Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
KÖZLEMÉNY külügyminiszterünknek az EÄE-ban tett látogatásáról Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Iszmail Fahminak, az Egyiptomi Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének a meghívására 1975. május 1—4. között hivatalos látogatást tett Egyiptomban. Púja Frigyest fogadta Mohamed Anvar AI Szadat, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, találkozott Szajed Marei- vei, az Egyiptomi Arab Köztársaság Népi Gyűlése elnökével és Mamduh Szélem minisz- ter el nőkkel. Szívélyes légkörű megbeszélést folytatott Iszmail Fahmival. amelynek során áttekintették a két ország kap. csői átért és megvitatták továbbfejlesztésük lehetőségeit. Megállapították, hogy az együttműködés mindkét ország javára gyümölcsözően fejlődik és aláhúzták további fejlesztésének és erősítéséinek szükségességét. A két külügyminiszter aláírta a magyar—egyiptomi idegenforgalmi egyezményt és a magyar—egyiptomi műszakitudományos együttműködési egyezmény 1973—76. évi munka tervét. Á felek kifejezték reményüket, hogy az aláírt egyezmények tovább szélesítik a két ország sokoldalú együttműködését. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a kapcsolatok fejlődését hathatósan segítik a magas szintű látogatások és eszmecserék. Szükségesnek tarttják és bátorítják a két ország politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális intézményei közötti közvetlen kapcsolatokat. A két fél elhatározta, hogy tovább mélyítik a két ország kapcsolatait és tanulmányozzák annak a lehetőségét, hogy a közeljövőben az együttműködés legkülönbözőbb területein új megállapodásokat kössenek, közöttük konzuli és egészségügyi egyezményt. A két külügyminiszter véleményt cserélt az időszerű nemzetközi kérdésekről, különösen a közel-keleti térségben kialakult helyzetről. Megállapították, hogy az alapvető nemzetközi, kérdések többségében álláspontjuk megegyezik vagy közelálló. A közel-keleti térségben kialakult helyzettel összefüggésben a felek hangsúlyozták, hogy az igazságos és tartós béke alapvető feltétele az izraeli csapatok kivonása minden 1967-ben megszállt arab területről, valamint a Palesztinái arab nép törvényes 'jogainak helyreállítása, beleértve a független állam alapításának jogát is. Egyetértettek abban, hogy a térség minden népének jogot kell biztosítani arra, hogy független lehessen, békében es biztonságban élhessen. Elítélték Izraelnek az arab országokkal szembeni agresszív tevékenységét Kifejezték, hogy a jövőben is minden támogatást megadnak a Palesztin Fel- szabadítási Szervezetnek, amelyet a Palesztinái arab nép egyetlen törvényes képviselőjének ismernek el. A tárgyaló felek kinyilvánították, hogy alapos előkészítés után, de mielőbb fel kell újítani a közel-keleti helyzet végleges rendezésével foglalkozó genfi békekonferencia munkáját Lehetővé kell tenni, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet e konferencia önálló és teljes jogú résztvevője lehessen. A két fél kifejezte teljes meggyőződését az iránt, hogy a Szovjetunió hatékony szerepet fog játszani a közel-keleti válság rendezésének minden szakaszában, beleértve a genfi konferenciát is. A külügyminiszterek, üdvöz- lik a nemzetközi feszültség enyhülésének 'folyamatát és áz európai politikai légkörben bekövetkezett pozitív változásokat. Szükségesnek tartják, hogy további erőfeszítések történjenek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése érdekében. Egyetértettek abban, hogy az európai biztonság összefügg a Közel- Kelet, valamint az egész világ biztonságával, ezért az értekezlet sikeres befejezése nemcsak az európai kontinensre, hanem az egész világra kedvező hatéiba! lesz. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy határozott intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési verseny megszüntetésére. Támogatják a teljes leszerelést és a leszerelési világ- konferencia mielőbbi összehívását, minden ország részvételével. A két fél kifejezte aggodalmát a ciprusi válság elhúzódásé miatt és hangsúlyozták, hogy tiszteletben kell tartani a Ciprusi Köztársaság területének egységét, szuverenitását, füg- I getlenségét és el nem kötelezett politikáját. A két fél kifejezte örömét a « kambodzsai és a vietnami for- 1 radalmi erők győzelmével kapcsolatban. Ezt a győzelmet a világ haladó erői és a felszabadítási mozgalom nagy nyereségének tekintik. A magyar külügyminiszter hivatalos, magyarországi látogatásra hívta meg Iszmail Fah- -mi miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfpgadta. A látogatás időpontját dinlomá- ciai úton egyeztetik. (MTI) Nagygyűlés Budapesten Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója a&almából Csehszilovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából hétfőn Budapesten nagygyűlést rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a budapesti pártbizottság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Danuvla Gorkij Művelődési Házában. A csehszlovák és a magyar himnusz elhangzása után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese lépett a mikrofonhoz. Szólt Csehszlovákia népének szenvedéséről a második világháború éveiben, méltatta a partizániháború résztvevőinek hősiességét. Szólt népeink haladó történelmi kapcsolatairól, a jelen sokoldalú együttműködéséről, végezetül éltette a szocializmust építő Csehszlovákia és Magyarország barátságát. Václav Moravec csehszlovák nagyköveit mondott ezután beszédet. Köszönetét mondott a nagygyűlés megrendezéséért és a Csehszlovákia népének szóló üdvözletért, a felszabadulásának 30. évfordulójához kapcsolódó jókívánságokért. Szólt a Vörös Hadsereg felszabadító harcáról, Csehszlovákia sikereiről a békés építő munkában, majd a szocialista országók összefogásának eredményeit méltatta. Az elnöki zárszó után a nagygyűlés — amelynek programjához kulturális műsor is tartozott — az tnbernacianálé hangjaival ért véget. Megkezdődő« az MTA közgyűlése Kádár János levele as Akadémiához (Folytatás az 1. oldalról) Beszéde végén Losonczi Pál átnyújtotta Erdey-Grúz Tibornak az Akadémia részére adományozott Munka Vörös Zászló Érdemrendet. Ezután Erdey-Grúz Tibor felolvasta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a jubiláló Akadémiához intézett levelét. A levél így hangzik; Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a megalapításának 150, évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiát és tolmácsoljam a Magyar Szocialista Munkáspárt üdvözletét és jókívánságait. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása olyan korszakban történt, amikor a történelem a polgári átalakulás feladatait tűzte napirendre, s amikor a társadalmi haladásért, a nemzeti fel- emelkedésért és a nemzeti függetlenségért vívott harc céljai egybeestek. Az Akadémia létrejötte maga is e küzdelmek egyik jelentős állomása volt. A tudomány a magyar társadalomban azonban csalira felszabadulás után, népi államunkban nyerte el méltó helyét, s az azóta eltelt három évtizedben tudta betölteni az Akadémia ezt a funkciót, amelyet megalapítói szántak neki. A szocializmust építő magyar nép olyan feltételeket teremtett a kutatómunka kibontakoztatásához. amelyek lehetővé tették a magyar tudomány felzárkózását a világ tudományos élvonalához. A szocializmus azért is biztosítja a tudomány fejlődésének feltételeit, mert társadalomátalakító tevékenységében nem nélkülöz“ heti a valóság törvényeinek ismeretét, a tudomány művelőinek aktív közreműködését. A szocializmus és a tudomány egymásra utaltak és szövetségesek. A Magyar Szocialista Munkáspárt erre a felismerésre alapozza tudománypolitikáját. Bízik tudósainkban, a tudomány művelőiben, igényt tart részvételükre a politika formálásában is. Pártunk vallja: o tudomány egészséges fejlődése feltételezi a kutatás szabadságát, s támogatja az újat felelősséggel kutatókat, az olyan tudósokat, akik az új problémák iránti fogékonyságukat és az új kérdések alkotó megoldásának képességét párosítani tudják a népük, hazájuk, a társadalmi haladás és a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel és felelősséggel. Szívből gratulálok ahhoz a magas kitüntetéshez, amelyben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa részesítette a Magyar Tudományos Akadémiát a jubileum alkalmából. Ez a kitüntetés az Akadémia sokoldalú tudományos és tudományszervezői tevékenységének elismerése mellett egyben kifejezi a tudomány növekvő szerepét és megbecsülését szocialista társadalmunkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt várja a Magyar Tudományos Akadémiától, hogy — méltón dicső múltjához — vegyen részt a fejlett szocialista társadalom építésében. A Központi Bizottság nevében kívánom, hogy az Akadémia és tudósai érjenek el további tudományos sikereket, munkálkodjanak eszméink, célkitűzéseink megvalósításán , ahogy eddig is tették: népünk javára. A közgyűlés részvevői nagy tapssal fogadták a Központi Bizottság első titkárának üdvözletét. Erdey-Grúz Tibor meghatott szavakkal mondott köszönetét az Elnöki Tanács elnökének üdvözlő szavaiért, áz Akadémiát ért magas kitüntetésért és Kádár János megtisztelő leveléért. Ezután Köpeczi Béla akadémikus mondta el főtitkári expozéját, amelyben az Akadémia intézményeinek 30 éves fejlődését elemezte. r9S9s&.üSBesaaezsseeasasssas3aeiaaee»aeasaei9»aaeaeaassssaei aessaeaseaaasDossaaceseceaeasaae Dél-Vietnam újraéled „Most, miután egész hazánk felszabadult, legfontosabb feladatunk a gazdasági helyreállítása, s Észak- és Eél-Vietnam- mák a vietnami nép egyetlen áilammá való egyesítése” — mondotta a TANJUG jugoszláv hírügynökség hanoi tudósítójának Nguyen Van Thien,' a Délvietnami Köztársaság forradalmi kormányának tagja, a VDK- beli állandó képviseletének vezetője. Arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan fog sor kerülni az ország egyesítésére, Nguyen Van Thien azt válaszolta: Az a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Forradalmi Kormány tárgyalásainak és megállapodásainak témája lesz. A dél-vietnami gazdasági rekonstrukcióról szólva Nguyen Van Thien megállapította: „A felszabadult Dél-Vietnam nagy részében. normalizálódott az élet. A városokban zavartalan a víz- és villanyáram-szolgálta - tás, nincs hiány alapvető élelmiszerekben. Am még sok probléma vár megoldásra, egyebek -között magasabb színvonalra kell emelnünk a fogyasztási cikkeik termelését”. A társadalmi struktúrák esetleges módosításával, így például az államosítással vagy az agrárreformmal kapcsolatos kérdésre válaszolva Thien leszögezte • E pillanatban a legfontosabb az, hogy az egész gazdasági kapacitás — amelynek zöme még magánkézben van — megkezdje a normális termelést. Hozzáfűzte, hogy eddig csak azokat é katonai létesítményeket és támaszpontokat vették állami tulajdonba, amelyek közvetlenül szolgálták a vietnami amerikai agressziót. A Hitler-sllenes koalíció katonai szerepe A. szovjet diplomácia a két világháború között és különösen a hitleri fasizmus uralomra jutása után, minden lehetőséget megragadott a kollektív biztonság, a béke megvédése, az agresszió veszélyének elhárítása érdekében. A második világháború kirobbantását azonban nem sikerült megakadályoznia, annyit tudott elérni, hogy a hitleristák által kirobbantott világégés nem a Szovjetunió területén kezdődött meg. Ez a szovjet külpolitika nagy eredménye volt. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyugati imperialista hatalmak, főként Anglia és Franciaország vezető körei a Szovjet-Oroszország elleni intervenciók kudarca után, jelentős anyagi támogatást nyújtottak a vesztes Németországnak mielőbbi talpraállásához, a re- vanspoli tikéból fakadó militarista törekvések realizálásához. 1933—1939 között a nyugati diplomácia nyíltan táplálta a hitlerista vezetés világhódító ábrándjait Azt remélve, hogy ezek a törekvések Hitlert Kelet felé, a Szovjetunió éllen orientálják. Csakhogy Hitler világuralmi terveiből nem maradt ki sem Franciaország, sérti Anglia, sem az Egyesült Államok, mint ahogyan beletartozott az európai közép- és kisállamok leigázása is. És Hitler a hódító hadjáratot ez utóbbiak bekebelezésével, illetve a fasiszta tömbbe csalogatásával kezdte. Folytatta Franciaország megtámadásával és Anglia közvetlen veszélyeztetesével. Csak ez után érezte magát elég erősnek a Szovjetunió elleni agresszióra. Vagyis, amikor 1941.1 június 22-én a hitleri. hadigépezet megindult a világ első szocialista állama ellen, már Európa jelentős része — a leigázott és a szövetséges országok gazdasági, földrajzi lehetőségei, erőforrásai — a hitlerista érdekeket szolgálta. Akkor már nem csupán a szocialista rendszer megsemmisítése volt a tét, hanem az egész emberiség jelene és jövője, ezen belül bizonyos nemzetek, a polgári demokrácia léte éppúgy veszélyben forgott, mint a nyugati nagyhatalmak imperialista érdekei. A Szovjetunió elleni hitlerista agressziót éppen ezért az angol és amerikai imperialista, vezető körök egészen másként ítélték meg, mint tették 1939- ben. Érdekes ennek bizonyítására idézni Churchill rádióbeszédéből, melyet közvetlenül a Szovjetunió megtámadásának hírére mondott: „Senki sem volt 25 év óta kérlelhetetlenebb ellensége a kommunizmusnak, mint én. Egyetlen szavamat sem vonom viissza, amit e kérdéssel kapcsolatban mondottam . . Az Oroszországot fenyegető veszély minket és az Egyesült Államokat is fenyegeti és ifZ oroszok élethalálharca minden szabad ember harca is . , . Ebből következik, hogy minden lehetséges segítséget megadunk Oroszországnak és az orosz népnek, ami módunkban áll”. Felismerte, hogy az Anglia érdekeit veszélyeztető hitleri Németországot a Szovjetunió katonai részvétele nélkül nem lehet megsemmisíteni.' Az 1941 júliusában megkötött angol—szovjet megállapodások jelentették az első lépést a Hitler-ellenés koalíció kialakulásához. Ezt követte augusztus 2-án Roosevelt nyilatkozata, majd a Churehillel augusztus 14-én New Foundlandban megfogalmazott ún. Atlanti-óceáni Államok okmánya. Ennek az okmánynak a nemzetközi megvitatására 1941 szeptemberében került sor Londonban. Ott a Szovjetunió képviselője beterjesztette a szovjet, kormány elvi álláspontját és programját a Hitler-eHenes harcra, a fasiszta államokkal szembeni magatartásra vonatkozóan. Ez vált a koalíció programjává. A megbeszélésen elfogadott megállapodáshoz 1942. január elsején már 26 ország csatlakozott. Ezek az államok a később hozzájuk csatlakozókkal képezték és alkották az Egyesült Nemzetek Szövetségét \
