Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Ar MEGYEI TANÁCS LAPJA filág proletárját*, egyesüljetek!! m MÁJUS 27., KEDD Ara: 1,— forint XXX ÉVFOLYAM, 122. SZÁM Képességünk a jóra Ülést tartott az országos választási elnökség A 352 választókerületben 386 jelöltet állítottak Mindig mélységesen felháborítanak, megdöbbentenek bennünket az olyan esetek, amikor arról hallunk, olvasunk vagy saját magunk tapasztaljuk, hogy már megint letaposták a füvet a parkban, ketté törték a nemrégen ültetett kis fát, leszaggatták a padok léceit, a vonaton felhasították a bőrüléseket, kilopták a fülkéből a villanykörtét és így tovább. De ami még ennél is szomorúbb: nem látjuk, nem akarjuk észrevenni ezeket a pusztításokat. Elfordítjuk a fejünket és megnyugtatjuk lelkiismeretünket: „Nem ránk tartozik.” Persze az igazság az, hogy szólni, figyelmeztetni a vandálokat nem mindig veszélytelen dolog. Így aztán kialakult egy sajátos vélemény: a köztulajdon-károsítás valamiféle bocsánatos bűn. De, amiért tollat fogtam, nem a kedélyeket borzoló példák kedvéért tettem, hanem éppen ellenkezőleg, azt szeretném érzékeltetni: ez a mélységesen elítélendő magatartás nem jellemző az emberekre: Hadd hívjam segítségül Brechtet, aki azt írta valahol, hogy iszonyú az emberekben a kísértés a jóra. Igen, nem a rosszra, hanem a jóra. Nemrégiben levelet hozott a posta Csorvásról, Gubény Istvánnétól. A kockás papíron szálkásan felrótt betűk arról tanúsítottak, hogy az idős asszony tíz éve nevel két állami gondozott kislányt. Az Orosházi Üveggyár egyik szocialista brigádjának tagjai meghívták a kultúrházba az összes állami gondozott gyerekeket, azt ígérve: . ezután patronálják őket. Értékes könyveket, édességet ajándékoztak nékik, a tavaszi szünetben pedig kirándulást szerveztek részükre. Egyik békési riportom alkalmával, alig egy óra leforgása alatt ketten is bekopogtak a hétgyermekes családanya ajtaján használható ruhadarabokkal. Az édesanya meshatottan csak ennyit mondott: látta, milyen jók az emberek. A példákat nagyon sokáig sorolhatnám, hiszen alig van az országban olyan szocialista közösség, amelyik ne istá- polna szeretetre vágyó gyer- . mekeket, segítségre szoruló, elesett idős embereket. Évekig anélkül, hogy dicsekednének vele. Van tehát szemünk meglátni a szükséget, van szívünk az együttérzésre és képességünk a jó cselekvésre. Tíz- és százezrek nevében merem kimondani: nem vagyunk közönyösek, és n«m csak az egyéni fájdalmakra, nehéz sorsokra reagálunk. Gondoljunk a szabolcsi és éppen a mi megyénkben pusztító árvízre vagy az őszi betakarításra. Itt már nem arról volt szó, hogy adok 50 vagy 100 forintot, és ezzel elintézem a dolgot, megtettem kötelességemet. Itt csak a kétkezi munka segített. Még most is élénken élnek bennem a televízióban pörgő képsorok: a kukorica törése, a répa szedése, a szőlő szüretelése — a sárdagasz- tás, a fáradtság, a verítékes munka. Miért csinálták sokszor többen is, mint ameny- nyire szükség lett volna? Lelkiismeret, emberség belső kényszer? És a kommunista szombatok, vasárnapok, az óvodák, iskolák támogatására fordított milliók? A saját haszon, a közvetlen érdekeltség a meghatározó — mondják most sokan. Részben igen, de hány millióval kevesebb gyűlt volna össze, ha az önkéntes munkában csak a fiatal házasok, a bölcsődére, óvodára áhító szülők vesznek részt? Nem szabad megrekednünk a közvetlen érdek önző szintjén. Mert milyen „közvetlen” haszna lehet egy vietnami műszakban dolgozó fiatalembernek? Amikor egyik megyei üzemünkben járva, megkérdeztem tőle: miért csinálja? Ingerülten válaszolt. Neki egyáltalán eszébe sem jutott, hogy kimaradjon ebből a munkából, hogy neki nem kötelessége ennyit segíteni. A társadalmi megmozdulások, a segítőkészség saját dolgaink és más népek iránt csak a szocialista közösségekre, a szocializmust építő emberre jellemző. Az emberek többsége tudatosan ad többet a kötelezőnél és nem elégszik meg a látványossággal. Egyetlen példa: a termelő- szövetkezetben, ahol legutóbb jártam, arról tájékoztattak, hogy náluk is megszervezték a kommunista műszakot, a megkeresett pénzt a vietnami szolidaritási számlára fizették be. Külön hangsúlyozták: ez már „valóságos” társadalmi munka volt. Eddig ugyanis itt a vezetőség megszavazott bizonyos összeget erre vagy arra a célra. Aztán a mostani eredményekről kiderült, így jobban érzik a segítségnyújtást az emberek, mint amikor a közös kasszából „váltották” meg a támogatást. Értékesebbet, többet akarnak adni a pénznél. A személyes munkát, a személyes segítséget. Személyes ügyünk, hogy a parányi kisebbség ma csúfolja meg mindennapi se- Ténykedésünket, jobbra vágyásunkat elítélendő tetteivel. Hétfőn ülést tartott az országos választási elnökség. A választási törvény értelmében megvizsgálta az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége nyújtott be, s megállapította: valamennyi jelölt megfelel a törvényes követelményeknek. A 352 országgyűlési választókerületben a jelölő gyűléseken 386 jelöltet állítottak, a kettős jelölések száma 34, a 872 jelölő gyűlésen 330 ezer választójogosult jelent meg, a részt vevők majdnem fele nő, s körülbelül egyMagyar igazságügyi delegáció utazott Jugoszláviába Dr. Korom Mihály igazság- ügyminiszter vezetésével rhétfőn igazságügyi küldöttség utazott Belgrádba. A delegáció Ivan Frankónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi igazságügyi és általános közigazgatási titkárának meghívására tesz hivatalos, baráti látogatást Jugoszláviában. A küldöttség tárgyalásokat folytat a két ország jogi és igazságügyi kapcsolatairól, az együttműködés további fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a jugoszláv igazságügyi szervezet tevékenységével ismerkedik. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Markoja Imre, igazságügyi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt az elutazáson dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) harmada fiatal volt. A nagy érdeklődésre jellemző: sokan szólaltak fel, elsősorban a jelöltek személyével foglalkozva — a hozzászólások többsége azonban közérdeklődésre számot- tartó javaslatokat, észrevételeket is tartalmazott. Az országos választási elnökség az országgyűlési képviselő- jelöltek nevét és foglalkozását a sajtó útján teszi közzé június 5- én. Az illetékes választási elnökségek július 5-én falragaszokon hozzák a választók tudomására a képviselőjelöltek nevét. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen több előterjesztést, jelentést és javaslatot vitattak meg. Megtárgyalta a társadalombiztosításról szóló, 1975. évi II. törvény végrehajtási jogszabályainak tervezetét, amelyet majd a kormány elé terjesztenek. Az elnökség megtárgyalta a szakszervezeti tagkönyvcsere végrehajtásáról készített jelentést. Megállapította, hogy március végéig mindenütt befejeződött a tagkönyvcsere, s így mintegy négymillióan kapták meg új tagkönyvüket. Azoknak, ■ akik betegség, szabadság vagy I egyéb ok miatt távol voltak FDl-kiildöttség érkezeit Budapestre A Miagyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Szabad Német Ifjúsági Szövetség (FDJ) küldöttsége. A delegációt Egon Kremz, az FDJ Központi Tanácsának első titkára vezeti. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára* az. ifjúsági szövetség számos más vezetője, valamint Gerhard Rei- nert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A KISZ és az FDJ delegációi között megkezdődtek a tárgyalások. munkahelyüktől, pótlólag adj ált át az új tagikönyvet. Az elnökség határozatot hozott az évenként megismétlődő tagdíj besorolás 1976. évi irányelveiről. A szakmai szakszervezetek általában egységesen érvényesítik a besorolás szabályait, de a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók tagdíjainak megállapításánál nem volt ilyen egyöntetűség. Ezért az 1976. évi tagdíjbesorolás irányelvei részletes felvilágosítást adnak e teendőkről. A besorolás általános szabályai nem változtak. Az elnökség felkérte a szakmai szakszervezeteket, hogy a tagdíjtoesorolás irányelvét a szakmai sajátosságokkal kiegészítve elnökségi ülésen határozzák meg. laaasaeBseaafiBaaasassaaaazaBBsessssBssassfESBaaeaasKSs&asieaBBaaMscaaaBaaaBaaaBiBaBecs .-aaaKsvapBavBaaaBaaeiraaKaccaaaasaaaaaeccaaa^ A művelődés folytonossága sose szakadjon meg... A SZOT elnöksége a társadalombiztosításról, tagkönyvcseréről, tagdíjbesorolásról Seres Sándor (Képes tudósítás a harmadik oldalon)
