Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-29 / 124. szám
Világ proletárjait, egyesüljetek* 1975. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM Népfront és gazdaságpolitika A mostan! országgyűlési képviselőjelölő gyűléseken sok szó esett gazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekről. Az előadók ismertették az országos és helyi fejlődés tényeit, elemzően szóltak a gondokról, az elvégzendő munkáról. A sok ezernyi felszólalásban is elhangzott megannyi észrevétel, javaslat, megvalósítandó elképzelés. Bizton mondhatjuk: a jelölő gyűlések fórumai voltak a gazdaságpolitikának is; hasznos gondolatokkal, helyénvaló bíráló megjegyzésekkel, okos javaslatokkal gazdagították közéletünket. Most már a tapasztalatokat ösz- szegző népfrontbizottságok feladata, hogy az ésszerű javaslatokat — beillesztve a képviselők választókerületi és országos tevékenységébe — a megvalósulás útjára tereljék. Csaknem két évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy a népfrontpolitikának, a népfrontbizottságok munkájának menynyire fontos része a gazdaságpolitika ismertetésével, a jó végrehajtás módozatainak keresésével kapcsolatos tevékenység. Ez idő alatt vált gyakorlattá a község- és városfejlesztés. a szövetkezeti mozgalom, a tanyák, a puszták, az apró falvak és újabban a környezetvédelem témáinak napirenden tartása. Néhány ötéves tervidőszak igazolja a népfront társadalompolitikai szerepének hasznát mind a helyi, mind az országos tervcélok kimunkálásiában és a tervek valóra váltásában. Erről a népfrónt 1972 áprilisában megrendezett V. kongresszusa így fogalmazott; „Gyakorlat által igazolt meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a társadalmi-politikai mozgalom ereje pozitívan hat visz- sza általában a gazdaságpolitika kialakítására és megvalósítására, közvetlenül pedig az emberek, környezetük gazdasági gondolkodására”. Példaként emlegethetjük azokat a gazdaságpolitikai fórumokat, amelyeket a megyei, városi. kerületi, nagyközségi népfrontbizottságok az utóbbi egy év alatt rendeztek. E fórumokon úgyszólván gazdasági életünk minden kérdése terítékre került. Nemcsak olyanok, amelyek sikereinket példázzák, hanem a gondokat okozó, fejlődésünket, életünket nehezítő, sok embert bosszantó, idegesítő jelenségek is. És az egyszerű vitatkozáson túllépve keresték — kereshették a megoldás módjait, mert — miként egész politikai életünket —, a gazdaságpolitikát is mind jobbah áthatja az együttgondolkodás, az együttcselekvés eszméje. Gazdaságpolitikánk szerves része a népfrontpolitikának, s ennek megfelelően a mozgalom bizottságai mint életünk legtermészetesebb mindennapi jelenségeivel foglalkoznak gazdasági, gazdálkodási kérdésekkel. Meg sem kerülhetik e témákat, hiszen ahol együtt van 10—20 ember vagy százak jelennek meg egy összejövetelen, az érdeklődés jó része gazdasági kérdésiekre irányul. Törekvése is politikai életünknek, hogy felkeltsük az emberek figyelmét és minél tájékozottabban alkossanak véleményt, kovácsoljanak terveket. A párt XL kongresszusa üjabb biztatást adott a nép- frontmozgalomnak a gazdaság- politikában való minél aktívabb részvételre. A legnagyobb figyelmet most a IV. ötéves terv sikeres befejezése érdemli, hiszen következő tervünknek ez képezi legjobb alapját. A népfrontbizottságok soron levő feladata tehát minél szélesebb körű figyelemébresztés tervgazdálkodásunk időszerű kérdései iránt, A helyi és országé» tervek egyaránt a népfront fórumaira kívánkoznak, mert a gazdasági élet összefügg ő folyamataiban nem lehet elválasztani a részt az egésztől vagy megfordítva. Helyesen teszik a népfrontbizottságok, ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően, továbbra is arra törekednék, hogy összejöveteleiken ott legyenek és hallassák szavukat a munkások, a szövetkezeti parasztok. értelmiségiek, a lakosság más rétegei; a gazdasági kérdésekben jobban járatos vezetők és a mindennapi élet egyik-másik részletét érzékenyebben ismerő honpolgárok. A cselekvésre ösztönző meggyőzés, az önálló gondolkodásra képessé tevő meggyőződés erősítése a népfront gazdaság- politikai tevékenységének legfontosabb eleme és célja. H, E. A megyei pártbizottságok első titkárainak látogatása a BNV-n Szerdán a BNV-re látogatiák a megyei pártbizottságok első titkárai. A vendégeket dr. Bíró._ József külkereskedelmi miniszter, valamint a HUNG- EXPO és a BNV vezetői fogadták.. Ugyancsak a vásár vendége volt dr. Ignazio Vincenso Se- nese, olasz külkereskedelmi államtitkár. Egyébként szerdán rendezték » vásár utolsó szakmai napját, a tárgyalásokat a nap folyamán befejezik vagy azokat a vásár után folytatják. Szerdán rendezték az utolsó sajtótájékoztatókat is, köztük a lengyel METRONEX külkereskedelmi vállalat, az ugyancsak lengyel ORBIS idegenforgalmi iroda; ezúttal fogadták a, sajtó képviselőit a Gépipari Szövetkezetek Budapesti Szövetségének vezetői is. (MTI) . Építőiparunknak minden eddiginél gyorsabban kell fejlődnie A* ágazat szakemberei megyei értekezleten vitatták meg az ötödik ötéves tervidőszak feladatait Szerdán, május 28-án, délelőtt Békéscsabán, a Békés megyei Tanács tanácskozótermében Baukó Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg megyénk építő- és építőanyag-ipari szakembereinek tanácskozását, amelyen az ágazat vállalatainak és szövetkezeteinek vezetői az ötödik ötéves tervidőszak feladatokat vitatták meg. Az értekezlet előadója dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője vitaindítójában • ismertette azoknak a felméréseknek és számításoknak az eredményét, amelyek képet adnak az 1968 és 1980 közötti időszak megyei beruházási igényeinek és lehetőségeinek alakulásáról. Dr. Takács János elmondta, hogy amennyiben megyénk építőipara teljesítőképességben, korszerűségben nem fejlődik jóval gyorsabban a megelőző években elért ütemnél, akkor az ötödik ötéves terv idején a beruházási. építési igények egy része kielégítetlen marad. Legtöbb gondot az ágazatban az okoz, hogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat mellett — amely egymaga adja az építőipari termelésnek mintegy egy- harmadát — nem fejlődött ki olyan építőipari középvállalat, amely a közepes nagyságúnak számító beruházásokat kivitelezhetné. Ez utóbbiakkal ugyanis a megye többi építőipari üzeme önállóan nem képes megbirkózni. Nehézséget okoz építőiparunk eredményeinek javításában az is, hogy az építőipari tevékenységgel foglalkozó vállalatok nagy része rosszul felszerelt, korszerűtlen eszközökkel, elavult technológiával dolgozik, s így hatékonyságuk még a megyei átlagot sem közelíti meg, holott az az országos átlag alatt van. Az ezeknél a vállalatoknál dolgozók munkaerejét, illetve az itt felhasznált gépek teljesítőképességét az említett okok miatt csak részben tudják kihasználni. Ezért kell az építőipari szakemberek értekezletének feltétlenül választ találnia arra, miképp lehetne ezeket a tartalékokat az ötödik ötéves terv feladatainak végrehajtásához feltárni — fejezte be beszédét az előadó. A vitaindítót követően a hozzászólásokra került sor. Cédula Imre, az orosházi tanácsi költségvetési üzem igazgatója a költségvetési üzemek épületkarbantartó szerepéről. Hupuci Ferenc, a mezőkovácsházi TÖVÄLL igazgatója a mezőgazdasági beruházások kivitelezésének nehézségeiről szólt, Kovács György, az AGBOBER igazgatója pedig azt hangsúlyozta, hogy a feladatok megjelölését csak nagyon pontos helyzetfelmérésre lehet alapozni. Baukó Mihály hozzászólásában az együttműködésben, a kooperációban rejlő, s megyénkben még mindig kihasználatlan lehetőségekre hívta fel a figyelmet, kijelentve, hogy ezek közé a tartalékok közé tartozik a szakemberekkel való ellátás is. Az értekezlet elnökségében helyet foglaló Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese felszólalásában összegezte a megye építőipara előtt álló feladatokat, kiemelve, hogy a legfontosabb továbbra is a lakosság életkörülményeinek állandó javítása. Kiváló Termelőszövetkezeti Társulás címet nyert az elmúlt évi kimagasló eredményeivel a termelőszövetkezetek kondorosi keverőüzeme. Terven felül 872 vagon tápot gyártottak, 40 millió forinttal növelték árbevételüket A kilenc tagszövetNádházi András, a gyulai Vízművek igazgatója a mélyépítők együttműködésének lehetőségeiről, Körösfalvi Pál, a megyei tervező vállalat igazgatója pedig a tervezői kapacitás fejlesztésének szükségességéről, az építőipari tevékenységet folytató vállalatok közös anyagbeszerzésének távlatairól beszélt. Korek Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója az építőipari vállalatok szakosításának, szakosodásának előnyeit elemezte és külön is szólt a koncentráció fontosságáról. Veres István, a sarkadi költségvetési üzem igazgatója javaslatot tett a költségvetési üzemek közötti szorosabb együtt- / működés kialakítására, ugyanakkor Lipták András, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz elnöke azt fejtegette, hogy az építőipari egyesüléseknek egyelőre az is gátat szab, hogy a szabályzók szektoronként eltérő módon segítik elő az eszközök koncentrálását. Dr. Romvári László, a megyei tanács osztályvezetője a beruházók felelősségéről, Povázsai Géza, a békéscsabai Építőipari Szövetkezet elnöke pedig a vállalatok tevékenységi körének pontos körülhatárolásáról szólt, majd a megye építőipari szakembereinek szerdai tanácskozása dr. Takács János válaszadása után Baukó Mihály zárszavával véget ért. kezet 10 millió forint nyereségben részesült A kitüntető cím átadása alkalmából szerdán ünnepséget rendeztek Kondoroson. Az oklevelet dr. Kovács Imre, a MÉM termelésfejlesztési osztályvezetője adta át ifj. Klaukó Mátyás igazgatónak. Kiváló Termelőszövetkezeti Társulás Kondoroson Növényvédelem a hagymaíáblán A kevermesi Lenin Termelőszövetkezetben 29 holdon termesztenek hagymát. Most az esős időjárás miatt szükséges a rendszeres növényvédelem a különböző betegségek elleni védekezéshez. Bauer József peronoszpóra elleni növényvédő szert permetez a növényekre
