Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

mm Üdvözöljük az EDÜ résztvevőit! vaaaBBBao2äaaaaaDaEB3e=aasas25acaQ22222295ffissa0 Diákotthon* találkozó /te elmúlt héten rendezték meg Kevenmesem. a megye di­ákotthonainak első kulturális és sporttalálkozóját Békés, Bé- késszentandrás, Csorvás, Gyula, s Elek, Kondoros, Szarvas, Tót- ; koxnlós, Mezőberóny és a. há- » zngazda Kevermas általános is- J kotlái diákotthonainak mintegy I 350 kisdiákja egy napon, át ve- " tépkedett, kézilabda- és labda­rúgó-bajnokság, kulturális mű­sor, valamim fotó- és plalkét- Idállítás jelentett programot. Ez alkalommal avatták fel a község új felszabadulási parkját is. sázereiette! köszöntjük a he­tedik Erkel Diákünnepek részt­vevőit a Körös-parti kisváros­ban, Gyulán! Négy napon át ad otthont, biztosít szereplési, szórakozási lehetőséget Bács-Kiskun, Csöng- rád és Békés megyék, valamint Budapest és Szeged gimnazis­táinak, szakközépiskolásainak, szakmunkástanulóinak — mint­egy 1300 fiatalnak — Erkel Fe­renc szülővárosa. Az iskolai di­áknapokon megrendezett vetél­kedők, versengések legjobb amatőr művészei adnak mától találkozót egymásnak. A megyei színvonalversenyek alapján * zsűri 27 vers- és prózamondót, 12 diákszínpadot 8 szólóénekest, 20 hangszeres szólistát, 7 folk- beat és pol-beat együttest, 7 ze­nekart és kamaraegyüttest, 0 népi zenekart, 8 énekkart, 6 ka­marakórust, 13 népitánc-csopor- tot, 2 bábjátszó együttest és 5 sakkcsapatot hívott meg Gyu­lára. A ma! nap, a fesztivál első napja az ünneplésé, az ismer­kedésé. Délután fél négykor kez­dődik a hagyományos megnyitó­ünnepség látványos felvonulás­sal. A megyék, városok csoport­jai többek között megkoszorúz­zák a Lenin-szobrot, meggyújt­ják az Erkel-lángot. A menet útja a várnál ér véget: Szabó Miklósnak, a KISZ Békés me­gyei Bizottsága első titkárának ünnepi beszéde után Kovács luarnnm 23 cm i Szlorál Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Ebben az évben ünnepli fenn­állásának negyedszázados jubi­leumát Békéscsabán a Szlovák Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium. A jubileumi ün­nepségre az iskola igazgatójá­nak tervei szerint június 21- én kerül sor. Az iskola veze­tősége addig is várja, hogy mindazok, akik az eltelt két és fél évtized alatt a békéscsabai szlovák tannyelvű általános is­kolában vagy gimnáziumban végeztek személyesen, illetve írásban jelentkezzenek az isko­la igazgatójánál. <3seiaaF.mi8iaeasiß!assasis«sa3SBisssvas9nmrae9m«9:'a»vJ30S3SBw*t>m9.99fißi>iMtm8>fi9nif>^a99at)/999iiseaaaamaaes> Lenin ifjú távír ásza” Erzsébet, á gyula! Erkel Gimná­zium KISZ-titkára átveszi Gyu­la Város Tanácsa elnökétől város kulcsait, és ezzel diákvá­rossá nyilvánítja Gyulát. Az ün­nepi aktusok befejeződésével a Kaláka, együttes lép színre, a vár mögött pedig a kalocsai né­pi táncosok tanítják a résztvevő­ket táncolni. Az Erkel és a Jó­kai művelődési házakban klub­estek lesznek. A három nap alatt sok-sok érdekes program várja a város vendégeit. A kecskemétiek egy csoportja az utcákon vidám vá­sári komédiákkal szórakoztatja az alkalmi nézőseregletet, a Ka­láka együttes több alkalommal is közönség elé lép. A televízió „Garabonciások” címmel riport- film-összeállítást készít az or­szágos diáknapokról, a gyulai EDÜ-ről is. A filmet a tervek szerint június 8-án sugározzák. A második napon, hétfőn lesz­nek a versenyek, kedden dél­előtt pedig az úgynevezett szer­kesztett műsorok. Este 7 órakor Szabó Miklós adja át a zsűri és a közönség ítéletei alapján a fesztivál díjait. Ezután gálaest lesz az Erkel Művelődési Köz­pontban. A szerdai nap a „Te napod”, ahogyan azt a program is hirdeti. Délelőtt 9 órától csak az EDÜ résztvevőié a gyulai Várfürdö — számtalan sportolá­si lehetőséggel, játékkal. Tíz órakor a Lenin-szobor előtt élő sakk jelent látványosságot. Er­kel Ferenc egyik neves játszmá­ját elevenítik lel élő figurák­kal. Jő szórakozást, sok sikert, kellemesen eltöltött négy napot kívánunk a VII. EDÜ minden résztvevőjének: a fiataloknak, a felkészítő tanároknak, a vendé­geknek! Országos bajnok \ ^ Slyuch Mihály Éfaw A Magyar Üttörők Szövetsége, asz MHSZ Országos Központ- i ja az idén Leninvárosfoan rendezte meg a „Lenin ifjú távira- i sza” országos úttörőtávírá&z versenyt Ezen nagyszerűen helyt ; álltak megyerik. ifjú távírászai j& A fiúk aibiszoiiút sorrendjében a füszesgyarmati Szabó Zoltán ! negyedik helyet és ezüstjelvényt, a békéscsabai Kalina Pál ötö- i dák lett é® ezüstjelvényt kapott, a vésztői Tóth Mihály a hete- I dák helyen végzett és bronz jelvényt nyert. Tizennegyedik lett a j békéscsabai 8. számú általános iskola hatodik osztályos tanulója, j Slyuch Mihály. A lányok abszolút sorrendjében a íúzesgyainma- j ti Hegedűs Erzsébet negyedik lett és ezüstjelvényes szintet ért i el. Az úttörő fiúk első korcsoportjában viszont nagy fölénnyel i Slyuch Mihály végzett az első helyen és nyert országos bajnok- i Az úttörő fiú II-es korcsoportban negyedik Szabó Zoltán, ötö- S dik Kalina Pál, hetedik Tóth Mihály. Ezúton is gratulálunk a nagyszerű eredményekhez Lenin if- ! jú távíráHaainaik. 3913. március 30-án délután Békéscsabáról 330 Bé­kés megyei KISZ-es indult el különvonattal a Szov­jetunióba, Ukraj na földjére, hogy a felszabadítók fiaival együtt ünnepeljék meg szabadsagunk 30 évét — s mentek azért is, hogy megtudják, milyen is az. íBffifflSsrass; ^BC&oaiärsastssisssissiöa'dgrÄS^rosiBasssBiassraeBsssesesass» £ ■ okrajnai április I O Egy dologról eddig még nem sok szó esett. Tudni­illik az időjárásról. Pedig érde­kesen alakult: az indulás esté­március 30-án hellyel-köz- még szemerkélt az eső. Sőt nagyobb részében meg- komolyább hava­zások előzték meg. Az ukrajnai kamszomolisták tréfásan azzal fogadtak azután bennünket, hogy mi hoztuk meg a jó időt szovjet földre. De ne vágjunk az eseményeit elé. Nézzük, miként éltek a jó idővel azok, akik közülünk Ögyesszáha utaztak,’ Sétahajón Ogyesszában A tenger. Aki látta már, tud­ja. milyen nagy élmény. Aki még nem látta, szeretné látni. Az ogyesszai emberek természe­tesen másként vannak vele. Ne­kik az életet jelenti. Ügy mond­ják, hogy a több mint egymillió lakosú városban minden har­madik ember a tengerből él. Ogyessza méltán világhírű város. Nem csaik szép fekvésű, festői szépségű kikötője a Fe­kete-tengernek, történetével, műemlékeivel és emlékművei­vel is rangos helyet vívott ki magának a föld városai között. A polgári demokratikus forra­dalom idején fellázadt Patyom- kin cirkáló is kikötött is. A „Patyomkin-lépcsők”-ke! szembeni áll a városalapító Richeleu hercegnek, a francia bíboros dédunokájának szobra, akiről az ogyesszai diákok azt tartják, hogy az éjszakánként hozzá ..zarándokolóknak” meg­súgja, milyen kérdést húznak majd ki a vizsgán. Komorabb, szomorúbb emlé­keket is őriz ez a város, amely a Hősi Város nevet viseli és a Lenin-rendet is megkapta. A második világháborúban 85 szá­zalékát lebombázták s ez idó alatt a partizánok szinte egy egész külön várost rendeztek be itt, a föld alatt. A Katakom­bák néven közismert föld alatti labirintus ma is félelmetes be­nyomást kelt a látogatókban: Más: a tengerparti szanatórium egyik főorvosnője a háború idején a gyulai kórházban volt ápolónő. Április 41-e Ogyesszában is ünnepi hangulatban telt el. Me­gyei küldöttségünk két, ifjú­munkásokból álló csoportja — élen a két csoportvezetővel: Szécsi Máriával. az Expressz megyei kirendeltségének veze­tőjével 1 és Valentinyi Márton­nal, az SZMT munkavédelmi felügyelőjével — az ogyesszai műszaki főiskolán, az ott tanuló magyar diákok társaságában ba­ráti találkozón vett részt. A bé­kevonat politikai vezetői pedig, akik szintén az Ogyesszába uta­zókkal töltötték ezt az öt na­pot, a városi Komszomol veze­tőivel találkoztak nemzeti ün­nepünk alkalmából. Azután megint a tenger. A látogatás csodálatos utolsó nap­ja; Tengeri sétahajózással kez­dődött. tengerparti napozással, strandolással folytatódott és egy óriási homok-focimeccsel vég­ződött. Lejegyezte Kőváry (Következik: Parkok városa, Donyeck), Ogyesszában minden harmadik ember a tengerből él. Fiatalok arcképcsarnoka rizenhél ét ­mozgalomban 1969 — Aranykoszorús KISZ­jelvény. 1970 — A Haza Szolgálatai­ért Érdemérem ezüst fokozata, 1973 — KISZ Érdemérem. E (kitüntetéseik tulajdonosát, Ilovsziki Lajost, aki ez év má­jusától a Békés megyei pártbi­zottság politikai munkatársar- , ként kamatoztatja azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket tizen­hét év alatt szerzett az ifjúsá­gi mozgalomban, 1959-ben, a Csepeli Vas- és Fémművekben vették fel a KISZ tagjainak sorába — A gyulai általános iskolai évek után Szegeden végeztem gépipari technikumot, úgy ke­rültem Csepelre. Itt találkoz­tam a munkával, itt kapcso­lódtam be az ifjúsági mozga­lomba is. A szívem azonban mégiscsak haza húzott. A Pa- mutszövőben lettem műszaki rajzoló. Megválasztottak KISZ- alapszervezeti vezetőségi tag­nak, a szakszervezetben pedig kultúrfelelősként és sportköri elnökkénttevékenykedtem. Tíz éven át kézilabdáztam verseny­szerűen. A mozgalom és a sport Eov- sziki Lajos életében azután a to­vábbiakban is összefonódott: 1967-ben a KISZ Békés megyei bizottságának honvédelmi és sportfelelőse lett és ami leg­alább ilyen fontos, ő volt az Ifjú Gárda első Békés megyei parancsnoka, s ma is tagja a gárda országos tanácsának. A megyei parancsnoki funkciót egészen 1970 december végéig töltötte be. 1971 januárjától pe­dig már a KISZ békásosaifoai városi bizottságának titkáraként irányította a megyeszékhely if­júságának mozgalmi munkáját Erről így vall: — Nagyon jó érzés volt tud­ni, hogy a békéscsabai fiúk, lá­nyok mindig úgy jöttek hoz­zánk a városi KISZ-bizottságra, mint alhogy a barátaihoz tér be az ember, vagyis nem csak hivatalosan. Segítségért éppen vagy csak egy-egy ötletet, ta­nácsot hoztak magukkal. így azután — együtt mindenkivel — sikeresen oldottuk meg a legtöbb feladatot. És Ilovszkd Lajos szavait a város KISZ-esed igazolhatják elsősorban. Azok, akik 1972- ben együtt tették meg vele gya­log az utat Békéscsabától Bat- tonyáig, azon a nevezetes bé­kemeneten. Azok, akikkel együtt éveken át tett meg min­dent a Békéscsabai Ifjúsági Napok sikeréért. Azok, akikkel együtt sikerült megérteni és megértetni az 1974-es áprilisi határozatok lényegét. A megyei pártbizottság új munkatársára most új felada­tok várnak. Azt a munkát kell segítenie, amivel eddig is na­gyon sokat foglalkozott. A tö­megszervezeti, s benne a KISZ. oktatás új formáinak új mód­szereit kell kidolgoznia, ködben eleget tenni a megyei KISZ- bizottsági tagságból fakadó kö­telezettségeknek és az önkép­zés önmaga által szabott szigo­rú követelményeinek. — A tanulás az alkotás alap- feltétele és a mozgalmi munka is csak akkor ér valamit, ha alkotó. A Mini Magazint összeállította Kőváry E. Péter /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents