Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
Csak a jő gazdasági eredmény teszi lehetővé a szociális kőrfilmésiyek további javítását JÓ eredmény a véradónapon fl BékéS mePßi Tanácsi építőipari Vállalat szak- szervezeti vezetésé gválasztó küldöttértekezletén több mint 500 dolgozó képviseletében B9 küldött vett részt, SzLola József megnyitó szavai után a szakszó evezeti bizottság beszámolóját Molcsunyi László szb-elnök ismertette. Elmondta, hogy a szakszervezet elsősorban a szocialista brigádok szervezésével igyekezett elősegíteni, a vállalati tervek teljesítését. Sikerült elérni, hogy négy év alatt 13- rói 39-re emelkedett a szocialista címért versenyző brigádok száma, melyek közül az idén négy ezüst-, nyolc brouizjel- vényt, öt brigédzászlót, öt pedig oklevelet kapott. A XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának tiszteletére 23 brigád tett vállalást. Támogatta a szakszervezet a dolgozók továbbképzését is. Üzemi akadémia keretében és tanfolyamokon a műszakiak, valamint a fizikai dolgozók egyaránt .megismerték azokat a tudnivalókat, amelyek a fejlettebb technológia alkalmazásához szükségesek. A vállalati ügyek trónt fokozódott a dolgozók értíekelődése Műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon, munkaértekezleteken mindinkább hallatják szavukat 'és tesznek hasznos javaslatokat.' Hz utObbi Időben szervezettebbé vált az üzemi étkez- tetés, kedvezőbb körülményeket alakítóiak ki a munkaihelyi felvonulási 'épületekben, megoldott a dolgozók naponként vh- ló szállítása a munkahelyre és vissza. Jayajtók a szociális körülmények, több: új gép tizem-' be helyezésivel Könnyebbé vált a nehti^ fizikai fiiunka. A tór- s a d a! ofnbi z.tös 11ásl (TT) bizottság gondoskodott a betegék látogatásától. a rászoruló dolgozók segélyezéséről. Évente több mint 30 üdülési beutalót osztottak szét. A munkavédelmi helyzet Is esős zokogással énekolt sorokat még nemigen hullott addig a világ”. Egy szarvasi olvasónk — a nevét nem közölte — negyvennégy októberében négy gyermekével a szüleihez ment Zöldpá- zsltra, mivel a férjét behívták katonának és félt egyedül maradni. Amikor újra a városba akart költözni, akkor találkozott az első orosz katonával: „Köszöntünk neki, visszaköszönt, aztán megkérdezte, hová igyekszünk — megértettem, mert korábban a németek fogságába esett orosz katonáktól eltanultam pár szót. 'Mondta, hogy elkísér. Szomorú kép fogadott: « házat kifosztották (később megtudtam, hogy civilek voltak, ismerték is őket a szomszédok). Igaz, nem volt nagy vágyón — de nekünk ez volt a mindénünk Sírtam» Az orosz mellém ült és vigasztalt, hogy legalább életben maradtunk.,. Aztán fényképeket vett elő: édesanyját és két húgát mutatta. Könnyes szemmel mondta, hogy soha tel nem támaszthatja őket. A. falujukat felégették a fasiszták, aki menekült, azt meg lelőtték,. Elszégyelltem magam, amiért sirattam a holmikat: mi volt az én vesztesége m ahhoz képest, amit ez a katona elveszített?” s llyén emléket őriz az orosházi Farkas Antal: „Csodálkoztam, amikor először láttam szovjet katónák&t. Tiszták, borotválták voltak. Kellemesen csalódtam, nem ilyennek képzeltem őket, előtte a javult. Évről évre csökkent a balesetek és a kiesett munkanapok száma, ami főként a munkavédelmi őrhálózat jó megszervezésének köszönhető. A kulturális munkában és a sportban is fejlődés mutatkozik. iz szb beszámolója után a számvizsgáló bizottság jelentését hallgatták meg a küldöttek. majd hozzászólások következtek. Zelenyánssaki András, á szakipari részleg vezetője helytelenítette azt, hogy a vállalat dolgozóinak mintegy 12 százaléka nem tagja a szakszervezetnek. Kifejezésre juttatta azt a véleményét is, hogy a szak- szervezet érdekképviseleti tevékenysége nem volt elég hatékony. Botyán Imre segédmunkás azt javasolta, hogy egy szabad szombaton tartott műszak bérét ajánlják fel a szociális alap növelésére. Köveskúti F erenc esztergályos helyesen állapította meg: a szakszervezet tartsa elsőrendű feladatának, hogy a vállalat gazdaságilag „egyenesbe” kerüljön. Kliment Mihály lakatos ugyancsak a gazdasági eredmény javításának fontosságát hangsúlyozta és kérte a küldötteket: olyan szb-t választanak, , amely az észrevételeket, javaslatokat nemcsak fel- egyzi, hanem el is intézi, Széli stván művezető hangsúlyozta: ha a vállalat gazdasági eredménye jó, több jut a szociális körülmények javítására. Mindenkinek' kötelességé tehát a becsületes fnuníka. Körösfalvi , Pál, a vállalat megbízott igazgatója elmondta, hogy a múlt évi veszteséges gazdálkodás miatt a vállalat szervezési felépítésén változtatásokat kellett végrehajtani, ami bi/onyos létszámcsökkentéssel Is Járt. Az idén az első negyedévben a termelés nőtt, a termelékenység javult, sajnos azonban, a gazdálkodás még mindig veszteséges. Az okok között említette meg egyebek között, hogy a munkahelyen nem megfelelő az anyagok tá• ' 1 propaganda egyre azt hajtogat- : ta, hogy vörös szörnyetegek Ketten jöttek a tanyánk felé, géppisztoly lógott a vállukon. Az egyik mosolygott, látta, hogy nem vagyunk rossz szándékkal irántuk. Valami olyasmit mondott, hogy „kusáj”, és a gyomrára mutatott. Én azt hittem, hogy fáj a gyomra, apám azon- « ban megmagyarázta, hogy éhes : ■ — az első háborúban fogságban : volt, onnan értette az orosz sza- j vát, S Anyám rántottét sütött, együtt jj ettük meg a katonákkal. Kö- S szöntélc, aztán elmentek Ügy i búcsúztak: doszvidányije.” : Szovjet katonákkal kapcsola- i tos emlékeiről ír Opavszki Já- j nos iß, Békéscsabáról. Az újon- • nem alakult demokratikus ma- í gyár hadsereg katonájaként ju- ! tofct Ausztriáig, miután az ide- i iglenes kormány hadat üzent a 5 fasízta Németországnak • * * * „Egv osztrák falu mellett gya- i korlátoztunk, amikor május 9-én ; reggel arra lettünk figyelmesek. : hogy a közelünkben állomásozó ; szovjet alakulat sorozatvető- • össztüzet' ad. Díszlövésekkel kö- ; szőnie a győzelmet. El sem 5 lehet mondani, mennyire 1 örül- : ■tünk, hogy vége a háborúnak. ; Másnap hazaindultunik Szé- ■ kesfehérvárra. ahol negyvenhat « januárjáig teljesítettem szolga- | latot, A szovjet alakulatokkal | olyan jó kapcsolatunk volt, « mintha ugyanahhoz az egység- f hez tartoztunk volna. Dolgoz- 1 tunk í* velük, együtt az ország I újjáépítésén”. (Folytatjuk) I rolása és megóvása, valamint a társadalmi tulajdon védelme. Kneifel Antal, az Építő-, Fa- és Épltőanyagipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára elismeréssel beszélt a szakszervezeti aktívák eddigi munkájától. Az szb igyekezett a dolgozók érdekeit képviselni, bár nem tudta minden célját elérni. Hibául rótta fel, hogy viszonylag sok dolgozó nem tagja a szakszervezetnek és a tagdíjfizetési morál sem megfelelő. a Küldöttek — Molesányi I László zárszava után — a beszámolót elfogadták, majd megválasztották a vállalati szak- szervezeti tanács 35 tagját, a megyei küldötteket, a három tagú számvizsgáló bizottságot. A szakszervezeti tanács megválasztotta a 11 tagú szakszervezett bizottságot. Szb-elnök j Harmados Mihály» Ütké- 'r Hh I Károly lett. P B. | Tudósítónktól: Békéscsabáin a Ferfífeheme- mű-gyárban a Vöröskereszt- alapszervezet kezdeményezésére a közelmúltban véradónapot tartottak. A gyár kollektívája sok eve részt vesz az életmentő vér biztosítását segítő napokon. Minden alkalommal bebizonyosodott, hogy a gyár dolgozói megértve a véradás társadalmi jelentőségét, a humanizmus szellemében mindenkor készen állnak, hogy bajbajutott embertársaik megsegítése érdekébon véradással segítsék a gyógyító orvosok munkáját. Örvendetes, hogy a többszörös véradóik mellett igen sok fiatal kért részt a nemes ál-1 dozatvállalásból. A gyárban összesen 100-an nyújtották karjukat, melynek eredményeként 28 liter életmentő vér került a Vértransz- fúziós állomáson keresztül a kórházak gyógyítást végző orvosaihoz, osztályaihoz. A dolgozók ismét sikeresen Vizsgáztak emberségből. Az emberi együttérzés szép példáját láttuk napjainkban a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára 5, sz. gyáránál is. A megrendezett véradónapon 55 dolgozó jelentkezett véradásra. Ez azt jelenti, hogy a gyár minden nyolcadik dolgozója hajlandó volt vérével a beteg emberek gyógyításához hozzájárulni. Fodor Sándor Urbanizálódunk Készül az új szakági közműtérkép Az utóbbi hónapokban Békéscsabán nagyon sok helyen láthattunk az utcasarkokon fel- tárógödröket. mérőműszerrel dolgozó szakembereket. Gyakran becsengetnek a házakba, 8 a víz- és szennyvízvezeték helyéről érdeklődnek az ottlakók- tól, majd a kapott adatokat egyeztetik a térkép adatait. Így készül lépésről-lépésre Békéscsaba új egységes közműtérképe. Számtalan helyen — ez országos jelenség is — korábban még kiviteli tervet sem készítettek a nyomvonalas létesítmények építéséhez. A most folyó munka értéke mintegy kétmillió forint, s előreláthatólag két esztendeig tart. FeltárógödrökKel felderítik az összes gierinc- és táplálóveze- téket méretük és anyaguk szerint. A fém vezetékeket elektromos kutatóműszerrel keresik, így határozzák meg a vezetékek helyét, mélységét és anyagát. * * * 1949-ben az ország népességének alig 34 százaléka volt városlakó. Negyed századdal később pedig már mintegy 46—47 százaléka az Ha a városi funkciót betöltő nagyközségeket is figyelembe vesszük, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy ma már minden második ember városban lakik. Az ezredfordulóra várhatóan 65 százalékot tesz majd ki a városlakók aránya, ami mintegy hét és fél millió embert jelent. A városok rohamos fejlődését bizonyítja az is, hogy az elmúlt tizenöt évben az új lakások mintegy 70 százaléka a városokban épült. Az urbanizáció egy másik alapvető tényezője á népesség életszínvonalának, kulturális viszonyainak megváltozása, a települések közművesítése. Az ellátottsági színt egyik alapvető jellemzője viszont a közművekkel való ellátottság, az egyes közművek léte, mértéke és minősége. Nem szorul külön magyarázatra, hogy a közműellátottság a városfejlesztés egyik j meghatározó tényezője 1945 előtt Magyarország lakosságának alig 20 százaléka élvezte a, vízvezetékkel és csatornával járó előnyöket. Ma az ország lakóinak csaknem 90 százalékához jut el vezetéken a víz, a lakások csatornázottsága is elért a 60 «zúzalékot * ♦ * A rohamosan fejlődő városok és a városiasodó községek eddig különböző módon és mértékben tartották nyilván a közmüveket. Ezek a nyilvántartások nem voltak egységesek, kevés kivétellel nem vagy legalábbis nem -megfelelően elégítették ki az igényeket. Pontatlanságuk számtalan bosszúságot okozott a tervezőknek, az üzemeltetőknek és a karbantartóknak. A közműnyilvántartásokat, közműtérképeket ma már nem lehet nélkülözni. A nyilvántartás szükségessége, részletessége és pontossága iránti igények a létesítményed? számának növekedésével fokozódtak. Ezért is nagy jelentőségű az, hogy a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat Bélié» megyei irodája a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megrendelésére felméri és elkészíti a megyeszékhely egységes közműtérképát. A vállalat fő profilja a földmérési alaptérképek készítése. Az elmúlt esztendőkben elkészítették Békés megyében a tervezésre szánt és már elkészült új öntözöcsatórnák hálózatainak nyomvonaltervét, térképét. Befejezték néhány nagyközségünk újratórképezését, részben elkészítették a megye külterületének meliorációs térképeit Is, amelyek a nagyüzemi gazdálkodást segítik. A Békés megyei iroda dolgozói készítették Karcag. Túrkeve és Mezőtúr új térképeit és Szabolcsban is számtalan települést mértek újra. Az iroda is intézi a megyében építendő új házak telkednek kiépítési tervkészítését és kitűzését, valamint az egyéb területmegosztásokat. Az idei feladatok gerincét Békés és Békéscsaba belterületének új felmérése, valamint a megyeszékhely közműhálózatának feltárása és térképezése jelenti Békéscsabán is az 1960-as évek elejétől építették ki — a ma már mintegy 270 kilométer hosszúságú — ivóvízhálózatot, az újkígyós! vízmű üzembe helyezésével egy időben. Objektív okok miatt azonban a korábbö években elmaradt a közműnyilvántartás, amely akkor még nem volt országosan sem egységes. Az ÉVM az egységes nyilvántartásra új rendszeri dolgozott és adott ki. Az új programra azért volt szükség, hogy a további közműhálózat építését könnyebbé tegye, ezt ugyanis a hagyományos módon már nem lehet megoldani. Szekeres András Elektromos kuiaiumuszerrel derítik Jel a földben rejlő fém- vezetékeket ' (Fotó; Deinen»)
