, s a reáljövedelem növekedését pe­dig évi 3-3,5 százalékosra ter­vezzük a legközelebbi eszten­dőkre. (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents