Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-08 / 81. szám
Automata ¥ulkaislzálőgép Az autókerék-külsők hosz- szabb táv megtétele után foszladozni kezdenek. Szovjet feltalálók a hiba gyors és megbízható orvoslására készüléket szerkesztettek. Segítségével a vulkanizálást megelőző valamennyi technológiai művelet — a felület portalanítása, benzinnel való mosása, a vékony ragasztóréteg felvitele és szárítása — majd a sérült rész szektoronkénti vulkanizálása is elvégezhető. A gépben a vulkanizáláshoz szükséges valamennyi összetevőt a technológia által meghatározott sorrendben, levegősugárral együtt adagolják. A gazdaságosan üzemeltethető készüléket autójavító bázisok is kedvezően használhatják. I scmmm^r 8OT&, ÄPRH2S 8. seihet majd a beteg. B. I i Siznak-e az amerikaiak a tudományban? Az országutakon világszerte maximálják a járművek sebességét, a folyókon, tavakon, tengereken azonban még nincsenek sebességkorlátozások. Így a konstruktőrök nyugodtan tervezhetik az egyre gyorsabb hajókat, amelyek — a nyújtott kényelmen tűi — ma már a célhoz juttatás időtartamában is felvehetik a versenyt a vasúttal és a gépkocsival. A vízi közlekedésben a szárnyashajók nyitották meg a „versenyképes” sebességek felé vezető utat. Kezdetben a hagyományos hajócsavarral — propeilen el — késztették gyorsabb siklásra a vízből kiemelkedő hajótes- Set, később lég csavaros megoldással is kísérleteztek, de mindkettővel csak 60—70 km/óra körüli sebességet értek el. A „bűvös” óránkénti 100 kilométeres sebességet csupán a gázturbinás hajtóművű megoldással sikerült valamelyest túlszárnyalni. E sebességhatár közelében azután meg is állapodtak a konstruktőrök, mivel a sebesség további növelése sem gazdaságossági, sem biztonsági szempontból nem lett volna kívánatos. A jelzett csúcssebességet elérő hajók viszont azóta már sorozatban készülnek; e kategória egyik képviselője a Szovjet gyártmányú „Bu- revesztnyik”, amely 150 utas befogadására alNemrég a tekintélyes Science (Tudomány) című folyóiratban megjelent cikkükben Amitai Etzioni szociológus és Clyde Nunn pszichológus cáfolja azt a hiedelmet, miszerint az „átlagemberek” egyre kevésbé hisznek a tudományban és a tudósokban. Az Országos Közvélemény- kutató Központ nemrég végzett felmérésének eredményei bizonyítják, hogy ,ß. közvélemény továbbra is tiszteli a tudományt, de egyre kevesebbet értenek belőle”. A megkérdezett amerikaiak 45%-a jelentette ki, hogy „nagy bizalmat” táplál a tudomány iránt. A tavalyi felmérésnél csupán a kérdezettek 37%-a válaszolt hasonlóképpen. a j UDOMANY ECHNIKA Elektronikus diszpécser A külszíni fejtésfi bányák űzemmenete viszonylag köny- nyen figyelemmel követhető és ellenőrizhető. A mélyművelésű bányákban folyó munkáról annál nehezebb egységes áttekintést kapni a termelésirányítás, valamint a balesetelhárítás számára. Persze a technika mai fejlettségi szintjén ki lehet építeni egy olyan automatizált információs rendszert, amely pontos és folyamatos tájékoztatást nyújt a bánya műszaki folyamatairól, minden, a szabályostól eltérő mozzanatról. Ilyen rendszert hoztak most létre a Szovjetunió Lvov—Vo- línszki szénmedencéjének együk bányaüzemében. A képen látható helyiségbe fut be minden adat a szénkitermelés folyamatáról, a fejtőgépek munkájáról, a termelés mennyiségi és minőségi mutatóiról. A termelésirányítók a legkisebb üzemzavarról, rendellenességről is azonnal értesülnek az elektronikus rendszer útján, s a legrövidebb időn belül be tudnak avatkozni a folyamatba, segítséget tudnak nyújtani a több száz méter mélyen dolgozók szántára. A rendszerhez tartozó berendezés gombnyomásra teljes információt ad a bányában dolgozó valamennyi munkásról. A dizspécserek nemcsak jelek útján kísérik figyelemmel a bányaüzem működését, hanem kép- és hangösszeköttetésük is van a termelésben résztvevőkkel. Pótalkatrészeit az emberben A fantasztikus regények írói nagy előszeretettel szerepeltetnek műveikben olyan embereket, akiket időftként a „pótalkatrészek” sokaságával újjávarázsolnak az orvosok. Nem is kell túlzottan elereszteni a fantáziájukat, hogy képet fessenek a jövőről, hiszen az orvostudomány — az egyre fejlódó technika segítségével — évről, évre mind több szervünk, testrészünk pótlása terén figyelemre méltó eredményeket ér eL Mest#rsége» »«letek Régi vágya az ortopédiai sebészeknek, hogy a megmereye- lett, működésképtelen ízületeket mesterséges ízületekkel pótolják. A beültetéssel kapcsolatos problémákat már korábban megoldották ugyan, de sokáig nem állt rendelkezésre olyan különleges anyag, amely tartósan pótolni tudta volna a műtéttel eltávolított ízületeket A feltételek ugyanis igen szigorúak; az anyagnak könnyűnek, kellő szilárdságúnak, korrózióállónak, szövetharát tulajdonságúnak kellett lennie. A ma rendelkezésre álló, kobaltot, krómot, molibdént, nikkelt és titánt tartalmazó, azok ötvözeteként létrehozott ízületanyag már megfelel a kívánalmaknak. Az ízület „ellendarab- jaként” szolgáló nagy sűrűségű polietilén is bevált a gyakorlatban. Mesterséges csípőízületet 1962-ben „építettek be” először (napjainkban évente mintegy 25 ezer hasonló műtétet végeznek el). Időközben a mesterséges ujjízületet is sikerült elkészíteni, és a váll-, térd-, könyök- és bokaízületek pótlása terén is jó úton járnak a kutatók. Ma már az emberi csontokat is egyre gyakrabban helyettesítik más anyagokkal. A titánból és polietilénből készült méretre szabott mesterséges combcsont jól helyettesíti az eredetit. A csont velőüregébe becsa varozott, rozsdamentes acélból való „toldást” évtizedeik múltán sem veti ki á szervezet. Sebesség a vizem comb-artériát. Később ugyast- így pótolta az aortát az emberi test legnagyobb véredényét is. Ma dakroncsöveket használnak az erek pótlására, s ezerszámra végzik az ilyen műtéteket. Beültetése után a szervezet valósággal „benövi” as érprotéziseket Kitűnően beváltak a műanyagok a plasztikai sebészetben is. Kis szilikon párnácskákkal egyenesítik ld például az orr csontot, hosszabbítják meg az állat, teszik teltebbé a női mellet, hozzák helyre a fül torzulását Megfelelő műanyagok ás fémötvözetek nélkül a szívbillentyű pótlását sem tudták volna megoldani. Erre akkor van szükség, ha különféle betegségek következtében vagy veleszületett rendellenességként a szív billenytűi hegesednek, ösz- szenőmek, és emiatt nem nyitnak vagy zárnak tökéletesen. Ilyenkor a kivágott billentyű helyére egy speciálisan kialakított golyós „visszacsapószelepet” ültetnek be a. sebészek. SzívSgf a szív-ügy Mesterséges szívbillentyűk Az emberi „pótalkatrészek" többségének az elkészítése nem valósulhatott volna meg a különleges fémötvözetek és az ideális tulajdonságokkal bíró műanyagok nélkül Egy amerikai sebésznek. 1953- ban sikerült először műanyag, csövecskével helyettesítenie a létfontosságú szervéi pŰCa sebészek legfőbb szívügye. A szívátültetések meglehetős sikertelensége arra ösztönzi az orvosokat, hogy a szívet részben vagy egészben mesterséges készülékkel helyettesítsék. Mint közbenső megoldás, 16 szolgálatot tesz a szívműködés fenntartását biztosító nagyszerű kis elektronikus készülék, a pacemaker, amely nélkül igen sok ember jóval korábban fejezné be földi pályafutását. Ez a bőr alá beépített apró műszer elektromos impulzusokkal serkenti folyamatos és egyenletes működésre » megfáradt szívet. A gépszfv megalkotásának ma már csak bizonyos műszaki akadályok állják útját. Még nem lehet pontosan tudni, hogy végül is pneumatikus, villamos vagy atomenergiával működó szivattyúrendszer lesz-e a műszív, de bizonyos, hogy az orvostudomány és a műszaki tudományok újabb nagy diadala lesz, ha gép doboghat majd az emberi szív helyén. A laboratóriumi művesét eredetileg azzal a céllal konstruálták, hogy átsegítse a beteget & veseműködés elégtelenségének krízisén. Jóllehet a testbe beépíthető művese megvalósulása még távoli ígéretnek tűnik, olyan kis méretű művesék ki- fejlesztése máris folyik, amelyet netán testére csatolva vi»
