Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

A Szovjetunió és az NDK a budapesti vásáron Szovjet gyártmányú óriási diesel-motor NDK gyártmányú elcktromo s műszerek és alkatrészek (MTI Fotó — KS) Az első nyári egyetem Az idei nyári egyetemek so- . rát a június 23-án kezdődő kecs­keméti óvodapedagógiai tanács­kozás vezeti be. A fő téma ez­úttal a gyermekirodalom lesz. Szó lesz a kicsinyek könyvsze- retetre neveléséről, a magyar gyermekversek történetéről és több más elméleti és gyakorlati kérdésről. átlagosan több mint száz olyan javaslat érkezik a képviselőktől, amelyekkel külön is foglalkozik a Minisztertanács. Az országgyűlés töirvényhozói munkájában azit is előrelépésnek kell tekintem, hogy ma már a képviselőik rendszeresein ellen­őrzik is az új törvények gya­korlati alkalmazását; napirendi pontként vagy azon kívül is elemezték, hol tartunk az if­júsági, az egészségügyi, a kül­kereskedelmi és más törvények végrehajtásában. Az elmúlt év őszéin például a tanácstörvény alkalmazásának tapasztalatait értékelték a Par­lamentben A törvény jó mi­nősítést kapott. Megállapították: átgondoltabb, egységesebb vá­ros- és községpoiitika megvaló­sításához nyitott utat. Az ifjú­sági törvény jó hatását a fiata­lok élet- és. munkakörülményei­nek javulásában szintén kézzel­foghatóan lehet tapasztalni, amire válasznak tekinthetjük: megnőtt a közügyek iránti ér­deklődésük. Az egészségügyi törvény is jól működik a gya­korlatban: elfogadása óta haté­konyabbá vált. a gyógyító-meg­előző munka, csökkent a bürok­rácia, meggyorsultak az egész­ségügyi beruházások. Minden esztendőben igen fon­tos feladata az országgyűlésnek az éves költségvetés megvitatása és törvényerőre emelése. X kép­viselők jól látják a hatékony­ság növelésének fontosságát minden területen és figyelem­mel vannak arra is: csak a nép­gazdaság teherbíró képességé­nek növekedésével lehet bizo­nyos igények kielégítésében elő­re haladni. Mégis előfordul, hógv a parlamenti vita, a kép­viselői érvek hatására módosít­ják egy-egv tárca költségveté­sét, átcsoportosításokat -hajtan ak végre. Így fordíthattak például nagyobb összegeket 1974-ben a mentőszolgálat, a kórházi in­tenzív osztályok fejlesztésére, a szakmunkásképzés feltételei­nek javítására, a kereskedelem hűtő-tároló kapacitásának bő­vítésére. A kormányzati munka ellen­őrzésében is hivatása magasla­tán állt az országgyűlés Uta­lunk itt például a 15 éves la­kásfejlesztési tervvel, a leena- gvobb ipari vállalatokkal való megkülönböztetett foglalkozásra, az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának mértékét szabályozó tendeletre, az alko­holisták kötelező intézeti gyógy­kezeléséről szóló jogszabályra és a sort hosszan folytathatnánk. A kormány nagy gondot for dít arra, hogy az országgyűlés plenáris ülésein elhangzó kép­viselői javaslatokat a miniszte­rek, a főhatóságok vezetői je­gyeznék és valamennyire ér­Garatosok a téglagyárban Tizenhárom évvel ezelőtt aíla- | kult meg a békéscsabai 1-es j számú téglagyárban a G ara tus ifjúsági brigád. Felföldi Péter, a brigád vezetője akkor 26 éves volt. a többiek mind 2-3 évvel fiatalabbak nála Az elnevezésből kiviláglik, hogy a brigád a garatnál dol­gozik. A garat pedig a gyár torka, amely csak úgy nyeli az anyagot. Most ugyancsak nyel­né, ha nem állnának a csilléik. De sajnos állnak, mert a banyá­tól idáig hosszú az út és rossz a pálya, elég gyakran van sin- törés, a 15—20 mázsás anyaggal teli csillék kisiklanak. Húsz— huszonöt perc is eltelik, amíg ilyen súlyt visszahelyeznek a sínre. — Csak jöjjön az anyag, ná­lunk nem áll mag a munka. Igaz, biztatni kell a gépet — mondja egy kis elégedetlenség­gel a hangjában Láppal András. — Tömni kell, mint a libát. Különösen most, amikor már nagyon kopott az adagolóban a zárócsiga — folytatja Somlyai Sándor. Nagy János művezető-helyet­tes egyetért velünk abban, hogy ki kell javítani az adagolót, de... — Hajtmarm János műhely- főnök közölte, hogy nincs al­katrész — próbálja megnyug­tatni társait. Ilyen viszonyok között tömőfával kell dolgozni. Lassúbb és fárasztóbb a terme­lés. kisebb a teljesítmény, ke­vesebb a kereset. A cserépprés­gépeknél dolgozó asszonyoknak is megnehezül a munkájuk. Brigádértekezleteken és más megbeszéléseken nem hallgatják el azt ami akadályozza a ter­melést. Úgy vélik, most ez jó alkalom arra, hogy az újságíró­nak is elmondják ... Mert ami igaz, az igaz. Teljesen ellentét­ben azzal, hogy „amiről nem beszélünk, az nincs”. Féltik és óvják Amikor újra elindulnak a drótkötéllel vontatott csillék, az anyagfogadóban ismét megélén­kül az élet. Húzzák, fordítják, borítják a csilléket, amelyekből az anyag a garatba kerül. Féfimunka ez a javából. Itt ! tenni kell, nem beszélni. Balatoni László, a brigád i egyik legfiatalabbja csak ámult, | amikor 3 éve az anyagfogadóba demben válaszoljanak. Többször ! előfordult, hogy a képviselői jj észrevételek számos minisztériu- : mi utasításnak, intézkedésnél? * képezték az alapját, vagyis tu- ; catnyi kisebb-nagyobb gondot, ! hiányosságot lehetett megszán- I tetni ily módon* anélkül, hogy j törvényt vagy jogszabályt kel- j lett volna alkotni. Csaknem • minden ülésszakon előfordul j azonban, hogy egyik-másik kép- ! viselő nyomatékosan szeretné 5 fölhívni a közvélemény, a kor- S mány és a tárcák vezetőinek fi. ; gyeimét egy-egy problémára: ■ ilyenkor élnek az interpelláció ; lehetőségével. A felvétett kér- • désekre az illetékes miniszter- ; nek, főhatóság vezetőjének még ■ az ülésszakon választ kell ad- E nia vagy ha az ügy kivizsgá- • lást, felmérést kíván, akkor kő- ; zölnie kell a válaszadás hatar- : idejét. Ám nemcsak interpellá- ! ciós esetben kötelességük a vá- ; laszadás, hanem az ülésszakon ; felvetett minden problémára, E javaslatra 30 napon belül ref- E lektálniuk kell, tájékoztam a l képviselőt, megalapozott-e az I észrevétele vagy sem, ha igen, » milyen intézkedéseket szándé- | koznak tenni. Ezt a határidőt * szigorúan betartják, amit a 1 most lezárult négyéves ciklus | valamennyi volt képviselője is 1 igazolhat. Keserű Ernő s került. Gyenge legényként kezd­te, napokig izomláza volt. De hamarosan megerősödött. Any- nyira, hogy túlórát is szívesen vállalt. — Nem gondolt soha arra, hogy valami könnyebb munkát keressen ? — kérdezem tőle, amire így válaszol: — Másutt is dolgozni kell, de nem mindenütt ilyen jó a lég­kör. Mi megbecsüljük és segít­jük egymást. Most például kel­ten elmentek véradásra. Az egészen természetes, hogy' he­lyettük is dolgozunk. Nem lesz kiesés a termelésben. Gercsi Pál a nevezetes Her­kules aranyjelvényes szocialis­ta égetőbrigádból hat éve ke­rült a Garatos ifjúsági brigádba — jogfolytonossággal. A munká­ban a legfontosabbnak itt a mi­nőséget' tartja. — Mi az anyag nedvesség­tartalmát porral keverve sza­bályozzuk. Amilyen az anyag, amelyet a gépsorok feldolgoz­nak, olyan lesz a nyers cserép minősége. Sok milliós tétéiről van szó, ami a vállalat gazdasági hely­zetére és természetesen a dol­gozók keresetére, munka- es életkörülményeire is kihat. Ö röviden így fogalmaz, — A rossz munkát a bőrün­kön is megéreznénk. Nagy János ifjú koráiban hosszú évekig gazdasági cseléd­ként dolgozott. Akkor csak az istállóban jutott neki hely. fAa a saját háromszobás, kényelme­sen berendezett lakásában él. A felesége is téglagyári munkás, a szép családi ház árát ketten teremtették elő. A sorsuk, mint Gercsi Páléké is, a többi munkáscsaládoké, teljesen a gyárhoz kapcsolódott, amelynek a boldogulásukat kö­szönhetik. Ezért féltik és óv­ják. Nem szavakkal, ahhoz nem is értenek, hanem becsületes munkával. Amikor erről beszél­getünk, Felföldi Péter csak egyetlen megjegyzést fűz hoz­zá:­— Más lehetőségünk nincs. „Szedd a öagáiiy!!” Tizennégy férfiből és hat nő­ből áll a Garatos ifjúsági bri­gád. A férfiak anyagfogadók és garatosok, a nők hengeresek. A 14 alapító tag 13 éve újra és újra elnyerte a szocialista el­met. négyszer aranyjelvénnyel, kétszer pedig a Vállalat Kiváló Brigádja címmel együtt. Leg­utóbb kiérdemelték a megyei pártbizottság kongresszusi okle­velét. A 14 alapító tag mindvégig együtt maradt, akik időközben hat fiatalt vettek maguk közé. Közben Mokos Mátyás megkapta a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. Hamza László az Épí­tőipar Kiváló Dolgozója, s szin­te valamiennyien kiérdemelték a Kiváló Dolgozó kitüntető jel­vényt Azt is meg kell említeni, hogy az általános iskola VII. és VIII. osztályát pótlólag csaknem mindenki elvégezte. Ketten most fejezik be. Hamza László laka­tos szakmunkásvizsgát lett. Tár­sai a tanulási idején úgy osz­tották el a munkát, hogy dél-1 után mindig szabad Tegyen. A hat asszony munkáját a brigád férfitagjai igen nagyra értékelik. Zsilinszki András meg is jegyzi: \ — Le a kalappal előttük. Egyesek ugyan néha gúnyolód­nák velük: „Szedd a bagányt (agyagkockát) 1” — szólnak oda. Amikor aztán egy asszony sza­badságra megy, a gúnyolódót küldjük a helyére! Hadd tudja meg. milyen az a munka. Frankó Mihályné mégsem pa­naszkodik. — Meg lehet szokni. Meg a bér is azonos a garatosokéval. A kereset pedig nagyon fontos, mert családi házat építettünk, amit nagyon - szépen be is aka­runk rendezni — mondja. Büszke a „kisfiára”, aki gép­gyártás-technológus. S titokban arra gondol, hogy gépkocsi kel­lene a családnál?. És garázs is az udvarra. A brigád tagjai valamennyien egyetértenek azzal, hogy itt a nők és a férfiak bére azonos. Régebben másképp volt, de így igazságos a dolog. Ez az é!et iskolája Elismerik, hogy az asszonyok nagyon sokat tettek azért, hogy a brigád kiérdemelje a megyei pártbizottság kongresszusi okle­velét. S ha már az asszonyok­ról beszélünk, Skaliczki Károly- nénak, a választókerület or­szággyűlési képviselőjelöltjének a neve is szóba kerüL — Velünk érez, ismeri a gondjainkat, nem kell magya­rázni neki. A mi érdekeinket jobban senki sem tudná kép­viselni — állapítja meg a töb­biek helyeslése közben Priszta- vok János. Frankó Mihályné folytatja: — Én dolgoztam is vele ré­gebben. Neki nem az a módsze­re, hogy „fogjuk meg és vi­gyétek!” Mindenki szereti, mert barátságos és igazságos. S ha már ennyi elismerést kapnak az asszonyok, megkér­dezem: — És a családban hogy van? Nagy János válaszol elsőként: — Ha mind a ketten dolgoz­nak, akkor nincs külön női és férfi munka. Ez a becsület. Is­merek mindenkit a brigádban, senki sem gondolkozik más­képp. — Az én férjem is téglagyári munkás. Otthon éppen úgy dol­gozik, mint én. Az életét így jobban ki lehet alakítani. A brigádban szinte minden­kinek van valamilyen társadal­mi megbízatása, öten munkás­őrök, Hamza László a vállalati pártbizottság tagja, többen a szakszervezetben töltenek be va­lamilyen funkciót. Az élet isko­láját járják tehát, ahol napról napra szélesedik a látókör. Azt mondják: — Mi dolgozunk, ha biztosít­ják a munkát Amit megterme­lünk, azután jár a pénz. Am azt is tudják, hogy csak a közösségen keresztül boldogul­hatnak. Ha eredményesen gaz­dálkodik minden vállalat és gazdagodik az ország, csak ak­kor válik jobbá a munkások élete. A megyei pártbizottság kong­resszusi oklevelével kitüntetett Garatos ifjúsági brigád így gondolkozik és így dolgozik. Pásztor Béla Az Orosházi Üveggyár felvételre keres érettségizeU férfi és női dolgozókat üvegipari meós munkakörbe. Felvételre .jelentkezhetnek az ez évben érettségiző fiatalok is, akiket előjegyzésbe svesz a gyár. Kezdő kereseti lehetőség: 2 000—2 100 Ft/hó, Betanítást a gyár biztosítja. Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodájában.

Next

/
Thumbnails
Contents