Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-13 / 110. szám
&süntessuk meg védett madaraink Kőrafezefüiil védelmé-( ért országosan, g ezen beiül megyénkben, sokan igyekeznek erőfeszítéseiket tenni. Azok a vizsgálatok, melyek eddig napvilágot láttak Békés megye vonatkozásában, arra figyelmeztetnek; ha nem szerzünk érvényt hatályos törvényeinknek, ágy az emberiség előbb- uitóbb belefullad a saját civilizációja által teremtett mérgekbe^ giázokba és szennybe. Most, ezen írásunkba®! a Sárrét madárvilágának rohamos fogyatkozásáról, pusztulásáról szeretnénk szót ejteni, annál is inkább, mert a ritkulás még nem a környezet szennyezettsége folytán jön létre, hanem ezt az ember erkölcstelen zsákmqnyolási vágya okozza. Ügy tartják, hogy a madárvédelem legtöbb vonatkozásában a rovarok és az apró rágcsálók elleni természetes védekezés. Ámde a madarakat nemcsak hasznosságuk miatt védjük, hanem mert ők a természet és környezetünk díszed, melyek életünket félüdítik, szebbé teszik. A tudomány érdekében viszont fontos, hogy hazánk ősi természetvilágát megmentsük az utókor számára. Ezt a célt szolgálják a ritka fajok fészkelőterületednek természetvédelmi területként teljes védelem alá helyezése és a fokozott védelmüket szolgáló egyéb törvényes intézkedésiek. Ahhoz azonban, hogy a védelem válóban eredményes legyen, társadalmi összefogásra is szükség van, meri madaraink magritkulását, a ritka fajok végső kipusztulását jelentős mértekben az emberek önzése, fegyelmezetlensége, kapzsisága okozza. A kitömött madármúmiák- kal „díszített” szobák primitív szokása, a madártrófeákra vadászó fegyelmezetlen puskások kártékony működése az a veszedelem, amely legszebb madaraink kipusztulását sietteti, a megritkultak sorát pedig megpecsételi. E fenti áltMános megjegyzésekre szeretnék ismertetni néhány sárréti konkrét esetet, melyek az utóbbi időben tudomásunkra jutottak és arra késztettek, hogy tollat ragadjunk. íme a tényék: A Berettyón az elmúlt évben megtelepedett két kiskócsag. Egész itt-tartózkodiásunk alatt féltő figyelemmel kísértük sorsukat, amely végül is háborítatlan volt Igazolja ezt az a tény is, hogy az idén már tizenegy kiskócsag tanyázik ugyanazon a területein. Ügy látszik, ez a tény valamelyik vadásznak nem nyerte. el a tetszését, mert a közelmúltban lövést adott le a kócsagokra. Nem lehet tudni, hogy ez a lövés vadászati célból dörrent-e el, vagy csupán riasztási célzattal. Annyi bizonyos, hogy a kócsagok falrepülték, elszálltak és a vadász is velük együtt kereket oldott. Bizonyosan nem tudta ez a „madárked velő” nimród, hogy a kiákócsag féltett madárritkaságaink közé tartozik és erre vonatkozóan, a Nagy Istvánná orosházi nyúltenyésztő Tököly utcai lakásának udvari részében szépen gondozott kis nyúlfarmot találtunk. 0 is a szakcsoporton belül nyulászkodik (Fotó; Baikal sí MYULFARU «ladárvödeímá térvény fgy szól (12/1971/IV. 1./ rendelet 9. §. 2. bekezdése) „A természetvédelem alatt álló vadon élő madarat tilos elejteni, elfogni, tartani, tojásait és fiókáit leszedni, kitömni, illetőleg bármilyen módon elpusztítani vagy élettevékenységében zavarni. ..” Ugyancsak Szeghalmon történt április végén. A Lenin utca egyik házának kéményéről a tisztaságra apelláló tulajdonos leborította a gólya- fészket, a már lerakott tojásokkal egyetemben. írók, költők megírták, asz járja a magyar emberről, hogy legkedvesebb madara a fecsäce és a gólya. Nos, ezt úgy látszik korrigálni kell, mert nem ez az első eset, hogy gólyáikat elűznek, fecskéknek leverik, a fészkét. Pedig erre a túlzottan is pedáns emberre is vonatkozik a törvény, melyet ha nem tart be (10. §), úgy: „A védett madarak és fészkelőhelyeik - elpusztításából, fiókáik és tojásaik kiszedéséből eredő kárigényt az OTVH (Országos Természetvédelmi Hivatal) érvényesítheti a polgári, jog szabályai szerint.” A sort lehebnp folytatni. Kertészszigeten felelős vezető 'emberek baglyokat, ragadozó madarakat gátlástalanul pusztítanak. Vésztőn és környékén még mindig folyik a madárirtás. S ebben ludasok azok a madártömők is, akik a törvény ellenére még mindig vállalják a védett madarak preparálását Ezekről a saemSyeiterS sm&idan községi vezetés tudomással bír, de nem szereznek érvényt a tiltó rendszabályoknak. Vajon miért? Sárrét területén tudomásunk szerint Dévavámyán és Szeghalmom aflaitoult meg a Madártani Egyesület, illetőleg a Békés megyei Madártani Egyesületnek több járásunk- beli tagja van. A Megyei Környezetvédelmi Bizottság mellett létrejött a járási bizottság is. A tagoknak és a veaetőség- nek határozott fellépésére feltétlenül szükség van, hogy ezek a kirívó esetek megszűnjenek. • Példás büntetéseket, szankciókat kell alkalmazni olyan vadászokkal szemben, akik erkölcstelen magatartásukkal lejáratják a vadásztársaságokba, tömörült, a természetet kedvelő és védő társaikat! Miklya Jenő Fiatal, gyakorlattal rendelkező agrármérnököt keres a megyében levő élelmiszeripari üzem szakfeladata ellátásához. Rövid életrajz, „Specialista” jeligére a békéscsabai hirdetőbe küldendő.» Mire jó az édeskömény? — Itt vannak ezek a rossz- ramaty földek. A szántó olyan, hogy segítség nélkül alig-alig maradna meg rajta valami? Más kérdés, hogy mj azután annyit feccöltünk bele, hogy majd 37 mázsát adott a búza hektáranként. Teljesen gépesítettük az ágazatot. Állítom, hogy 10 traktoros elintézi ma már a növénytermesztés minden dolgát nálunk. Csakhogy szövetkezetünkben nem tízen, hanem 80-an, százan kémek rendszeresen munkát. Nem kis gond ez, tessék nekem elhinni. Szerencsére jött a Makra Vili bácsi • •• Makra Vilmos, a Herbária gyógynövény termeltetője az 1960-as évek elején vette rá a zsadányi Dózsa Tsz elnökét, Jenéi Mihályt, hogy a tsz legrosszabb földjein próbálkozzanak különböző gyógynövényeket telepíteni, termeszteni. — Nagy beruházásra nekünk nemigen gyűlt össze pénzünk azokban az időkben, s mivel a gyógynövények termesztéséhez jószerivel csak munkáskezekre volt szükség, kapva kaptunk Vilmos bácsi ajánlatán. Ügy voltunk vele, az a néhány hold, ahova a kamillát, az édesköményt, a benedekfüvet, az anyarozst szánjuk, úgyis csak parlagon maradna. Nincs mit veszíteni. — Végül is. bevált? — Hogy bevált-e? Ahogy mondani szokták; megfogtuk vele az isten lábát. El sem képzeli, mi mindenre jó ez a gyógynövény! Mert nemcsak az emberi szervezet gyógyításához járulnak ám hozzá ezek a füvek, meg magok. A mi bajainkat is orvosolták. Hol is kezdjem? Mondhatom, hogy a foglalkoztatási gondjaink végképp megszűntek. Aki csak idősebb tag, aszony dolgozik nálunk, az mind azon a 20 hektáron serénykedik^ amin a gyógynövény díszlik. De ez csak egy dolog. Vegyük csupán a munkák szervezését Itt van mindjárt az édeskömény — mert ebből fogtunk legtöbbet, majd azt is elmondom, miért —. szóval ez egy olyan fajta, hogy a legtöbb munka mindig akkor van vele, amikor alig van mit csinálni a közösben. De még mindig nem fejeztem be. Mi így, magunk között az édesköményt „jóléti” növénynek nevezzük, mert Rogy a foglalkoztatás biztosítására van. No, de jogos-e az elnevezés. amikor ez a növény a szántónknak a legrosszabb főidő, 34-ed részén a növénytermesztés bevételeinek mintegy 10-ed részét hozta tavaly. Tizenhat ezer forintot adott egy hektár édeskömény. Mondjam még tovább? • • • — Miért éppen az édeskömény mellett kötöttek ki? — Egyszerű. Az édeskömény egy rendkívül igénytelen, szárazságtűr ő növény, szinte a mi talaj és éghajlati adottságainkra „találták ki”. Igaz, az édesköményt nem lehet ám akárhogyan termeszteni. Csak szív- vel. Ez a titka. Érteni kell, szeretni kell ezt a munkát. Köményaratáskor hajnalban kelni. óvatosan vágni, ki ne peregjenek a szemek és így tovább. Egyébként—most is csak ez a gondosság mentett meg bennünket. Mi ugye a kézzel vágott kévéket kúpba raktuk, azt verhette az eső, nem csírázott ki úgy, mint ami a renden maradt gépi vágás után szomszédainknál, akik a mi jó' tapasztalataink nyomán kezdtek el édesköményt termeszteni. — És mire jó ez az édeskömény tulajdonképpen? — Devizaszerzésre minden, képpan, mert exportra megy. Azonkívül viszonylag magas az olajtartalma és felhasználják a likőrgyártásban is, • * • Kisüzem a nagyüzemben? A* De mint Jenei Mihály tsz-elnök szavaiból is kitűnt, a zsadányi Dózsa Tsz-ben a kettő jói kiegészíti egymást Annál is inkább, mert a gyógynövény-termesztés itt olyan „melléküzem- ág”, amely nagyon is mezőgazdasági, nem sorolható a jogosa*- bírált gomb- és tűkészítő, egér fogó-gyártó melléküzemágai közé. Keresve sem találhatnánk az üzemi munkaerő lekötésére alkalmasabb, a természeti, közgazdasági feltételekhez jobban, alkalmazkodó ágazat meghonosítására kitűnőbb példát, mint a zsadányi Dózsa Tsz gyógynövény-termesztése. amely jól ötvözi a tsz-tagok egyéni és cső portérdekét a népgazdasági és dekkeL És talán még az sincs kizárt va, hogy néhány év múlva ez. a. többihez képest .mellékesnek’ számító ágazat — megfeleli módon gépesítve —■ a főágazatok közé kerül. Kőváry K. Péter Értesítés A MÁV Pályafenntartási Főnökség, Békéscsaba ms. V. «I— ! Wo m.0 & f©ls©r©lt állussiásöM vegyszeres gyomirtást végez SZAJÖL—LÖKÖSHÄZA , SZEGED—BÉKÉSCSABA—KÖTEGYÄN, GYOMA—DÉVAVANYA—KÖRÖSNAGYHARSANV, VÉSZTŐ—KÖTEGYÁN, MURONV—BÉKÉS. Gyomirtáshoz HUNGÁRIA VIRATOL (Hungária MÄV totális gyomirtószer) gyomirtószert használ fel. Méregjelzés: „GYENGE MÉREG!”. A vegyszer lábas és szárnyas jószágokra, valamint méhekre veszélyes. A vasút területéről U napig szénát feletetni, ott legeltetni TILOS! Az ebből eredő károkért a MÁV felelősséget nem vállal Békéscsaba, 1975. május 9. MÄV Pályafenntartási Főnökség Békéscsaba
