Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-21 / 117. szám
Szociális gondoskodás (3 a nagyszénási Október 6. T ermeiőszövetkezetben Rokonok, ismerősök segítenek Radicséknak a házépítésben get és egyéb juttatást kap, s így a gazdák és a szövetkezet sent jár rosszul NEM KELL TOLMÁCS A község 2500 lakosának túlnyomó része román anyanyelvű. A tanácselnök nő, Bóka Mi- hálámé. Minden középületen ott van a kétnyelvű tábla. Alkotmányunk biztosítja a jogot, hogy a nemzetiségiek szabadon használhatják anyanyelvűket, meg a legrangosabb fórumon is. Ha valaki románul érdeklődne valamilyen ügyben a tanácselnöknél kellene-e tolmács ? — Dehogyis — feleli mosolyogva —, én is jól beszélem a nyelvet. Az igaz, hogy lehetne románul is szölni, de itt néhány nagyon öregtől eltekintve mindenki jól beszél magyarul Is. — És a fiatalok beszélnek-e románul? — Az anyanyelvi kultúra ápolása már az óvodában megkezdődik. J elan Leg is 85 kisgyermek tanulja a nyelvet, öt óvónő foglalkozik velük. A román tanítási nyelvű általános iskolában 265-en tanulják az anyanyelvet. Az egyre jobban szorító tanteremhiány enyhítésére számukra ez évben újabb tanterem épül. Az utóbbi öt év alatt 173-an végezték el a nyolc általánost és ami szintén nagyon örvendetes, tavaly már 16 felnőtt is. Az is sokat mond, hogy a községből 37-en tanulnak tovább gimnáziumban, 14-en szakközépiskolában, 74-en szakmunkásképzőben és mellettük 15-en felsőfokú intézményben. Nemrégiben törpevízmű épült, s ezzel a lakosság 95 százalékát bekapcsoltuk a központi vízellátásba. Az életszínvonal növekedését jelzi az is, hogy 250 lakásba már be van vezetve a víz és a két-, háromszobás lakások 80 százalékában már fürdőszoba van. A mindinkább erősödő termelőszövetkezetből származó jövedelmet jól kiegészíti a háztáji gazdálkodásban már szinte mindenütt elterjedt a primörzöklség-terrnesz- tés és az állattenyésztés. tam a sok utazásiba. Két gyerek van. Az új házba három szoba lesz, fürdőszoba meg fözőfül- ke AZ UDVARON WARSZAWA Nem a legújabb típusú, de teherfuvarozásra még nagyszerűen fel lehet használni. Hatalmas a ház, Márk Jámoeéké. A gazda is 1959 óta tagja a termelőszövetkezetnek. Volt kocsis, tehenész, most a növénytermesztésben dolgozik. Azt mondják a faluban, hogy a jobbmódúak lcöaé tartozik. — Nem panaszíkodhatoim. bár van egy kis túlzás abban, amit beszélnek. Tíz évvel ezelőtt épült az új ház, nemigen hiányzik már belőle semmi sem. Persze aki csak távolról szemléli a munkánkat, az aizt hiszi, hogy a fólia alatt úgy terean a pénz, hogy nem kell érte csinálni semmit. Bizony sokszor egész éjszaka fent kell lenni fűteni. Jobban kell őrizni a zsenge növényt, hogy meg ne fázzon, mint a gyermeket. Nappal meg eleget kell tenni a bábén is a kötelességnek. A fűtőhálózat beszerelése százezer forintba került. Évente a tiszta jövedelem 30 ezer forint körül, van, de ami ennél is több, hogy az asszony itthon lehet. Kellett is, mert két lányunk van, most már mind a ketten Gyulára járnak a gimnáziumba. Az egyik az idén végez. Tanár szeretne lenni mind a kettő. Ha valaki most tavasszal repülőgépről nézne szét Méhkerék felett, bizonyára érdekes látványban lenne része. Vakítóan csillogó lenne a község, ugyanis majd minden ház udvarán fóliasátrak sorakoznak. De biztosan az sem kerülné el a szemlélődő figyelmét, hogy új utcasorok épülnek és egyre kevesebb lesz az öreg ház. Egy beszélgetés során — amikor itt, a községben járt Cservenkovics Andrei, az Arad megyei párt- bizottság első titkára — említette Frank Ferenc elvtárs, hogy megyénkben a felszabadulás óta Kamuion és Méhkeréken épült a legtöbb új ház. Joggal kérdezhetné az olvasó. mi összefüggés van a fóliasátrak és az új házak között. Látszólag nem sole, valójában pedig rengeteg. Ennek megteremtéséhez azonban vissza kell j haladnunk jó néhány évtizedet a múltba. A FÓLIA ALATT PÉNZ TEREM Valamikor — történelmileg nem is olyan régen — földhözragadt szegény nép lakta a falut. Nem azért voltak szegények, mintha a méhkerékiek nem lettek volna szorgalmasak vagy nem lett volna meg bennük is a jobbra vágyás. Inkább azért, mert olyan sovány, szikes a föld a környéken, hogy abból csak igen szűkösen lehetett megélni a legnagyobb szorgalom mellett is. Alig több, mint egy évtizede, hogy egy gyulai kertész azt ajánlotta néhány méhkerékinek, próbálkozzanak meg a fólia alatti zöldségtermesztéssel. Az emberek nem nagyon bíztak a sikerben, de azért megpróbálták. Aztán egyre többen csatlakoztak a faluban az elsőkhöz, egyre többen utánozták Őket, egyre többen vásároltak szak- koriyveket. Az elmúlt évben már több mint tízmillió forint értékű uborkát, paprikát, retket, salátát szállítottak innen az ország majd minden részébe. És talán így már érthetőbb az összefüggés. A helyi termelőszövetkezet éppen a gyenge talajadottság miatt kiemelt feladatának tekinti a háztáji gazdaságok állandó segítését. Aki a meghatározott időt ledolgozza, előle1975. MÁJUS 21. AZ ÜJ HÁZBAN 3 SZOBA... A falu főutcáján nepes sereg i segédkezik Radics Tivadar ház- : építésében. — ötvenhárom éves volt. már : a régi ház, megérett a leban- : tásra. Megrongálta egy kicsit a ; belvíz is. Kölcsönt lehetett fél- í venni, kétszázezer fönn tot az • újjáépítésre. Én 140 ezret kér- ■ tem. Van hozzá egy kis meg- jj takarított pénzem is. A tsz tagja vagyok. Megpró- j háltam én már Békéscsabán a : konzervgyárban is, a vasútnál. : Gyulán a tejiparnál, beleun- ; Szocialista államunk sokoldalúan és hatékonyan gondoskodik a dolgozó emberről. Napjainkban azonban a vállalatok és a szövetkezetek is egyre többet költenek ilj’en célra. A gondoskodás nemcsak abban jut kifejezésre, hogy különböző szociális létesítményeket hoznak létre, lakásépítési kölcsönöket folyósítanak, hanem szükség esetén segélyeket is adnak a dolgozóknak. Jellemző, hogy évről évre nő az összeg, melyet a szociális feladatok ellátására fordítanak. Nem feledkeznek meg a munkából kiöregedett emberekről sem. Nagyszénáson az Október 6. Tsz-ben 650 nyugdíjas kap rendszeres segélyt. Erre a célra havonta a termelőszövetkezet mintegy 10Ó ezer forintot fordít. A napokban ülésezett a tsz szociális, kulturális bizottsága. Ügy döntött a bizottság, hogy felmérik az idős tagok életkörülményeit, s az öregségi járadékokat és az alacsony nyugdíjakat az új társadalombiztosítási törvény hatályba lépéséig havi 150 forinttal egészítik ki. Ezen az ülésen született az az elhatározás is, hogy a tsz-ben létrehozzák az öregek klubját. Segíteni fogiák a családi ünnepségek társadalmi megrendezését is. A termelőszövetkezet a szociális alapból jelentős támogatást ad azoknak a tagoknak, akiknek kiskorú gyermekük van. A családi pótlék kiegészítésére havonta 18 ezer forintot fordítanak. Azok a szülők, akik gyermeküket egyedül nevelik havonta 350 forint segélyt kapnak a termelőszövetkezettől. Jelenleg 10 termelőszövetkezeti tag részesül ilyen segélyben. Derűs férfinap Mikor beszél az ember? Szabó Andris tehenész az istálló ajtajából nézte, ahogy lebukik a nap. Fél szemével azonban a háta mögé sandított. A szénatartónál az agronómns beszélgetett az éjjeliőrrel, ö is néha az öregre nézett. — Ügy látszik a begyében vagyok — kajánkodott magában Szabó András. Kivette zsebéből dózniját és cigarettát sodort. Lassú, kimért mozdulatokkal, mint mindig, mielőtt hazaindult volna. — Majd csak kiböki, ha pedig nem, akkor jó éjszakát — vonta meg a vállát, aztán szájába illesztette a cigarettát, újra felnézett, mintha fel akarta volna mérni a tsz-istálló és a tanyája közötti távolságot. Közben hallotta az agronómus közeledő lépteit a háta mögött. — Szépen fejlődnek az üszők, A.ndrás bátyám. Az öreg kissé megbökte rőt kalapját, de nem szólt semmit — Magának nem ez a véleménye? Az agronómus fiatal ember volt. Hangjában a sértődött emberek feszültsége vibrált. — Megmondtam a véleményemet a brigádgyűlésen — vá-' laszolta az öreg tehenész mo- rózusan. A szemében azonban huncut fények gyulladtak ki. A fiatal embert meghökkentette az egyenes válasz. Zavartan pillantott maga elé. Mind a ketten hallgattak egy darabig. Szabó András a messzeséget nézte, olyan ember nyugalmával. akinek már nincs több mondanivalója. Az agronómus hangot próbált változtatni. Ügy érezte, lassan kipárolog belőle a harag, amit az öreg iránt érzett, csak a fullánkja maradt még benne. — Mennyit keresett a mull évben? — Harmincnyolcezret, — Elégedett ezzel a keresettel? — Miért ne lennék megelégedve?I — Nyolc évvel ezelőtt menynyit keresett? — Fele ennyit sem. Az agronómus elnevette magot. — No látja! Az öreg úgy fordult hatra, mint akit megcsípett egy darázs. — Mit kell, hogy lássak?! Az agronómus belső elégtételt érzett, hogy kihozta sodrából az öreget. Titokzatosan mosolygott. — Azt beszélik, hogy ebben a szövetkezetben nyolc évvel ezelőtt nagyon rosszul mentek a dolgok. — Igazat beszélnek — válaszolta Szabó András és nem vette le szemét a fiatalemberről. Az éjjeliőr felkattintotta az istálló végében a villanyt. Az agronómus arca a körte fényében megnyúlt, s valami kiismerhetetlen huncutság ömlött el rajta. Az öreg éberen figyelte. Ni csak, van ebben a gyerekben élet! A végén meg beugrat valamibe. — Mondja, András bátyám, nyolc évvel ezelőtt is bírálta a vezetőséget? — Egyszer felszólalta**. Május 19-én, hétfőn, Ivó napján a békéscsabai Szabadság Tsz nódolgozói a nőnapi megemlékezés viszonzásául férfinapot rendeztek a szövetkezet férfi dolgozóinak. Keller Pálné, a nőbizottság elnöke köszöntötte a férfiakat, majd Franyó Ágnes KISZ-titkár szintén üdvözölte őket. Ezután a nők nevében felkérte a férfiakat a pogácsa és az ital elfogyasztására. Zsákbamacska Nagy derültség közepette húzzák ki a dobozból a „nyereményeket” (Fotó: Kocziszky László) Esetek — emberek Méhkeréken
