Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám

19-73. MÁJUS 23., PÉNTEK Ara: 8« fillér XXX. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Egy célt cselekvést a A gazdaság koncentrált kife­jezése. A politikát jelölte meg így Lenin, tehát a gazdaság kon­centrált megfogalmazásaként; a politika nem függetlenítheti ma­gát a szocialista építőmunka eredményeitől. Ha mégis —volt rá példa —, akkor nem állja ki a gyákoriLat próbáját. A 'tár­sadalmi és gazdasági fejlődés összhangjának megteremtése és nagyobb zavarok nélküli fenn­tartása bonyolult, de létfontos­ságú teendő. Érthető, ha a párt nagy figyelmet szentelt és szerű tel a gazdasági kérdéseknek, ha a politika szerves részeként ke­zeli a gaedaságpolitikót. Hiba lenne azonban ezek után arra gondolni, mindez csak a „nagy- politikára” érvényes, helyi kö­rülmények között más a hely­zet. E nézet hirdetőd — szép számmal vannak — azt mellő­zik, ami a legfontosabb: a tár­sadalmi, gazdasági feladatok egységét, a formák különböző­ségéivel szolgált azonosságot 1975. július eteejetól — az egészségügyi törvény 25. parag­rafusa értelmében — állampol­gári jogon járnak a gyógyító, betegségmegelőző szolgáltatások, az orvosi kezielés, a kórházi ápo­lás, a gyógyszer. Keli-e bizony­gatnunk, hogy e lényeges tár-, sadsliompolitikan célt csakis a megfelelő gazdasági alapok, for­rások előteremtésével érhettük el? Hiszen tavaly már 50 mil­liárd forintra rúgtak a társada­lombiztosítási kiadások az álla­mi költségvetésben — tíz éve még 18 milliárd vollt ez az ösz- szeg —, s ebből csupán nyug­díjakra 23 milliárd forintot fi­zettek ki. Mert amikor kimond­ja a politika, hogy javítani kell az idős korúak helyzetét — vagy a közoktatást, a vezetékes vízellátást —, elkerülhetetlen g válaszadás arra: miből? Leegyszerűsítenénk a politika és gazdaság kapcsolatát? A párt. XI. kongresszusa határozatában ezt olvashatjuk: „Társadalmi életünknek nincs olyan területe, amely ne függne a termelés, az építőmunka eredményeitől. Az életszínvonal emelését, a kultú­ra, a tudomány fejlesztését, ha­zánk egész szocialista fejlődé­sei a gazdasági építőmunkával kéül megalapoznunk. Így az éves, az ötéves és a távlati nép- gazdasági tervek ténylegesen a szocialista társadalom építésé­nek is programjai.” Nyílt be­széd. Ha magasabb fokra aka­runk eljutni társadalmi fejlő­désünkben, többet s jobban kell dolgoznunk, minél maradéktala- aabbul végrehajtani a népgaz­dasági terveket. Ebből azonban nem az következik, hogy a fej­lett szocializmus felépítése egy­szerűen a dologi javak — a ter­melőeszközök, a fogyasztási cik­kek — gyarapodó mennyisége. Sokkal inkább a tudati és er­kölcsi viszonyok következetes alakítása, mégpedig társadalmi és gazdasági teendők szoros szolgáló gazdaságban j kapcsolódásával. Egyszerűbben szólva: a javuló anyagi feltéte­lekkel szocialista céljainkat szo­cialista módon szolgáljuk, elő­segítve a szocialista erkölcs és életmód általánossá válását. Ahhoz, hogy a fejlett szocia­lista társadalmat megteremtsük, a többi között az is szükséges, hogy 15—20 év aüiatt az egy fő­re jutó nemzeti jövedelmet — ami tavaly 36 000 forint volt — a jelenlegi ikét és félszeresére, háromszorosára növeljük. Énei­kül ugyanis aligha lehetne pél­dául az ötnapos munkahéttel összefüggő, folyamatosan bővü­lő művelődési, sport, szórakozá­si igényeket kielégítem. Vágy annak feltételeit megteremteni, hogy minden család, mely jogot tart erre, bölcsődében, óvodá­ban, napköziben helyezhesse el gyermekét. Nem bizonyulhatna tehát jő, felelős politikának az, amely nem veszi elemző, értékelő mó­don számításba a gazdasági le­hetőségeket. és erőforrásokat. Ez a beválthatatlan ígéretek hangoztatása lenne csupán, s nem iránytű, mely a társadalom számára — gazdasági teendői­ben éppúgy, mint minden más­ban — utat, mutat. Ha a ké­zenfekvő igazságot elfogadjuk, akkor azt is be kell látnunk — nagyot lépve a cselefeedetsorok szintje között —, hogy helyben, a vállalatnál, a szövetkezetnél, a településen sem lehet más­ként politizálni. Nem lehet — nem szabadna — úgy ösztökél­ni a szocialista építőmunka ja­vítására, hogy közben hiányoz­nak ehhez a feltételeik. Legyen verseny, álljanak az élre a szo­cialista brigádok, de csapnivaló a szervezés, akadozik az anyag­ellátás... Fából vaskarikát igyekeznek csinálni azok, akik úgy hiszik, jól politizálnak, de elszakadnak a reális gazdasági alapoktól, s nem tudnak hala­dást, eredményeket fölmutatni. Elsősorban politizálni, s majd csak azután dolgozni? Nyers a megfogalmazás, de mentségül szolgálhat, hogy igaz, hogy a politikai és gazdasági teendők szétválasztásának logikája vé­gül is ide vezet. Szembekerül­ve az élet diktálta teendőkkel, s e teendők sűrítőjével, a párt politikájával, lehet-e haladná, tényleges eredményeket elérni? Ezért lényeges, hogy mind a politikai értelmezésében, mind végrehajtásában egység nyilvá­nuljon meg. A munka vala­mennyi területén, társadalom­éi gazdaságpolitikai teendőkben egyaránt. Egy pillanatra sem té­vesztve szem elől annak jelen­tőségét, amit a párt Központi Bizottsága beszámolója a XI. kongresszuson így fogalmazott meg: „A párt politikáját a dol­gozó milliók elsősorban annak alapján ítélik meg, ahogyan an­nak megvalósulását munkahe- ’ lyü'kön, a saját környezetükben közvetlenül tapasztalják.” Mészáros Ottó Húszmillió forintos beruházás Rekordidő a a fűrészt Az'elmúlt napokban megkez­dődött a termelés a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság gyulai északi ipartelepen felépült fűrészüzemében. A Műszaki és Fafeldolgozó Erdészet új üzeme csaknem 20 millió > forintos költséggel ké­szült el és ami a legörvende- tesebb és dicséri a kivitelező­ket, hogy egy éven belül, jó­val a kitűzött határidő előtt. Az új üzem ideiglenes üzem­be helyezése még áprilisban megtörtént, s május 2-a óta már részlegesen termel a láda­üzem. Főleg csomagolóeleme­ket, köztes lapokat, ládaeleme­ket, rakodólapokat készítenek nagyrészt Békés megyei válla­latoknak', az Orosházi Üveg­gyárnak, a Békéscsabai Kon­zervgyárnak. A tervek szerint június 1-től már teljes kapa­citással és két műszakban ál­lítják elő a csomagolásokhoz elengedhetetlenül szükséges alapanyagot. Ekkortól napon­ta százezer forint termelési értéket kell produkálniuk, ami Az új üzemcsarnok azt jelenj hogy az év hátra­levő részében négyezer köb­méter kész csórna gal óanyagot keli gyártaniuk mintegy 18 millió forint értékben. Ezt 60 dolgozó állítja majd elő. Készül » rakodólap Javul az ellátás» vas-, műszaki cikkekből A korszerű tartós fogyasztási és vas-műszaki cikkek iránt évről évre nő a kereslet. A kereskedelem egyik legnagyobb szállítója a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó ipar- vállalatok, amelyek ebben az évben kilenc százalékkal több fogyasztási cikket adnak a ke­reskedelemnek, mint tavaly. Ezt már az első negyedévben érezhettük, hiszen számos ter­mékből javult az ellátás, nőtt a kínálat A hiánycikknek számító kerékpárokból 34 ezerrel gyártottak többet, mint 1974 hasonló időszakában. Ko­hászati termékekből — csövek­ből. huzalokból — 32 száza­lékkal biztosítottak többet a vevőknek, mint az előző év i első három hónapjában. i A kohó- és gépipar válla­latai, üzemei sok termékből igyekeznek egész évben folya­matos ellátást biztosítani. Az év végéig 200 millió forint ér­tékű kéziszerszámot kap a ke­reskedelem. Porszívóból 102, centrifugából 159, mosógépből pedig 78 ezret szállítanak. Az Orion és a Videoton összesen 194,5 ezer televíziót készít a belföldi piacra. Asztali rádiók­ból — a tavalyinak majdnem kétszeresét — 159 ezret gyár- ’ tanak. Ennek ellenére úgy a ! kohászat, mint a gépipar terű- I létén némely közszükségleti I cikkből nem tudják mindig ki­elégíteni a hazai kereskede­lem igényeit, ami elsősorban az átmeneti alapanyaghiány­nyal, kooperációs problémák­kal és a munkaerőhiánnyal magyarázható. Villamos szere­lési cikkekből, zománcozott háztartási edényekből, fém evőeszközökből és kerékpárok­ból egyelőre importtal kell pótolni a hiányt. A folyamat­ban levő beruházások, rekonst­rukciós tervek megvalósítása után enyhülnek ezek a gon­dok és éppen a jobb belföldi áruellátás érdekében korlátoz­zák a kivitelt ezekből a cik­kekből.

Next

/
Thumbnails
Contents