Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

A munkásosztály helyzetének további javításáról tartott tájékostatót a munkaügyi miniszter Reflektorfényben a IV. ötéves terv teljesítése II. R gvorsabfi haladás alapja reít árut állít elő, 200 ezer ton Karakus László munkaügyi miniszter kedden a Parlament­ben tájékoztatta az újságírókat a munkásosztály helyzetének to­vábbi javítására hozott Minisz­tertanácsi határozatok végrehaj­tásának tapasztalatairól. Rámutatott, hogy a befejezés­hez közelgő IV. ötéves tervidő­szak folyamán a kormányzati intézkedések és a vállalati gaz­dasági eredmények nyomán je­lentősen emelkedett a dolgozók és ezen belül a munkásság ke­resete. Ab ötéves terv folyamán a munkások és alkalmazottak egy főre Jutó reálbére körül­belül 16 százalékkal emelke­dik, ami megfelel a terv elő­irányzatának. A munkások —i elsősorban az állami ipar, a nagyüzemek, az állami kivitelező építőipar mun. kásái és művezetői — az átla­gosnál nagyobb béremelést kap­tak. A nagyüzemi munkások központi béremelése nem csu­pán a kereseti színvonal átlagon felüli emelkedését biztosította, hanem a munka szerinti elosz­tás következetesebb megvalósí­tásához, a bér- és kereseti ará­nyok javításához is hozzájárult. Mint mondotta, az életszínvo­nal emelkedésének jelentős té­nyezője a munkaidő-csökkentés. Az V. ötéves tervidőszak első éveiben már valamennyi mun­kás és alkalmazott számára be­vezetik a 44 órás munkahetet, s az eredmények megszilárdítása után teremtik meg fokozatosan a munkaidő további csökkenté­sének feltételeit, elsősorban a több műszakban, a folytonos i munkarendben és a kedvezőtlen körülmények között dolgozó munkások részére. Gondoskodni kell arról is, hogy a nagyüzemi munkásság keresetének növeke­dési üteme továbbra is az átla­nalon esett el W> millió katona. A harci technikában elszenve­dett német veszteség: 176 ezer löveg és aknavető, 48 ezer harc­kocsi és rohamlöveg, 77 ezer repülőgép. Ezek az adatok min­dennél jobban bizonyítják a szovjet—német arc vonal és a szovjet fegyveres erők döntő szerepét a második világhábo­rúban. Győzelmeit döntően a saját erőforrásaira támaszkodva arat­ta a szovjet hadsereg. A búr- zsoá történeti irodalom mérték­telenül eltúlozza a Szovjetunió­nak nyújtott segítség mentéikét és jelentőségét, hogy növelje a nyugati hatalmak szerepét a győzelemben. S a szovjet kato­nák lábén látott amerikai ba- ' kancsokra, aiz utánpótlást szál­lító gépkocsikra emlékezve ná­lunk is akadnak, akik hajla­mosaik túlértékelni az amerikai A Szovjetunió kapott 9600 10300 18700 Számszerűen a legnagyobb se­gítség a 401 400 gépkocsi és vontató volt. Együttesen azon­ban az összes anyagi juttatás a Szovjetunió termelésének 4 százalékát tette ki. Ez az igaz­ság a Szovjetuniónak nyújtott nyugati anyagi segítségről. A szovjet hadsereg dicsősé­ges hiadiutat járt be a máso­dik világháború éveiben, s kez­dettől a haladó erők legfőbb reménysége volt. A fasiszta Né­metország legyőzésében betöl­tött döntő szerepével nem csu­pán honvédő feladatot teljesí­tettedé nemes, felszabadító kül- éet&s is jutott osztályrészéül. gosnál nagyobb legyen, ne kö­vetkezhessen be olyan jellegű lemaradás, amilyen a IV. ötéves terv első éveiben előfordult. Ezt a törekvést a központi bérintéz­kedéseknél is számon tartja a kormányzat. Az V. ötéves tervidőszak ele­jén időszerűvé válik a bértari­farendszer korszerűsítése, amely elősegíti a magasan kvalifikált szakmunka, a nehéz és kedve­zőtlen körülmények között vég­zett és az általánostól eltérő — több műszakban vagy folytonos munkarendben végzett munka fokozott anyagi elismerését. Tovább kell mérsékelni a fér­fiak és nők bérezése közötti különbségeket. A közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztésével a keresetnövekedés ütemében ta­pasztalható túlzott és indokolatr lan különbségeket is csökkente­ni kívánja a kormányzat. A miniszter szólt a különböző központi szociálpolitikai intéz­kedésekről, mint például a csa­ládi pótlék, a gyermekgondozási segély ismert emelkedéséről, to­vábbá a közelmúltban elfoga­dott társadalombiztosítási tör­vényről, az alacsony nyugdíjak emeléséről, amelyek szintén az életszínvonal emelkedését szol­gálják. Bejelentette, hogy ez év őszé­től egységesítik a szakmunkás- képzés tagozatait, az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolákban pedig megkezdik a szakmunkáské­pesítés megszerzését biztosító oktatást. Ugyanakkor hangsúlyozta a vál­lalatok felelősségét a munkások továbbképzéséért. Az utóbbi években a Munka­ügyi Minisztérium — más szer­vekkel és a vállalatokkal együtt­sagítség jelentőségét. A hivata­los adatok szerint azonban pon­tos képet adnak erről a segít­ségről. Az Egyesült Államok második világháborús kölcsön­bérleti szállitásainak összértéke 46,4 milliárd dcülár. Ebből Ang­lia 30,3 miiliárdot, a Szovjet­unió pedig 10,8 miiliárdot ka­pott. Ez is kétségkívül jelentős összeg, de tudná kell, hogy a segítség zöme nem a legna­gyobb szükség idején, 1941 ősze és 1942 tele között érke­zett, hanem 1943 második felé­től, amikor miár a szovjet ipar is ki tudta elégíteni a hadse­reg szükségleteit. 1941 végéig, a katasztrofális nehézségek idő­szakában csupán 545 ezer dol­lár értékű áru érkezett. De aiz összies szállítás mértéke is eltör­pül a szovjet gyártás mennyi­sége menüett. Az adatok ezt mu­tatják: gyártott 489 000 lövegieit 102 500 harckocsit 136 800 repülőgépet. E misszióját végrehajtva, visz- szaszerezte több európai ország, köztük hazánk népének szabad­ságát, nemzeti függetlenségét. A béke, a demokrácia, a szo­cializmus hívei szerte a világon ismerik és értékelik a Szovjet­unió részvételének mértékét a fasiszta tömb szétzúzásában, katonai erejének megsemmisí­tésében. A győzelem napjának 30. évfordulóján ezért emlékez­nek kegyelettel a szovjet nép­nek a fasizmus elleni harcban hozott 20 milliós emberáldcxaa- tára. Tóth Sándor alezredes, hadtörténész működve — nagy erőfeszítéseket tett az új rendszerű munkásto­vábbképzés megteremtésére. 1972 óta mintegy százezer mun­kás vett részt továbbképzésben, az 1974—75-ös tanévben pedig mintegy 85 ezer szakmunkás, 62 ezer betanított munkás és 33 ezer segédmunkás vesz részt to­vábbképző tanfolyamokon. A szakmai előrehaladás mel­lett a munkáspálya vonzerejét szolgálják olyan intézkedések is, mint a mesterfokú szakmunkás- képzés, amely 1976-ban kezdő­dik. A képzésnek ez a formája intézményesített kereteket te­remt a legmagasabban kvalifi­kált szakmunkásréteg tovább­képzésére. Ebbe a körbe tartozik a művezetőképzés új formája is, amely 1977-ben indul. Az idén és a következő évek­ben^ bővítik e továbbtanulási le­hetőséget, s lehetővé teszik, hogy ne csak a műszaki egyetemek és főiskolák, hanem más felsőfokú iskolák nappali tagozatára is be­kerülhessenek fiatal szakmun­kások. Az üzemi demokrácia tovább­fejlesztésének kérdéséről szólva a miniszter az üzemi fórumok jelentőségével foglalkozott. Az eddig bevált módszerek, formák mellett a kijelölt vállalatoknál kísér­leti jelleggel tapasztalatszer­zés céljából megszervezik a munkásküldöttek, illetve a szakszervezeti bizalmiak érte­kezletét. Rámutatott: a hagyományos és az újonnan megteremtett fóru­mok feladatait, jogkörét világo­san körül kell határolni, hogy ne legyen párhuzamosság. A közel­jövőben a minisztériumok konk­rét utasításokat adnak ki a to­vábbi tennivalókra, mindenek­előtt a munka- és üzemszerve­zésre, a belső vállalati szervezet korszerűsítésére, illetve a válla­lati szervezet működési rendjé­nek és az üzemi demokrácia fó­rumrendszerének összhangjára. Az is szükséges, hogy — ahol még nem történt meg — a vál­lalati felügyelő bizottságokba, igazgatói tanácsokba vonjanak be fizikai munkásokat, elsősor­ban szocialista brigádvezetőket, kiváló dolgozókat, nőket, fiata­lokat. A miniszter rámutatott, hogy az életszínvonal-politikai felada­tokkal járó növekvő kiadásokat csak termelékenyebb munkával, a gazdálkodás javításával lehet biztosítani. Igen fontos a mun­kaerő ésszerű felhasználása. Szá­molunk például a gazdaságtalan termelés megszüntetése nyomán felszabaduló munkaerők átcso­portosításával gazdaságosan mű­ködő, illetve létszámhiánnyal küzdő, de a népgazdaság szem­pontjából fontos területekre. Emellett a kormányzati szervek keresik azokat a lehetőségeket, ame­lyek elősegítik a még nem dolgozó nők munkába állítá­sát és újonnan munkába lépőknek a népgazdaság szükségleteivel ösz- szehangolt elosztását, a nyugdí­jas korúak munkában tartását, s nem utolsósorban a meglevő munkaerő hatékony foglalkozta­tását. Fejleszteni kell a korhatárt betöltőket továbbdolgozásra ösz­tönző nyugdíjpótlékrendszert, amely az életkor későbbi szaka­szában magasabb nyugdíjat eredményez. Alaposabban foglal­koznak a kisgyermekes anyák ' helyzetével. A bölcsődei ellátott­ságot figyelembe véve lehetősé­get keresnek olyan intézkedé­sekre, amelyek módot nyújtanak a kisgyermekes anyák egy ré­szének aktivizálására anélkül, hogy ezzel csorbítanák a népese­déspolitikai határozatok szelle­méi (MTI| A tervezettnél gyorsabban nö­vekedett a nemzeti jövedelem, az ipart, a mezőgazdasági ter­melés, több lakás épül fel. öt év alatt az egy főre jutó reál­jövedelem 25, az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal emelkedik. Ezzel eléri a terv- törvényben megjelölt színvona­lat, holott — mint az írás első részében utaltunk rá — nép­gazdaságunkat kedvezőtlenül érintették a tőkés világgazda­ságiban végbemenő folyamatok. Minderet összevetve: nincs okunk a pesszimizmusra. Ám az sem véletlen, hogy a Központi Bizottság beszámolója a XI. kongresszuson nein mást, hanem a „kielégítő’’ jelzőt használta a IV. ötéves terv négy évének eredményeivel kapcsolatban. Hogyan értelmezzük ezt & kife­jezést? Adat! lehetőségei Ügy, hogy meglevő adottsá­gaink célszerűbb kihasználásá­val előbbre állhatnánk. Szól­tunk a beruházásoknál. Itt a már megkezdettek befejezésé­nek gyorsítása, az újak alapo­sabb előkészítése elengedhetet­len, egyrészt még a IV. ötéves terv jobb teljesítése, másrészt az V. ötéves terv szilárd meg­alapozása érdekében. A vegyipar tetemesen növelte a műanya­gok, szintetikus szálak, a kén­sav? termelését — 1970-ben 56 ezer, 1974-ben 115 ezer tonna volt az itthon előállított mű­anyagok mennyisége —, de nagy gondot keli fordítani az előirányzatok árucikkenkánti teljesítésére, mert itt lelhetők adósságok. Gazdag a példatár. Hiszen nem beszéltünk az építőiparról, ahol az eredetileg számított 7—8 százalékos építési-szerelési értéknövekedésnek csak a felét könyvelhették el, s bár nőtt a gépesítettség, a házgyári háló­zat, a munka tenneiákenységé- nek emelkedése szintén nem éri el a negyedik ötéves tervben célként szereplőt. Adottak a le­hetőségek a jobbra, többre? Fö­lösleges a bizwnyíkodás. 161 ér'elmezett teendők Napjainkban aligha akad olyan gazdasági egység, ahol ne készülnének az V. ötéves terv­re. A legjobb felkészülési mód azonban a IV. ötéves terv hi­ánytalan megvalósítása, a vég­rehajtás tapasztalatainak értő elemzése, a tanulságok össze­gezése! Nem fogadkozásra van szükség, hanem a teendők he­lyes értelmezésére. Annak fel­ismerésére, hogy mindenfajta tevékenységnél a döntő a munka társadalmi termelékenységének eddiginél gyorsabb növelése. Ahogy alapvető a termelési szerkezet korszerűsíté-ének gyor_ sítása is. Ettől viszont elválaszt­hatatlan a tudományos-techni­kai forradalom gyorsabb hazai ki bontakoztatása. Nem a pongyolaság okán ke­rült három egymást követő mondatba a gyors szócska. Ha­nem mert — mint azt a XI. kongresszus határozata kimond­ja — „a következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi terme­lés hatékonyságának az eddigi­nél erőteljesebb növelése.” Ez pedig csak akkor érhető el, ha a haladás gyorsabb lesz a leg­főbb népgazdaság területeken, v'kenysógekben. R tartalék értéke Idén a kohászat — követve az ötéves programot — tovább nö­veli a produktumát, egyebek mellett 2,6 nullió tonna henge­nával többet, mint tavaly. A forrás: a tartalékok mozgósítá­sa, a termelékenység növelése. A kőolajiparban 9,5 millió ton­na a feldolgozható mennyiség, ennek túlteljesítésére nincs mód. Arra azonban igen, hogy javuljon az ún. féthéráru-káho- zatal — benzin, vegyipart alap­anyagok stb. —, azaz a fekete arany értékesebb áruvá alakul­jon át. Két, találomra választott pél­da a lehetségesek közül. Azt bizonyítják, hogy hatalmas a tartalékok értéke, de ezt a nép­gazdaság sok területén a szük­ségesnél lassabban ismerik fel. Fénjtt. vet erre, hogy öt esz­tendő alatt a népgazdaságban a termelés fajlagos költségei csupán 2,5 százalékkal csökken­tek, ami a lehetőségekhez mér­ve szerény haladás. A negye­dik ötéves terv völt az az idő­szak, amikor rá kellett jön­nünk: növekedés és takarékos­ság, fejlesztés- és hatékonyság elválaszthatatlanul összetartoz­nak. Elvi Igazságként ezt eddig is tudtuk. Most már azonban gyakorolnunk szükséges. A je­lenlegi tervidőszakban a terme­lés növekedése — szemben a korábbi ötéves tervekkel — mentes a nagy ingadozásoktól. Akkor a grafikon görbéje mö­gött sok minden rejtve maradt, most, az egyenletes vonal mö­gül előbukkannak a lazaságok, mulasztások. Befejezés és kezdés Tekintélyes szerepet játszot­tak a központi fejlesztési prog­ramok abban, hogy az ötéves tervnek megfelelően változott, korszerűsödött a termelési szer­kezet, bár néhány területen a haladás lassúbb az eredetileg meghatározottnál. Része van — s nem csekély — a középtávú program sikereiben a szocialis­ta integráció kibontakozásának és gazdaságosságának, ahogy a termeiért mozgalmaknak ugyan­csak. Ésszerűbb, magasabb szín­vonalú gazdálkodást tükröz a negyedik ötéves terv eddigi tel­jesítése, mint amilyen a meg­előző középtávú tervek eszten­deiben folyt. Fogalmazhatunk ügy is: megkezdtük gazdaság- fejlesztésünk intenzív szakaszát, közelebb kerültünk ahhoz a cél­hoz, hogy gazdaságilag is fej­lett országgá, váljunk. Az egész változás azonban csak álékor lehet tartós, ki­egyensúlyozott, ha minél több rész is ugyanazt tükrözi, mint az egész. Ezért döntő jelentő­ségű, hogyan sikerül befejezni az idei esztendőt — s vele a negyedik ötéves tervet —, hi­szen ezzel zökkenőmentes, ered­ményes átmenetet alapozunk meg az ötödik ötéves terv kez­detére. Mészáros Ottó Gyulai Munkácsy Tsz építészmérnököt vagy TECHNIKUST keres felvételre tervezői munkakörbe. Jelentkezni lehet a tsz elnökénél. SMS. MÁJUS %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents