Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

Világ proletárjait, egyesüljetek* 1975. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM Népfront és gazdaságpolitika A mostan! országgyűlési kép­viselőjelölő gyűléseken sok szó esett gazdasági, gazdaságpoliti­kai kérdésekről. Az előadók is­mertették az országos és helyi fejlődés tényeit, elemzően szól­tak a gondokról, az elvégzendő munkáról. A sok ezernyi fel­szólalásban is elhangzott meg­annyi észrevétel, javaslat, meg­valósítandó elképzelés. Bizton mondhatjuk: a jelölő gyűlések fórumai voltak a gazdaságpoli­tikának is; hasznos gondola­tokkal, helyénvaló bíráló meg­jegyzésekkel, okos javaslatok­kal gazdagították közéletünket. Most már a tapasztalatokat ösz- szegző népfrontbizottságok fel­adata, hogy az ésszerű javasla­tokat — beillesztve a képvise­lők választókerületi és országos tevékenységébe — a megvaló­sulás útjára tereljék. Csaknem két évtizedes ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a népfrontpolitikának, a népfront­bizottságok munkájának meny­nyire fontos része a gazdaság­politika ismertetésével, a jó végrehajtás módozatainak ke­resésével kapcsolatos tevékeny­ség. Ez idő alatt vált gyakor­lattá a község- és városfejlesz­tés. a szövetkezeti mozgalom, a tanyák, a puszták, az apró falvak és újabban a környezet­védelem témáinak napirenden tartása. Néhány ötéves tervidő­szak igazolja a népfront tár­sadalompolitikai szerepének hasznát mind a helyi, mind az országos tervcélok kimunkálá­siában és a tervek valóra váltá­sában. Erről a népfrónt 1972 áprilisában megrendezett V. kongresszusa így fogalmazott; „Gyakorlat által igazolt meg­győződéssel állíthatjuk, hogy a társadalmi-politikai mozga­lom ereje pozitívan hat visz- sza általában a gazdaságpoliti­ka kialakítására és megvalósí­tására, közvetlenül pedig az emberek, környezetük gazdasági gondolkodására”. Példaként emlegethetjük azo­kat a gazdaságpolitikai fórumo­kat, amelyeket a megyei, vá­rosi. kerületi, nagyközségi nép­frontbizottságok az utóbbi egy év alatt rendeztek. E fórumo­kon úgyszólván gazdasági éle­tünk minden kérdése teríték­re került. Nemcsak olyanok, amelyek sikereinket példázzák, hanem a gondokat okozó, fej­lődésünket, életünket nehezítő, sok embert bosszantó, idegesítő jelenségek is. És az egyszerű vitatkozáson túllépve keresték — kereshették a megoldás mód­jait, mert — miként egész po­litikai életünket —, a gazda­ságpolitikát is mind jobbah át­hatja az együttgondolkodás, az együttcselekvés eszméje. Gazdaságpolitikánk szerves része a népfrontpolitikának, s ennek megfelelően a mozgalom bizottságai mint életünk legter­mészetesebb mindennapi jelen­ségeivel foglalkoznak gazda­sági, gazdálkodási kérdésekkel. Meg sem kerülhetik e témákat, hiszen ahol együtt van 10—20 ember vagy százak jelennek meg egy összejövetelen, az ér­deklődés jó része gazdasági kérdésiekre irányul. Törekvése is politikai életünknek, hogy felkeltsük az emberek figyel­mét és minél tájékozottabban alkossanak véleményt, ková­csoljanak terveket. A párt XL kongresszusa üjabb biztatást adott a nép- frontmozgalomnak a gazdaság- politikában való minél aktí­vabb részvételre. A legnagyobb figyelmet most a IV. ötéves terv sikeres befejezése érdem­li, hiszen következő tervünk­nek ez képezi legjobb alapját. A népfrontbizottságok soron levő feladata tehát minél szé­lesebb körű figyelemébresztés tervgazdálkodásunk időszerű kérdései iránt, A helyi és or­szágé» tervek egyaránt a nép­front fórumaira kívánkoznak, mert a gazdasági élet össze­függ ő folyamataiban nem le­het elválasztani a részt az egésztől vagy megfordítva. Helyesen teszik a népfront­bizottságok, ha az eddigi gya­korlatnak megfelelően, tovább­ra is arra törekednék, hogy összejöveteleiken ott legye­nek és hallassák szavukat a munkások, a szövetkezeti pa­rasztok. értelmiségiek, a lakos­ság más rétegei; a gazdasági kérdésekben jobban járatos ve­zetők és a mindennapi élet egyik-másik részletét érzéke­nyebben ismerő honpolgárok. A cselekvésre ösztönző meg­győzés, az önálló gondolkodás­ra képessé tevő meggyőződés erősítése a népfront gazdaság- politikai tevékenységének leg­fontosabb eleme és célja. H, E. A megyei pártbizottságok első titkárainak látogatása a BNV-n Szerdán a BNV-re látogat­iák a megyei pártbizottságok első titkárai. A vendégeket dr. Bíró._ József külkereskedelmi miniszter, valamint a HUNG- EXPO és a BNV vezetői fogad­ták.. Ugyancsak a vásár vendége volt dr. Ignazio Vincenso Se- nese, olasz külkereskedelmi államtitkár. Egyébként szerdán rendezték » vásár utolsó szakmai napját, a tárgyalásokat a nap folya­mán befejezik vagy azokat a vásár után folytatják. Szerdán rendezték az utolsó sajtótájé­koztatókat is, köztük a lengyel METRONEX külkereskedelmi vállalat, az ugyancsak lengyel ORBIS idegenforgalmi iroda; ezúttal fogadták a, sajtó kép­viselőit a Gépipari Szövetke­zetek Budapesti Szövetségének vezetői is. (MTI) . Építőiparunknak minden eddiginél gyorsabban kell fejlődnie A* ágazat szakemberei megyei értekezleten vitatták meg az ötödik ötéves tervidőszak feladatait Szerdán, május 28-án, délelőtt Békéscsabán, a Békés megyei Tanács tanácskozótermében Baukó Mihály, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője nyitotta meg megyénk építő- és építő­anyag-ipari szakembereinek ta­nácskozását, amelyen az ágazat vállalatainak és szövetkezetei­nek vezetői az ötödik ötéves tervidőszak feladatokat vitat­ták meg. Az értekezlet előadója dr. Ta­kács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője vitaindító­jában • ismertette azoknak a fel­méréseknek és számításoknak az eredményét, amelyek képet ad­nak az 1968 és 1980 közötti idő­szak megyei beruházási igényei­nek és lehetőségeinek alakulá­sáról. Dr. Takács János elmondta, hogy amennyiben megyénk épí­tőipara teljesítőképességben, korszerűségben nem fejlődik jó­val gyorsabban a megelőző évek­ben elért ütemnél, akkor az ötö­dik ötéves terv idején a beruhá­zási. építési igények egy része kielégítetlen marad. Legtöbb gondot az ágazatban az okoz, hogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat mellett — amely egymaga adja az építő­ipari termelésnek mintegy egy- harmadát — nem fejlődött ki olyan építőipari középvállalat, amely a közepes nagyságúnak számító beruházásokat kivitelez­hetné. Ez utóbbiakkal ugyanis a megye többi építőipari üzeme önállóan nem képes megbirkóz­ni. Nehézséget okoz építőiparunk eredményeinek javításában az is, hogy az építőipari tevékeny­séggel foglalkozó vállalatok nagy része rosszul felszerelt, korsze­rűtlen eszközökkel, elavult tech­nológiával dolgozik, s így haté­konyságuk még a megyei átla­got sem közelíti meg, holott az az országos átlag alatt van. Az ezeknél a vállalatoknál dolgo­zók munkaerejét, illetve az itt felhasznált gépek teljesítőképes­ségét az említett okok miatt csak részben tudják kihasználni. Ezért kell az építőipari szakem­berek értekezletének feltétlenül választ találnia arra, miképp le­hetne ezeket a tartalékokat az ötödik ötéves terv feladatainak végrehajtásához feltárni — fe­jezte be beszédét az előadó. A vitaindítót követően a hoz­zászólásokra került sor. Cédu­la Imre, az orosházi tanácsi költ­ségvetési üzem igazgatója a költ­ségvetési üzemek épületkarban­tartó szerepéről. Hupuci Ferenc, a mezőkovácsházi TÖVÄLL igazgatója a mezőgazdasági be­ruházások kivitelezésének ne­hézségeiről szólt, Kovács György, az AGBOBER igazgatója pedig azt hangsúlyozta, hogy a felada­tok megjelölését csak nagyon pontos helyzetfelmérésre lehet alapozni. Baukó Mihály hozzászólásá­ban az együttműködésben, a kooperációban rejlő, s megyénk­ben még mindig kihasználatlan lehetőségekre hívta fel a figyel­met, kijelentve, hogy ezek közé a tartalékok közé tartozik a szakemberekkel való ellátás is. Az értekezlet elnökségében he­lyet foglaló Csepregi Pál, a me­gyei tanács elnökhelyettese fel­szólalásában összegezte a me­gye építőipara előtt álló felada­tokat, kiemelve, hogy a legfon­tosabb továbbra is a lakosság életkörülményeinek állandó ja­vítása. Kiváló Termelőszövetkezeti Társulás címet nyert az elmúlt évi kimagasló eredményeivel a termelőszövetkezetek kondorosi keverőüzeme. Terven felül 872 vagon tápot gyártottak, 40 mil­lió forinttal növelték árbevéte­lüket A kilenc tagszövet­Nádházi András, a gyulai Víz­művek igazgatója a mélyépítők együttműködésének lehetőségei­ről, Körösfalvi Pál, a megyei tervező vállalat igazgatója pe­dig a tervezői kapacitás fejlesz­tésének szükségességéről, az épí­tőipari tevékenységet folytató vállalatok közös anyagbeszerzé­sének távlatairól beszélt. Korek Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója az építőipari vállalatok szakosítá­sának, szakosodásának előnyeit elemezte és külön is szólt a koncentráció fontosságáról. Veres István, a sarkadi költ­ségvetési üzem igazgatója ja­vaslatot tett a költségvetési üze­mek közötti szorosabb együtt- / működés kialakítására, ugyan­akkor Lipták András, a mező­kovácsházi Új Alkotmány Tsz elnöke azt fejtegette, hogy az építőipari egyesüléseknek egye­lőre az is gátat szab, hogy a szabályzók szektoronként eltérő módon segítik elő az eszközök koncentrálását. Dr. Romvári László, a megyei tanács osztályvezetője a beruhá­zók felelősségéről, Povázsai Gé­za, a békéscsabai Építőipari Szö­vetkezet elnöke pedig a vállala­tok tevékenységi körének pon­tos körülhatárolásáról szólt, majd a megye építőipari szak­embereinek szerdai tanácskozá­sa dr. Takács János válaszadása után Baukó Mihály zárszavával véget ért. kezet 10 millió forint nyere­ségben részesült A kitüntető cím átadása al­kalmából szerdán ünnepséget rendeztek Kondoroson. Az oklevelet dr. Kovács Imre, a MÉM termelésfejlesztési osz­tályvezetője adta át ifj. Klaukó Mátyás igazgatónak. Kiváló Termelőszövetkezeti Társulás Kondoroson Növényvédelem a hagymaíáblán A kevermesi Lenin Termelőszövetkezetben 29 holdon termesztenek hagymát. Most az esős időjárás miatt szükséges a rendszeres növényvédelem a különböző betegségek elleni védeke­zéshez. Bauer József peronoszpóra elleni növényvédő szert permetez a növényekre

Next

/
Thumbnails
Contents