Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-10 / 83. szám
Földosztástól földegyesítésig Amiről megyénk lapjai írtak 1944. október 6«tól 1948 végéig o A Nem zörög a haraszt... című színes francia—olasz film főszereplői: Annie Girandot és Bemard Fresson Az elmúlt héten mutattak be a mozik a Lóháton, ágyútűzben című filmet. Sapovalov vezérezredes további sorsát meséli el Az utolsó parancs című színes, szélesvásznú szovjet film. A Lóháton .. ,-ban a fiatal szovjet katonatiszt életútját kísérhettük nyomon a polgárháború kezdetétől a második világháború kirobbanásáig. Jevgenyiv Karelov rendező új filmje ettől a pillanattól indul... A film főszerepét Jevgenyij Matvejev alakítja. Egy ismert közmondást választott filmje címéül And ré Cayatte francia rendező. A Nem zörög a haraszt... című színes, magyarul beszélő francia—olasz film története a mában játszóSzekszárdon lezajlott a tavasz i elején évente szokásos trófeabírálat. A Tolna megyei vadász- ! társaságok tagjai által tavaly zsákmányolt 473 trófeát — közte 352 őz- és 93 gímszarvasagancsot, valamint 23 dámiapá- tot — mutatták be a bíráló bi- . zottságnak. 73 trófeát minősítettek érmesnek, s ezekből 181 (Andody) dik a politikai vegykonyhák tájékán. A választások előtt néhány héttel egy Párizs környéki kisvárosban rejtélyes autóbaleset történik. Peyrac doktor „magánszorgalomból” nyomozni kezd, sőt: fellép a választásokon új jelöltként is. Az ellenzék mindent • megkísérel a doktor megbuktatására. A ,.nagv ötlet” megszületik: Sylvie, a doktor feleségének fejét rámontírozzák egy orgián készült fotóra ... A mindvégig izgalmas, cselekményes film főbb szerepeiben Bemard Fressont. Annie Girandot-t és Mireille Darc-ot láthatja a közönség A hét két új filmjét a Szabadság mozi mutatja be. aranyérmes lett. A kapitális trófeák közül két szarvasagancs emelkedett ki: egy páros tizenkettes ágú, 12—15 kilós és egy páratlan 18 ágú 12,10 kilogramm súlyú agancs. Az eredmény jobb az előző évinél, ami a vadgazdálkodás javulásáról tanúskodik. é A „Haza es magántulajdon,” jelszavával fellépő kisgazdapárt, az 1945 novemberi választásokon 57 százalékos győzelmet aratott. Ezután tudhatta meg csak igazán a kisparaszt, hogy kire is szavazott tulajdonkép- . pen. A reakció általános támadásba lendült, a nemzeti bizottságok és más népi szervek tevékenységét egyre jobban akadályozták. Kikezdték a földosztást is és a földek vissza- perlésével megindították a földreform konkrét revízióját. Nem volt könnyű az új gazdák helyzete. Aszályos esztendők Ha e gondok terméecetéről hű képet szeretnénk kapni, elegendő a kortárs megyei lap, a Viharsarok 1947—48-as számainak címei, hírei között tallóznunk. Ilyenekkel találkozhatunk : „Vetőmag gondjaink a legsúlyosabbak.” (1947. március 23. 1. oldal.) „A közellátási miniszter a vármegye állandó kérelmére sem hajlandó Békés vármegye ellátatlanjai részére kenyérgabonát teljes mértékben kiutalni. 66 ezer ellátatlan...” (1947. március 21. 3. oldal). „A vármegye legnagyobb községében még mindig nincsenek kiosztva a földek.” (Ele- ki tudósítás, 1947. március 19. 2. oldal.) „800 ezer forintot kért, 80 ezer forintot kapott Békés megye szántási hitelként a kormánytól.” (1947. március 9. 1. oldal.) „Meg kell nősülni a földhöz jutottaknak.” (1947. február 13. 2. oldal.) „Követeljük: az elemi kárt szenvedett új birtokosokat ne büntessék meg.” (Tudniillik a beszolgáltatás nem teljesítése miatt. — 1947. április 13. 1. oldal.) • „Akadályozzák meg a batyuzást és az árdrágítást. ’ (1947. június 28. 3. oldal.) „Késik a vetés: a 250 vago- nos szükséglettel szemben csak 100 vagon vetőmag áll rendelkezésre.” (1947. október 5. 4. oldal.) És egy részletes tudósítás, 1947. október 17-én: „Békés megye gazdasági helyzete” címmel. „A, rendkívüli szárazság ke-, mennyé szikkasztotta a földe-' két, amiért — és az üzemanyag- hiány miatt — az őszi szántási munkám vontatottan haladnak. A traktorok munkájának következtében a szántóterületnek mintegy 30 százalékát szántották fel. A szárazság miatt az egérkártól félve a gazdák, vonakodnak a vetés megkezdésétől... a nagy takarmányhiány miatt a megyei álla‘tenvésztés helyzete, de a különösen a szarvasmarha-tenyésztésé súlyos. - Hiába biztosított a kormányzat dunántúli jószág-legeltetési akciót... az állattulajdonosok bizalmatlanok, nem merik idegenbe kiadni a jószágot ...” Vagy egy hónappal korábban: „az idei esztendő 'ismét aszályos volt. A felszabadulás óta a harmadik év — a harmadik aszályos év ...” (1947. szeptember 17. 1. oldal.) Küzdeiem a jobbért Nem sok enyhülést hoz a negyedik aratás sem. A Viharsarok 1948. június 27-én „Aratnak” című vezércikke, igaz nagyon szép képsorral indul: „Széljárta földeken ring a búzatenger. Vidám nóta száll. Villannak a kaszák, dőlnek a rendek, szedik a markot. Aratnak. ..” De hogy szól a folytatás? .......nálunk a Viharsarokban, a mi a búzavetéseket illeti, talán az idén sem ütött be ez a termés úgy, mint ah.ogy vártuk és ahogy a gazdák -'megérdemelték volna. A fagy, a májusi aszály és az üszög rabolt a termésből.. ” yBizony az ellenpóluson alig- alig, el-elvétve találunk csak példát: „Javultak a vetések ... különösen szépen fejlődtek a kapásnövények.” — olvashatjuk a lap 1947. június 18-i számának első oldalán. „Jók a megye terméskilátásai ... 50 százalékkal jobb a cukorrépa, mint tavaly” közli a Viharsarok Peter-Pál napján. „Megindult Mezőhegyesen az új csodatakarmánv gyártása ... lehe'ővé válik, hogy azokban az években,' melyekben bőven terem takarmány, elraktározzanak ínségesebb esztendőkre.” (1948. január 4. 2. ojdal.) „Olcsóbb lett a legeltetés.” (1948. május 5. 1. oldal.) „A tavaszi vetőmaggal bevetett földek már túlhaladták az előirányzatot.” (1948. „.május 9. 1. oldal.) „Erősödnek az újgazdák” — „huszonkét megye közül 22- ben legalább egy, de túlnyomó- részt több, mint egy haszonállat jut egy úigazdára.” (1948. április 17. 3. oldal.) „Őszi búzából öt, rozsból 5 « és fél, árpából 7 mázsa a hol- { dankénti átlagtermés megyénkben. Gyönyörűen fejlődnek a kapásnövények.” (1948. július 4. 4. oldal.) „A rekord‘ermés komoly feladatok elé., állítja \p sarkadi cukorgyárat.” (1948. szeptember 18. 3. oldal.) „Jegynélküli (kenyér Békéscsabán.” (1948. szeptember 12. 1. oldal.) „Szabadkenyer a községekben.” (1948. december 14. 1. oldal.) Szövevényesen, szinte kibogozhatatlan módon fonódnak egymásba, keresztezik egymást a szálak. És az a valóságos történelmi freskó, amit a korabeli krónika tár elénk, szinte áttekinthetetlen. Egy dolgot állapíthatunk csak meg bizton: az újgazdák helyzete nem éppen a legbiztonságosabb. Munkájuk eredménye az időjárás szeszélyének, a beszól gáltatási rendeletek alakulásának függvénye. •Akinek nincs igavonója, küszködik, akinek van, zsírosodik. Kis és nagy viharok dúlnak. A politikában sincs szélcsend. Kőváry E. Péter (Folytatjuk) II. — Mi van a reggelivel? — nyitott be a méltóságos asszony felháborodva. — Méltóságos asszony ... én... — Nem tűröm, hogy henyéljen! — pattogott az asszony, majd letett egy kis sztaniolba göngyölt csomagot az asztalra. — Mától ezt a szappant használja! A méltóságos úr borzalmasan utálja a mosószappan szagát — mondta. — Álljon csak fel! — parancsolta aztán. Rózsi reszketve engedelmeskedett. Csak egy pruszlik volt rajta. — Vesse le az ingét! — parancsolta a méltóságos asszony. Rózsi kibújt az ingéből. Az asszony figyelmesen szemlélte a lány izmos, egészséges testét. — Felöltözhet — mondta, és szó nélkül kiment. Rózsi tíz perc, múlva felszolgálta a reggelit. Eötvösné vidám volt. — A méltóságos úr zsemléjét kicsit meg kell pirítani. Ügy szereti — mondta anélkül, hogy a lányra nézett volna. Ekkor Kriszti, Eötvösék kislánya nyolcéves volt. Rózsi imádta a kislányt, pedig az nem sok okot szolgáltatott rá. Nyűgös, nyafka' kölyök volt. Állandóan gonoszkodott Rózsival, láthatóan élvezte, hogy a^lany minden szavára ugrik és nem tud olyat kitalálni, amire ne azt mondaná: — Igenis, kisasszonyka ... Máris... Kriszti fölényét nagyban emelte, hogy Rózsi még olvasni sem tudott és tisztelettel nézte, amikor Kriszti pacás, szamáríü- les füzeteibe rótta leckéje sorait. Eötvösné így jellemezte Rózsit legjobb barátnőjének: — Főnyeremény ez a lány. Utópista regényékben szerepelnek olyan robotgépek, amelvek képesek az embert pótolni. Nos, ez a lány nem ember, hanem egy ilyen gép. Minden háztartási munkát elvégez, ráadásul megkímél Zsolt idétlen közeledésétől is. És még csak féltékenynek sem kell rá lennem. Kár, hogy nem volt meg akkor, amikor Kriszti született. Talán azt is megszülte volna helyettem — mondta és időnként aprókat kacagott. — És ha beleszeret? — kérdezte a barátnő. — Nevetni fogsz! Zsolt marRódiójegyzet Mikrofon a színházban Minden színház részére különös izgalmat — és megtiszteltetést — jelent, ha a rádió is közvetíti .valamelyik előadásukat. Ha több százezer hallgató egyszerre figyeli a produkciót, az mái országszerte befolyásolhatja egy színház hírnevét. Nem mindegy tehát, hogy melyik előadást bízzák az éter hullámaira. Tudott dolog, hogy a mikrofon érzékeny műszer, amely nem csak az értelmes gondolatokat, a drámai feszültséget és az igazi humort képes szolgálni, hanem kíméletlenül reagal a lapos, semmitmondó viccelődésre, az álkanfliktusok- ra és a rutintól ásító félmunkákra. Értőbb gonddal kellene tehát kiválogatni azokat a színházi előadásokat, amelyeket a rádió is közvetíteni fcúván. A békéscsabai Jókai Színház által bemutatott, Engedetlen szeretők című zenés komédia közvetítése után — amelyet vasárnap este hallhattunk a Petőfi rádió műsorában — sajnos csak felemás .érzésekkel zárhattuk el a rádiókészüléket. Az agyonkoptatott Rómeó—Júlia alaphelyzet modernizált változata nem tudta két órán át lekötni a hallgató figyelmét. Bármennyire mainak érzett gondokról is szóljon egy mű. de ha következetesen semmi újat nem mond, akkor lehetetlen művészi hatást elérnie. Különösen nem a rádióban, ahol nyilvánvalóan hiányzik a színházi atmoszféra, ahol a látványt csak közvetve, a hallgató képzelöerejének megmozgatásával lehet pótolni. A vasárnapi közvetítés legfontosabb tanulsága a Jókai Színház művészeinek szólt, akik ismét hallhatták régebbi produkciójukat, és bizonyára megütötte fülüket az időnként elhangzó'— s a hangszóróban csak felerősödő — színpadi modorosság. Mindezek ellenére, egyfajta büszkeséggel hallgattuk a rádióban az ismerős hangokat, hisz ezen az estén mégis csak a „mi színészeink” játékára figyelhetett az ország. is szerelmes belé, de nem tudja; Azt hiszi ez is olyan szerelem, mint amit a legújabb világvevő rádiója iránt érez. Rózsi neki használati cikk. Kényelmes, lehet hogy érti is a dolgát, minden esetre házon belül van, így nem keveredik ostoba kalandokba ... Szívem, egy ilyen liba, a legnagyobb ajándék az úri háztartásban.. .. Rózsinak sohasem jutott eszébe, hogy lázadjon a sorsa ellen. Talán a legnehezebb volt megszoknia, hogy Eötvös az éjszakai látogatások során azt követelte, hogy tegezze: , — Bánj velem úgy, mintha egy baka lennék. Tegezz! Üss pofon!... — Ne tessék ezt kérni, méltóságos úr. Tisztességes lány vagyok én! Még hogy egy úriembert megütni... — Adok neked tíz pengőt! Egy kocsislegényt sem mernél megütni? — Azt meg. De még mennyire, ha megérdemelné! Anyám is adott apámnak a sulykolófával, amikor részegen jött haza ... — Akkor most én egy részeg kocsis vagyok... A te babád... Hosszú hónapok teltek el, amíg Rózsi megszokta, hogy a méltóságos urat éjjel Janinak kell szólítani és meg kell verni. De ezen sem csodálkozott, eléget hallotta az édesanyjától, hogy ezeken az urakon sohasem igazodik el az ember '♦anya, és mennyivel jobb dolga volt neki, mint Böskének, aki Rozgonyi doktoréknál szolgált. Öt a legkisebb baklövés miatt is n.eg- pofozták, minden eltört tányért levontak a béréből, és még vasárnap sem engedték el a misére. Ö viszont — igaz, hogy csak hajnalban —, a méltóságos asz* A KŐBÁNYAI SÖRGYÁR budapesti telepeire felvesz: lakatos, villanyszerelő, asztalos, kőműves és bádogos szakmunkásokat, valamint betanított és segédmunkásokat. Munkásszállás van, heti 5 napra meleg ebédet biztosítunk. Felutazási költséget és útiköltség-térítést a vállalat fizet. Jelentkezni lehet: Budapest. X. kér.. Maglódi u. 17. Bővebb felvilágosítást ad a sörgyár békéscsabai kirendeltsége. Békéscsaba, Llpták A. u. 5—7. 449967 \ Békéscsabán Ősz Ferenc: RÓZSI (KISREGÉNY) Trófeabírálat Szekszárdon
