Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-13 / 86. szám
Katika „olvas” Visszatért tavaszi panaszok AZ ÉLETE derekán járó ember még emlékszik a régi teleikre, de a mai gyerekek nem tudják, hogy milyen a térdig érő hó vagy az ablakot befagyasztó, csikorgó hideg. A csillagászok, sa meteorológusok, az időjárást tanulmányozó tudósok megmagyarázzák, mi okozza az enyhe időjárást. De az orvos nem magyaráz, legfeljebb aggódik, figyelmeztet és vigasztal. Szükség van erre, mert a fronthatá- sok, az átmenet nélküli g^ors és néha szeszélyes időváltozás, a kemény hideg konzerváló hatásának elmaradása komolyán veszélyezteti a kultúra előnyei által egy kissé elkényeztetett, elpuhított embert. A dermesztő hideg, amely elpusztítja a rovarok, legyek millióit és a kórokozó mikrobák jó részét, az idén is maradt. „ ... és itt varrnak a nyakún- | kon a télutó kellemetlenségei; : a fáradtság, levertség és a töb- ■ bi főként, tavasszal jetankező ; panaszaink. AZT MA MÁR mindenki tud- j ja, hogy a gyümölcsöli, főzelék- ; félék serkentő és erősítő, illet- * ve gyulladást gátló C vitamin- ! tartalma a tél folyamán fokoza- : tosan csökken, úgy, hogy ta- s vasszal az őszinek alig a fele ta- ; lálható bennük. Ugyanakkor az S ember C vitamin igénye ilyen- : kor megnövekszik, ez az el- s lentét okozza a levertséget, a « főfájást, a gyengeséget, a vég- S tagok elr.ehezedését okozó tava- S szí fáradtságot. Az is köztudott, ■ hogy a C vitamint a szervezet • nem tudja tartalékolni és pót- £ lásáról naponta kell gondoskod- ; ni az embernek: nyers savanyú • káposzta, csipkebogyó-tea, re- 5 tek, hagyma, saláta, citrom, na- * rancs vagy grapefruit rendszeres fogyasztásával. Ezt az emberek jó része már megtanulta és a C vitamin-tartalmú élelmiszereket fogyasztják is. Jól teszik, mert a C vitamin-pótlás elhanyagolása legalább olyan hiba, mintha minden tavaszi kellemetlenséget a tavaszi fáradtság számlájára írnánk. Meri például gyakran a fekélybetegség kiújulása vagy váratlan jeieptkezése okozza a kora tavaszi, tél végi fáradtságot, levertséget. A fekélybetegség leggyakrabban tél végén vagy tavasz elején jelentkezik. A vitaminhiánynak persze ebben is van bizonyos szerepe, de itt nem fő ok a vitamin- szegénység. Viszont a napsugár- talan nappal okozta D vitamin- hiány előidézője igen sokféle tavaszi panasznak, a tarkóizzadás- tól egészen a ma már igen ritka angolkórig. JELENLEGI időjárásunkból elszökött a tavasz. Reggel még fagypont körüli, vagy alatti a hőmérséklet, de délfelé már 12— 15 fokig emelkedik. A túlöltö- zés, a megfázás, a test túlme- legedése és váratlan részleges lehűlése valósággal előkészíti a talajt a légzőszervi hurutos betegségek kórokozói számára. 3 Ezért náthásak, ezért köhögnek » az emberek, ezért gyakoriak az » influenza utáni szövődmények. 5 A különféle hőmérsékletű és.! tulajdonságú légtömegek össze- 5 ütközéskor frontokat alakíta- « nak ki. A fronthatások pedig S meggyötrik az érzékeny szerve- ! zetet. A hideg frontok főleg az idegfeszültség panaszait, a meleg frontok viszont a görcskészséget fokozzák. És végül — mint a kora tavasz ártalmát — meg kell említeni a szeplőt is, amit a legkorábbi napsütés is előcsalogathat. MI A TENNXVALÖ? Csak egyetlen szóban emlékeznék arra, amit ma már mindenkinek tudni kell: tavaszi panaszok: tavaszi éberség, tavaszi óvatosság. Dr B. a. Beszélgetés az orvossal A változás koráról Kérdés: — Hány éves kortól jelentkezhetnek a változáskori panaszok? Felelet: — Erre pontos választ senki sem adhat, mert a változás korának (klimax) kezdete és tünetei egyénileg változók; de minden nő életében egyformán egészségügyi és lelki problémát jelent. A klimax természetes élettani folyamat. Ha különösebb panasszal nem jár, orvosi kezelés sem szükséges. Kérdés: — Általában milyen egészségügyi panaszokat okozhat a változás kora? Felelet: — Első helyen all a magas vérnyomás és az ezzel kapcsolatos szív- és érrendszeri panaszok, ér,görcsök, idegrendszeri zavarok, elhízás vagy gyors lesoványodás, álmatlanság, erős fejfájás, szívdobogás, hőhullámok stb. A panaszok többsége a klimax lezajlása után elmúlik, de addig orvosi kezelés szükséges. A gyógyszer AZ OLVASÁS sok élményt ad qz embernek: szórakoztat, nevel, tanít, ismereteket nyújt. A másfél éves Katika a járókájában üldögél. Édesapja újságot, édesanyja könyvet olvas. A kicsi jó példát lát. Valami jó lehel az — gondolja —, amit apa és anya csinálnak, olyan békésen hallgatnak. 0 is kezébe veszi szetnyitható képeskönyvét. Nézegeti, bököget a képekre, mondja is, hogy „cica”, „boci”, sőt később megállapításokat is tesz: „A kutya ugat, vau, vau...” Mondja, mondja mindazt, amit a képről tanult, majd elégedetten hozzáteszi: „Katika olvas!”. ÉS EZ ÍGY IGAZ. Ö már olvas. Egyelőre még csak a kép mond neki valamit, de alapozódik benne az olvasási kedv és az a vágy, hogy egyszer megismerhesse a betűk titkát. Kéri is édesapját, édesanyját, hogy olvassák el neki a képek alá nyomtatott szöveget, kedves kis versikéket. Hamar megtanulja és nagy öröm számára, amikor kis ujjacskáját a sorokra bökve mondja a szöveget, mintha olvasna. Valahol ebben a korban kezdődik az életre szóló betűszeretet, az olvasási kedv megalapozása. Mint mindenben úgy ebben is sokat jelent a jó példa. Látnia kell a gyermeknek, hogy „ a szülei is olvasnak, szeretik és ; megbecsülik a könyvet. Meg ’ kell tanítanunk arra, hogy ő is vigyázzon a saját kis képeskönyvére. Tudnia kell, hogy az nem házépítésre való, hanem csupán nézegetésre, lapozásra, „olvasásira. A növekvő, 2—6 éves gyermek nagyon sokszor kéri, hogy meséljünk neki. Kevés szülő tud szabadon, „fejből” annyi mesét. Olvassunk csak fel szép lassan, érthetően a mesekönyvből és a gyerek megint csak meg fogja érezni azt, hogy a könyv, az olvasnivaló rejti magában azt a sok szép mesét, történetet, ami gyönyörködteti, szórakoztatja. Napról napra erősödik majd benne a vágy, hogy megtanuljon olvasni. A GYERMEK LÁTJA, hogy szülei újságokat, folyóiratokat olvasnak. Nagyon helyes, ha 3 éves kortól neki is megvan a saját újságja. Sajtónk termékei között megtalálhatók minden : Horgolt mellény Modellünk az úgynevezett fiié horgolással készült, egy láncszeme«, egyráhajtásos pálcáikkal. Hármas tűnek megfelelő, bármilyen fonallal horgolhatjuk a mellényt, amely derékban enyhén szabott és mély a kar- öltő kivágása Ha a kockáikat szaporítani akarjuk, akkor a szélső szemek melletti pálcákba két pálcát öltünk, ha fogyasztani akarunk, akikor ugyancsak a szélső szem melletti két pálcát horgolj ük ^őssze. Munkánkat a fél asípőbőség- nek megfelelő láncszemsorral kezdjük, fordulunk, majd a tűtől számított 6. láncszemtől megkezdjük a láncsizomsor be- horgolását: egy egyráhajtásos pálca, egy láncszem, a második láncszembe egy egyráhajtásos pálca. A következő soroknál mindig 3 láncszemmel fordulunk. Először a hátát készítjük el. Az elejébe egy kis díszítést horgolunk: a középső kockába, a második soron a láncszem helyett egyráhajtásos pálcát öltünk. A harmadik soron a középső kockát üresen hagyjuk, de az előtte és utána következőt egy-egy egyráhajtásos pálcával korosztálynak a havi, illetve hetilapjai. A 3—6 éves még csak nézegeti a Dörmögő Dömötör képeit, a mesét fel kell neki olvasni, de az már az ő újságja, neki szól minden sora. Az iskolások már maguk betűzik ki a szöveget is — később már jól olvassák — a Kisdobosból, a Pajtásból. Napilapjaink ás hetilapjaink legtöbbjében van legalább hetente egyszer úgynevezett „gyermekrovat”. Ez is legyen a gyermeké. Érezze, hogy a nagyok újságja neki is szól. A kisebbeknek olvassuk fel a mesét, az iskolások már maguk szórakozzanak vele. AZ OLVASÁS, az újság, a könyv megszerettetése a szülők, a gyermek környezetének feladata. A többi azután már megy szinte magától. A leporellójukat a járókában élvezettel lapozgató Katikákból lesznek a későbbi lelkes olvasók, gyermekkönyvtárba járó, könyvgyűjtő nagyobbacskák, akik többet tudnak osztálytársaiknál, hiszen a sok olvasástól állandóan tanulnak, jobban fogalmaznak, választékosabban beszélnek, mert az írók, költők szókincséből észrevétlenül bővül kifejezési készségük. Dr. Gergely Károlyné Egy recepi Zöldségleves májgombóccal Egy levesbe való zöldséget (sár- gBoépát, fehérrépát, zellert karalábét) zsírban vagy olajban megpárolunk, majd kevés liszttel meghintjük és felengedjük, sóval ízesítjük, puhára főzzük. Közben elkészítjük a májgalus- ka-masszát. Ha nincs nyers májunk, 10—15 dkg kenőmájast egy tálban összenyomkod unk, adunk hozzá egy evőkanál zsemlemorzsát, ízlés szerint törött borst, sót, majoránnát és ösz- szedolgozzuk, majd a forrásban levő levesbe gálusikát szaggatunk. Ugyanakkor beledobunk a levesbe két kávéskanál Vege- tát. Ha a galuska megfőtt, a tűzről levesszük a levest és belekeverünk egy csomag apróra vágott zöldpetrezselymet. betöltjük, a negyedik soron a középső kockába horgolunk egy egyráhajtásos pálcát. Egy-egy sor kihagyásával ismételjük ezt a mintát. Az eleje kivágását a karöltővel egy sorban kezdjük és a szabásmintának megfelelően dolgozunk. Befejezésül a széleket körülhorgoljuk 3 láncszemes pikőkkal. megkönnyíti a nehéz időszak elviselését, de csakis orvos által rendelt gyógyszert szedjünk! Kérdés: — Milyen tanácsot adhat az orvos az elhízás ellen? Felelet: — Komoly lelki problémát jelent a változás korában az elhízás. Még jobban csökkenti az önbizalmat. Tudnunk kell, hogy idősebb korban az élettani folyamatok lelassulnak, így a szervezetben végbemenő égési folyamatok is. Kevesebb táplálékra van szüksége a szervezetnek. Tehát nem szabad olyan bőségesen étkezni, mint fiatalabb korban. Könnyen emészthető, vitamindús, zsírtalan ételeket fogyasz- szunk. ' Főzzünk olajjal vagy RÁMA margarinnal. A növényi eredetű zsiradék egészségesebb a szervezetnek. Együnk' sok tejet, tejterméket, főzelékfélét, salátákat, gyümölcsöt, tojást, halat. Nagyon hasznos, ha egy héten egyszer gyümölcs- vagy tejnapot tartunk. Kérdés: — Milyen általános tanácsot adhat, amelyet mindenki egyformán hasznosíthat, | aki ebben a korban van? Felelet: — Mozgás és sok j friss levegő! A mai kor em- j bere keveset mozog — ez ál- * talános világjelenség Pedig a • mozgás az élet. Minden lehető- [ ságet használjunk ki, hogy na- : ponta rendszeresen megmoz- • gássuk izmainkat. Nagyon jó [ a séta, a kocogás, a terme- ; szét járás, torna otthon, a ; szobában. A testmozgás előse- í gíti a vérkeringést, frissé, fia- : talossá tesz, jó alvást bizto- ■ sít, kedvezően hat lelkiállapo- j tunkra és még számtalan elő- : nyös hatása van a szervezet- ■ re. Még az elhízást is meggá- ! tolja. Mindenki egyéni adott- ; ságai szerint állítson össze magáinak néhány perces reg- | geli tornát. Sétáljunk sokat a délelőtti vagy délutáni napfényben. Ne aludjunk rossz levegőjű szobában, lefekvés előtt alaposan szellőztessünk ki. Kérdés: — Hogyan segíthetnek a családtagok a változás- kori problémákban? Felelet: — A családtagok, (különösen a férj) a környezet, a munkatársak magatartása nagymértékben döntő, hogyan vészeli át a változás korában levő nő ezt a mindenképpen nehéz időszakot. Több szeretette, megértésre és tapintatra van szüksége. így segíthetünk. Fási Katalin Volt egyszer egy lusta gazda, még egy kapavágásnyit sem dolgozott. Egyszer bevy itott a kamrájába, hogy valami ennivalót keressen, hát a macska ette az utolsó darabka szalonnáját. Kapta a botot, és elkergette a macskáját. Éhesen feküdt a lócára, de még a szemét sem hunyta le, máris ott termett egy egér, és azt mondta: — No, gazdám, amiért elkergetted azt a gézengúz macskát, segítek rajtad. Éjjel elmegyek, és hozok neked aranyat. Reggel ott találod a csizmádon, s akkor vehetsz sok ennivalót. A gazda azt hitte, hogy álmodik, de regjei csakugyan ott fénylett a csizmája yrrán az arany, mellette meg fáradtan apuit a kisegér. No- ;za, kiugrott az ágy- jói, sebtiben felöltőéit, és elsietett hátulról az arannyal, fisak késő este tért mza, vidáman és szuszogva, mindjárt le is éküdt, és azt mond- a az egérnek: — Reggel hozhatod i másik aranyat, mert •zt elköltöttem. De jó nap volt ez a mai ettem, ittam, mulattam, muzsikát is hú- zattam. Bár az egér rettentően éhes volt, mégsem szólt egy szó i sem, hanem eliduli éjjeli útjára. És reggel, amikor a gazda felébredt, már a csizmáján találta a második aranyat is. Nagyot rikkantott örömében, és az egérre ügyet sem vetve, elloholt hazulról. A kis egér meg várta, várta, de a gazda megint csak estére vetődött haza. Vidáman dalolt, és egy hordócskát hozott a hóna alatt. — Ide süss, egérke — mondta —, nem jöttem üres kézzel. Jóféle borocska van ebben, bizony, kár, hogy nem ihatsz belőle. — Nem szép dolog ez, hallod-e — szólt a kis egér —, én éjjelente nagy utat járok, az uraság kamrájából csenem él az : aranyakat neked, te ■ pedig falat kenyérrel ■ sem gondolsz rám. — Ej, mihaszna ■ egere! — lármázott ■ mérgesen a gazda. — t Hogy mersz így be- í szelni velem? A pén■ zemmel azt teszek, i amit akarok, mi kö■ zöd hozzá? Reggel itt ■ legyeit megint az ■ arany, mert agyon- . csaplak! '■ Nagyokat kortyol. - gatott a hordócskából, és úgy aludt el, i csizmával a lábán, s . még a ház ajtaját sem zárta be. A macskája pedig éppen akkor settenkedett vissza, és mivel szabad volt az út, besurrant a szobába, és nyomban bekapta a kis egeret. Nézi reggel a gazda, de nem találta sehol az aranyat, még a kis egeret sem, csak a farkincáját. És ahogy a kezébe vette, még keservesen meg is siratta. ZscmboJk SMiáss Jliuta (j azdu et/ere
