Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-08 / 81. szám
Harminc év lakásépítése Kunágotai montázs 1930. A népszámlálással együtt végrehajtott lakásösszeírás adatai szerint a falvak és a kisebb városok házainak több, mint 70 százaléka vályogfallal épült, a lakások 75 százalékában nincs villany, 86 százalékában hiányzik a vezetékes víz. 1945. A bombázások és a hadműveletek következtében 360 ezer lakóépület sérült meg az országban. 1946—1960. -Fölépül 590 ezer új lakás. 1975 március, a Központi Bizottság beszámolója a párt XI. kongresszusán: „Ez az év egyben a 15 éves lakásépítési tervünknek is befejező része. Az ország nagy eredménye, hogy a kitűzött célt 1975 végére elérjük: a tervezett egymillió lakás felépül, sőt néhány tízezerrel többet építünk. Ennek eredményeként 15 év alatt hazánkban, minden harmadik család új lakáshoz jutott. A IV. ötéves terv időszakában a lakásépítés ütemével az európai országok élvonalába kerültünk.” AZ ÖRÖKSÉG TERHE Mindennapi életünknek nem egyik kelléke a lakás, hanem a legfontosabb tárgyi feltétele. Érthető tehát, hogy a lakásépítésnek fokozatosan növekvő szerepe jutott a népgazdasági tervekben. s a lakásépítésre készült, első ízben távlati program hazánkban. Az örökség terhétől azonban nehéz szabadulni. A harmincas években, esztendőnként átlagosan 22—23 ezer , lakás épült, és ezek nagyobb része is egy lakószobás, minden komfort nélküli otthon volt. Az utolsó békeévben, 1938- ban száz lakásra 382 fő jutott. 1974-re ez a szám 307-re apadt. Amihez rengeteg erőfeszítés kellett Ha csupán a lakásállomány mennyiségi gyarapítása lett volna a feladat az érintettek könnyebben megbirkóznak azzal. Mennyiség és minőség együttes változtatása volt azonban a követelmény’ Hiszen 1949-ben a lakásoknak mindössze 48 százalékában égett a villany, 18 százalékában folyt vezetékből a víz. A 2 millió 385 ezer lakás 66 százaléka pedig egyszobás volt ekkor, s így a fejlesztéshez nemcsak pénz kellett, hanem különféle anyagok tömege is. Azaz az ipar, építőipar, építőanyag- ipar teremtette háttér tágítása. TÉGLA HEGYEK HELYETT Iparszerűvé, gyártássá kellett átszervezni az' építést. Megkezdődött a házgyári hálózat kialakítása. Az idén, március elején avatták a kilencedikét Veszprémben, s a tizedikkel, a kecskeméti házgyárral fejező^ dik be e nagy munka. S míg 1965-ben — az állami lakásépítésen belül — minden száz lakásból hat készült gyári technológiával, napjainkra ez az arany nyolcvanra növekedett. Bővítették a magánépítők hitellehetőségeit — 1975-ben nyolcmilliárd forintot folyósíthat ilyen célra az Országos Takarékpénztár —, megteremtették a közművesítés gyorsításának szervezeti feltételeit. Űj cementgyárak, szerelvénygyártó üzemek épültek. Mind több síküvegre volt szükség, villamos energiára ugyancsak, hiszen tíz év alatt egymillióval nőtt a háztartási villamosenergia-fo- gyasztók száma, miközben az egy háztartásra jutó villamos- energia-felhasználás megháromszorozódott. Ma évente háromszor annyi vízvezeték épül, mint a hatvanas évtized elején —, ahogy az új bútorok, közöttük a beépítettek tömege szintén elengedhetetlen. Ennyi minden kapcsolódik a lakásépítéshez? S mennyi más még! Hiszen eey évtized alatt a népesség tíz százalékkal gyarapodott, a családok száma ugyanakkor 25 százalékkal, mert felbomlanak a korábbi, ón. nagy családok, mert a fiatalok már nem a szülői háznál akarnak élni... A városokban és a kiemelt kib’séwékben még mmdig nesvedmüliö lakásigénylő vár lakáskiutalásra. tAKAS MINDEN CSALÁDNAK Hatalmas «tat kellett megtennünk, örökös küzdelemben a múlt terhével s az igények növekedésével addig, hogy a párt most elfogadott program- nyilatkozata kimondhassa: a következő tizenöt-húsz évben másfél, kétmillió lakást építsünk meg. s az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével biztosítani kell. hogy minden család önálló lakáshoz juthasson. 1960-ban 58 ezer, 1970-ben 80 ezer lakás épült, s az idei terv 90 ezer lakás építésével számol. Gyorsabb a tempó, s nem csak több. de kényelmesebb is az új lakás. Kényelmesebb. mert amíg 1965-ben csak 45 ezer, 1974-ben már 200 ezer otthon távfűtéses, minden száz lakásból 45-ben ott a vízvezeték, s mindez jobb feltételeket nyújt a kulturáltabb élethez. Igaz, mint a, Közpónti Népi Ellenőrzési Bizottság tízezer lakásra kiterjedő vizsgálata bizonyította, javítani szükséges 3 kívitelézés minőségét, mert á korszerű technológia a korábbinál jóval fegyelmezettebb munkát követel. Igaz, lehetne nagyobb lendületet adni a muiv káslakás-építésnek ..., de az is igaz, hogy ma már a 3 millió 475 ezer lakás 48 százaléka kétszobás otthon, hogy növekedett az új lakások alapterülete. javult, mégpedig nagymértékben felszereltségük. A cél, hogy minden család önálló lakáshoz jusson, még . nincs karnyújtásnyira. Am sokkal kőzelébb van, mint ahogy harminc esztendeié a romokban heverő ország láttán véltük, remélhettük. M. O. Tavasz van. Zöldülnek a vetések. De a napnak még vacog a foga. A szél vígan' pattogtatja csípős Ostorát és nekiront a gépkocsi szélvédő üvegének. Csak a község határában szelídül meg. Kunágota. Ez áll a jelzőtáblán. Egy másfél kilométer hosszú, portalanitott út szeli át a községet. ÁFÉSZ-központ, tanácsháza, üzletek, kultúrház, könyvtár követik egymást. A ruházati bolt körül van a legnagyobb sürgés, forgás. Tizenkét és fél miliié forint takarékbetétben Atellenben a járda mellett egy középkorú férfi tolja a kerékpárját. Szatmári Sándor, a község párttitkára. — Szabadságon vagyok, de benéztem az irodába. Az emberek gyakran keresnek fel ügyes-ba- jcs gondjaikkal. Közel van a pártbizottság épülete. Az irodában beszélgetünk a község múltjáról, jelenéről. — A felszabadulás előtt 17 uraság birtoka vette körül Kun- ágotát. A község lakosságának többsége uradalmi cseléd és néhány hold földdel rendelkező szegény paraszt volt. Édesapám is cselédeskedett. A rátpusztai uradalomban dolgozott. öten voltunk testvérek. — Mi jellemzi ma a községet? — Kunágötának egy termelőszövetkezete van, a Bercsényi Tsz. Mintegy ötezer hektáron gazdálkodik, s 1300 tagja van. yalarmkor a kunágotai földeken 1500 ember aratott. A múlt évben 60 ember 12 nap alatt aratta le a gabonát. Ez három évtizeddel ezelőtt hihetetlennek tűnt volna. A nehéz fizikai munka holnap ismeretlen fogalommá válik. A tsz évről évre többet költ a gépesítésre. A tagok átlagjövedelme a múlt évben elérte a 25 ezer forintot. A községben 64 személy gépkocsi-tulajdonos van, a lakossági takarékbetét pedig meghaladja a tizenkét és fél millió forintot. — Hol dolgozik a község lakosságának többsége? — A tsz-ben. A Bercsényinek több melléküzemága is vart. Különösen híres a fafeldolgozó üzeme. Exportra, is termelnék. Az ÁFÉSZ-nek baromfifeldolgozó üzeme és betonüzeme -van. Ezenkívül a sertéshizlaló és -te- nyéisztö közös vállalkozás is jól Működik. — Hányán laknak a. községben? — A lakosság száma 4200. Néhány évvel ezelőtt megközelítette a 6000-t Most üresen álló ház is akad — Mi az elvándorlás oka? — Elsősorban a fiatalok mentek el. Szegedre. Békéscsabára, Budapestre költöztek. Különösen azok. akik szakmát tanultak. Most azonban szűnőben van a2 elköltözés. A tsz is és az ÁFÉS2 is különböző kedvezményeket nyújt a szakembereknek. így — többek között —- kölcsönt kap- nap lakásépítésre. De megnőtt a tanulási kedv is. A múlt év. ben 73 dolgozó tanult a mezőgazdasági szakközépiskolában. Az ifjúgárdisia A Bercsényi Termelőszövetkezet faüzeme három évvel ezelőtt jött létre. Rakodólapokat és csomagolóléceket készítenek. A faüzem ez évi árbevételi terve ötmillió forint. Az egyik részlegé, nél, ahol a léceket szegelik ösz- sze, is-an dolgoznak. A brigád legfiatalabb tagja Alb Erzsébet, mindössze 18 éves. — Én csak december óta dolgozom a brigádban. — Azelőtt? — Mezőkovácsházán tanultam szakmát a Békéscsabai Kötöttárugyár kirendeltségénél. Családi okok miatt jöttem vissza Kunágotáia. Édesanyám súlyos beteg. De különbem itt is megtalálom a számításomat. Ennél a részlegnél ketten vagyunk KISZ-tagok. Meg akarjuk alakítani á szocialista brigádot. — Mikor lett KISZ-tag? — 1972-ben kértem a felvételemet. Egy évvel később az Ifjú Gárdának is tagja lettem. Most szakaszparancsnok-helyet- tes vagyok. Tizenhárom ifjúgárdistája van a községnek. Többen voltunk, hárman azonban a közelmúltban bevonulták katonának. A szolgálatot valamennyien nagyon komolyam vesszük. — Mi a teendőjük? — Rendszeresen járunk különböző gyakorlatokra, foglalkozásokra és esténként szolgálatot tartunk az önkéntes rendőrökkel. Sajnos több olyan fiatal álcád, aki gyakran felönt a garatra. Elsősorban velük igyekszünk szót érteni, hogy változtassanak életmódjukon. — És a KISZ? — ősszel választottak be a KISZ-bi zottság vezetőségébe. A társadalmi munka felelőse vagyak. A KISZ-helyiség előtt van egy tér. Ott fogjuk kialakítani /a nyári szórakozóhelyet. — Mi a véleménye a községről? — Én szeretem. Van kultúrotthon, könyvtár, munkalehetőség. A többi rajtunk múlik. Ezt a lehetőséget tartalommal kell megtölteni. Hiszen maholnap felnőttéit leszünk és minden olyan lesz, amilyenné mi alakítjuk. Ezért tartom én nagyon fontosnak, a ' KlSZ-munkát. A községben 85-en vagyunk KISZ- isták. Fellendült az ifjúsági mozgalom, de a kulturális élet is. Sok fiatal visszajön a községbe. — Műt csinál szabad idejében? — Kevés a szabad időm. Most végzem a mezőgazdasági szakközépiskolát. Soha nem felejtem ei azt a napot Földes út. Közepe táján takaros ház. Két idős ember lakik benne. Tóth Gergely és felesége, örzse néni. Gergely bácsi halkan beszél, csak néha emeli fel a hangját, — 1918-ban Jöttem haza a fogságból. Kilencen voltunk test. vérek. ■ Nagyon akartam látni őket, meg a szüléimét is. És mi fogadott itthon? Azon az éjszakán, amikor hazatoppantam, anyámtól kenyeret kértem. Anyám csak a fejét rázta. Nem volt égy szelet kenyere sem. A keserűség szorongatta a torkomat, Éhes, lerongyolódott emberek, ez volt Kunágota! 1919 márciusában megalakítottuk a kommunista pártot. Néhány hónap múlva jött a megtorlás, összeszedték a kommunistákat és Mezőhegyesre vitték. Hat embert halálra vertek. A mostani iskola helyén állt á csendőrlaktanya. Hat csendőr strázsált a rendre. — Hol dolgozott Gergely bácsi a 20-as években? — Cselédeskedtem. Ötvenhatvan fillérért dolgozott az ember kora hajnaltól késő estig. De nem mindig volt munka. Megalakítottuk a faluban az olvasókört. Politizálgattunk. Egyszer perbe fogtak, hogy kommunista vagyok- Két évig húzódott a per. — Akkor már javában tombolt a nyila* uralom. Azt mondták nekem, hogy felakasztják á férjemet -r szólt közbe örzse néni. — Soha nem felejtem el azt a napot — veszi át a szót újra Gergely bácsi. — 1944. Oktober elseje volt, vasamap. Kora reggel nagy csend borult a falura. A fiam, a két szomszéd gyerekkel a kert végében a bunkerban húzódott meg A nyilasok el akarták őket vinni katonának. A csendet lövöldözés szakította meg Kinézek az utcára. A kapu közelében három szovjet géppuskást pillantottam meg Visszaxohantom a bunkerhez. Mondom, gyertek ki, itt vannak a szovjetek. Nem kell többé bujkálnotok. Még abban a hónapban, 26-án megalakítottuk á kommunista pártot, majd létrehoztunk eg: harmincas bizottságot, hogy felosszuk az uradalom földjét a szegényparasztok között. I megyei pártértekezlet küldötte A Bercsényi Termalőszövetke- zetnek 150 erő- és munkagépe van. A nagy kiterjedésű gép- üzemben betanuták vezetnek a javítóműhelyekhez. Három korszerűen felszerelt javítóműhely a közelmúltban épült, de még többségben vannak a régi műhelyek, Az egyik ajtaján felírás: Ne lopj! — Valamelyik munkán írta fel évekkel ezelőtt, ámbár most is időtálló — mondja nevetve egy fiatalember; Gyömbér Ferenc mezőgazdasági gépszerelő. —• Mióta dolgozik a tsz-ben? — Hét éve, de közben voltam katona is. A szakmát Mezőhegyesen tanultam. Most 23 éves vagyak. — Párttag? — 1971-ben lettem párttag Két évig voltam függetlenített KISZ-titkár. A járási pártértekezleten megválasztottak küldöttnek a megyei pártértekezletre. Felszólalt a megyei pértérte- kezieten? — Nem. de szándékomban volt, noha életemben először vettem részt ilyen fontos tanácskozáson. Két témával szerettem volna foglalkozni: a párttagfelvétellel és a szocialista brigádmo2galommal. A termelőszövetkezetben kilenc szocialista brigád dolgozik. Valamennyi éleget tett vállalásának, Arról is szóltam volna, hogy milyen nagy szerepe van abri- gádmunkában az őszinte esz mecserének, és a kritikának. — A másik téma? — Véleményem szerint a fiatalok párttagfelvételére nagyobb gondot kell fordítani. A KISZ-fiatalokat is gyakrabban be kell vonni a pártmunkába. Ennek segítésére több ifjúkom- munistát kell bevonni a KISZ- be. Nagyon fontos a felkészítés, a jövendő párttagok nevelése a kommunista helytállásra. Kádár elvtárs mondotta a kongresszuson, hogy a fiatalokra számítani lehet. Ez így igaz. A mi termelőszövetkezetünkben 380 fiatal dolgozik. Többsége becsületesen helytáll a termelő- munkában, s ezenkívül képeik magukat, hogy a korszerű technikát el tudják sajátítani. Jelenleg 5ó fiatal tanul a tsz-ből. Én a mezőgazdasági szakközép- iskolába járok. — Mit tud a múltról? — Nem sokat, csak amit az idősebbektől hallottami Édesanyám szokta mondani, hogy valamikor nagyon nehéz volt az élet Amikor összekerültek édesapámmal, semmijük sem volt Napkeltétől vakulásig dolgoztak. Erőgépek gördülnek ki a javítóműhely , udvaráról. Végígdü- börögnek a község főütján. A szántások széliben boronákat kapcsolnak hozzájuk a gépkezelők. S ahogy elindulnak a végeláthatatlan táblán, port kavar nyomukban a szél. Serédi János Megjelent az MSZMP XI. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve A Kossuth Könyvkiadó megjelentette ** MSZMP XL kong1 resszusának rövidített jegyzőkönyvét. A kötet tartalmazza a Magyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának előzetes jelentését a XI. kongresszus küldötteinek, a Központi Bizottság beszámolóját, melynek előadója Kádár János volt;- a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, melyet Brutyó János terjesztett elő; Kádár János vitazáró beszédét; a Magyar Szocialista Munkáspárt XL kongresszusának határozatát a párt munkájáról; a programnyilatkozatot; az új Szervezeti Szabályzatot, s végül a párt központi vezető szervei tagjainak névsorát.
