Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-12 / 136. szám
Á huszonkettesben — Mezőhegyesen A társadalombiztosítási törvényről cs végrehajtási jogszabályairól TALÁN fél évszázada vagy enne! is regebben a Mezbne- gyesj Alla-im Gazdaság, az ab- j kori ménes birtok egyes major- I jait megszámozlak. Így alakult j ki az O-mezőhegyesi 18-as ma-1 jor, a peregi 57-es, a k omlós- I iecskési 6-os, a kamráspusztai | 21- es és mindjárt mellétté a 22- es. E két utóbbi major ma is egy kerülethez tartozik, alig 5—600 meterre a főmajortól ! Valamikor csikósok kurjongat- j tak, pattogtattak az ostorukat, j hajtották a ménest a 22-es j majorban. A felszabadulás óta az egykori ménesislállot a j szarvasmarha-tenyésztés szol- J gálatába állították. A régi épületen kicseréltek a tetőt meg a mennyezet elkorhadt gerendáit, deszkáit. Kibetonozták, jászol- j sort hóztak a fal mellé. Ide, j ebbe a majorba általában a te- j nyészüszökel hajtották és gondozták. Ma is ezt teszik. Az itt dolgozó Petőfi Sándor /Szocialista Brigád évek hosszú során kiváló munkájával vonta magára a gazdaságvezetők figyelmét, a felsőbb szervek elismerését. A brigádvezető: Dús Imre alig egy hónapja vette át Békéscsabán a párt megyei bizottságának j nagytermében a XI. kongresz- j szus tiszteletére indított mun- ; kaverseny eredményéért a Köz- í ponti Bizottság oklevelét es az | ezzel járó pénzjutalmat. Dolgozik a kamráspusztai kerületben egy másik szocialista j brigád is, amely a Tessedik Sámuel nevet viseli, ök az 1974 évi munka után a vállalat Ki- | váló Szocialista Brigádja címet , nyerték el. Ebben a kerületben tehát kiváló brigádok tevékenykednek. Gödé Hubert, az! állami gazdasági igazgatóim- | lyettese említette: a Tessedik-'( brigád sokoldalú, a Petőíi-bri-. gád pedig a szarvasmarhatenyésztésre specializálta magát. Évente csaknem három és fél millió forint termelési értéket állítanak elő, majdnem egymillió forint nyereséggel; A mezőhegyesi 22-es majorban jelenleg 225 tenyészúszőt gondoznak. Ezek értékét az adja, hogy a tó hírű mezőhegyesi magyar tarka tehenet kanadai lapaly bikával fedeztettek. Az utódok, a keresztezés első nemzedéke a tejtermelésben mar az első Laktációban (az első elles után) felülmúl minden hazai fajtát, mert húsz Ufer tőjét ad. A magyar tarka 8—9 liter tejet ad ebben a korban, állapotban. Ez is mutatja, hogy mennyire érdemes volt a tejtermelés javára a keresztezést elkezdem. A PETŐFI brigád Dús Imre vezetésével jól őrködik ezeken a nagy értékeken. Lényegében a jövő tejelő szarvasmarhaalapjait kezelik, ápolják nagy- nagy igyekezettel. Hajnalban kezdenek, s ugyanúgy dolgoznak. mint 30—40 évvel ezelőtt. A takarmányos kandiiban meg-/ rakják a pászos-kocsit, azután kitolják az istállóba és kasokkal a jószág elé hordják a takarmányt. Összeszedik az éjszakai trágyát, felrakják egy másik kocsira és kitolják a h’á- j gvas zár vasra. Felsúroljak a plaecot, fertőtlenítenek, közben odaadják az abrakot a jószágnak. Majd itatnak. Ugyanezt a i munkát este megismételik. I Évente 365-ször, naponta kétszer ugyanezt csinálják. Azoknak az embereknek, akik nem ismerik az itteni munka célját, ez a munkamenet bizonyosan egyhangúnak tűnik, unalmassá válik. Uh ebben a majorban ilyesmiről szó sincs. Az a 17 ember, aki elvállalta a jószág- gondozást, talált benne valami különleges szépet, örömet keltő tényt. Ügy ismerik a borjakat, hogy a bőgősről tudják melvik kér valamit. Szépen gondjukat viselik. Olyan valamennyi, mintha gyufásskatulyából húznák 5 1975. iCMVi 1?. A NYUGDÍJRENDSZER EGYSÉGESÍTÉSE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE elő. És amikor kisüt a nap, az üszőket kiíratják a karámba. Játékosok, majdhogynem „csillagot rúgnak”. Ilyenkor nagyon örülnek a gulyások, mert látják: szép, egészséges az állomány. Tavaly havi átlagban 18 kilót gyarapodtak a jószágok Erre az esztendőre havi átlagban 18,55 kiló súlygyarapodást terveztek. Az év eddig eltelt öt hónapjában 18,96 deka súly- gyarapodást értek el átlagosan. Ferencz Sándor állattenyésztő ágazati vezető ezt majdnem sokalja. Ha még egy kilóval jobban gyarapodnak, akkor felveszik a versenyt a hízó marhákkal Ebben az esetben az üszők elzsírosodnak, nem lesz belőlük jó tenyészanyag. Az üszőgondozókat a súlygyarapodás után fizetik. így érthető, hogy ők a súlygyarapodásra mennek, mert a jövedelmük ettől függ. A gazdaságnak viszont az lenne a célja, hogy ne gyarapodjanak hízó marhaként ezek az üszők, ne szedjenek fel havonta 15—16 kilónál többet, mert kiváló tenyészanyagot csak így nyerhetnek. A DÜS BRIGÁD érdeme tálán ebben van, hogy a személyes érdeküket képesek alárendelni a gazdaság érdekének. A kiváló tenyészanyag előállítása a, céljuk, s akkor büszkék igazán, amikor valamelyik tehenészeti telepről kapják a hírt, hogy a náluk gondozott üsző miután leellett, 20 liter tejet adott. Ebben egy kicsit benne érzik a maguk munkáját is, mert mindenki tudja, hogy jól tejelő tejlén csak jól gondozott üszőállományból kerülhet ki. Czabarka György, a kamrási kerület vezetője Dúsékról csak jót tud mondani. Mindennap tökéletesen ellátják feladatukat, részt vesznek a kerületi közéletben, a fiatalabbak pótolták a nyolc altalánost, eljárnak a TIT rendezvényeire, látogatják a szocialista brigádklubot, részt vesznek a társadalmi munkában. Ha valahol szorul a helyzet, nekik csak szólni kell, máris mennek, és az osztott munkaidő közli részt szívesen fordítják a kerületben jelentkező feladatok megoldására A múltkoriban Gál Sándor, a lucernaliszt-keszitö üzem vezetője panaszkodott, nem kap rakodókat, így nem tudja a raktárt kiüríteni, le kell állni az üzemmel, mert nem tudják hova tárolni az új termést. Dúsék meghallottak, felkerekedtek és néhány óra alatt több száz mázsa luceroalisztet szállítottak el egy nyitott szín alá a raktárból. A BRIGÁDBAN az alapítók kózijl hárman vannak. Dús Imre. ő egyben a brigád vezetője, Zsiga József és Ricz József. Az idép vették fel brigádtagnak Papp Józsefet és Gerics Józsefet. Brigádtag Dús Imréné, Kovács Lajosné, Zsiga Józsefné, Mezei Pálné és özv. Donkó Ti- borné is. Valamennyi asszonyt a férjek „szervezték be”. Zsiga József szerint nem bánták meg, mert féi'fiasan megosztják a munkát a nőkkel, Az ő vélluk- rg esik a nehezebbje, a nőkére pedig a könnyebbik része. Talán ezért is olyan példás a rend, a fegyelem és a tisztaság a mezőhegyesi huszonkettes- ben- Dupsi Karoly A kodjökáció keretében megvalósuló legnagyobb jelentőse- 1 gü fejlesztési intézkedések esi reformok a nyugdíjrendszerben1 történnék. A törvény nagy jelentőségű intézkedése, hogy a jelenlegi há-! rom különálló nyugdíjrendszert (munkaviszonyban dolgozók, mezőgazdasági szövetkezeti tagok, kisiparosok és magánkereskedők) egységes rendszeribe foglalja össze, biztosítva ezzel, hogy azonos jogok alapján járjon a nyugdíj minden dolgozónak, aki társadalmilag szegezett keretek között hasznos munkát végez Az új egységes nyugdíjrendszer következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy a nyugdíj összege a munkában töltött idő tartamától és a végzett munka minőségétől függ. Az egységes nyugdíjrendszeren beiül a nyugdíj új, egységes mértékszabáiya érvényesül. Eszerint 10 évi szolgálati idő alapján az öregségi nyugdíj a havi átlagkereset 3.1 százaléka. A mérték a 25 év megszerzéséig minden további év után két százalékkal, a 26—32 évek után l—l százalékkal, a 33—12 évek után pedig 0,5—0,5 százalékkal emelkedik. A nyugdíj legmagasabb mértéke 75 százalék, ami 42 évi szolgálati idővel érhető el. Az új mértékszabály elsősorban a munkásoknál és alkalmazottaknál je- j lent előrelépést, akik ez ideig 10 ; évi szolgálati idő útin átlagkeresetük 22 százalékát kaphatták nyugdíjként. A rövidebb szolgálati idő után jaró nyugdíj mértékének az emelése mérsékli a Ms összegű nyugdíjak újratermelődését. Az új mértékszabály kedvező a hosszú szolgálati idővel nyugdíjbamenők szamára is. (Például a muflikás- alkalmazottuk 42 évi szolgálati idővel eddig átlagkeresetük 71j százalékát kaphattak nyugdíjként. Az új nyugdíjskála felső határának eléréséhez a jelenlegi szabályok szerint 50 évi szolgálati idő szükséges.) A nyugdíj ismertetett mértékszabályát a törvény egyszerű táblázatban foglalja össze. A szolgálati idő arányában járó öregségi nyugdíjra a nyugdíjjogosultság megszerzése után munkában töltött időre tovább-1 ra is jár ösztönző nyugdíjpótlók. Az ösztönző nyugdíjpótlék- | kai hosszú Szolgálati idő esetén , a nyugdíj felső halára fizikai; munkakörben történő tová-bb- dolgozás esetén elérheti az átlagkereset 95 százalékát, egyéb esetekben pedig 90 százalékát. A jövőben ösztönző nyugdíj- pótlék legalább egyévi tóvább- d,olgozás esetén az egy évnél rövidebb (maradék) időre is jár. A meaögazdasugi szövetkezeti tagok és a mezőgazdasági szövetkezeteknél munkaviszonyban álló dolgozók ez ideig ösztönző nyugdíjpótlékra nem voltak jogosultak. Ezt mindenekelőtt az i ne] ok olt,a, hogy öt évvel magasabb volt a nyugdíjkorhatáruk. 1976. január 1-től a mezőgazdasági szövetkezeti tagok és a szövetkezeteknél munkaviszonyban álló dolgozók is kaphatnak ösztönző nyugdíjpótlékot az 1976. ; janyár 1. után a (nyugdijkorha- 1 tár betöltését követően) muníká- ban töltött időre. EzzeJ egyidejűleg a mezőgazdasági szövetkezeti tagság alapján megállapított nyugdíjakra is az általános nyugdíjfolyósítási korlátozások vonatkoznak. Társadalompolitikai jelentőségű intézkedése az új törvénynek, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek nyugdíjkorhatárát 1976. január 1-től fokozatosan, ut éven át évente cgy-egy évvel leszállítja úgy, hogy a korhatár 1980. január 1-től azonossá válik a munkások és alkalmazottak nyugdíjkorhatárával. Ennek megfelelően csökken a mezőgazdasági szövetkezeti tagok özvegyeinek állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatára iis. Ez az intézkedés mindenekelőtt a mezőgazdasági szövetkezetek megszilárdulásán és a szövetkezeti parasztságnak a gazdálkodásban elért eredményein alapszik. Ugyanakkor tükrözi azt is, hogy következetesen megválóéiul az a politjkai cél, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak társadalombiztosítási ellátását fokozatosan a munkás- alkalmazottak ellátásának színvonalára kell emelni. A nyugdíj megállapításának alapjául szolgáló átlagkereset kiszámítására vonatkozó jelenlegi szabályok lényegiében változatlanok maradnak. Az öregségi nyugdíj összegét továbbra is a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb 3 naptári év alatt elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Figyelembe kell venni a nyugdíjazás évében a nyugdíj megáll api tásáig elért keresetet is. Amennyiben az igénylő szamara kedvezőbb, kérheti, hogy a nyugdíjkorhatár vagy annál öt évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőző időszakban elért keresetét vegyek figyelembe. A nyugdíjalapba ezután is beszámít minden bérjellegű juttatás. így a túlóra, a prémium, ázz év végi részesedés és a jutalom is. A nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető legmagasabb havi átlagkereset 10 ezer forint marad. A törvény továbbfejleszti a szakmunkások nyugdíjkedvezményét. A szakmunkás nyugdíját, ha a nyugdíjazást közvetlenül megelőző egy éven át már nem szakmunkásként végzett munkát, kérelmére annak a keresetnek az alapul vételével kell megállapítani, amelyet a nyugdíjazása évében 3 szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol a? igénylő utoljára szakmunkásként dolgozott. Korábban ilyen esetekben a besorolási bér középarányosát kellett figyelembe venni. A szak- munkáskedvezményt megfelelően alkalmazni lehet a rokkantsági nyugdíj megállapításánál is. A Minisztertanács' további nyugdíjkedvezményt biztosít a föld alatt dolgozó bányászoknak. Az MSZMP XI. kangresz- szosán felmerült annak a problémáinak a megoldása, hogy a nyugdíjkorhatár felé közeledő bányászok csökkenő teljesítménye és keresete a nyugdíj megállapításánál hátrányt ne jelentsen. A rendelet biztosítja, hogy legalább 15 évi. föld alatti fizikai munkakörben végzett munka. után a nyugdíj alapja nem lehet kevesebb annal, amit az igénylő munkahelyén a nyugdíjazás előtti évben az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagosan elértek. Hasonló kedvezményben részesülnek a keszonosok és a búvárok is. Üjabb kedvezményt kapnak a ; fiatal korban megrokkantak. A ' jövőben az, alti a 2ft. életévének a betöltése előtt megrokkan, szolgálati idejének tartz- mára tekintet nélkül jogosulttá válik rokkantsági nyugdíjra, ha iskolai tanulmányainak a megszűnését követő hat hónapon belül munkába lépett. További kedvezményt kapnak a munkáiba lépésük előtt már megrokkant személyek. Jelenleg ‘ilyen esetben a rokkantsági nyugdíj csak akkor állapítható meg, ha a munkavégzést az igénylő abbahagyla. A jövőben a rokkantsági nyugdíj az általános szabályok szerint állapítható meg a munkába lépésük előtt már megrokkant személyeknek is, tehát akkor is, ha dolgoznak, de keresetük lényegesen kevesebb a rokkantsági nyugdíj igénylésé előtti keresetüknél. Jelenleg csak a mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíj- rendszerében érvényesül az a szabály, hogy a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a rokkantsági csoporttól Is függ, vagyis a súlyosabb rokkantak nagyobb összegű nyugdíjat kapnak Az egységes nyugdíjrendszerben ez a szabály altalánossá vált. A szolgálati időről szóló új rendelkezések közül nagy jelentőségű az a szabály, hogy a jövőben a különböző nyugdíjbiztosításban szerzett szolgálati időket egybe kell számítani. Erre eddig csak kivételes esetekben kerülhetett sor. Politikai jelentőségű intézkedése a törvénynek, hogy lehetővé teszi — okirati bizonyíték alapján — az 1929 óta munka- viszonyban töltött idő beszámítását akkor is, ha a munkaviszony fennállása Idején nem járt biztosítással. Ez különösen a volt mezőgazdasági cselédeknek, napszámosoknak kedvező, akikre a biztosítást csak 1939- től, nődolgozókra 1945. szeptember 1-től terjesztették ki. A volt mezőgazdasági cselédeknek, napszámosoknak a jogszabály lehetővé teszi, hogy a korábban biztosítással nem járt munka- viszonyukat a helyi tanáccsal igazoltassak. A helyi tanács iga ' zolasa ebből a szempontból Í;o- rabeli okirattal egyenértékű. A sorkatonai szolgálatban az 1960. évet megelőzően eltöltött időt szolgálati időként jelenleg csak akkor lehet figyelembe venni, ha az igénylő előzőleg legalább hathónapi szolgálati időt már szerzett, vagy az iskolai tanulmányok befejezését követő hat hónapon belül vonult be katonai szolgálatra. A jövőben a sorkatonai szolgalat idejét minden feltétel nélkül be kell számítani a szolgálati időbe. Az idős korban történő házasságkötéseket kívánja elősegíteni a törvénynek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi az özvegyi nyugdíj továbbfo- lyósitását akkor, ha az özvegyi nyugdíjas az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után köt házasságot. Ez azonban csak az 1975. július /. után kötött házasságra érvényes ! A továbbtanuló árvák újabb kedvezménye, hogy az árvaellátást a felsőfokú tanulmányok idejére is, legkésőbb az árva 25. életévének a betöltéséig biztosítják. Jelenleg az árvaellátás legfeljebb a tanuló gyermek 19 életévének a betöltéséig jár. Méltányesabbak lettek az idős, rokkant szülök nyugdíjra jogosultságának a feltételei is. Jelenleg a rokkant szülő is csak abban az esetben kaphat szülői nyugdíjat eltartója halála esetén, ha nincs más olyan személy, aki az eltartására kötelezhető lenne, zt idődben ezt a feltételt csak akkor kell vizsgálni, ha a szülő az eltartó halála után válik rokkanttá (Folytatjuk) FIGYELEM 1 Szürke vasöotvéuy rudak 30 mm-től 200 wpn-ig és egyéb vaskohászati termékek W.:i nagy válásokban kaphatók az alábbi telepeinkén: H ASZÓN VAS -SZ AKTBLEF: Szeged, pam.ienieb u. vége, MÉH-telep, Békéscsaba, Kei egyházi 41
