Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

ünnepélyesek és népesek a választási gyűlések megyénkben

Csak saját munkánkkal teremthetjük mag anyagi és szellemi boldogulásunk feltételeit

Választási nagygyűlés a Csepel Autógyárban

A választás politikai előkészítésének II. szakaszában naponta rendeznek választási gyűléseket megyénkben. A termeket általában állami felségjelekkel, címerrel és nemzetiszínű zászlókkal díszítik, szavalatok és énekkari számok „varázsolják” ünnepélyessé a hangulatot.

Az elnökségben helyet foglaltak a párt, tanács és a Hazafias Népfront képviselői. Megyei, járási es városi vezetők, ország- gyűlési képviselőjelöltek találkoznak a választópolgárokkal. Az előadók ismertetik a XI. pártkongresszus határozatára épített Hazafias Népfront programot, beszélnek az eredményekről, a gondokról és a további célkitűzésekről. A felszólalók támogatják a Hazafias Népfront jelöltjeit. Közérdekű javaslatok hangzanak el, főként egészségügyi, gyermekintézmény-fejlesztési problémákról beszélnek.

Megyénkben eddig 20 választási gyűlést tartottak öt és fél - ezer választópolgár jelenlétében. Véleményt 46 felszólaló nyilvánított.

Az első választási gyűlést újkígyóson tartották, amelyen dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályvezető volt a szónok. Ott volt Sebest Lászlóné országgyűlési képviselőjelölt is. Orosházán Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a megyei tanács elnökét 500-an hallgatták. Magyarbán- hegyesen dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára beszélt, Biharug- rán pedig Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Békésen Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára találkozott 350 választópolgárral, Gyulán, a városi tanács dísztermében 510-en vettek részt a

gyűlésen, amelynek előadója Nagy Jenő, az MSZMP megyei bizottságának titkára volt. Mu- ronyban dr. Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője mondott' beszédet. Mezőkovácsházán szerdán este 500-an érkeztek a választási gyűlésre, amelyen Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Népújság főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Gyulán az ifjú választók részére tartottak gyűlést/ amelyen Kibédi Varga Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára beszélt és filmet vetítettek az ifjúsági törvényről. 500 fiatal jelenlétében szólalt fel Szigeti Gáborné és. Szőke József né országgyűlési képviselő- jelölt.

*

Választási gyűlések ma, 30-án

A 9-es országgyűlési választó- kerületben Gádoroson, a művelődési házban este 7 órakor Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára beszél;

a 12-es országgyűlési választókerületben Dévaványán, a művelődési házban este 7 órakor dr. Szabó Lajbs, a megyei tanács igazgatási osztályvezetője lesz a választási gyűlés szónoka;

a 13-as országgyűlési választókerületben Körösladányban, a Csepel Művek körösladányi telepén Kovács Ferencné, az MSZMP megyei bizottsága archívumának vezetője mond beszédet, délután 2 órakor,

iHiH»»tMfiiiiuxnn«iiiammnnu >mi

Csütörtökön választási nagygyűlést rendeztek Szigethalmon, a Csepel Autógyár új szerelő- csarnokában. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöké és dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára.

A nagygyűlés sok ezer' résztvevőjét köszöntő ünnepi műsor után dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója mondott megnyitót, majd Gáspár Sándor, Pest megye 18. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje tartotta meg választási beszédét

Bevezetőjében köszönetét mondott választóinak a jelöléséért, majd szólt az országgyűlés feladatairól, munkájáról. Ezután így folytatta: a párt politikájának őszinte elismerése és támogatása fejeződik ki azokban a munkasikerekben, amelyeknek napjainkban is tanúi lehetünk. A munkások, a dolgozók százezrei lelkiismeretes, becsületes munkájukkal, a szocialista társadalomért érzett elkötelezettséggel vívják a „mindennapok forradalmát”. Nem mindig látványosak azok a törekvések, amelyek a hatékonyabb, a termelékenyebb munkára, a jobb minőségre, az ésszerű takarékosságra, az önköltség csökkentésére vagy a műveltség növelésére irányulnak, de végül is ezeknek az alkotó kezdeményezéseknek az összessége biztosítja a fejlődés alapjait. Nyilvánvaló, . hogy csak saját munkánkkal - teremthetjük meg szellemi és anyagi boldogulásunk forrásait.

Csakis az eredményes munka teB9sas9sis>i«*sKs«i«.CK*iaw«t*ssa*i*«aB* »■****»**

remthet nagyobb jólétet. Ezért biztosítunk „zöld-utat” minden olyan alkotó kezdeményezésnek, amely céljainkat segíti. Ezért ismerjük el erkölcsileg is és anyagilag is a becsülettel végzett eredményes munkát.

Az igények kielégítésén túl — mutatott rá ezután — erősen foglalkoztatja a hazai közvéleményt az, hogy érinti-e a mi gazdasági életünket, a hazai életszínvonal alakulását és politikánkat a tőkés világot elárasztó inflációs folyamat Az infláció következményeivel — hangoztatta ezzel összefüggésben — természetesen nekünk is számolnunk kell, hiszen sokrétű kereskedelmi kapcsolatokat tartunk fenn a tőkés országokkal. Pártunknak ég kormányunknak azonban elhatározott szándéka, hogy ezt a kedvezőtlen hatást a minimumra csökkenti. Ez az elhatározás tükröződik a Központi Bizottság decemberi határozatában, s többek között ilyen céllal is szorgalmazzuk a nagyobb jóletet szavatoló, eredményesebb munkát.

Dolgozó népünk egyre tudatosabban és felkészültebben vesz j részt közös dolgaink intézésében. Ezt a folyamatot erősítve külö- j nősen nagy jelentőséget tulajdo- j nítunk az üzemi demokratizmus j fejlesztésének. Világosan látjuk ugyanis, hogy a munkások, a dolgozók számára a munkahely I a közélet legfontosabb színtere. |

Nagyrészt a munkahelyek em- j béri kapcsolataitól függ, hogy a dolgozók tulajdonosnak, az üzem. a munkahely gazdáinak érezzék magukat.

Sok múlik azon, számítanak-e munkájukra, szaktudásukra, véleményükre, érdemes-e művelődniük. tehetségükhöz, tudá- j sunkhoz mérten a legtöbbet j nyújtaniuk a nagyobb közösség-I nek, a társadalomnak A munká- j

I

M

iklya Sándor a esorvási általános iskola igazgatója. Pedagógus az édesapja. édesanyja, a felesége. » bátyja és a nővére. A szülei — akik ma már nyugdíjasok — egy ideig a beosztottjai voltak, de még akkor is szívesen vette tőlük a jó tanácsot.

Már negyedszázada pedagógus, s ebből a hosszú időből 23 élvet Csordásom töltött Előbb tanító volt, majd magyar, történelem szakos tanár lett.

Hat éve a esorvási általános iskola igazgatója. Ez a „főfoglalkozása“. Felelős 700 tanuló neveléséélt, oktatásáért, de az ó felügyelete alá tartozik a két óvoda, a két diákotthon, a napközis konyha és a gazdasági hivatal Mindez éppen elég gondot jelent számára.

Am a pedagógusok részt vállalnak a község társadalmi és poltikai életének az irányításában is. Az úttörőmunka a nevelők elsőrendű társadalmi feladata. Kapcsolatot tartanak a KISZ-szel, a csúcsvezetőség egyik tagja és az ifjúsági klub vezetője tanár. A HNF községi bizottságának titkára, valamint a tanácselnök társadalmi helyettese ugyancsak tanár. Az 50 községi tanácstagból hat pedagógus. A művelődési házban a szakkör- és a klubvezetők pedagógusok.

Miklya Sándor, az MSZMP községi végrehajtó bizottságának tagja, aki az iskolai nevelés, oktatás mellett a közművelődés szervezésbál is közreműködik.

Van tehát bőven tennivalója. Naponta rendszerint reggel

7-től délután 4 óráig dolgozik az iskolában. Otthon — tavasszal és nyáron — naponta legalább egy félórát kertészkedik, amit a munkából való

Huszonhárom éve pedagógus Csorváson

legjobb kikapcsolódásnak tart. öt órakor hazaérkezik az iskolából a kisfia, a nyolcadikos Zsolti és a kislánya, a hetedikes Hajnalka. Egy óra megbeszélés, tanulás következük. Vacsora után a felesége az egyik szobában dolgozatokat javít és felkészül a másnapi tanításra, ő pedig minősítéseket készít, néha szülői értekezletre megy, vagy ellátogat a diákotthonba, a művelődési házba. Rendszerint ilyenkor van a párt vb-ülés is. Minden szerdán Békéscsabára utazik, ahol a Marxista—Leninista Esti Egyetem előadásain vesz részt.

Hogy lehet-e egyszerre eny- nyifélét csinálni, ő erről így vélekedik:

— Ha olyan jók a személyi és a tárgyi feltételek, mint Csorváson, akkor igen. Egyedül nem menné. Aki itt valamit vállal, azt szívesen teszi. A pártbizottság és a tanács pedig erkölcsi és anyagi támogatást nyújt feladataink végrehajtásához.

A nevelőtestületi munka legszebb elismerésének tartja, hogy három évig szakfelügyeletmentes iskola volt a csor- vási. Ez azt jelentette, hogy az irányítást teljesen az igazgatóra bízták. Az utóbbi két évben pedig több pedagóguscsoport látogatott Csorvásra, hogy az iskolai nevelés, oktatás, valamint a közművelődés egységes irányításának a módját megimerje.

— Elősegítik a közművelődést a község más értelmiségi dolgozói is?

— Három körzeti orvos, egy fogorvos, három állatorvos és három gyógyszerész a TIT szervezésében előadásokat tart. A mezőgazdaságban dolgozók is egyre jobban bekapcsolódnak a közművelődési munkába. Tavaly ősszel a művelődési és ifjúsági házban velük együtt hoztuk létre a szocialista brigádvezetők klubját. A brigádok a XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy részt vesznek minden TIT-elő- adáson, hangversenyen, színházi előadáson, kiállításon, könyvtári tagok lesznek és aki elmaradt, elvégzi az általános iskola 7—8. osztályát. A legjobb hat brigád között még vetélkedőt is szerveztünk.

Az utóbbi években rendkívül' meggyorsult a technikai fejlődés, amivel az értelemnek, a tudásnak is lépést kell tartania. Hozzáértő, művelt emberekre van tehát szükség, amit a gyermekek és a szülők egyre inkább felismernek. Ennek tulajdonítható, hogy az általános iskola 8. osztályának elvégzése után a fiatalok 92 százaléka szakmunkásképzőben és középiskolába^ akar továbbtanulni.

Miklya Sándor így beszél erről a kérdésről:

— A tanulás szükségességéről senkit sem kell meggyőzni. Inkább az a kérdés: ki - hol tanuljon tovább? Tanácsot adunk. Eljönnek az iskolák

képviselői, mi is elvisszül; „vi- ; lágot látni” a gyerekeket. Be- j mutatunk nekik sokféle szak- ; mát — válasszanak,

Talán ennek a tanulási „láz- | nak” köszönhető a szülők nagy ■ érdeklődése az iskola élete ■ iránt. S néhány éve olyan ál- ■ dozatokat is vállalnak, mint so- : ha azelőtt. :

— Nyáron az „Egy napot az ;

iskoláért” mozgalom keretében ; 200—300-an is eljönnek taka- • rítani, csinosítani az iskolát. : Kevesebb a költség, s a meg- ■ maradt pénzt másra tudjuk for- « dítani. Két éve például heve. S zettük a vizet minden tante- s rembe. Most majd az óvodát ; fejlesztjük, amihez az üzemek 5 is anyagi segítséget nyújtanak. \ És jönnek a szocialista brigá- jj dók — mondja Miklya Sán- : dór. ;

— Elégedett az eredmények- • kel? — kérdezem.

— Ha eljutunk valameddig, •

újabb feladatok jelentkeznek. : Pedagógusnak lenni hivatás. ■ ami pedig azt is jelenti, hogy ■ az ember mindig eredménye- : sebben akarja megoldani a fel- 5 adatát. Különösen akkor, ha ■ nem hiábavaló a fáradozása. ! Mert Csorváson a testületi ülé- : seken manapság a közművelő- ; dés nem a zöldségtermesztés * után következik: ha — mond- . juk — marad egv kis idő. Ha : pedig van valamilyen kulturá- ; lis rendezvény, a község apra- ■ ja-nagyja eljön. A művelődési ; házban 'évente csaknem 30 ezer ■ ember fordul meg — mondja : végül Miklya Sándor, amiben * talánt össze is foglalja a csór- ■ vási pedagógusok munkájának. : törekvéseinek a lényegét. ;

E

s megismerjük őt ma- ! gát is. öt, aki 1974- ; ben lett az Oktatásügy ! Kiváló Dolgozója. |

Pásztor Béla

sok számára az teszi leginkább kézzelfoghatóvá, hogy a hatalom részesei, ha valóságosan részt vesznek az üzemi döntések meghozatalában.

— Az üzemi demokratikus fórumok működésében azonban ma még gyakoriak a problémák, sok benne a formális elem. A demokratizmus kiszélesítésével kapcsolatban a legtöbb tennivalónk az igények felkeltése, a valóságos érdekek felismertetése terén van. A gazdasági vezetőket saját tapasztalataik győzhetik meg a

I leginkább arról, hogy a fonto- j sabb kérdésekben éppen az a jó döntés, a helyes határozat legfőbb biztosítéka, ha a dolgozók aktivitására, kezdeményező készségére, meggyőződésből fakadó egyetértésére épül. Ugyanakkor elő kell segítenünk azt is, hogy egyre több dolgozó ismerje fel saját szerepét. jogait és kötelezettségeit a demokrácia érvényesülésében. A munkahelyi demokratizmus szervezeti keretei mind erre alkalmat teremtenek, sőt — hangsúlyozta Gáspár Sándor — többre adnak lehetőséget, mint amit ebből •jelenleg hasznosítani tudunk.

— A demokráciáról szólva — emelte ki a szónok — hangsúlyozni kell. hogy a munkásosztály hatalma nem szervek vagy intézmények hatalma.

Ezért a munkahelyi demokrácia érvényesülésében is kifejezésre kell jutnia, hogy a nép hatalmáról van szó; arról, hogy együtt kell terveznünk, együtt kell cselekednünk: arról, hogy a mi rendszerünktől és pártunktól idegen az. hogy ne vegye figyelembe azoknak az igényeit és vágyait, akiket képvisel. akiket vezetnie kell.

— A szakszervezetek, mint a dolgozók legszélesebb, szerve- zetiteg önálló, de politikailag elkötelezett tömegszervezetei', a munkások, az értelmiségiek és az alkalmazottak millióit tömörítik soraikba. Ennél fogva képesek és alkalmasak arra, hogy mozgósítsanak a szocialista építőmunkában megoldásra váró feladatokra, segítsék a munkáshatalom erősítését, gazdasági céljaink megvalósítását.

Gáspár Sándor végül a szocialista közszellem alakulásának kérdéseivel foglalkozott. Arról szólott, hogy munkánkhoz, forradalmi harcunkhoz kedvezően alakulnak a nemzetközi feltételek, s ehhez, mint mondotta, mi is hozzájárultunk, többek között szocialista építőmunkánk eredményeivel.

A nagygyűlésen az első választók nevében felszólalt Udvari Erika gimnazista. Cserháti Pál. a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet ' elnöke és Tóth Jenő. a Csepel Autógyár alkatrész-gyáregységének géplakatosa. (MTI)

Nagygyűlés Debrecenben, Salgótarjánban

Csütörtökön választási nagygyűlést tartottak Debrecenben, a Magyar Gördülőcsapáigy Művekben. A nagygyűlésen Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke, Hajdű-Bihar megye

4. számú választókerületének képviselőjelöltje mondott beszédet

Választási nagygyűlés volt csütörtökön a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban, a város ipari üzemei, vállalatai, intézményei és valamennyi lakókörzete képviselőinek részvételével. A nagygyűlésen részt vett és beszédet mondott Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Salgótarján országgyűlési képviselőjelöltje.