Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-13 / 110. szám
Szovjet—líbiai tárgyalások Alefesaej Koszi gin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn hivatalos látogatásira a Líbiai Arab Köztársaságba érkezett. A szovjet kormányfőt és kíséretét a repülőtéren Abdusz- saalam Dzsallud líbiai miniszterelnök és más hivatalos szeSzavak és értelmük Újsághír: Giscard d’Estaing francia elnök úgy dönött, hogy Franciaországban többé nem ünnepük meg a fasizmus feletti győzelem évfordulóját. .,A testvérgyilkos háborúra való visszaemlékezés helyett gondolatainkat inkább arra kell fordítani, ami közelebb hoz és egyesíthet bennünket.” E rövid hír s z « v a i t olvasva csaknem felkiált az em- bér: mennyi humánum van Gis- card d’Estaing elnök úrban, micsoda nagyszerű harcosa e közéleti személyiség a békés egymás mellett élés ügyének; szinte sugározza magából a gyakorlatiasságot e hivatalból első ember; el a múltba fordulástól, figyelmünket a mára szegezzük, arra „ami közelebb hoz és egyesíthet”! Igen, ezek a szavak, de r e j- t e t t az értelmük. Az elnök szerint a fasizmus feletti győzelem testvérgyilkos háború volt. De kik a testvérek, akik gyilkolták egymást? A „minden francia testvér” nekünk már ismerős kifejezés. Magyar változatával a gyakorlatban ismerkedtünk meg 19 éve. Hogyan is lehetne a munkást utcára dobó, vagy bérét befagyasztó tőkés édestestvére az egyre nehezebben élő munkásnak? Hogyan lehetett testvére a háború alatt a német fasiszták kezére játszó francia kollaboráns a hazája szabadságát védelmező ellenállónak? Talán a testvéri szeretet áruitatta el és ölette halomra őket? Vagy netán a Franciaországot legázoló és kiszipolyozó fasiszta hadsereg katonáit, SS- alakulatait tekinti testvérének? Szépen hangzik ez is: „Gondolatainkat inkább arra kell fordítani, ami közelebb hoz és egyesíthet bennünket.” De azok után, hogy a fasizmus ( feletti győzelmet testvérgyilkolásnak nevezte, jogos a kérdés: kikhez akar közelebb kerülni, kikkel egyesülni, milyen alapon? Ha a francia népre gondolt, nehéz dolga lesz. A fran- • cla nép jogosan büszke a fasizmus ellen vívott harcára, létéért, szabadságáért folytatott hősies küzdelmére. A francia nép tudja, hogy a fasizmus veszélye még ma sem múlt el. Látja, hogy a szomszédban „nyugdíjas” háborús bűnösök 30 éve szabadon élnek. Tudja, hogy a neofasiszták újra akarják kezdeni a régit. . Lehetséges, hogy a/francia köztársasági elnök azért hozta döntését, hogy ne bántsa a német nép érzéseit? Tapintatosabb akart lenni, mint maga a német kancellár, aki szintén megemlékezett — ha szerényen is — a fasizmus feletti győzelem évfordulójáról? Az ilyen tapintat sértő, mert egyenlőség jelet tesz a fasizmus és a német nép közé. Nem hiszem, hogy d’Bstalng elnök úrnál alapvető dólgok összekeveredéséről van szó. Nem feledni akar, hanem f e- ledtetni! Szeretné ha a francia nép elfeledné azt a történelmi leckét, hogy a tőke még a fasizmussal is hajlandó szövetségre lépni hatalma megtartása érdekében. Szállóigévé vált antifasiszta mondás, hogy gyilkosok közt cinkos, aki néma. A győzelem napjának hangos megünneplése erőteljes figyelmeztetés volt a cin- koskodni akarók részére. — G. — mélyiségök, valamint a közvélemény képviselőd fogadták. A líbiai fővárosban hétfőn délután megkezdődtek a tárgyalások Aleiksaej Koszigiin, az SJ5KP KB Politikai Bizottsága tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke és Adbusszalam DzsaUud, a Líbiai Arab Köztársaság Forradalmi Tanácsának tagja, miniszterelnök között. A felek a .tárgyalást kedden folytatják. Megkezdődtek az országgyűlési képviselőjelölő gyűlések Hétfőn megkezdődtek az országgyűlési képviselő-jelölő gyűlések. A barcsi Móricz Zsigmond Járási Művelődési Házban tartották meg a Somogy megyed 12. számú választókerület jelölő gyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Varga Péter, a megyei pártbizottság Khaddam Bonnban Hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Bonnba érkezett Abdel Halim Khaddam Szíriái miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. A szíriai vendéget a bonni repülőtéren nyugatnémet kollégája, Hans-Dietrich Genscher szövetségi külügyminiszter üdvözölte. Hétfőn délután a két politikus kétórás megbeszélést, tartott. Bonni tartózkodásakor találkozik Helmut Schmidt kancellárral, Walter Scheel szövetségi elnökkel és több más vezető politikai személyiséggel. Genscher hétfőn este vacsorát adott vendége tiszteletére. 1 Szadat körútja Anvar Szadat egyiptomi elnök hétfőn délután Kuvaitba érkezett. Kuvait az első állomása Szadat négy országot átfogó kőrútjának. A tervek szerint az egyiptomi elnök két napot tölt az öböl partján fekvő országban, majd Irakba, Jordániába és Szíriába utazik. Az egyiptomi lapok kiemelik; Szadat elnök jelenlegi kőrútjának célja, hogy a közeljövőben kezdődő fontos politikai megbeszélések — az egyiptomi—amerikai csúcstalálkozó, az arab csúcs és a genfi konferencia felújításának előkészítése — előtt egyeztessék a több kérdésben még eltérő arab véleményeket. Magyar pártküldöttség , Moszkvában Hétfőn megérkezett a szovjet fővárosba az MSZMP küldöttsége. A delegációt — amely az SZKP Központi Bizottságának . nrteghi vására utazott el Moszkvába — Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságénak titkára vezeti. Tagjiai: Somogyi Sándor, a Központi Bizottság tagja, a budapesti párt- bizottság titkára és Nagy Tibor, a Központi Bizottság pártéi tömegsaeu'vezetek osztályának helyettes vezetője. A vendégeiket a Vnukovőá repülőtered I. Kapitonov, az SZKP KB titkára fogadta. első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke és Varga Károly, a megyei népfrontbizottság titkára. Pandurics Istvánnak, a járási népfront bizottság elnökének megnyitó szavai után Varga Péter mondott beszédet. Szólt a felszabadulás óta végbement változásokról, az egyre városiasodé Barcs és a barcsi járás fejlődéséről, majd a Hazafias Népfront nevében javasolta a gyűlés résztvevőinek, .hogy Losoncai Pált jelöljék Somogy megye 12. számú választókerülete országgyűlési képviselőjének. A bejelentést nagy taps fogadta, majd a felszólalások elhangzása után a jelenlevők x egyhangúlag elfogadták Losoncai Pál jelölését, aki köszönetét mondott az iránta megnyilvánult bizalomért. A szegedi 1. számú választó- kerület lakosai a Tarján városrészben levő II. sz. általános iskolában gyűltek össze ország- gyűlési képviselő-jélöló gyűlésre. Jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és dr. Perjés! László, a megyei tanács elnöke. Hofgesang Péfc^r. a városi nép- frontbdizottság alelnökié köszöntötte a megjelenteket A gyűlés előadója Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára volt. A Hazafias Népfront nevében javasolta, hogy a választókerület lakosai Apró Antalt jelöljék országgyűlési képviselő j üknek. Több felszólalás után a gyűlés résztvevőd . egyhangúlag elfogadták Apró Antal jelölését, aki ezután megköszönte az iránta tanúsított bizalmat. I januárban östßietobonv aott IV. kínai népi gyűlés jóváhagyta a KNK új alkotmányát, amelynek 15. paragrafusa kimondja: „A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke az egész ország fegyveres erőinek főparancsnoka”. „A Kínai Népköztársáság fegyveres erőinek feladata, hogy megvédjék a szocialista forradalom és a szocialista építés gyümölcseit, az ország szuve- rmitását, területi integritását és biztonságát, megalcadályoizzáik az imperializmusiniak, a sko- ciálimperializmus és azok. lakájainak a felforgató tevékenységét és , agresszióját.” Ha erről a fogalmazásról léhán tjük a 1 propagandacsomagolást, akkor két tényező különös Ügyeimet érdemei; az' egyik, hogy a katonai főparancsnoki tisztet kivették az államelnök kézéből, s e fontos posztot — mindenféle ellenőrzés alól kivonva ■— egyetlen személyre, Mao Cetumgra ruházták. A másik: a szovjetel- leneaség formálisan is az alkotmány részévé lett, amikor a hadsereg edé azt a feladatot állították, hogy lépjen fel „a szociálimperializmussal és lakájaival . szemben”. így az olyan felhívások, hogy „követelni kell a más társadalmi rendszerű államokkal való békés egymás meUett élés öt elvét”, „szilárdan ragaszkodni kell a proletár internacionalizmushoz”, „erősíteni kell az Összefogást a szocialista országokkal” — nem , egyebek szemfényvesztésnél. A valóságos, ' nagyhatalmi hódító tervek az olyan maoista tételekben nyernek kifejezést, amelyek szerint „a mi tevékenységünk tere az egész • földkerekség, ahol hatalmas birodalmat teremtünk majd”. E cél szolgálatában állnak a mostani alkotmány olyan előirányzatai, hogy „ösztönözzük a háborúra való felkészülés irányelvét”. Ilyen politika mellett fiokoHatalmi vetélkedés a kínai hadsereg ellenőrzéséért zott jelentősége van a hadseregnek, mely Kína legszervezettebb ereje, s ezért a hatalmi marakodásban is adott esetben kulcsszerepet játszhat, Mao Oetung a hadsereget mindig is a hatalom egyik legfontosabb eszközének tekintette. Még 1938-ban így nyilatkozott róla: „A hatalom alapja a puska. . Ka van puskánk, valóban létrehozhatjuk a pártszervezeteket .. . Ezenkívül tanfolyamokat szervezhetünk, is~ kölákat szervezhetünk, kultúrát teremthetünk, tömegmozgalmat teremthetünk... Puskával minden megszerezhető... A hadsereg az államhatalmi apparátus legfontosabb részé. Aki kezébe akarja venni, s meg akarja tartani az államhatalmat, annak erős hadsereggel kell rendelkeznie” ffikiK e sorokat olvassák, azok számára nem árt felidézni Lenin szavait a proletárdiktatúráról; „Hibátlanul el kell sajátítani a társadalmi tevékenység összes formáit és oldalait, nem helyes, ha csupán a katonai módszereket, a hadseregeket toljuk előtérbe”. A maoista vezetés azonban mindig is előszeretettel használta fel a hadsereget az államügyekben, sőt a „kulturális forradalom” idején a katonák kisajátították a kormányzati funkciókat és uralkodtak az egész politikai-gazdasági és kulturális életen. Az „1971. szeptemberi válság” (Lín Piac-ügy) azt is megmutatta, hogy a hadsereg megerősödése a maoista rendszeren belül veszélyes lehet a maoista vezetésre is. Ezért a KKP-nak az 1973 augusztusában tartott X. kongresszusán ismét elővették azt a jelszót, hogy a „politika parancsol a puskának”, .minden katonai egység és alegység tudatosan vesse alá magát a helyi pártbizottságok' centralizált vezetésének’ ’. Ezzel függ össze az a nagyszabású tisztogatás is, amelyet a hadsereg vezetésében végrehajtottak. 1973 decemberében a 11 tartományi parancsnok közül kilencet másik tartományba helyeztek át, hogy ezzel is elszakítsák őket .gyökereiktől” és csökkentsék a regionális elszakadás veszélyét. A hadseregben mindenütt folyik az úgynevezett „friss erők” előléptetése. Áz 1974-i sajtóközleményből ítélve a „baloldaliak” közül kiemelt „fiatal hívatásos tisztek” nagymértékben átvették a vezetést a századoktól kezdve az ezredekig. Ugyanebbe az irányba mutat a „népi milícia” újszerű felfogása is, amely az 1971. szeptember) válságot követően alakult ki. A „kulturális forradalom” előtt és után is a. nép; milícia, a „kulturális forradalom” rohamcsapaitának az irányítása a törzskarok kezében volt; részi vettek bennük a katonai körzetek, a helyőrségek, a katonai egységek parancsnokságának képviselői, a hadsereg kezelésében levő népfelfegyverzési tartományi és kerületi osztályoknak a képviselői. L!n Plao eltávolítása után azonban az a törekvés került előtérbe, hogy a népi müicis- ta osztagokat kivonják a hadsereg irányítása alól. Még 1972. június 19-én a Zsenmin Zsipao szerkesztőség cikket közölt, A mecseki szénbányák Saa- bolcs-bányatelepí Puskin Művelődési Házában zajlott te a pécsi I. számú választókerület kép viselő-jelölő gyűlése, amelyen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Részt vett a gyűlésen Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Dr. Ádám Antalnak, a megyei pártbizottság elnökének megnyitója után dr. Agy József, a megyei pártbizottság első titkára ismertette az elmúlt években elért eredményeket. Ezt követően dr. Ádám Antal a megyei népfrontelnakség nevében javasolta, hogy Aczél Györgyöt jelöljék a pécsi 1. számú választókerület országgyűlési képviselőjének. A felszólalások elhangzása után a jelenlevők egyhangúlag elfogadták Aczél György jelölését, aki köszönetét mondott a bizalomért. A debreceni 4. számú válasz- tókerifl et jelölő gyűlését a ruhagyárban rendezték meg. Az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára és dr. Ambrus István, a megyei tanács elnöke. Basa Imrének, a ruhagyár igazgatójának, a jelölő gyűlés elnökének megnyitója után dr. Aliberth Béláné, a megyei népfronttn- zotteég tiíkáTa mondott beszédet, s javasolta: Kállai Gyuláit jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének. Az indítványt a jelenlevők egyhangúan megszavazták, majd Kállai Gyula felszólalásában köszönetét fejezte ki a bizalomért. (MTI) amely megállapította, hogy ,A népi milíicista osztagok irányításában a pártbizottságoknak kell vezető szerepet betölteniük”. A népi milícista szervezeteik úgynevezett „rendbe hozatala” 1973- ban folytatódott, és ezt a munkáit a helyi pártbizottságoknak, illetve népfelfegyver- aésd osztályok pártbizottságainak közvetlen vezetésével végezték, A népi milicista szervezet parancsnoki karát, kezdve a rajparancsnoktól, egészen a kerületi osztályok parancsnokaiig, legalább 60 százalékban kicserélték. Mindez arra irányult, hogy a hadsereget visszaszorítsák a népi milicista osztagok irányításából, gyengítsék a katonák szerepét, és ellenerőt hozzanak létre a hadsereggel szemben az újjászervezett népi milícia formájában, abból a célból hogy fokozottabban ellenőrizhessék a lakosságot. A városi népi milíciára ugyanis olyan feladatokat bíztak, amelyek azelőtt nem tartoztak funkcióik közé: a reakciós osztályok elnyomásét, az aknamunka szétzúzását, a közbiztonság fenntartásét. A Hszinhua hírügynökség jelentései szerint a népi milícia férfi tagjainak abszolút többsége 15 és 45 év között van, a népi milicista nők pedig 16 és 35 év között A népi milicista ezredek létszáma általában mintegy 4000 fő, felszerelésüket lőfegyverek, géppuskák, gránátvetők és kis kaliberű ágyúk alkotják. A népi milícia tehát (jelenleg 100 millió tagja van) erős tömegs2iervezet, amely bizonyos lélektani nyomást ‘ gyakorol a hadseregre. Jl pekingi vezetésen beu lül szakadatlan harcok és a stabilitás hiánya közepette nyilvánvalóan a hadsereg fölötti el- ’enőrziésnek döntő jelentősége van. ezért a küzdelem újra és újra kiéleződik. V. F i I
